Donald Trump amerikai elnök most először ismerte el, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem áll készen az Ukrajna elleni háború befejezésére, és ezt az európai vezetőknek is elmondta – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság forrásai szerint Trump a május 19-i telefonbeszélgetés során azt mondta az európai vezetőknek, hogy Putyin nem áll készen az Ukrajna elleni háború befejezésére, mert úgy gondolja, hogy nyer. Ahogy a kiadvány megjegyezte, az európaiak már régóta felismerték ezt, de most először hallották Trumptól. Ez ellentmond az amerikai elnök korábbi kijelentéseinek, miszerint a diktátor békét akart.
Bár úgy tűnik, Trump felismerte, hogy Putyin nem áll készen a békére, ez mégsem késztette arra, hogy azt tegye, amit az európaiak és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint tennie kellene: megduplázni a küzdelmét Oroszország ellen
– jegyezte meg a WSJ.
A május 19-i telefonos megbeszélésen Zelenszkij, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vett részt.
A WSJ úgy vélte, hogy Trump vonakodása ellenére, miszerint szankciókat vezet be Oroszország ellen, az európaiak láttak ebben néhány pozitívumot. Európa számára ez segített hangsúlyozni, hogy most már nagyrészt rajtuk múlik, hogy támogatják-e Ukrajnát. Források szerint az európaiak nem hiszik, hogy a Trump-adminisztráció leállítaná az amerikai fegyverexportot, amíg Európa vagy Ukrajna fizet érte.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök most először ismerte el, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem áll készen az Ukrajna elleni háború befejezésére, és ezt az európai vezetőknek is elmondta.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1747929780
[modified] => 1747918960
)
[title] => Trump először ismerte el, hogy Putyin nem akarja a háború végét, mégis halogatja a szankciókat – WSJ
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151817&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151817
[uk] => 151832
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 151614
[image] => Array
(
[id] => 151614
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6.jpg
[original_lng] => 28918
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747913995:8
[_thumbnail_id] => 151614
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1113
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 33842575001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 93165
[2] => 648871
[3] => 404
[4] => 138
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => háború befejezése
[2] => szankcikók
[3] => USA
[4] => Vlagyimir Putyin
)
)
[1] => Array
(
[id] => 151292
[content] =>
Mark Carney kanadai kormányfővel tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és közlése szerint nemzetközi nyomásgyakorlást és további szankciókat sürgetett Oroszország ellen – írja az MTI.
„Nagyon jó találkozónk volt a kanadai miniszterelnökkel. Nagyon hálás vagyok Kanadának a támogatásért, valóban nagyra értékeljük Kanadát mint Ukrajna igaz barátját” – írta Zelenszkij az X közösségi portálon szombaton.
„Az elsődleges kérdés, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy tegyen tényleges lépéséket a háború befejezése érdekében” – tette hozzá az ukrán elnök. „Részleteiben megtárgyaltuk, hogy milyen szankciók lehetnek hatásosak, beleértve a másodlagos szankciókat, az energiával kapcsolatos intézkedéseket és az árnyékflotta elleni büntetőintézkedéseket” – emelte ki. „Megvitattuk a védelmi együttműködést és a »tettre készek koalíciójának« a fejlesztését is. Hálás vagyok, hogy meghívtak (a hét legfejlettebb ipari ország) a G7 következő találkozójára” – olvasható a bejegyzésben, amelyben Zelenszkij nem tért ki arra, hol találkozott partnerével.
A Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) honlapja szerint a kanadai miniszterelnök és az ukrán elnök Rómában találkozott, ahol vasárnap részt vesznek XIV. Leó pápa szolgálatkezdő szertartásán.
Az Európai Unió befejezte a 17. szankciócsomag kidolgozását az agresszor Oroszország ellen, Ukrajna teljes körű inváziója miatt. Az új korlátozáscsomag olyan országokat is magában foglal majd, amelyek segítik az Oroszországi Föderációt a korábban bevezetett szankciók megkerülésében, számolt be a Financial Times a kiadvány rendelkezésére álló, erre vonatkozó dokumentumra hivatkozva.
