Donald Trump republikánus elnökjelölt győzött Pennsylvania, Georgia és Észak-Karolina államban is, ezzel megnyerte az amerikai elnökválasztást.
Még javában folyik a szavazatok számlálása az Egyesült Államokban, de magyar idő szerint 7:20 körül egyértelművé vált, hogy
DONALD TRUMP A VÁLASZTÁS GYŐZTESE.
Az amerikai választást az elektori szavazatok döntik el, így hiába van, ahol még csak most kezdték a számlálást, a döntő a billegő államok eredménye.
90% fölötti feldolgozottság mellett
Donald Trump megnyerte, Georgiát, Észak-Karolinát és Pennsylvaniát, ezzel megszerezte a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazatot.
Legfrissebben Pennsylvania államot húzta be Trump, ezzel még csak 267 elektort szerzett, de Alaszkát biztosan el fogja vinni, így a 270 könnyedén meglesz.
Érdemes széljegyzeten megjegyezni: jelenleg az összes billegő államban vezet Donald Trump republikánus jelölt, így könnyen lehet, hogy a végleges eredmény nagyobb lesz, mint 270 elektor.
A következő a helyzet a DecisionDesk adatai szerint:
Michiganben 71% feldolgozottság mellett 50,3% Trump.
Wisconsinban 90% feldolgozottság mellett 51,2%-on áll Trump.
Arizonában 56% feldolgozottság mellett 50%-on áll.
Nevadában 69% feldolgozottság mellett 49%-on áll Trump (egyéb jelöltek miatt így is vezet).
Michiganben, Arizonában, Nevadában még fordíthat Kamala Harris, de Wisconsint szinte biztosan elviszi Donald Trump.
A hivatalos eredményhirdetés még napokat vehet igénybe, de valamilyen váratlan esemény híján (pl. újraszámolás, bizonyíték átfogó anomáliáról, csalásról stb)
DONALD TRUMP LESZ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 47. ELNÖKE.
A következő elnök 2025. január 20-án kerül beiktatásra a Fehér Házba.
Több mint 26 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában. A jelek szerint Donald Trump mozgósítási stratégiája működik, a republikánus magszavazók pedig úgy tűnik, megértették a korai szavazás jelentőségét.
Eddig közel 25 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában – derül ki az NBC News által közzétett adatokból. A demokraták pillanatnyi előnye ellenére Donald Trump mozgósítási stratégiája mégis a működőképesség jeleit mutatja, az idei választási időszakban a republikánus szavazók is nagyobb arányban élnek a korai szavazás lehetőségével, mint azt tették a négy évvel ezelőtti választáson.
A 2020-as választások idején Donald Trump személyes szavazásra buzdította híveit a novemberi választás kitűzött napján. Ez a stratégia akkor nem működött, Joe Biden pedig ennek köszönhetően győzni tudott. Ezért az idei voksoláson a kommunikációban és az erőforrások tekintetében is nagyobb szerepet szánnak a korai szavazásnak.
„Csak szavazzanak – bárhogyan, ahogyan akarják” – buzdította híveit Trump egy kampányrendezvényen.
Bár az ABC News szerint a demokratáknak még van némi előnye a korai szavazáson – amivel kapcsolatban hozzáteszik: még mindig kezdeti időszakában jár –, két héttel az elnökválasztás november 5-ére kitűzött napja előtt ez a módszer mégis úgy néz ki, hogy működhet Donald Trump mozgósítása. A New York Times hétfőig 17 millió korai szavazat alapján jutott erre a következtetésre. A jelek szerint dacára annak, hogy egyes jobboldali szavazók még idegenkednek a szavazás ezen formájától, a republikánus bázis megértette Trump felhívását, és ezt a Harris-kampányhoz közeli szakemberek is kénytelenek elismerni.
