Dél-Korea pénteken bekérette Georgij Zinonjev orosz nagykövetet tiltakozásképp az ellen, hogy Oroszország és Észak-Korea pár nappal ezelőtt kölcsönös katonai támogatásról kötött megállapodást.
Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongün észak-koreai vezető szerdán tartott találkozóján megegyezett, hogy amennyiben országaik közül valamelyiket támadás éri, azonnali katonai segítséget nyújtanak egymásnak. Dél-Korea határozottan elítélte az egyezményt.
Észak-Korea orosz katonai támogatása sérti Dél-Korea biztonságát és elkerülhetetlenül negatív hatással lesz Szöul és Moszkva kapcsolatára – jelentette ki Kim Honggjun dél-koreai külügyminiszter-helyettes.
Az orosz nagykövet válaszában hangoztatta, elfogadhatatlanok az Oroszországgal szembeni zsarolási és fenyegetési kísérletek. Megjegyezte, az Oroszország és a KNDK közötti együttműködés nem irányul harmadik országok ellen, megfelel a nemzetközi jog elveinek és normáinak, hozzájárul a béke és stabilitás megerősítéséhez a Koreai-félszigeten.
A dél-koreai külügyminiszter mellett Antony Blinken amerikai külügyminiszter is elítélte a megállapodást, amiért az komoly fenyegetést jelent a regionális békére és stabilitásra – közölte a szöuli külügyminiszeri iroda pénteken.
A megállapodást követően észak-koreai disszidensek egy csoportja újabb Phenjan-ellenes röplapokat szállító léggömböket küldött át a Koreai-közi határon észak felé. Ennek okán Kim Dzsongün észak-koreai vezető húga, Kim Jodzsong kijelentette, hogy Phenjan várhatóan újabb szemeteszsákokat szállító ballonokat fog Dél-Korea területére küldeni. Észak-Korea az utóbbi hetekben több mint ezer hasonló léggömböt juttatott át a két Koreát elválasztó határon.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
A két ország között 2018 óta volt hatályban egy egyezmény arról, hogy korlátozzák hadgyakorlataikat a demilitarizált zónában. Észak-Korea múlt heti szemétbombázása miatt viszont Szöul most felfüggesztette ezt az egyezményt, így lehetősége nyílik azonnali választ adni Phenjan provokációjára.
Dél-Korea felfüggeszti az Észak-Koreával 2018-ban kötött, a katonai feszültség enyhítéséről szóló megállapodás minden pontját, miután Phenjan a múlt héten léggömbökkel szemetet és trágyát juttatott át a két ország határán – jelentette be hétfőn a dél-koreai nemzetbiztonsági tanács. Ha az elnöki hivatal mellett működő tanács ajánlását a kormány keddi ülésén jóváhagyja, akkor a megállapodás felfüggesztése hivatalosan aznaptól érvénybe lép és érvényben is marad mindaddig, amíg helyre nem áll a két ország között a kölcsönös bizalom.
Észak-Korea a múlt héten csaknem ezer olyan léggömböt juttatott át déli szomszédjának területére, amelyekre zsákot erősített, tele hulladékkal, trágyával, USB-adathordozókkal, elemekkel.
Phenjan közölte, hogy ily módon válaszolt azokra a propaganda-röplapokra, amelyeket Dél-Korea szintén léggömbökkel juttatott át az ő területére.
A phenjani vezetés hozzátette, hogy nem küldenek több szemeteszsákot, ha Szöul is felhagy a röplapterjesztéssel Észak-Koreában. A léggömbök emberéletben nem tettek kárt Dél-Koreában, de anyagi kárt okoztak, például betörték egy autó szélvédőjét. A léggömbös akción kívül Phenjan a helyi GPS műholdas helymeghatározó zavarását is bevetette Szöul ellen.
Miután a megállapodás korlátozta hadgyakorlatok megrendezését a tűzszüneti vonal mentén kialakított demilitarizált övezetben, most lehetővé válik ilyenek megtartása. Így lehetőség van megfelelőbb és azonnali választ adni az észak-koreai provokációkra – közölte a szöuli nemzetbiztonsági tanács.
Észak-Korea május végén értesítette Japánt, hogy június 4-ig rakétát fognak indítani egy műhold üzembe helyezése céljából. Phenjan szerint joguk van polgári űrprogramot folytatni, kémműholdjaikat megfigyelésre használják, hogy szemmel tartsák a közelükben lévő amerikai erőket. Észak-Korea november végén már fellőtt egy kémműholdat, ami ellen akkor az ENSZ is felszólalt.
A világ veszélyesebb hely lenne, ha egyes NATO-tagországok megszabadulnának saját arzenáljuktól.
A nukleáris elrettentés fontosságáról, Észak-Koreáról, valamint Ukrajna katonai támogatásáról beszélt hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Szöulban.
Dél-koreai látogatásának második napján a főtitkár a többi között kitért arra, hogy a nukleáris elrettentés mindaddig szükséges lesz, míg autoriter államok nukleáris fegyvereket birtokolnak és fejlesztenek.
Leszögezte: a NATO-tagországok a nukleáris elrettentés erejével képesek védelmet nyújtani azon szövetségeseiknek, akik nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, példaként pedig Dél-Koreát hozta fel, amelyet az Egyesült Államok nukleáris hadereje véd.
„Mindezt azért tesszük, hogy elejét vegyük a nukleáris fegyverek terjedésének” – tette hozzá a Koreai-félsziget geopolitikai helyzetét vizsgáló, szöuli székhelyű Csej kutatóintézet rendezvényén tett felszólalásában.
Hangsúlyozta egyúttal: a világ veszélyesebb hely lenne, ha egyes NATO-tagországok, köztük Franciaország és az Egyesült Államok megszabadulna saját nukleáris arzenáljától a Kínából, Észak-Koreából és Oroszországból érkező fenyegetés közepette.
Stoltenberg egyúttal sürgette Dél-Koreát, növelje az Ukrajnának szánt katonai támogatás mértékét.
Jóllehet kiemelte, hogy a kérdésben a végső döntés a szöuli kormányt illeti, emlékeztetett arra, hogy több ország, amely korábban szigorúan ellenezte a fegyverexportot, megváltoztatta álláspontját Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nyomán.
„Ha nem akarjuk, hogy az önkény és a zsarnokság arasson győzelmet, akkor (az ukránoknak) szükségük van fegyverre, ez az igazság” – jelentette ki a főtitkár.
Stoltenberg felhívta a figyelmet: rendkívül fontos, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút, egy orosz győzelem ugyanis azt az üzenetet közvetítené más országoknak, például Kínának, hogy erővel is elvehetik azt, amire igényt tartanak.
A világviszonylatban is jelentős fegyverexportőr Dél-Korea nemrég többszáz harckocsi leszállításáról állapodott meg több európai országgal, köztük a NATO-tag Lengyelországgal is. Mindazonáltal az ázsiai ország törvényei tiltják a fegyvereladást háborúban álló országoknak, így Dél-Korea mostanáig humanitárius segítséggel, valamint halált nem okozó felszereléssel támogatta Ukrajnát.
Stoltenberg hétfőn kitért azon washingtoni értesülésekre is, amelyek szerint Észak-Korea fegyverekkel támogatja az orosz felet, és figyelmeztetett arra, hogy Moszkva vélhetően új offenzívára készül.
A főtitkár a tervek szerint Szöulból Tokióba repül, ahol találkozik Kisida Fumio japán kormányfővel is.
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023