A Republikánus Párt radikális szárnyához tartozó Thomas Massie törvényjavaslatot nyújtott be az Egyesült Államok NATO-tagságának megszüntetésére. A képviselő szerint a katonai szövetség elavult, túlságosan megterheli az amerikai adófizetőket, és növeli annak kockázatát, hogy az ország külföldi háborúba sodródjon.
A politikus azt állítja, hogy a NATO mára hidegháborús relikviává vált, amelyet a Szovjetunió ellensúlyozására hoztak létre. Közleménye szerint az amerikai adófizetők dollármilliárdokat költöttek a szövetségre, miközben a NATO-tagság szerinte annak kockázatát is növeli, hogy az Egyesült Államok külföldi háborúba sodródjon. Úgy véli, az ország alkotmánya nem jogosít fel tartós nemzetközi katonai együttműködésre, és Amerika nem lehet tovább a „világ biztonsági takarója”.
A javaslatot eddig egyetlen képviselő, Anne Paulina Luna támogatta. Hasonló kezdeményezés már korábban is született: Mike Lee republikánus szenátor júniusban a szenátus elé vitt egy azonos célt szolgáló indítványt.
A kilépés azonban jelenleg nem reális forgatókönyv.
A NATO-tagság kétpárti támogatást élvez, így nincs meg sem a képviselőházban, sem a szenátusban a szükséges többség. Mindez annak ellenére, hogy Donald Trump elnökként többször bírálta a szövetséget, és nem volt hajlandó egyértelműen kiállni az 5. cikkely mellett.
Az Egyesült Államok a NATO 2024–2025 közötti, 4,6 milliárd eurós költségvetésének csaknem 16 százalékát fedezi, nagyjából 730 millió eurót. A szövetség történetében mindössze egyszer – a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után – lépett életbe az 5. cikkely, akkor is az amerikai kérésre.
Jövőre Ukrajna 50 000 hrivnyát fizet majd egy gyermek születése után, az erről szóló törvényt Volodimir Zelenszkij elnök pénteken írta alá – számolt be az rbc.ua hírportál a 13 532. számú törvényre hivatkozva.
A jelentés szerint a parlament honlapján az áll, hogy a törvényt november 10-én küldték meg aláírásra az elnöknek, majd november 14-én az államfő kézjegyével ellátva visszaküldték. A 13 532. számú törvénytervezetet a Szociálpolitikai Minisztérium dolgozta ki.
A dokumentum célja, hogy támogatást nyújtson a gyermekes családoknak, ösztönözze a születési arány növekedését, és olyan feltételeket teremtsen, amelyek mellett a szülők össze tudják kapcsolni a gyermeknevelést a szakmai munkával.
A törvény 2026. január 1-jén lép hatályba. A jogszabály többféle, a gyermekek születésével és eltartásával kapcsolatos készpénzes kifizetés növelését írja elő. Elsősorban a következő változásokat vezeti be: 50 000 hrivnya – egyszeri juttatás gyermek születésekor; 7000 hrivnya – szülés előtti támogatás biztosítás nélküli várandós nők számára; 7000 hrivnya – gyermekgondozási támogatás 1 éves korig; 8000 hrivnya – az eJaszla program 2-3 éves gyermek gondozására.
Volodimir Zelenszkij elnök benyújtotta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvénytervezeteket a Legfelső Tanácsnak – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a parlament honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a megfelelő törvénytervezeteket csak pénteken jegyezték be. A két jogszabálytervezet szövege egyelőre nem elérhető a Legfelső Tanács honlapján.