„Sokkal jobb munkát végeznek [a republikánusok] a korai szavazáson való mozgósításban (…) Szerintem rájöttek arra, hogy milyen egyszerű és kényelmes a korai szavazás: gyorsabban lehet a szavazatokat összegyűjteni, és kevesebbet kell spekulálni a részvételi és szavazati arányokon a választás napján” – mondta Sam Almy, a Demokrata Párt kampánytanácsadója, aki az arizonai korai szavazatok alakulásának követéséért felelős. Arizona különös jelentőséggel bír az idei választáson, csatatérállami pozíciója mellett azért is fontos, mivel 2020-ban protesztből még Trump ellen szavaztak az államban. Idén a verseny kiélezettsége mellett azonban itt egyre magabiztosabb jobboldali támogatást tudhat maga mögött Donald Trump.
A Moldovai Központi Választási Bizottság október 21-én reggel a szavazatok 98%-át számlálta meg az elnökválasztáson és az európai integrációról szóló népszavazáson.
A bizottság honlapja szerint a polgárok 41,84%-a szavazott Maia Sandu jelenlegi elnökre. A második helyen Alexandru Stoianoglo áll a szavazatok 26,35%-ával.
Ha egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 50%-át, akkor november 3-án lesz az elnökválasztás második fordulója Moldovában.
A népszavazáson megkérdezték az állampolgárokat, hogy az EU-csatlakozás célját rögzíteni kell-e az ország alkotmányában. A szavazatok eddig a következőképpen oszlottak meg: 49,9% támogatta az alkotmánymódosítást, 50,1% nem.
A szavazatok 60%-ának összesítése alapján a választók 55 százaléka vélekedett az országuk uniós törekvéseivel szemben. Ez pedig megkérdőjelezheti Moldova eddigi nyugatbarát irányultságát. Közben viszont úgy tűnik, hogy az EU-párti, Maia Sandu jelenlegi elnök vezet az elnökválasztáson.
A Reuters hírügynökség este 9 órakor a Moldovai Központi Választási Bizottság honlapján elérhető állás szerint közölte: a szavazatok 23%-ának megszámlálása után közzétett előzetes eredmények szerint a moldovaiak 57%-a szavazott nemmel, míg 42%-uk igennel az ország uniós törekvéseiről tartott vasárnapi népszavazáson. Később az Al Jazeera portál már 60%-os feldolgozottságról számolt be és a nemek aránya 55% volt.
A népszavazáson arról döntenek a moldovaiak, hogy az alkotmányba beillesztik-e azt a záradékot, amely az uniós csatlakozást célként határozza meg – emlékeztet a Reuters. Egy határozott „igen” támogatná Maia Sandu törekvését, hogy az ország 2030-ig csatlakozzon a blokkhoz, míg egy „nem” komoly csapást jelentene számára. Az eredmények meghatározhatják a jövő nyári parlamenti választások alaphangját, ahol Sandu pártja nehezen tudja majd megtartani többségét.
A Reuters által idézett felmérések szerint a többség támogatja az EU-hoz való csatlakozást, bár öt jelölt azt mondta támogatóinak, hogy szavazzanak „nemmel” vagy bojkottálják a népszavazást, mondván, hogy a népszavazást úgy időzítették, hogy Sandu szavazatát növeljék a választásokon.
Este 6-ig a jogosultak 42%-a adta le vokság a népszavazáson.
Az Al Jazeera azt is írta, hogy a korai eredmények alapján Maia Sandu hivatalban lévő nyugatbarát elnök vezet az EU-népszavazás mellett zajló elnökválasztáson, egyelőre a szavazatok 35%-os feldolgozottsága mellett, de nem fogja elérni a győzelemhez szükséges 50%-os küszöbértéket. Ha ezt nem éri el, akkor november 3-án várható a 2. forduló.
Legfőbb riválisa, Alexandr Stolianoglo volt főügyész, akit a hagyományosan oroszbarát Szocialista Párt támogat, eddig a szavazatok 30 százalékát szerezte meg.