Az FT információja szerint az Európai Unió szankciókat fog bevezetni Törökország, Vietnam, Szerbia, Üzbegisztán és az Egyesült Arab Emírségek jogi személyeivel szemben. Ezeket a cégeket azzal vádolják, hogy segítették Oroszországot a nyugati korlátozások megkerülésében.
Több mint 20 vállalat szerepel a szankciós listán. Megjegyzendő, hogy Vietnamot most először érinthetik európai szankciók az Oroszországnak nyújtott segítségnyújtás miatt.
Az új szankciócsomag kibővíti a kettős felhasználású áruk listáját is, amelyek szállítása Oroszországba tilos.
Az FT cikke szerint a 17. szankciócsomag próbatétel lesz Magyarország számára. Brüsszel tudni akarja, hogy Budapest beleegyezik-e az Oroszországgal szembeni további korlátozásokba a júliusi szavazás előtt, amikor az EU az összes oroszellenes szankció meghosszabbításáról dönt.
Az Európai Unió kedden új ütemtervet jelent be, amely a Moszkvával fennálló utolsó gázkapcsolatok felszámolását célozza meg. Ugyanakkor a szankciók hiányában a vásárlóknak nehéz lesz jogi úton, például vis maiorra hivatkozva kilépni a meglévő gázszerződésekből.
Az ütemterv bejelentésére egy olyan időszakban kerül sor, amikor az Egyesült Államok erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy előmozdítsa egy orosz–ukrán békemegállapodás létrejöttét. Amennyiben születne megállapodás, az újra megnyithatná az utat az orosz energiahordozók előtt, és enyhíthetné a szankciókat.
Jelenleg Európa gázellátásának mintegy 19%-a még mindig Oroszországból érkezik, a TurkStream vezetéken és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokon keresztül. Az EU célja – amely nem kötelező érvényű –, hogy 2027-re teljesen megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját.
Vis maior helyzet
Az Európai Bizottság vizsgálja annak jogi lehetőségeit, hogy az európai vállalatok vis maiorra hivatkozva, jogi következmények nélkül felmondhassák orosz gázszerződéseiket, valamint olyan intézkedéseket is, amelyek megtiltanák új szerződések kötését orosz gázra – mondta egy magas rangú EU-tisztviselő a múlt hónapban.
Ügyvédek és elemzők szerint azonban kérdéses, hogy a vis maior jogilag megállná-e a helyét, tekintettel arra, hogy az EU már 2022-ben bejelentette: véget vetne az orosz gázimportnak.
Agnieszka Ason, az LNG-szerződésekre szakosodott független energiajogász szerint a vis maior alkalmazásához szükséges, hogy a beszállító megsértse a szerződést – például ne szállítson –, de az orosz gázszállítások a háború három éve alatt folyamatosan működtek.
„Bármilyen szándékos lépés, amelyet az EU tenne, már önmagában is gyengíti a vis maior hivatkozást – ez éppen ellentétes azzal, amit a vis maior jelent” – mondta Ason, aki az Oxfordi Energiatanulmányok Intézetének vezető kutatója is.
Szankciókon keresztül is elérhetik a céljukat
Jogi szakértők szerint a leghatékonyabb lépés az orosz gázimport beszüntetésére a közvetlen szankcionálás lenne. Ehhez azonban mind a 27 uniós tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. Szlovákia és Magyarország ugyanakkor továbbra is szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal.
A háború kezdete óta a Gazprom és több európai vállalat is keresetet nyújtott be egymás ellen szerződésszegés és elmaradt kifizetések miatt. A Reuters bírósági dokumentumok alapján végzett becslései szerint ezek a jogviták összesen mintegy 18,5 milliárd eurót tesznek ki.
Az orosz Gazprommal kötött szerződések „take-or-pay” záradékokat tartalmaznak, vagyis a vásárlóknak akkor is ki kell fizetniük a mennyiség akár 95%-át, ha nem veszik át a szállítást.