Mint hírportálunk augusztus 10-én beszámolt róla, Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt parlamenti képviselője bejelentette, hogy a Legfelső Tanács a következő plenáris ülésén ismét meghosszabbítja a hadiállapotot és az általános mozgósítás idejét. A honatya jelezte, hogy a hadiállapot és az általános mozgósítás idejének meghosszabbítására vonatkozó elnöki rendeleteket a következő napokban terjesztik be jóváhagyásra a Legfelső Tanácsnak. „A hosszabbítás időtartama még nem ismeretes, de várhatóan sajnos elég hosszú lesz. A hadiállapot idejéhez kötött mozgósítási rendelet meghosszabbítására is számítani kell” – közölte.
Mint február 24-én megírtuk, Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az általános mozgósításról szóló rendeletet, amelynek értelmében azt a hatályba lépésétől számított 90 napos határidőn belül kell végrehajtani Ukrajna egész területén.
Arról is tájékoztattunk, hogy a Legfelső Tanács május 22-i ülésén 90 nappal meghosszabbította az általános mozgósítási időszakot, egészen 2022. augusztus 23-ig.
A Minisztertanács törvénytervezetet nyújtott be a Legfelső Tanácsba, amely megszigorítja a hadiállapot idején az államhatár illegális átlépéséért járó felelősséget, számolt be az RBC-Ukrajina a 13673. számú tervezetre hivatkozva.
A dokumentum büntetőjogi szankciókat ír elő azok számára, akik megpróbálnak megszökni a mozgósítás elől, és meghatározza a felelősségre vonás alóli mentesülés feltételeit is.
Jelenleg csak közigazgatási felelősség és pénzbírság jár az illegális határátlépésért. A tervezet szerint az ellenőrző pontokon kívül vagy hamisított okmányokkal történő illegális határátlépés kísérlete 51 000 és 170 000 hrivnya közötti pénzbírsággal vagy maximum 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Külön felelősségre vonják a határ menti infrastruktúra szándékos megrongálását. Az ilyen cselekmények szabadságkorlátozást vagy legfeljebb 3 évig terjedő szabadságvesztést vonhatnak maguk után. A törvényjavaslat új normát vezet be: hadiállapot idején a sorkatonák, hadkötelesek vagy tartalékosok által a külföldi tartózkodás feltételeinek megsértése 3,4 ezer és 5,1 ezer hrivnya közötti pénzbírsággal vagy 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A dokumentum egyúttal lehetőséget biztosít a büntetés elkerülésére is. Azok az állampolgárok, akik három hónapon belül visszatérnek Ukrajnába, és a gyanú ismertetése előtt önként bejelentik a bűncselekményt, mentesülhetnek a felelősségre vonás alól.
A szerzők a törvény szükségességét az illegális határátlépések számának hirtelen növekedésével magyarázzák. 2022 februárja és 2025 márciusa között a határőrök közel 43 000 hadkötelest vettek őrizetbe, akiknek többsége a hivatalos ellenőrzőpontokon kívül próbálta meg átlépni a határt. Csak 2024-ben több mint 20 000 illegális kiutazási kísérletet regisztráltak. Összehasonlításképpen, 2021-ben valamivel több mint 3000 ilyen eset volt. A dokumentum növeli az illegális határátlépések szervezőinek felelősségét is. Jelenleg gyakran elkerülik a súlyos büntetést, mivel nehéz bizonyítani az anyagi haszonszerzést. A törvénytervezetnek ezeket a hiányosságokat kellene megszüntetnie.
A Legfelső Tanács a jövő héten sürgősen összeül, hogy megvitassa a NABU és a SZAP függetlenségéről szóló törvénytervezetet – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére és Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak közölte, hogy a Legfelső Tanács a jövő héten ülésezik, hogy hatályon kívül helyezze a NABU és a SZAP hatásköreinek csökkentéséről szóló nagy horderejű rendeleteket. Vázolta a botrányos szabályozás hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat benyújtásának tervét, amihez már 45 aláírás gyűlt össze.
Honcsarenko a maga részéről megerősítette, hogy a Legfelső Tanács a jövő héten ülésezik. A tervek szerint a parlamenti képviselők megvitatják Volodimir Zelenszkij elnök törvényjavaslatát a NABU és a SZAP függetlenségéről.