A felmérések a hivatalban lévő Maia Sandu, aki négy éve elnökként az EU-csatlakozást szorgalmazza, egyértelmű előnyét mutatták 10 riválisa előtt. Most nagyon úgy tűnik, hogy a második forduló Sandu és Stolianoglo összecsapását hozza el.
A szavazást beárnyékolták a választásokba való beavatkozással kapcsolatos vádak. A rendőrség azzal vádolta meg Ilan Short, egy Oroszországban élő, szökésben lévő mágnást, hogy legalább 130 000 szavazóból álló hálózatot próbált lefizetni, hogy „nemmel” szavazzon, és támogasson egy olyan jelöltet, akit csak az utolsó pillanatban fedett fel. Shor felajánlotta, hogy fizet a moldovaiaknak, hogy másokat is rávegyenek, hogy „nemmel” szavazzanak.
Csütörtökön a bűnüldöző szervek közölték, hogy lelepleztek egy programot, amelynek keretében több száz embert vittek Oroszországba, hogy ott képzést kapjanak zavargások és polgári zavargások megrendezésére.
Oroszország tagadja a beavatkozást, és „ruszofóbiával” vádolja Sandu kormányát.
Viorel Cernauteanu rendőrfőnök a Reutersnek elmondta, hogy az elmúlt napokban külföldről érkező hang- és szöveges üzenetek sokasága szólította fel a moldovaiakat, hogy vagy bojkottálják a népszavazást, vagy szavazzanak „nemmel”.
Megnyíltak a szavazóhelyiségek a korai szavazás keretében a választók előtt az Egyesült Államok Virginia szövetségi államában pénteken, elsőként az országban lehetővé téve a személyes voksolást a 2024-es választásokon.
A korai szavazás az állam kijelölt hivatalos helyiségeiben lehetséges, külön engedély nélkül.
További szövetségi államokban, így Arkansas, Idaho, Minnesota, Dél-Dakora, Nyugat-Virginia és Wyoming államokban már lehetőség van a levélszavazásra, a szavazólapokat több helyen személyesen is leadhatják a szavazók.
Szeptember végéig az Egyesült Államok 26 államában, valamint a különálló közigazgatási területnek számító fővárosban, Washington megnyílik a lehetőség a választásokon való részvételre személyes, vagy levélszavazat formájában.
2020-ban az elnök- és kongresszusi szavazáson a választók több mint kétharmada (69 százalék) szavazott a választás kiírt napja előtt, amit a koronavírus-járvány idején a hatóságok is ösztönöztek, hogy ezzel is csökkenjen a személyes érintkezés.
A választás szabályai az Egyesült Államokban államról-államra változnak, a legtöbb helyen egymás mellett létezik a választás napja előtt is a személyes szavazás intézménye, valamint a levélszavazás intézménye is nyitva áll, és egy állam kivételével külön indoklást sem igényel az előzetes voksolás, illetve levélszavazás. Mintegy 9 államban, így Kaliforniában a választási szervezet automatikusan kiküldi a levélszavazati csomagokat a regisztrált választóknak.
Pénteken az egyik meghatározó szövetségi állam Georgia választási bizottsága új szabályt fogadott el a szavazólapok kézi számlálásáról.
A rendelkezést a testület szoros, 3-2 arányú döntéssel fogadta el. A kezdeményezést a republikánus vezetésű állam főügyésze és közigazgatási vezetője ellenezte, mondván, hogy a kézi számlálás rendkívül lelassítja majd az eredmények közlését.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy támogatja Ukrajna területi integritását, az a javaslata pedig, hogy a Krím az ENSZ mandátuma alá tartozzon, hipotetikus vita keretében hangzott el – számolt be az rbc.ua hírportál az Onet című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője magyarázkodásában kifejtette: nem kétséges, hogy Lengyelország támogatja Ukrajna területi integritását. És ő maga is többször beszélt erről. „Másrészt a konferencián (Kijevben – a szerk.) egy hipotetikus vita zajlott a szakértők között off the record bizalmas módban, ahol azt fontolgattuk, hogyan valósítsuk meg Zelenszkij elnök javaslatait a Krím visszavételéről. Ő diplomáciai lépésekről beszélt” – tette hozzá Radoslaw Sikorski.
