Az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki budapesti találkozóján egyetértettek abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában, és abban is, hogy reagálni kell az amerikai elnökválasztás eredményére – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, amelyen arról is beszélt, nem hiszi, hogy meg tudják állítani a migrációt, ha nem lázadnak fel a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen.
„A helyzet, amiben ma tanácskoztunk, úgy írható le, hogy nehéz, bonyolult és veszélyes” – fogalmazott a magyar kormányfő, hangsúlyozva, hogy az európai békét, stabilitást és jólétet egyszerre fenyegetik veszélyek.
Harmadik éve dúl a háború, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen, a Közel-Kelet lángokban és eszkalációs veszély fenyeget, Észak-Afrikában destabilizáló konfliktusok, az illegális migráció egy szűnni nem akaró kihívás és a korábbi csúcsot megközelítő nagyságrendű, a globális gazdaságban pedig olyan blokkosodás és töredezettség látható, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa – hangsúlyozta.
Rögzítette: az Európai Politikai Közösség ötödik találkozóját, Magyarország történelmének legnagyobb diplomáciai eseményét tartották meg, amelyen 42 állam- és kormányfő, valamint az európai intézmények vezetői, a NATO-főtitkár és az EBESZ képviselője is részt vett. Hozzátette: azért találkoztak, mert úgy hiszik, hogy ezekre a veszélyekre együtt jobb válaszokat tudnak adni, mint külön-külön.
A kormányfő azt mondta: személyes értékelése a helyzetről, hogy mindannyian érzékelték, nincs idő, amit elvesztegethetnének.
Értékelése szerint „a történelem láthatóan felgyorsult”, az amerikai választásokkal lezárult egy fejezet, a világ pedig meg fog változni, mégpedig „gyorsabban, mint mi azt gondoljuk”.
„Háború vagy béke, migráció vagy védelem, blokkosodás vagy konnektivitás, alárendelődés vagy európai szuverenitás” – sorolta azokat a hatalmas kérdéseket, amelyek véleménye szerint terítéken vannak.
A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozáson nem hoztak formális döntéseket, és eltérő vélemények is voltak „szép számmal”, ezért arról tud beszámolni, hogy mi az, amiben egyetértés volt. Elmondta: a tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy az amerikai választási eredményre reagálni kell. „Tudnunk kell, hogy nagy változások jönnek” – jelezte.
Értékelése szerint abban is egyetértés volt, hogy legyen minél hamarabb béke Európában, és abban is, hogy Európa vállaljon nagyobb felelősséget a jövőben a saját békéjéért és biztonságáért. „Nem várhatjuk” az amerikaiaktól, hogy csak ők „védjenek meg bennünket” – tette hozzá a magyar miniszterelnök.
Közölte: abban is egyetértés volt, hogy Európának érdemi szereplőnek kell maradnia az előttünk álló, a jövőt eldöntő tárgyalásokban és folyamatokban. Ezek a tárgyalások Európa sorsát fogják érinteni, és Európának kellő súllyal kell jelen lennie, hogy befolyásolhassa a későbbi döntéseket – rögzítette.
Orbán Viktor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a migráció kérdése újra az európai intézményi kereteket feszegeti. Nagyon nagy feszítő ereje van ennek a kérdésnek, mindenki elégedetlen a mostani helyzettel, és mindenki változást akar – tette hozzá. Közölte, a politikai vezetők változtatási szándéka előtt egy komoly akadály tornyosul, amelyen át kell törni, és ezt úgy hívják, hogy bírósági aktivizmus.
Elmondta, a plenáris ülés mellett munkacsoportokban is tanácskoztak, volt olyan munkacsoport, amely a gazdasági biztonsággal foglalkozott, volt, amelyik a migrációval. Orbán Viktor közölte, a tanácskozáson megköszönték Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két évvel ezelőtt útjára indította ezt az együttműködési formát.
A magyar miniszterelnök – aki az albán kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatót – kitért arra is: a tanácskozás résztvevői megállapították, szükség van a folytatásra, sőt erősíteni kell azt, és mindannyian vállalták, hogy a következő év májusában Albániában, Tiranában Edi Rama miniszterelnök vendégei lesznek.
Ma már nyilvánvaló, hogy a békepártiak tábora nő, az amerikai választással pedig a békepártiak tábora hatalmasra nőtt – mondta újságírói kérdésekre válaszolva Orbán Viktor.
A béke dolgát illetően nincs följogosítva, hogy olyan kérdésben képviseljen álláspontot, amelyben nem volt teljes egyetértés – közölte, hozzátéve: véleménykülönbségek vannak a háború folytatása vagy a gyors tűzszünet és béketárgyalás kérdésében.
