A vezető külföldi politikusok közül Szlovákiában a megkérdezettek legnagyobb hányada Orbán Viktor magyar miniszterelnökben és Petr Pavel cseh államfőben bízik a leginkább – derült ki egy, a DennikN által készíttetett aktuális felmérésből, amelynek eredményeit a pozsonyi újság honlapján tették közzé kedden.
Az Ipsos közvélemény-kutató ügynökség által szeptemberben készített felmérés szerint azok aránya, akik a „határozottan bízom benne”, vagy az „inkább bízom benne” válaszokat fűzték a felmérésben szereplő vezető politikusok nevéhez, Orbán Viktor és Petr Pavel esetében volt a legmagasabb, mindkét politikusnál 33 százalékot tett ki.
A felmérés a lista harmadik helyére Donald Trumpot hozta ki: az amerikai elnökjelöltnél a megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy határozottan vagy inkább bízik benne. A lista negyedik és ötödik helyén holtversenyben Vlagyimir Putyin orosz, illetve Emmanuel Macron francia elnök szerepel a megkérdezettek 25 százalékának bizalmi indexével.
A hatodik és a hetedik helyen, ugyancsak holtversenyben Kamala Harris amerikai alelnök és elnökjelölt, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének neve szerepel, esetükben a megkérdezettek 24 százaléka állította azt, hogy határozottan vagy inkább bízik bennük.
A közvélemény-kutatásban lehetőségként megadott külföldi vezetők közül a legalacsonyabb – 5 százalékos – bizalmi indexszel Keir Starmer brit kormányfő rendelkezik.
Ellenben az ő esetében volt a legmagasabb azok aránya, akik azt állították, hogy nem ismerik a személyét: a megkérdezettek 51 százaléka adott ilyen választ.
A „nem ismerem” választ adók aránya viszonylag magas volt még Hszi Csin-ping kínai elnök és Kamala Harris esetében, előbbiről a megkérdezettek 33, utóbbiról pedig 25 százalékuk mondta ezt.
A felmérésben részt vevők legnagyobb arányban és holtversenyben Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök esetében adták a „határozottan nem bízom benne” választ, mindkét politikus esetében a válaszadók 46 százaléka mondta ezt.
[type] => post
[excerpt] => A vezető külföldi politikusok közül Szlovákiában a megkérdezettek legnagyobb hányada Orbán Viktor magyar miniszterelnökben és Petr Pavel cseh államfőben bízik a leginkább – derült ki egy, a DennikN által készíttetett aktuális felmérésből, amelynek...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730924700
[modified] => 1730849298
)
[title] => A külföldi politikusok közül Orbán Viktorban és Petr Pavelben bíznak a legtöbben Szlovákiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131512&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131512
[uk] => 131644
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131513
[image] => Array
(
[id] => 131513
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[original_lng] => 517929
[original_w] => 984
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-768x388.png
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730971648:2
[_thumbnail_id] => 131513
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 420
[translation_required_done] => 1
[_oembed_09b40ada5660d765f619f0851f5dac34] =>
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon, miközben 26-26 százalék csupán kis mértékben vagy egyáltalán nem gondolja, hogy becsületesen zajlik a szavazatok összesítése – derül ki az AP-NORC pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.
Az Egyesült Államokban országos jelentőségű választás az elnökválasztás, valamint a kongresszusi választás, amelyeket idén november 5-én tartanak.
Az október 11-14. között készített felmérés szerint a regisztrált demokrata szavazók körében a bizalom szintje jóval magasabb, ők 71 százalékban megbízhatónak tartják a szavazatok összesítését, csak kevesebb mint egytizedük (8 százalék) nem bízik az eljárásban. A republikánus választópolgárok csaknem felének (44 százalék) kicsi a bizalma, vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a voksszámlálás becsületesen történik, és kevesebb mint egynegyedük gondolja úgy, hogy az összesítés megbízható.
A párthoz nem tartozó, független regisztrált választók 37 százaléka megbízik, 36 százaléka pedig nem bízik a szavazatok összesítésében az Egyesült Államok országos választásán.
A felmérés szerint a helyi vagy szövetségi állami szintű választások szavazatösszesítésébe vetett bizalom szintje magasabb, mint az országos választásokat illető bizalom.