A lengyel külügyminiszter a múlt heti kijevi látogatása során kijelentette, hogy a Krímmel összefüggésben az egyik lehetőség a félsziget átadása ENSZ-mandátum alá. Ehhez szerinte szükség lenne „egy őszinte népszavazásra”.
Ezt követően Refat Csubarov, a krími tatárok medzsliszeinek vezetője hangsúlyozta, hogy a lengyel külügyminiszter javaslata elfogadhatatlan. Ahogy megjegyezte, valójában a lengyel kormánytag felajánlotta Ukrajnának, hogy adja át Oroszországnak a Krímet.
Az ukrán külügyminisztérium azonnal jelezte, hogy a Krím mindig is ukrán lesz, és ebben az ügyben semmiféle kompromisszumnak nem lehet helye.
Megkezdődtek az európai parlamenti választások az Európai Unióban, elsőként csütörtök reggel Hollandiában nyíltak meg a szavazóhelyiségek.
Az Európai Parlament 720 képviselője közül a Hollandiában élő uniós állampolgárok 31-et választanak meg csütörtökön. Hollandiának jelenleg 29 képviselője van az Európai Parlamentben.
Az NL Times című angol nyelvű holland hírportál tájékoztatása szerint a csütörtöki szavazáson holland állampolgárok és uniós állampolgárok egyaránt részt vehetnek, akik az április 23-i határidő előtt regisztráltak. A hollandiai szavazáson 20 párt indul, és 497 politikus reméli, hogy elegendő szavazatot szerez ahhoz, hogy EP-képviselő legyen az új összetételű Európai Parlamentben.
Az ismertetett közvélemény-kutatás szerint a tavalyi holland parlamenti választásokon győztes, Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) 31 európai parlamenti mandátumból 18-at szerezhet meg.
A hírportál arra emlékeztetett, hogy Hollandiában az európai parlamenti választásokon általában nem magas a részvételi arány. Öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak kevesebb mint 42 százaléka járult az urnákhoz, noha ez magasabb részvételi arány volt, mint a korábbi választásokon. A holland pártvezetők attól tartanak, hogy a részvételi arány ezúttal sem lesz sokkal magasabb – írták.
Hollandia idén új formátumú szavazólapot is tesztel, egyelőre öt város szavazóinak részvételével. Az új szavazólapon csak a pártok neve és logója látható a szavazólap felső felén, majd a jelöltek számai név nélkül az alsó felén. A szavazó úgy adja le szavazatát, hogy pirosra színezi a választani kívánt párt neve melletti rubrikát, majd a kívánt jelölt száma melletti négyzetet. A holland választópolgárok már előzetesen megkapták a jelöltek nevét és számát. A listát a szavazóhelyiségekben és a szavazófülkékben is elhelyezték. Aki hibázott a szavazófülkében, legfeljebb két alkalommal kérhet új szavazólapot. Amennyiben beválik, először a 2026-os önkormányzati választásokon szavaz majd így Hollandia egésze.
Hollandia után pénteken az Írországban élő uniós állampolgárok mehetnek szavazni, majd szombaton Lettország, Málta és Szlovákia következik. Csehországban és Olaszországban két napon keresztül szavaznak 7-én és 8-án, illetve 8-án és 9-én. A legtöbb EU-tagállamban, köztük Magyarországon vasárnap tartják a szavazást, és csak ezután hirdetik ki a választási eredményeket. EU 27 tagállamában mintegy 370 millióan adhatják le szavazatukat a rendelkezésre álló négy nap alatt.
A Bosznia-Hercegovinában élő szlovén állampolgárok nem adhatják le szavazataikat a közelgő európai parlamenti választásokon a szarajevói szlovén nagykövetségen, miután a boszniai kormány másodszor is elutasította Szlovénia kérelmét. Azért döntöttek így, mert Ljubljana támogatta a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjára vonatkozó ENSZ-határozatot – közölte kedden a szlovén közszolgálati televízió.