„Mi nem győzelemről és vereségről beszélünk. Mi tűzszünetről beszélünk, emberéletekről beszélünk, a pusztítás leállításáról beszélünk” – fogalmazott, rámutatva, az amerikai választásokkal felálló új helyzetre Európának reagálnia kell. Ez nem megy egyik napról a másikra, de ma fontos lépést tettünk, hogy megtaláljuk azt a választ, ami az Európai Unió mind a 27 tagállama számára elfogadható lesz – jelezte.
Hozzátette, az EPC-csúcsot követően informális vacsora következik a huszonhét európai vezetővel, majd a pénteki uniós találkozó is alkalmat nyújt arra, hogy közelebb kerüljenek egy közös válaszhoz.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki budapesti találkozóján egyetértettek abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában, és abban is, hogy reagálni kell az amerikai elnökválasztás eredményére – mondta Orbán Viktor.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731055500
[modified] => 1731028509
)
[title] => Egyetértettünk abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában – Orbán Viktor
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131747&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131747
[uk] => 131785
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131748
[image] => Array
(
[id] => 131748
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[original_lng] => 82571
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731064333:3
[_thumbnail_id] => 131748
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 1730
[translation_required_done] => 1
[_oembed_6afcb6f6e810a069072764bceaff2d5c] =>
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Október 7-én, hétfőn Ungváron találkoztak Robert Fico szlovák és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. Kárpátalja megyei központja nem először vált a két miniszterelnök tárgyalási helyszínévé.
A találkozón megvitatták a védelmi beszerzések, infrastrukturális projektek és Ukrajna támogatásának kérdéseit: az EU-csatlakozást, a gazdasági és energiabiztonságot, a humanitárius segítségnyújtást és az újjáépítést.
Denisz Smihal a találkozó előtt Telegram csatornán közölte: „Koncentrálunk az útiterv megvitatására – a közös intézkedések tervére, amelyet első találkozásunk alkalmával írtunk alá. Ezek többek között az infrastrukturális projektek, a gazdaság és az energiabiztonság terén való együttműködés.” Elmondása szerint napirenden vannak az ukrán elnök béketerve támogatásának megerősítése, Ukrajna uniós tagságának támogatása, valamint az ukrán területek aknamentesítése, a humanitárius támogatás és Ukrajna helyreállítása. „Továbbra is szorosan együttműködünk a védelmi beszerzések terén”, közölte a kormányfő.
A közös konzultációk plenáris ülésén megtartott beszédében Denisz Smihal kijelentette, hogy Ukrajna és Szlovákia jelentős előrehaladást ért el a közös intézkedések ütemtervében rögzített megállapodások végrehajtásában. Elmondása szerint a korábbi találkozókon született megállapodások egy részét maradéktalanul végrehajtották, néhány a végső szakaszban van. „Ahhoz, hogy a ma napirenden lévő összes projektet megvalósítsuk, valamint megvédjük európai otthonunkat, közös erőfeszítésekkel kell biztosítani Ukrajna győzelmét és igazságos békéjét” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
„A nagy európai család tagjaként nagyra értékeljük az önök megkérdőjelezhetetlen támogatását Ukrajna európai integrációs törekvéseihez. Szlovákia hajlandósága megosztani tapasztalatait és szakértői segítséget nyújtani hatékony támogatást jelent Ukrajnának az Európai Unió felé vezető úton” – mondta.
Denis Smihal az ilyen támogatás példájaként említette, hogy a szlovák kormány jóváhagyta Szlovákia részvételét az Ukrajna újjáépítésére vonatkozó Keretprogramban. Elmondása szerint ez a dokumentum nemcsak Ukrajna újjáépítéséhez járul hozzá, hanem az együttműködés bővítésének erőteljes katalizátora is lesz.
„Szlovákia részvétele Ukrajna újjáépítési folyamatában új piacokat nyit a szlovák vállalatok előtt, hozzájárul a munkahelyteremtéshez és növeli a versenyképességet. A közös energetikai, közlekedési és infrastrukturális projektek erősítik a két ország közötti kapcsolatokat, és hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez”, fejezte ki meggyőződését az ukrán kormányfő.
Megállapodtunk abban, hogy folytatni kell a konstruktív párbeszédet országaink minisztériumai és intézményei között azzal a céllal, hogy haladéktalanul befejezzük az együttműködésünk napirendjén lévő nyolc kétoldalú dokumentum kidolgozását, mondta a miniszterelnök. Kiemelte az együttműködésről szóló megállapodást a közös ellenőrző pontok felülvizsgálatát illetően, és közös határszakaszon átnyúló ellenőrzési pontokról szóló Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvet. A dokumentumokat a tervek szerint ez év végéig aláírják.