David Haverbeke, a Fieldfisher ügyvédi iroda partnere szerint az EU-nak inkább azon kellene dolgoznia, hogy segítsen a vállalatoknak azzal érvelni, miszerint a 2022 óta megváltozott körülmények – például az orosz gázvásárlás kockázatai – jogalapot adhatnak a szerződések újratárgyalására vagy felmondására.
Egy másik lehetőség szerinte az lenne, ha a vállalatokat arra kényszerítenék, hogy a jövőben egy uniós közös beszerzési rendszeren keresztül vásároljanak orosz cseppfolyósított földgázt, és a megvásárolható mennyiségekre maximális kvótát állapítanának meg.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió kedden új ütemtervet jelent be, amely a Moszkvával fennálló utolsó gázkapcsolatok felszámolását célozza meg. Ugyanakkor a szankciók hiányában a vásárlóknak nehéz lesz jogi úton, például vis maiorra hivatkozva kilépni a meglévő gázs...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746524520
[modified] => 1746485372
)
[title] => Teljesen leválna az EU az orosz gázról, de meg van kötve a keze
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=149893&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149893
[uk] => 149944
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149894
[image] => Array
(
[id] => 149894
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-szankciok-orosz-gaz.png
[original_lng] => 1101966
[original_w] => 986
[original_h] => 493
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-szankciok-orosz-gaz-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-szankciok-orosz-gaz-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-szankciok-orosz-gaz-768x384.png
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-szankciok-orosz-gaz.png
[width] => 986
[height] => 493
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-szankciok-orosz-gaz.png
[width] => 986
[height] => 493
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-szankciok-orosz-gaz.png
[width] => 986
[height] => 493
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-szankciok-orosz-gaz.png
[width] => 986
[height] => 493
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746540458:3
[_thumbnail_id] => 149894
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 744
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 956156330002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 31122
[2] => 648871
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => orosz gáz
[2] => szankcikók
)
)
[4] => Array
(
[id] => 149501
[content] =>
Az Egyesült Államok minden korábbinál súlyosabb gazdasági lépéseket tenne annak érdekében, hogy Oroszországot a tárgyalóasztalhoz kényszerítse az orosz–ukrán háború befejezése érdekében. Ugyanakkor nemcsak Moszkvával szemben vezetnének be új, minden eddiginél keményebb szankciókat, de még azokkal az országokkal szemben is, amelyek orosz energiát vásárolnak.
Az Egyesült Államok Kongresszusa, vagyis az amerikai törvényhozás támogatja azt a törvényjavaslatot, amely új, „megsemmisítő” szankciókat ír elő Oroszországgal szemben, valamint magas vámokat az Oroszországtól olajat, gázt és uránt vásárló országok számára – írja a Bloomberg.
Lindsey Graham republikánus szenátor elmondta, hogy a törvényjavaslatot 72 szenátor támogatja, amivel meg is van a többség a 100 tagú szenátusban. A javaslat elfogadására és a szankciók bevezetésére akkor kerülne sor, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kezd komoly tárgyalásokat az Ukrajna elleni háború befejezéséről.
„Ha Trump úgy ítéli meg, hogy zsákutcába jutottunk, akkor számíthatnak intézkedésekre” – mondta Graham, hozzátéve, hogy a javaslatnak a képviselőházban is van elég támogatottsága ahhoz, hogy ott is sikeres végeredménnyel kecsegtető szavazásra bocsássák a szankciós törvényt.
Graham meg van győződve arról, hogy Putyinnak végül választania kell, hogy leül-e Trumppal tárgyalni és véget vet a háborúnak, vagy hagyja, hogy az orosz gazdaságot „szétzúzzák”.
A Bloomberg szerint a törvénytervezet 500 százalékos vámot tartalmaz azon országok importjára, amelyek orosz olajat, olajtermékeket, földgázt vagy uránt vásárolnak. Más szankciók megtiltanák az amerikai állampolgároknak, hogy orosz államadósságot vásároljanak.
Graham szerint a szenátus segíteni akar az elnöknek. „Ezek a szankciók a szenátus azon nézetét tükrözik, hogy Oroszország az igazi főgonosz” – idézte a hírügynökség a republikánus szenátort.