A héten megjelent egy másik, szintén a választásokra vonatkozó társadalomkutatás eredménye is, amelyből az derült ki, hogy az amerikai választópolgárok csaknem negyede (23 százaléka) nem mond igazat arról, hogy miként szavaz.
Az október 22-24. között készült Axios/Harris felmérés szerint generációnként jelentős eltérések vannak abban, hogy ki mondja el a valóságot politikai választásáról.
A Z generáció tagjai, az 1995-2009 között születettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már „hazudott” arról, kire voksolt.
A millenniumi generáció, másként Y generáció tagjai (az 1981 és 1995 közötti születésűek) több mint harmada (38 százaléka) ismerte el, hogy valótlanságot állított választási magatartása kapcsán. Az 1965 és 1980 között született X generációhoz tartozók 17 százaléka nem ismeri be, hogy kire szavaz, míg a második világháború utáni, úgynevezett baby-boom generáció körében csupán 6 százalék azok aránya, akik hazudnak arról, hogy kire adják voksukat.
A felmérésben megkérdezettek harmada (33 százalék) nyilatkozott úgy, hogy valamely családtagjához fűződő viszonya politikai véleménykülönbség miatt „nem közeli”. Ez az arány a Z és a millenniumi generáció tagjainak körében 44 és 47 százalék.
A The Wall Street Journal című amerikai lap pénteken publikált közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek úgy vélték, hogy Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt jobban kezelné az ukrajnai háborút vagy a közel-keleti válságot, mint Kamala Harris demokrata elnökjelölt.
A felmérést szeptember 28. és október 8. között végezték az ország kulcsfontosságú úgynevezett csatatér- vagy ingadozó államaiban, amelyekben eldőlhet a november 5-i elnökválasztás.
A közvélemény-kutatásban az egyes államokban 600-600 regisztrált szavazó vett részt. A hibahatár minden államban 4 százalékpont volt. Az általános támogatottságot tekintve a hét államban Harris és Trump döntetlenre áll a kutatás alapján.
A felmérés szerint Harris 2 százalékponttal vezet Arizonában, Georgiában és Michiganben, Trumpnak Nevadában 6, Pennsylvaniában 1 százalékpontos előnye van, Észak-Karolinában és Wisconsinban pedig fej fej mellett állnak.
A WSJ felmérése alapján Trump 50 százalékkal vezet Harris 39 százalékával szemben a hét ingadozó államban azzal kapcsolatban, hogy ki tudná jobban kezelni az ukrajnai háborút. Trump 48 százalékkal vezet Harris 33 százalékával szemben abban a kérdésben is, hogy ki lenne alkalmasabb az Izrael és a Hamász közötti háború kezelésére.
A WSJ kutatása szerint a választók közül többen támogatnák Trumpot a gazdaság és a bevándorlás kérdésében, míg a lakhatás, az egészségügy és az emberekkel való törődés terén Harris jobban teljesítene. A Reuters/Ipsos e heti felmérése szerint Trump és Harris országos szinten is szoros versenyben van, Harris 46 százalékkal vezet, míg Trump 43 százalékon áll.
Az EU-tagállamok polgárainak körülbelül 70%-a gondolja úgy, hogy országa számára előnyös az Európai Uniós tagság – számolt be a Jevropejszka Pavda a júniusi európai parlamenti választások után végzett Eurobarométer-felmérés eredményeire hivatkozva.
Tízből hét válaszadó (67%) kijelentette, hogy országa uniós tagsága fontos számára. Ez a szám alig változott az elmúlt évek során.
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership – a figure that has remained relatively stable in recent years.
Az indokok között szerepel az országok közötti nagyobb együttműködés (36%), a béke védelme és a biztonság erősítése (32%), a gazdasági növekedés pozitív tényezői (28%), több munkalehetőség (24%).
Hazájuk uniós tagságával a legelégedettebbek Portugáliában, Hollandiában, Luxemburgban, Dániában, Írországban, Lengyelországban és a balti államokban, Horvátországban és Magyarországon vannak.
A legtöbb „euroszkeptikus” Franciaországban, Ausztriában és Bulgáriában van.
A válaszadók 65%-a pozitívan ítéli meg az Európai Unió jövőjét, ami 4 százalékponttal több, mint az előző év elején végzett felmérésben.
