Moszkva jegyzékben követelt konzuli hozzáférést a Telegram közösségimédia-szolgáltató őrizetbe vett alapítójához, Pavel Durovhoz, de Párizs az üzletember francia állampolgárságát tekinti elsődlegesnek – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
„Jegyzéket küldtünk, hozzáférést követelve. De neki (Durovnak) francia állampolgársága van, amelyet Franciaország elsődlegesnek tekint” – mondta a Zaharova.
A francia média szombat este számolt be róla, hogy a francia és orosz állampolgársággal rendelkező Durovot őrizetbe vették a Le Bourget repülőtéren, ahová magángéppel érkezett Azerbajdzsánból. Az üzletember körözési listán szerepelt Franciaországban, egyebek között azért, mert a Telegram nem volt hajlandó együttműködni az ország hatóságaival. Párizsi sajtóértesülések szerint „az orosz Zuckerberg” terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, csalás és pénzmosás támogatása címén emelhetnek vádat és akár húszévi szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.
A párizsi orosz nagykövetség vasárnap közölte, hogy a francia hatóságok elzárkóznak az együttműködéstől, és nem adtak tájékoztatást arról, hogy mi alapján vették őrizetbe Durovot. A diplomáciai képviselet kapcsolatban áll az üzletember jogi képviselőjével.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján hangot adott véleményének, miszerint Durov hibát követet el azzal, hogy Oroszországot elhagyva „világpolgárrá” akart válni, mert a nyugati országok számára ő egy kiszámíthatatlan és veszélyes orosz maradt. Mint írta, személyesen figyelmeztette az üzletembert arra, hogy minden országban komoly problémái lesznek, ha kitart az elvi álláspontja mellett, és nem fog együttműködni a bűnüldöző szervekkel súlyos bűncselekmények ügyében.
„Macron, azonnal tűnj el Franciaországból! Durov hadserege eljön érted” – figyelmeztette a francia elnököt Medvegyev az X közösségi platformon.
Tatyjana Moszkalkova, az orosz elnök emberi jogi biztosa úgy vélekedett, hogy a letartóztatás valódi célja a Telegram bezárása, mert ezen az internetes platformon „meg lehet tudni az igazságot a világ aktuális eseményeiről”. Az intézkedés szerinte „tiltakozást vált ki mindazokból, akik a szólásszabadságért és a többpólusú világ építéséért küzdenek”.
„Amint a Telegram vezető pozícióba került Oroszországban, egyértelmű volt, hogy a nyugati, főként amerikai titkosszolgálatok mindent megtesznek Durov és platformja ellenőrzésére. Ismerve Durov álláspontját – azt, hogy minimálisra csökkentse a bármely állam általi ellenőrzés lehetőségét – az is világos volt, hogy konfliktusra kerülhet sor”
– mondta Kirill Kabanov, az orosz elnöki emberi jogi tanács tagja a NEWS.ru-nak.
Kabanov szerint Durov azt remélte, hogy nem keveredik konfliktusba a Nyugattal. Rámutatott, hogy a Telegram ma már nemcsak szórakoztató és informatív tartalmú platform, hanem a „különleges hadművelet” résztvevőinek kommunikációs eszköze is. Álláspontja szerint Washington ebben az ügyben saját céljaira használta fel Párizst.
Anton Gorelkin, az orosz alsóház információpolitikai bizottságának helyettes vezetője az Interfaxnak azt mondta, hogy az orosz hatóságoknak továbbra is vannak kifogásai a Telegrammal szemben, ám annak blokkolásáról az utóbbi időben nem esett szó. Oroszországban 2018-ban történt kísérlet a Telegram elérhetetlenné tételére.
Jekatyerina Mizulina, a Biztonságos Internet Ligájának vezetője Telegram-bejegyezésében szintén felvetette, hogy az őrizetbe vétel hátterében az Egyesült Államok állhat. Szerinte az online szolgáltató az utóbbi időben „nagyon „nyugtalanította” Washingtont, amiért kényes információkat terjesztett bizonyos országokban. Hozzáfűzte, hogy a Telegram vezetőségének Nyugat felé való nyitottsága nem segített Durovon.
Margarita Szimonyjan, az orosz állami RT médiavállalat főszerkesztője megjegyezte: Durov azért hagyta el Oroszországot, hogy ne kelljen együttműködnie az orosz szakszolgálatokkal, ám a hasonló nyugati szervekkel ezt megtette.