A Bloomberg hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat ugyanazon a napon hangzott el, amikor az Egyesült Államok és Ukrajna bejelentette, hogy megállapodást kötött az ukrán ásványkincsekhez való amerikai hozzáférésről.
Donald Trump elnöki adminisztrációja új szankciókat vezetett be Irán ellen, amelyek az iráni olajra irányulnak, közvetlenül a Washington és Teherán közötti tárgyalások előtt, amelyek április 12-én, szombaton fognak zajlani. Erről a CNN számolt be.
Az új korlátozások a Guangsha Zhoushan Energy Group Co Ltd. kínai vállalatot célozzák, amely az elmúlt években legalább nyolc szállítmány iráni nyersolajat szerzett. Ezen kívül az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szankciókat alkalmazott három vállalatra, amelyek iráni olajat szállító hajókat kezelnek, és két hajót is azonosított, mint ezen vállalatok zárolt vagyonát.
Az Egyesült Államokban egy olyan törvényjavaslatot dolgoztak ki, amely jelentős vámokat szabna ki Oroszország kulcsfontosságú exportcikkeire, amennyiben Moszkva nem egyezik bele a békemegállapodásba Kijevvel. A Razom for Ukraine nonprofit szervezet a Newsweeknek nyilatkozva elmondta, hogy a javaslat „jelentős lépés” lenne Putyin megfékezésére.
Miközben többen attól tartottak, hogy Trump adminisztrációja előnyhöz juttathatja Moszkvát a béketárgyalásokon, a 25 republikánus és 25 demokrata törvényhozó által támogatott törvényjavaslat egy szokatlan mértékű pártok közötti konszenzust jelez Putyin agressziójával szemben.
A szenátorok, Lindsey Graham és Richard Blumenthal – akik egy oroszellenes szankciókról szóló törvényjavaslatot terjesztettek elő – elsődleges és másodlagos szankciókat is bevezetnének Oroszország ellen, ha nem egyezik bele a tartós békébe Ukrajnával. A javaslatot, amely 500 százalékos vámot vetne ki az orosz olajat, gázt, uránt és más termékeket vásárló országokból származó importárukra, 50 demokrata és republikánus törvényhozó támogatja. A szenátorok sajtóközleményükben azt írták, hogy a szankciók kemények, mivel „az Egyesült Államok szenátusának uralkodó véleménye szerint Oroszország a támadó fél Ukrajnában” – számolt be a Newsweek.
A törvényjavaslatot támogató szenátorok elégedetlenségüket fejezték ki Putyinnal és a béke tárgyalások elakadásával kapcsolatban. A Razom for Ukraine nonprofit szervezet vezérigazgatója, Szvitlana Romanko szerint a törvényjavaslat fontos lépés lenne Oroszország háborús finanszírozásának megfojtásában. Ezek a lépések komoly csapást mérhetnek a Kreml fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeire, amelyek a háborús finanszírozás egyik fő forrását jelentik.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak ennél is tovább kellene mennie, és azonnal be kellene tiltani az amerikai cégeket, például az olajipari szolgáltató Schlumberger (SLB) munkáját Oroszország fosszilis tüzelőanyag-szektorában. Tavaly amerikai törvényhozók kérdőjelezték meg, hogy miért kaptak felmentést a Schlumberger oroszországi munkavégzésre.
Romanko szerint csak a teljes orosz olaj- és gázbevétel leállítása gyengítheti Putyin háború szándékait, és hozhat békét Ukrajnába.
Megszüntethetik az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, ha az segíti a biztonságot és az igazságszolgáltatást Ukrajna számára – erről beszélt a szankciókkal foglalkozó kijevi vezető tisztviselő a Politico-nak, miközben Donald Trump amerikai elnök jelezte, megerősíti a Moszkvával folytatott kétoldalú tárgyalásokat az orosz-ukrán háború befejezése érdekében.
Vlagyiszlav Vlasziuk, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciópolitikáért felelős biztosa, egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az Oroszországgal ilyen vagy olyan módon üzletet folytató országokhoz való visszatérés egyszerűen „idő kérdése”, de ennek megfelelő körülmények között kell megtörténnie.