Az Európai Parlament pozitív megítélésének mutatója a felmérés során a legmagasabbnak bizonyult – 42%.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Hazudik a The Wall Street Journal című amerikai lap, amikor azt állítja, hogy Ukrajna veszteségei a háborúban elérik a 80 000 katonát, ám a valóságban ezek a számok jóval kisebbek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a pénteki sajtótájékoztatóján, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij azt mondta: „80 ezer? Ez hazugság. A valós szám jóval alacsonyabb, mint amit publikáltak. Lényegesen.”
Szeptember 17-én a The Wall Street Journal című amerikai lap azt írta, hogy a háborúban meghalt és megsebesült ukránok és oroszok száma megközelítette az 1 milliót. Az amerikai újságírók szerint a hadműveletek során 80 ezer ukrán és 200 ezer orosz katona vesztette életét.
Nem ez az első eset, hogy a nyugati média a valóságnak nem megfelelő információkat közölnek. A közelmúltban a Bild című német lap arról írt, hogy Ukrajna kész befagyasztani a háborút. Az újságírók állítólag megismerték Volodimir Zelenszkij elnök győzelmi tervét. Azt állították, hogy a tervben állítólag szerepel Ukrajna készenléte „helyi tűzszünet elfogadására a front bizonyos területein”. Zelenszkij akkor is úgy reagált, hogy a Bild hazugságot terjeszt.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Hazudik a The Wall Street Journal című amerikai lap, amikor azt állítja, hogy Ukrajna veszteségei a háborúban elérik a 80 000 katonát, ám a valóságban ezek a számok jóval kisebbek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726933860
[modified] => 1726919634
)
[title] => Zelenszkij: szemenszedett hazugság az amerikai lap állítása a 80 ezer fős ukrán háborús veszteségről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=127239&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 127239
[uk] => 127246
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 127240
[image] => Array
(
[id] => 127240
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/zelenszkij-5.jpg
[original_lng] => 25883
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/zelenszkij-5-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/zelenszkij-5-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/zelenszkij-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/zelenszkij-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/zelenszkij-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/zelenszkij-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/zelenszkij-5.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1726909545:8
[_thumbnail_id] => 127240
[_edit_last] => 12
[views_count] => 661
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 12763
[1] => 268743
[2] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => statisztika
[1] => ukrán veszteségek
[2] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[5] => Array
(
[id] => 116068
[content] =>
A hamarosan átadandó harmadik Patriot légvédelmi rendszer leszállításával Ukrajnának Németország összességében saját Patriot rendszereinek a negyedét odaadta Kijevnek – közölte az rbc.ua hírportál Boris Pistorius német védelmi miniszternek a rammsteini találkozón tett kijelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Pistorius elmondta: „A harmadik Patriot rendszert átadjuk Ukrajnának. Így Németország összesen 3 rendszert biztosít Ukrajnának. Ez a saját állományunk negyede, többet már nem tudunk átadni. A többiek is valószínűleg egyet-egyet adhatnak.”
A német védelmi miniszter hozzátette, hogy Németország kiképzést biztosít az ukránok számára ennek a légvédelmi rendszernek a kezeléséhez, és rakétákat is szállít hozzá Ukrajnának. A következő napokban és hetekben további 68 rakétát szállítunk majd le, amelyeket számos ország erőfeszítésével sikerült megvásárolni – emlékeztetett.
Pistorius szerint jelenleg a partnerek is vizsgálják a Patriot gyártásának a növelési lehetőségeit, a probléma azonban az, hogy ez időbe telik. A Taurus nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „minden elhangzott róla”.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
A teljes körű orosz invázió kezdete óta az Egyesült Államok több mint 50 milliárd dollár értékű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Pentagon weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a Pentagon közölte, hogy „az Egyesült Államok több mint 51,3 milliárd dollár biztonsági támogatást juttatott Ukrajnának a Biden-adminisztráció működésének kezdete óta, ebből több mint 50,6 milliárd dollárt Oroszország 2022. február 24-i provokálatlan és brutális inváziója után.”