A boszniai kormány ugyanezen okból elutasította Lengyelország és Románia kérését is, hogy vasárnap szavazóhelyiségeket rendezhessenek be a diplomáciai képviseleteken – jelentette a szlovén STA hírügynökség. Mivel a szövetségi kormánynak egyhangúlag kell döntéseket hoznia, és a boszniai szerb miniszterek ellene szavaztak, a kérést elutasították.
Az első, múlt heti szavazás után Szlovénia elfogadhatatlannak minősítette a döntést. „Elfogadhatatlan egy olyan ügy átpolitizálása, mint az európai választások megtartása (…) egy olyan ország részéről, amely nemrég kapott zöld jelzést az uniós tagságról szóló csatlakozási tárgyalások megkezdésére” – írta akkor a tárca közleményében.
Az elmúlt időszakban lezajlott további konzultációk eredménytelenek maradtak – írta a szlovén sajtó. A belügyminisztérium adatai szerint a választói névjegyzékben közel 2000 olyan Bosznia-Hercegovinában élő szlovén szerepel, aki szavazati joggal rendelkezik az EP-választáson.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak.
A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
A jövő héten csütörtöktől vasárnapig tartják az Európai Parlament (EP) tagjainak választását, a tagországok többségében vasárnap lesz a voksolás, de Hollandiában már csütörtökön az urnákhoz járulnak a választók.
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlamentet. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, egy meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, amely 2024-ben június 6. és 9. közé esik. Ezen a négynapos időkereten belül a tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást.
Az Európai Parlament Kutatószolgálatának tájékoztatása szerint csütörtökön csak Hollandiában szavaznak. Pénteken Csehországban és Írországban lesz szavazás. Csehországban kétnapos szavazást tartanak: pénteken és szombaton is lehet majd szavazni.
Szombaton öt országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta, Olaszország és Szlovákia választópolgárai. A többi uniós országban vasárnap lesz a szavazás.
Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével vasárnap estig várniuk kell. Az unió előírása szerint addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnak, ezért Magyarországon is meg kell várni, amíg bezárnak az este 11-ig nyitva tartó olasz szavazóhelyiségek.
A Magyarországon vagy más európai uniós országban lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az európai parlamenti választáson, ehhez május 15-ig felvételüket kellett kérniük a névjegyzékbe. A levélcsomagokat június 7-ig munkanapokon, és június 9-én lehet átvenni a külképviseleteken, általában 9 és 16 óra között, de három külképviseleten (Beregszász, Ungvár, Szabadka) meghosszabbított nyitva tartással, 6 órától, 20 óráig, hét végén is várják a választókat.
Megszavazta az észt parlament kedden azt a törvénymódosítást, amely ősztől lehetővé teszi, hogy az ország állampolgárai mobiltelefonnal is szavazhatnak a választásokon.
Az új jogszabály szerint e célra kidolgozott mobiltelefonos alkalmazások teszik majd lehetővé a voksok leadását.
Tiit Riisalo gazdasági és információtechnológiai miniszter úgy nyilatkozott, hogy Tallinn nemzetközi szinten továbbra is élen kíván járni a digitalizálásban, emellett a kormány célja volt az is, hogy figyelembe vegye a manapság az internetre már jelentős mértékben támaszkodó „felhasználói magatartást”.
Mivel a módosítás ősztől lép életbe, a júniusi európai parlamenti választásokon még nem élhetnek vele a szavazók. A pontos műszaki feltételeket a választási bizottság határozza majd meg.
Észtország volt az első európai állam, amely lehetővé tette az internetes szavazást, az erről szóló törvény már 2005-ben megszületett. A hivatalos adatok szerint a tavaly tavaszi parlamenti választásokon a szavazók fele már digitális formában voksolt.