Az rbc.ua parlamenti forrásai szerint egyelőre nincs időpont a törvénytervezet tárgyalásának időpontjáról.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn benyújtotta a törvényjavaslatokat a Legfelső Tanácsnak a hadiállapot és mozgósítás meghosszabbításáról – számolt be az rbc.ua hírportál Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint két törvényjavaslatot jegyeztek be a Legfelső Tanácsban – a 13471. és a 13472. számú törvénytervezeteket az ukrán elnök a hadiállapot meghosszabbításáról szóló rendeletének jóváhagyásáról; az ukrán elnök az általános mozgósítás időszakának meghosszabbításáról szóló rendeletének jóváhagyásáról.
Jelenleg Ukrajnában augusztus 6-ig tart a hadiállapot és a mozgósítás. Ennek megfelelően 90 nappal, 2025. augusztus 7-től 2025. november 5-ig meg kell hosszabbítani azokat.
A törvényjavaslatokat a Legfelső Tanácsnak is támogatnia kell.
We have received political signals at the highest level – good signals – including from the United States, from our European friends. According to all reports, aid shipments have been restored. pic.twitter.com/ppZezGgp7X
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2025
A Legfelső Tanács első olvasatban elfogadta a háborúban eltűnt személyek halottá nyilvánítása feltételeiről szóló törvényjavaslatot – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a 12451. számú törvénytervezet magyarázó megjegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentum az ukrán polgári törvénykönyv 46. cikkelye 2. részének módosítását javasolja annak érdekében, hogy egységes és egyértelmű eljárást hozzon létre a holttá nyilvánítás határidejének kiszámítására, ha egy személy eltűntként jelent meg ellenségeskedés vagy fegyveres konfliktus kapcsán.
Javasolt annak megállapítása, hogy egy ilyen személyt halottá lehet nyilvánítani: általános szabályként – a háború végétől számított két év elteltével; bírósági határozattal – korábban, de legkorábban hat hónappal azután, hogy olyan körülmények merültek fel, amelyek veszélyeztették a személy életét, vagy okot adtak halálának feltételezésére.
A Legfelső Tanács támogatta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) számára, hogy saját törvénytervezeteket dolgozzon ki és terjesszen elő a kormánynak és Ukrajna elnökének megfontolásra – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet indokolása leszögezi, hogy a változtatások az SBU által kezelt kérdések szabályozásához, és e szabályoknak a hadiállapot feltételeihez való igazításához szükségesek. A kormányról szóló törvény szerint jelenleg csak bizonyos szervek jogosultak határozattervezeteket a kormány elé terjeszteni: a kormánytitkárság, a minisztériumok, a központi végrehajtó szervek (kivéve azokat, amelyek tevékenységét a kormány meghatározott tagja koordinálja), az állami testületi szervek, valamint a helyi államigazgatási szervek. Az SZBU nem szerepel ezen a listán, így jelenleg nincs joga ilyen törvénytervezetek benyújtására.