„Minimum szigorúan betartotta az előírást, hogy blokkolják az RT-t azokban az országokban, ahol szankciók alatt állunk. Nem segített” – írta Szimonyjan a Telegram-csatornáján.
„Mi a lényege a Durov-történetnek? (…) Lecsukták, hogy elvegyék tőle a (biztonsági) kulcsokat. És oda fogja adni őket” – tette hozza Szimonyjan, és azt javasolta, hogy mindenki törölje a Telegramról az érzékeny információkat.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn a fegyveres erők átvilágításáról, a fegyverek és lőszerek átvételéről tartott távértekezletet – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Megkaptam a legfrissebb információkat az odesszai mentőakcióról. A romok elbontása befejeződött. Most fontos, hogy az emberek minél hamarabb megkapjanak minden szükséges segítséget, beleértve az elveszett helyett új lakást is. Utasítottam a megyei katonai adminisztráció vezetőjét, hogy vegye át az irányítást.”
Az elnök elmondta, hogy folyamatban van a Kurahovót ért ágyúzás következményeinek felszámolása, ahol az orosz megszállók irányított légibombával mértek csapást egy lakónegyedre. „Szerencsére nincs halálos áldozat, de sok a sebesült. Az embereknek is minden szükséges segítséget megadnak” – jegyezte meg.
A megbeszélésen az elnök meghallgatta Rusztem Umerov védelmi minisztert és a Védelmi Minisztérium képviselőit a fegyverek és lőszerek tényleges átvételéről, valamint a márciusi tervezett szállításokról. „Meghallgattam a főparancsnokot a főbb irányok hadműveleti helyzetéről, a fegyveres erők átvilágításáról, a dandárok rotációjáról és a kereteiken belüli személyi döntésekről. Kötelezően meghallgattam a hírszerzéseket, az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) és a Belügyminisztériumot” – tette hozzá.
Az államfő hozzátette, hogy a gabonafolyosó továbbra is jó dinamikát mutat. „Közeledünk a 30 millió tonna rakomány határához, amelyből csak februárban több mint 8 millió tonnát exportáltunk. Folytatjuk az alternatív útvonalak fejlesztését: a Dunán és Moldován keresztül” – vázolta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán parancsnokok lecserélésével kapcsolatban nem született döntés, de ha lesznek ilyen változások, arról a lakosságot tájékoztatni fogjuk – jelentette ki kedden Rusztem Umerov védelmi miniszter a német kollégájával, Boris Pistoriusszal tartott közös kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Umerov elkerülte a közvetlen választ arra az újságírói kérdésre, hogy leváltják-e Szerhij Najevet, az ukrán fegyveres erők egyesített erőinek parancsnokát és Olekszandr Tarnavszkijt, a Tavrija hadműveleti csoport parancsnokát. „A téma, ami a parancsnokváltást érinti, átmegy minden olyan paraméteren, amit a belső körünkben tárgyalunk. Ezzel kapcsolatban azt kell mondanom, hogy a döntés még nem született meg, de mindent megteszünk a hatékonyság növelése érdekében. És ha ez megtörténik, akkor nagyon nyíltan kommunikálunk önökkel” – mutatott rá.
Rusztem Umerov hozzátette: ha ilyen dolgok történnek, mindenekelőtt a parancsnokok leváltása, akkor az „vagy a korábban felmerült problémák miatt történik, vagy a nagyobb hatékonyság érdekében fontoljuk meg”.
Today, I spoke with my 🇺🇦 counterpart @rustem_umerov to discuss the latest on the ground, including Russia’s brutal air attacks. I underscored that the support of the 🇺🇸 and our coalition of some 50 Allies and partners for 🇺🇦 in its fight against Russian aggression will remain…
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) December 30, 2023
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
🇺🇦 🇱🇹 Had the pleasure of meeting with Gabrielius Landsbergis @GLandsbergis, the Minister of Foreign Affairs of Lithuania, in Kyiv.
I am grateful to the government and people of Lithuania for their unwavering support of Ukraine, particularly for their leadership in the demining… pic.twitter.com/qHk5NNiw93
Szlovákia kormánya leállította a raktáraiból származó katonai támogatások Ukrajnába való szállítását. Erről hivatalosan is tájékoztatta a NATO vezetését, közölte a szlovák védelmi minisztérium sajtószolgálata.
November 13-án Robert Kalinjak szlovák védelmi miniszter találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. A megbeszélésen tájékoztatta a szövetség vezetőjét az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek megszüntetéséről.