Robert Fico a maga részéről kijelentette, hogy a szlovák kormány támogatja Ukrajna minden béketervét, Zelenszkij elnököt és „békeképletét”. Elmondása szerint Szlovákia érdekelt Ukrajna helyreállításában és a jószomszédi kapcsolatokban. „Megértjük, hogy ennek a békének jó minőségűnek és fenntarthatónak kell lennie az Önök számára. Biztonsági garanciákkal kell rendelkezniük, és ezt megértjük. Támogatni fogunk minden kezdeményezést, hogy elérjük ezt a célt” – idézte Robert Ficót a Szuszpilne.
A szlovák kormányfő bejelentette, hogy országa új pénzügyi segélycsomagot készít elő Ukrajna számára, és készen áll katonai segélycsomag átadására, de abban nem lesz halált okozó fegyver. „Azt akarjuk, hogy Ukrajna méltóságteljesen vészelje át a telet. Szükség esetén készen állunk az villamos energia biztosítására is”, ígérte Robert Fico. Elmondása szerint Szlovákia a következő európai csúcson „rendszerszintű megoldást” ajánl fel Ukrajna energiarendszerének támogatására. „Tisztában vagyunk vele, hogy az energiarendszernek nagy része megsemmisült, de biztosak akarunk lenni abban, hogy pótolni fogják. Egységes energiapiacunk van az EU-ban, ezt Önökre is ki kell terjeszteni.”
Egyben hangsúlyozta, hogy kormánya nem fogja akadályozni Ukrajna európai uniós csatlakozását. „Nem állítunk akadályokat Ukrajna EU-tagsága kapcsán. Lesznek országok, amelyek ellenzik, hogy Ukrajna gyorsan az Európai Unió tagjává váljon. Ezt nyíltan és egyértelműen mondom. Szeretnénk átadni Önöknek a felvételi tapasztalatainkat. Ez a tapasztalat érdekes és értékes” – hangsúlyozta Robert Fico.
Ugyanakkor hozzátette, hogy „meglehetősen hidegen viszonyulunk Ukrajna NATO-tagságához, de minden konferencián részt veszünk”.
Emlékeztetőül, ukrajnai látogatása előestéjén Robert Fico meglehetősen kategorikusan és élesen nyilatkozott a szlovák televízióban. „Amíg én vagyok a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, én irányítom a képviselőket, akiket pártvezetőként politikai ellenőrzés alatt tartok, hogy soha ne járuljanak hozzá Ukrajna NATO-tagságához” – mondta.
A szlovák kormányfő hangsúlyozta: egyetért Ukrajna uniós tagságával, bár nem hiszi, hogy ez a közeljövőben megtörténik, de kategorikusan nem ért egyet azzal, hogy Ukrajna NATO-tag legyen. Szerinte Ukrajna NATO-csatlakozása jó alapot jelent majd a harmadik világháború kirobbanásához. Véleménye szerint a háború csak azért folytatódik, mert a Nyugat „térdre akarja kényszeríteni az oroszokat”. „Katonai konfliktus van egy Szlovákiával szomszédos országban, ahol valójában szlávokat ölnek meg, és ahol Európa jelentősen támogatja ezt a gyilkolást” – mondta Robert Fico egy nappal a látogatás előtt.
Hozzá kell tenni, hogy az ungvári találkozón kétoldalú tárgyalásokat folytatott Ukrajna és Szlovákia külügyminisztere, Andrij Szibiha és Juraj Blanar is. A felek megvitatták az ukrán–szlovák napirend kulcsfontosságú kérdéseit, többek között Ukrajna további támogatását az orosz fegyveres agresszióval szemben, Szlovákia részvételét a Békeformula végrehajtásában és a második globális békecsúcs előkészületeit.
Az ukrán külügyminisztérium vezetője hangsúlyozta: az ukrán fél reményei szerint Szlovákia csatlakozik a G7-ek Ukrajna támogatásáról szóló nyilatkozatához, és megköti a megfelelő kétoldalú biztonsági megállapodást. Egyben felajánlotta Szlovákiának, hogy vállaljon védnökséget Ukrajna egyik régiója felett az újjáépítés, a kereskedelem és a beruházások fejlesztése keretében.
A két miniszter kiemelt figyelmet fordított a humanitárius aknamentesítésre a Békeformula 8., a „Környezetbiztonságról” szóló cikkelyének végrehajtását illetően, valamint Szlovákia tematikus konferenciákon és koalíciókban való részvételére. „Köszönjük Szlovákiának, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, készen áll a politikai párbeszéd és a kölcsönösen előnyös gazdasági, kereskedelmi és infrastrukturális projektek fejlesztésére, valamint a humanitárius aknamentesítés területén nyújtott segítségért” – mondta Andrij Szibiha. A miniszter köszönetét fejezte ki a szlovák félnek azért a döntéséért, hogy a Szlovákia a két ország fejlesztésére irányuló kétoldalú együttműködési terv keretében 500 ezer eurót különítenek el Ukrajna energiaszükségletére és energetikai infrastruktúrájának helyreállítására. Ezekből a forrásokból a tervek szerint energetikai berendezéseket vásárolnak az egyik szlovák cégtől, majd azok Ukrajnának adják át.