A törvény elfogadása lehetővé teszi: az SZBU tevékenységének hatékonyságának növelését a modern kihívásokkal és az Ukrajna állambiztonságát fenyegető veszélyekkel szemben; a rendszerszintű fenyegetésekre adott időben történő reagálás és az államtitkok iránti fokozott érdeklődés a hadiállapot jogi szabályozása alapján; a meglévő mechanizmusok javítása és a szabályozási hiányosságok megszüntetése az SZBU hatáskörébe tartozó kérdésekről szóló szabályozási jogszabályok tervezetének Ukrajna elnökéhez és a kormányához történő benyújtásával kapcsolatban.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A Legfelső Tanács támogatta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) számára, hogy saját törvénytervezeteket dolgozzon ki és terjesszen elő a kormánynak és Ukrajna elnökének megfontolásra. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1744830900 [modified] => 1744831017 ) [title] => A Legfelső Tanács törvényalkotási jogkörrel ruházza fel az Ukrán Biztonsági Szolgálatot [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=147898&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 147898 [uk] => 147910 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 147899 [image] => Array ( [id] => 147899 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/malyuk-golova-sbu-gettyimages-1246864988-73281fde022e6f2536e7b203225df71d-650x410-1.jpg [original_lng] => 53460 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/malyuk-golova-sbu-gettyimages-1246864988-73281fde022e6f2536e7b203225df71d-650x410-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/malyuk-golova-sbu-gettyimages-1246864988-73281fde022e6f2536e7b203225df71d-650x410-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/malyuk-golova-sbu-gettyimages-1246864988-73281fde022e6f2536e7b203225df71d-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/malyuk-golova-sbu-gettyimages-1246864988-73281fde022e6f2536e7b203225df71d-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/malyuk-golova-sbu-gettyimages-1246864988-73281fde022e6f2536e7b203225df71d-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/malyuk-golova-sbu-gettyimages-1246864988-73281fde022e6f2536e7b203225df71d-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/malyuk-golova-sbu-gettyimages-1246864988-73281fde022e6f2536e7b203225df71d-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1744820239:3 [_thumbnail_id] => 147899 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2454 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1236433805001 [_oembed_7cc6dae6906451abbcf7a7f8651bd2f1] => [_oembed_time_7cc6dae6906451abbcf7a7f8651bd2f1] => 1747151716 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 11 [5] => 17 [6] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Kiemelt téma [5] => Sürgős [6] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 951247 [1] => 418 [2] => 318923 ) [tags_name] => Array ( [0] => hatáskör kiterjesztése [1] => törvénytervezet [2] => Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ) ) [9] => Array ( [id] => 145466 [content] =>
A 10311. számú törvényjavaslat, amelyet a Legfelső Tanács rendvédelmi bizottsága jóváhagyott második olvasatra, nem bővíti a Nemzeti Gárda jogkörét – számolt be az rbc.ua hírportál a Nemzeti Gárda közleményére hivatkozva.
A jelentés a médiában ma olyan információ jelent meg, hogy a rendvédelmi bizottság által jóváhagyott 10311. számú törvényjavaslat kiterjeszti a Nemzeti Gárda tagjainak az erőszak alkalmazására vonatkozó jogkörét, különös tekintettel a tüntetések során a civilek elleni lőfegyver- és könnygáz-használatra, valamint a drónokra. A Nemzeti Gárda tagadja jogkörének a kiterjesztését.
A főbb változások a Nemzeti Gárdáról szóló törvényt érintik, annak normái összhangba hozása más, már meglévő jogi normákkal a hadiállapot idején az Nemzeti Gárda tagjai által végzett feladatok és feladatok ellátására vonatkozóan, valamint figyelembe véve a Nemzeti Gárda jelenlegi feladatait
– közölte a Nemzeti Gárda.
Mint a Nemzeti Gárda állítja, a tagjai korábban gumibotot, elektromos sokkolót alkalmazhattak, vagy kényszerítéssel leállíthatták a forgalmat. A 10311. számú törvénytervezetben javasolt speciális felszerelések listája pedig már rendelkezésre áll és a Nemzeti Gárda tagjai is használják.
Ezenkívül a 10311. számú törvénytervezet egyes normái szinte teljesen megismétli a Nemzeti Rendőrségről, Ukrajna Állami Határszolgálatáról, Az ukrán fegyveres erők katonai rendészeti szolgálatáról szóló törvényeket, tekintettel a Nemzeti Gárdára ruházott feladatok és funkciók végrehajtásának sajátosságait.
A változások jogi egyértelműséget biztosítanak a Nemzeti Gárda feladatainak végrehajtásához – a diverziós csoportok leküzdésétől a megszállt területek biztonságának fenntartásáig. Ez az állam és a polgárok védelméről szól