„Mindazonáltal Szlovákia meglehetősen széles skáláját kínálja a nem halált okozó humanitárius, polgári és technikai segítségnyújtásnak” – áll a közleményben.
A szlovák védelmi minisztérium azt állítja, hogy külföldi partnerei „teljes mértékben tiszteletben tartják” az ország új kormányának döntését.
Another set of brutal Russian air strikes against Kyiv this morning, innocent civilians again being victims of the Russian terrorism. Ukrainian air defense works well but Ukraine must get more help. New Year’s celebrations are over and the West must get serious and act now
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
A szövetségesekkel folytatott párbeszéd részeként Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője hétfőn telefonon tájékoztatta Jake Sullivant, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját a kelet-ukrajnai fronthelyzetről – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az elnöki hivatalvezető Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az Elnöki Hivatal vezetője azt írta: „Tájékoztattam a front jelenlegi helyzetéről, mindenekelőtt a donyecki térség legnehezebb területeiről. Hangsúlyoztam a védelmi erőink mielőbbi további fegyverekkel és lőszerekkel való ellátásának fontosságát, és megköszöntem a következő segélycsomagot.”
Jermak azt is megjegyezte, hogy köszönetét fejezte ki az egész amerikai népnek, az Egyesült Államok elnökének és a Kongresszus mindkét házának azért, hogy megingathatatlanul és határozottan támogatják Ukrajnát a terrorista állam elleni harcban, megingathatatlanul támogatják Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Mint hírportálunk tegnap beszámolt róla, az Amerikai Egyesült Államok bejelentette, hogy 350 millió dollár értékben új katonai segélycsomagot biztosít Ukrajnának. A katonai segélycsomag sok különböző típusú lőszert tartalmaz. Elsősorban a nagy mobilitású HIMARS tüzérségi rakétarendszerekhez való lövedékekről van szó. Az egyesül Államok ezenkívül Bradley harckocsikhoz lőszert, HARM rakétákat, páncéltörő fegyvereket, folyami hajókat és egyéb felszereléseket is biztosít Ukrajnának.
Thanks for the ?. They don't substitude ✈️, though.
Ukraine still needs the F-16s to deprive the Russians of tools to terrorize civilians. Ukrainian airspace needs to be cleared of Russian aircraft. The sooner we do it together, the sooner the aggressor will be defeated.
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka telefonbeszélgetést folytatott kedden Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, akit tájékoztatott a fronton kialakult helyzetről.
Zaluzsnij a megbeszélésről a Facebookon számolt be. Szavai szerint súlyos csaták zajlanak az ország keleti részén, a Szvatove–Kreminna vonalon, valamint Liszicsanszk irányában. A legnehezebb helyzet továbbra is a Szoledar–Bahmut–Majorszk szakaszon van, ahol az orosz erők „tulajdonképpen saját katonáik tetemei felett” próbálnak előrehaladni, de az ukrán csapatok komoly erőfeszítések árán visszatartják az ellenséges offenzívát – írta.
Hozzátette, hogy az ukrán hadseregnek sikerült megtartania a pozícióit Donyeck megyében Avgyijivka környékén, és folytatni az ellentámadást. „Megbízhatóan tartjuk a védelmi vonalakat Zaporizzsja irányában, és erőfeszítéseket teszünk Herszon védelmére, elsősorban a civilek és a város létfontosságú infrastruktúrája elleni orosz ágyúzásokkal szemben” – fogalmazott az ukrán katonai vezető. Kiemelte, hogy az ukrán-fehérorosz államhatáron a helyzet „teljes mértékben ellenőrzés alatt áll”.
Zaluzsnij tájékoztatta továbbá az amerikai vezérkari főnököt arról, hogy december 31-től január 3-án reggelig az orosz erők 14 rakétacsapást mértek, és 94 iráni gyártású drónt vetettek be ukrán területeken. Köszönetet mondott Milley-nek az Ukrajnának nyújtott külföldi légvédelmi rakétarendszerekért, amelyeket – mint írta – az amerikai vezérkari főnök aktív közreműködése révén bocsátottak az ukrán fegyveres erők rendelkezésére.
⚡French defense chief speaks with Zaluzhniy, promises continued support.
Ukraine's top commander Valeriy Zaluzhnyi spoke on the phone to French Chief of Defense Staff Thierry Burkhard to discuss the situation on the front on April 8.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2023
Az ukrán hadsereg közölte az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel, hogy légvédelmi eszközöket alkalmazva megpróbált elfogni egy orosz rakétát a Lengyelország elleni rakéta-csapás során és annak közelében – közölte egy névtelenséget kérő amerikai illetékes a CNN amerikai hírtelevízióval, számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint az adott esetben nem tudni, hogy ugyanarról a rakétáról van-e szó, amelyik Lengyelország területére zuhant, de ahogy a CNN beszélgetőpartnere megjegyezte, Washington ezt az információt használta fel a lengyel területen történt robbanás körülményeinek tisztázására.