A gazdasági korlátozások, embargók és az orosz energiaimportra vonatkozó tilalmak nem büntetésként értendők, hanem az orosz agresszió megfékezését hivatottak elősegíteni, hogy tartós béke születhessen.
A vezető tisztségviselő szerint jelenleg még „korai arról beszélni, hogy pontosan milyen szankciók feloldása legyen az ügylet része. Ebben a pillanatban csak arról akarunk gondoskodni, hogy először Oroszország tegyen jelentős lépéseket ebbe az irányba, és csak ezután kerüljön sor a szankciók feloldásáról szóló vitára.”
Vlasziuk szerint, aki egyben az orosz szankciókkal foglalkozó nemzetközi munkacsoport titkára is, bármilyen tartós megállapodás részeként Kijev az „igazságot a népünknek” elve mentén valószínűleg kiharcolna „kártérítést is az ukránok számára”, tekintettel az általuk meghozott áldozatok mértékére.
Azt is kilátásba helyezte, hogy az európai nemzetek új megállapodásokat kötnek orosz olaj és gáz vásárlására, ha és amikor a háború végre véget ér.
„Oroszországban rengeteg lehetőség van, különösen az energiaforrásokban, és valószínűleg hülyeség lenne nem kihasználni” – mondta el Vlasziuk.
„De ha Oroszország valamikor visszatér többé-kevésbé normális politikához partnereivel és szomszédaival szemben, ami a legfontosabb, nem hiszem, hogy ki kellene zárni őket a versenypiacról” – rögzítette.
Ismert, Donald Trump a háború gyors lezárásában bízva a Fehér Ház révén a hét elején küldte Moszkvába Steve Witkoff követet, aki pénteken megerősítette, hogy közvetlenül beszélt Vlagyimir Putyinnal. Zelenszkij eközben nyilvánosan aláírta a javasolt tűzszünetet, de figyelmeztetett, hogy Putyint nem érdekli a béke, és szigorúbb gazdasági intézkedésekre szólított fel, hogy Oroszországot meghátrálásra kényszerítse.
Szankciókat kell alkalmazni – olyanokat, amelyek működnek – fogalmazott az ukrán elnök, akinek elmondása szerint „továbbra is együtt fogunk dolgozni amerikai és európai partnereinkkel és mindenkivel a világon, aki békét akar, hogy rákényszerítsük Oroszországot a háború befejezésére”.
Az EU 2400 magánszemélyt, céget és szervezetet szankcionált az orosz–ukrán háború kirobbanása óta. Az uniónak félévente kell a szankciókat megújítania, amihez a blokk mind a 27 tagállamának a támogatására szükség van.
Az Európai Unió tagállamai megállapodtak, hogy fél évvel meghosszabbítják az Oroszország elleni szankciókat. A megállapodás értelmében Mihail Degtyarev orosz sportminisztert, Vjacseszlav Mose Kantor orosz–izraeli üzletembert és Gulbahor Iszmailovát, aki Aliser Uszmanov orosz–üzbég üzletember nővére levettek a listáról.
A Bloomberg szerint Vlagyimir Raszevszkij szintén lekerült a feketelistáról, mivel az orosz üzletember sikeresen megtámadta a szankciókat az Európai Bíróságon. További három személy elhunyt, ellenük értelmetlen lett volna érvényben hagyni a büntetőintézkedéseket.
A Svájci Szövetségi Tanács teljes körű szankciócsomagot fogadott el Oroszország ellen, amely az Európai Unió által tavaly decemberben bevezetett szankciókat követi.
Erről számolt be az ország kormányának sajtószolgálata szerdán, február 12-én.
Korábban Svájc már hozzáadott 54 természetes és 30 jogi személyt a szankciós listájához Oroszország ellen.
A február 12-i ülésén a Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy elfogadja az EU 15. szankciócsomagját, amely további intézkedéseket tartalmaz Oroszország ellen.
A tilalom célja a svájci cégek jogainak védelme és azok megóvása a jogtalan pénzügyi veszteségektől.