Az amerikai védelmi minisztérium részletes listát is közzétett azokról a fegyverekről és lőszerekről, amelyeket az USA Ukrajnának adott át. Így az ukrán fegyveres erők egy Patriot üteget, 12 NASAMS légvédelmi rakétarendszert, HAWK rendszereket, valamint rakétákat kaptak. Az Egyesült Államok több mint kétezer Stinger MANPADS-t, Avenger és VAMPIRE rendszert, kéttucatnyi radart szállított Kijevnek.
Ami az ellenség legyőzésének eszközeit illeti, 2022. február 24-e óta az ukrán fegyveres erők több mint 40 HIMARS rendszert, földi bombavetőt, csaknem kétszáz 155 mm-es tarackot és több mint 3 millió lövedéket kaptak. Emellett az ukrán hadsereg több mint hétezer nagy pontosságú lövedéket és több tízezer távaknásító RAAM lövedéket kapott.
2024. február 24-e óta több mint 70 darab 105 mm-es tarackot és a hozzájuk való 800 000 lövedéket küldtek Ukrajnába. Sőt, a Pentagonnak több mint félmillió más kaliberű lövedéket is sikerült szállítania Ukrajnának, köztük 203 mm-eseket, 152 mm-eseket, 130 mm-eseket, 60 000 Grad rakétát stb.
Az ukrán fegyveres erők ezenkívül 31 Abrams harckocsit, 45 T-72B harckocsit, több mint 300 Bradley gyalogsági harcjárművet, 189 Stryker páncélost, több mint 400 M113 páncélost és 250 M117 páncélozott járművet kapott az Egyesült Államoktól. Emellett a Pentagon több mint ezer MRAP-ot, több mint 3 ezer HMMWV-szállítót, 200 könnyű taktikai járművet, 300 BMP-t, 80 teherautót és 144 pótkocsit adott át Ukrajnának nehézgépek szállítására.
Ukrajna 20 Mi-17 helikoptert, Switchblade drónt, Phoenix Ghost drónt, CyberLux K8-at, Altius-600 UAS-t, Jump-20 UAS-t, Hornetet, Pumát és Scan Eagle-t, valamint radarokat, HARMs radar-elhárító rakétákat, több mint hat Zuni, Hydra-70 rakétát kapott. „Az Egyesült Államok továbbra is együttműködik szövetségeseivel és partnereivel, hogy Ukrajnát további önvédelmi képességekkel láthassa el” – áll az amerikai védelmi minisztérium közleményében.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A teljes körű orosz invázió kezdete óta az Egyesült Államok több mint 50 milliárd dollár értékű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715442420
[modified] => 1715429939
)
[title] => A teljes körű orosz invázió kezdete óta az USA 50 milliárd dollár értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=112691&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 112691
[uk] => 112695
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 104065
[image] => Array
(
[id] => 104065
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/usa-ukran.jpg
[original_lng] => 176335
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/usa-ukran-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/usa-ukran-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/usa-ukran-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/usa-ukran-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/usa-ukran.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/usa-ukran.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/usa-ukran.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715419854:2
[_thumbnail_id] => 104065
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1524
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a632249f7fe38888c877d2da6cbfd998] =>
Mintegy nyolcszázezer lövedék finanszírozását biztosítottuk Ukrajna számára – idézte Petr Pavel cseh elnököt a CTK hírügynökség és az állami televízió csütörtökön.
A CTK szerint 18 ország csatlakozott a Csehország vezette kezdeményezéshez.
Pavel a múlt hónapban a müncheni biztonsági konferencián azt mondta, hogy országa 500 000 darab 155 mm-es és 300 000 darab 122 mm-es lövedéket talált, amelyeket – amennyiben biztosítva lenne a lőszerek finanszírozása – heteken belül le lehetne szállítani Ukrajnának.
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Az ukrán hadsereg létszáma egymillió körüli, pontosabban 880 ezer főről van szó – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök az ARD német tévécsatornának adott interjújában, közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „…880 ezren vannak. Milliós hadseregünk van. Ugyanakkor jelenleg 30 millió emberünk van, konkrétan 30 millióan dolgoznak, és talán még egy kicsit többen is. Nem tudom megmondani a pontos számot.”