A Pentagon képviselője a CNN televíziónak nyilatkozva utalt Joe Biden amerikai elnök kijelentésére, aki kedd este valószínűtlennek nevezte, hogy a Lengyelországban becsapódott rakétát Oroszország indította volna.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán azt mondta, hogy a lengyel területre zuhant rakétát valószínűleg az ukrán légvédelmi erők lőtték fel, miközben az orosz támadást próbálták visszaverni.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán hadsereg közölte az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel, hogy légvédelmi eszközöket alkalmazva megpróbált elfogni egy orosz rakétát a Lengyelország elleni rakéta-csapás során és annak közelében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1668626040
[modified] => 1668624627
)
[title] => Ukrajna tájékoztatta az USA-t és partnereit, hogy orosz rakétát fogott el a lengyelországi robbanás helyszínénél – CNN
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=62908&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 62908
[uk] => 62924
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 62909
[image] => Array
(
[id] => 62909
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/raketa-1.jpg
[original_lng] => 4587
[original_w] => 400
[original_h] => 224
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/raketa-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/raketa-1-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/raketa-1.jpg
[width] => 400
[height] => 224
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/raketa-1.jpg
[width] => 400
[height] => 224
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/raketa-1.jpg
[width] => 400
[height] => 224
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/raketa-1.jpg
[width] => 400
[height] => 224
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/raketa-1.jpg
[width] => 400
[height] => 224
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1668625395:3
[_thumbnail_id] => 62909
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1578
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5d8d6ffd81c80f840056ea60002be57e] =>
A török kommunikációs igazgatóság közleménye szerint António Guterres ENSZ-főtitkár telefonon tájékoztatta Recep Tayyip Erdogan török elnököt a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozóiról – írja a CNN.
Erdogan elmondta, hogy Törökország kész támogatni az ENSZ által vezetett munkát mind az evakuálás, mind a humanitárius segítségnyújtás terén.
A török elnök úgy fogalmazott, hogy továbbra is arra ösztönzi Ukrajnát és Oroszországot, hogy józan ésszel cselekedjenek a megbékélés érdekében.
Turkish President Recep Tayyip Erdogan has called on Greece to demilitarize islands in the Aegean, saying he was “not joking” and warning Athens not to take actions it will regret.
Erdogan's comments come amid a spike in tensions between the NATO allies. https://t.co/lXc2vTCW0K
Greece has in its arsenal the most informed arguments of International Law. On the contrary, the Turkish positions do not stand up to any criticism. They are demonstrations of a neo-ottoman revisionism, components of an ideology of a supposedly regional superpower. pic.twitter.com/CKCSJpYVAf
A 2022-es parlamenti választás és az országos népszavazás a határon túl élő magyar állampolgárok számára is elkezdődött. Kárpátalján a levélcsomagok átvételéről, a szavazásról Bacskai József ungvári magyar főkonzultól kaptunk részletes információt.
– Aki az ungvári főkonzulátusra vagy a beregszászi konzulátusra kérte a szavazási levélcsomagját, mikortól és meddig veheti át? Illetve milyen okmányokat kell magával vinnie?
– A két kárpátaljai konzulátus március 19-től mindennap magyar idő szerint reggel 6 óra és este 22 óra között várja a szavazópolgárokat egészen április 2-ig. Az előző országgyűlési választáshoz képest újdonság, hogy a szavazási levélcsomagok átvételére és a levélszavazatok leadására április 3-án, a külképviseleti szavazással párhuzamosan is lehetőség van. Ezen a napon azonban eltérő időpontban, magyar idő szerint reggel 5 óra és 18 óra (kijevi idő szerint reggel 6 óra és 19 óra) között lehet átvenni és leadni a levélszavazatokat. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy levélcsomagot csak azoknak adhatunk, akik már korábban, vagy idén, legkésőbb március 9-ig regisztráltak a választói névjegyzékbe.
– Az eddigiekkel ellentétben a konzulátusok területén is lehet szavazni, majd a válaszborítékot bedobni az urnába?