Az elnök egyúttal azt is elmondta, hogy ma még nem tudni pontosan, hányan távoztak külföldre a teljes körű háború kezdete óta, 6,5-7,5 milliós számról beszélnek. „Ezért minden Ukrajnában élő emberről beszélünk. Ők mindannyian Európát és a világot védik. Abszolúte. A munkahelyükön” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Olekszij Reznyikov volt védelmi miniszter még amikor hivatalban volt, kijelentette, hogy a biztonsági és védelmi szektor tevékenységét mintegy 1 millió ember látja el a különböző struktúrákban. Mint mondta, 2022 nyarán 700 ezer embert mozgósítottak az ukrán fegyveres erőkbe.
Ugyanakkor 2023 decemberében Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette az ukrán szárazföldi erők méretét. Elmondása szerint a szárazföldi erőkben csaknem 600 000 katona harcol a különböző haderőnemekben.
January yielded many positive results in our work with partners. Despite numerous challenges and obstacles, Ukraine was able to maintain international attention on our fight for independence and strengthen our country's resilience.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
Alaposan megcsappant Volodimir Zelenszkij elnök egykori népszerűsége az orosz invázió veszélye közepette: az egyik januári felmérés szerint csak a megkérdezettek 30 százaléka szeretné, hogy másodszor is induljon az elnökválasztáson.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által január végén végzett közvélemény-kutatás szerint csak az ukránok 30 százaléka szeretné, hogy Zelenszkij induljon a második mandátumért, és kevesebb mint 23 százalékuk szavazna rá.
A megkérdezettek többsége nem nagyon bízik abban, hogy Zelenszkij képes biztosítani az ország stabilitását.
A kelet-ukrajnai szakadárokkal folytatódó konfliktus és az esetleges háború azonban – az AP amerikai hírügynökség szerint – nem egyedüli okai az elnök népszerűség-vesztésének. Az ukránok a szemére vetik a korrupció folytatódását, az életszínvonal romlását is.
„Zelenszkij hibát követett el, amikor egyszerre kezdett konfrontációt a főbb politikai erőket, pártokat, televíziós csatornákat ellenőrző ukrajnai oligarchákkal. Ez nagyon veszélyes, kockázatos játék” – mondta az AP-nek Volodimir Feszenko, a Penta agytröszt elemzője.
Az oligarchák között Feszenko Petro Porosenko csokoládégyárost, az ellenzéki csoportokat irányító Rinat Ahmetov kelet-ukrajnai iparmágnást és az ismert oroszbarát politikust, a Vlagyimir Putyin orosz elnök komájaként emlegetett Viktor Medvedcsukot említette. Medvedcsuk három televíziójának működését függesztették fel állítólagos álhírterjesztés címén.
„Nincsenek olyan nyílt oroszbarát erők, amelyek legálisan győzhetnének a választásokon” – jegyezte meg Feszenko, aki szerint Moszkva gazdasági, energetikai és politikai szálakat mozgat, így próbál rátalálni a „rugalmas” politikai erőkre.
A következő parlamenti választás 2023-ban esedékes, és valamennyi közvélemény-kutatás szerint Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája kormánypárt elveszíti a többségét a törvényhozásban. Ez megnehezíti Zelenszkij újrázását a 2024-i elnökválasztáson, így alaposan átrajzolódhat az ország politikai térképe – mutatott rá az AP.
Az amerikai hírügynökség brit hírszerzői értesülésekre hivatkozva arról ír: Oroszország a Zelenszkij-kormány megbuktatását és olyan, oroszbarát kis párt vezetőjével, Jevhen Murajevvel történő leváltását tervezi, aki ellenzi Kijev NATO- és európai uniós csatlakozási törekvéseit.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács pénteken öt évre szankciókkal sújtotta a Murajev tulajdonában lévő oroszbarát NAS televíziót.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
Today, our team managed to bring back 45 more of our warriors from ?? captivity. They all defended Azovstal. National Guardsmen. 35 privates and sergeants, 10 officers. We must return and will return all our people from ?? captivity! Thank you to each and every one who helps… pic.twitter.com/vhEQJY4Quk
Відкриття в Румунії центру підготовки пілотів F-16, на базі якого проходитимуть навчання наші льотчики, – це важливий практичний внесок у авіаційну коаліцію. Наші домовленості з Президентом ?? Клаусом Йоханнісом та Премʼєр-міністром ?? Марком Рютте втілюються в життя. Дякую…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 13, 2023
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