– Igen, lehetőség van a konzulátus területén is kitölteni az azonosító nyilatkozatot, illetve a felállított függönyös szavazóhelyiségekben zavartalanul, a szavazás titkosságának megtartásával kitölteni az országgyűlési szavazólapot és a népszavazási szavazólapot. Ezt követően a lezárt válaszborítékok helyben bedobhatók a szavazóurnába.
– Mire kell odafigyelni a szavazólap és az azonosító nyilatkozat kitöltése során? Milyen adatokat kell ráírni?
– Az azonosító nyilatkozaton a személyes adatokat úgy kell megadni, ahogyan a magyar okmányokban szerepelnek. A szavazók hozzák magukkal a lakcímet igazoló hatósági igazolványukat (LIG-kártyájukat), amelynek az egyik oldala tartalmazza a személyi azonosító számot (SZAZ), amelyet az azonosító nyilatkozaton fel kell tüntetni. A szavazócsomag magyar személyazonosító okmánnyal, illetve ennek hiányában személyazonosításra alkalmas külföldi (ukrán) okmánnyal is felvehető.
– Lehet-e még regisztrálni külképviseleten történő szavazásra a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezőknek?
– Nem regisztrálni kell, hanem kérni a külképviseleti névjegyzékbe vételt. Ezt a legegyszerűbben és leggyorsabban a következő linken tudják megtenni: https://www.valasztas.hu/kulkepviseleti-nevjegyzekbe-veteli-iranti-kerel…. A kérelem benyújtására március 25-én magyar idő szerint 16 óráig van lehetőség. A kérelemnek eddig az időpontig kell megérkeznie a Nemzeti Választási Irodába.
– Hogyan zajlik majd a szavazás a konzulátusokon április 3-án? Akkor milyen okmányokat kell magukkal vinniük a választópolgároknak?
– A korábbi gyakorlattól eltérően a szavazás napján, azaz április 3-án is fel lehet venni és le lehet adni a levélszavazatokat, de egymástól elkülönülten zajlik majd a levélszavazás és a külképviseleti szavazás. Ez utóbbin azok a magyarországi lakóhellyel rendelkezők szavazhatnak, akik kérték a külképviseleti névjegyzékbe vételüket. Ők kizárólag valamely érvényes magyar, személyazonosság igazolására alkalmas fényképes igazolvánnyal (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély) igazolhatják a személyazonosságukat, illetve magukkal kell hozniuk a lakcímet igazoló hatósági igazolványt (LIG-kártyát) is. Fontos tudni, hogy hatályban van az a koronavírus-járvány következtében előállt vészhelyzet során hozott intézkedés, amelynek értelmében a 2020. március 11. napján vagy azután lejárt személyazonosító okmányok érvényesnek tekintendők.
Az orosz külügyminisztérium a kölcsönösség elve alapján, oroszellenes tevékenység címén szankciókat rendelt el több brit állampolgár ellen, megtiltva számukra az Oroszországba való beutazást – adta hírül hétfőn az MTI.
A tárca nem hozta nyilvánosságra az érintettek nevét. Egyúttal felszólította a brit kormányt, hogy „hagyjon fel indokolatlan konfrontációs irányvonalával”, és kilátásba helyezte, hogy „egyetlen barátságtalan lépés sem marad megfelelő arányos válasz nélkül”.
Moszkva azt kifogásolta, hogy London december 10-én szankciókat vezetett be három orosz politikus ellen a csecsenföldi emberi jogi jogsértések miatt. Csecsenföldön jelentések szerint megkínoztak „nem hagyományos szexuális irányultságú személyeket” és megsértették emberi jogaikat. A brit fél emellett április 26-án tizennégy orosz állampolgár ellen nemzetközi büntetőintézkedéseket vezetett be Szergej Magnyitszkij könyvvizsgáló halála miatt, aki előzetes letartóztatásban halt meg.
Az orosz külügyminisztérium azzal vádolta a brit vezetést, hogy megalapozatlan kirohanásaival” szándékosan rombolja a kétoldalú viszonyt, le akarja járatni Oroszországot, és a belügyekbe való beavatkozással nyomást kíván gyakorolni az orosz igazságszolgáltatásra.
I call on all EU and G7 states to stop issuing visas to Russians. President @ZelenskyyUa is absolutely right to insist on this. Russians overwhelmingly support the war on Ukraine. They must be deprived of the right to cross international borders until they learn to respect them.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
Russia will come back to full compliance with the New START treaty if Washington abandons its"hostile stance" toward Moscow – Deputy FM Sergei Ryabkov pic.twitter.com/fjkxNfRP6S
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