Andrij Szibiha kiemelte az ukrán–szlovák együttműködést az Ukrajna támogatására kezdeményezett kulcsfontosságú ENSZ-határozatokban és Szlovákia társszerzői szerepét. Az ukrán külügyminisztérium vezetője megköszönte Szlovákia feltétel nélküli támogatását Ukrajna jövőbeni európai uniós tagságához. Reményét fejezte ki továbbá, hogy Szlovákia támogatja Ukrajna további előrehaladását a NATO-csatlakozás felé.
Reményét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott kijevi megbeszélése után, hogy a szövetség országai változtatnak álláspontjukon Ukrajna légterének védelmével kapcsolatban.
A NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Zelenszkij azt mondta, hogy nem lát alapvető különbséget Izrael légterének védelmének kérdésében – ahol a szövetségesek iráni rakéták és drónok lelövésében segítenek – és az ukrán légtér biztonságának szavatolásában.
„Ma az ukrán légvédelem iránti igényekről és a szomszédokkal folytatott párbeszédről beszéltünk. Látjuk, hogy a Közel-Keleten meg tudják védeni az emberek életét a szövetségesek egységének köszönhetően. Az iráni rakéták közös lelövése semmiben sem különbözik az orosz rakéták, illetve az orosz és az iráni rezsimet egyesítő iráni gyártású Sahid drónok lelövésétől” – hangsúlyozta az elnök. Leszögezte: változást vár a NATO-nak az ukrán légtér védelméhez való hozzáállásában. „Régiónkban a partnereink részéről nagyobb elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy véget vessünk az orosz terrornak” – mondta.
A NATO-főtitkár ugyanerre a kérdésre válaszolva kitérő választ adott az orosz rakéták Ukrajna feletti lelövésének lehetőségéről. Zelenszkij azonban kiegészítette őt egy rövid mondattal: „a szövetségesek nem állnak készen az ukrán égbolt védelmére”.
Rutte a sajtótájékoztatón elmondta, hogy megvitatta az ukrán elnökkel azokat a területeket, ahol Ukrajnának további támogatásra van szüksége, és arról is egyeztettek, hogy a NATO hogyan tudja azt biztosítani”. Hangsúlyozta, hogy a szövetség kiemelt feladata Ukrajna megsegítése mellett a NATO-országok fegyverkészletének feltöltése.
„Az ipari termelés növelése Ukrajna támogatására és az arzenálunk feltöltésére szolgál, és ez lesz számomra a prioritás” – szögezte le. Rutte főtitkár szerint Ukrajna belső potenciálja csak befektetésekkel és innovációval erősíthető.
Az ukrajnai alternatív béketervek politikai nyilatkozatok, nem tartalmaznak konkrétumot és cselekvési tervet – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök az indiai médiának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij úgy vélte, hogy Ukrajna álláspontja, figyelembe véve a harctéren és a diplomáciai irányban tett lépéseket, minden más javaslatnál közelebb áll a békéhez. „Mivel ez az út nagyon nehéz, és az összes többi javaslat, amit a világ számos országától hallottunk, úgy gondolom, hogy ma már csak politikai nyilatkozatok hangzanak el. Ez nem út, nem képlet. Nem az. Valaki azt mondja, hogy fél év múlva véget vet a háborúnak, a harmadik egy nap múlva, a negyedik azt mondja, hogy a háború 2026-ban ér véget, amikor Oroszország gazdasága összeomlik” – vázolta.
Más országok béketerveit kommentálva az elnök megjegyezte, hogy ezek csak elemzői, szakértői és politikai nyilatkozatok, de „senkinek nincs semmilyen terve”. „Bárki mondja, hogy a diplomáciai megoldás mellett vagyunk, én mindig támogatni fogom. Mindannyian azt akarjuk, hogy egyetlen katonánk se haljon meg, egyetlen emberünk se. De nem lehet tárgyalni egy erőszaktevővel és egy mániákussal, és azt mondani: „Igen, megértjük, hogy már 15 embert megerőszakoltál és további 30 embert megöltél, de tárgyaljunk. Nos, hát, ne csináld még egyszer”. Ez nem működik ezzel a személlyel. Nem tart a politikai megfélemlítéstől, én Putyinról beszélek” – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán fegyveres erők Kurszki területen folytatott művelete egy nagy katonai-diplomáciai művelet része, aminek több célja is van – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök az indiai médiának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „A kurszki művelet egy nagy katonai-diplomáciai művelet része.” Mint megjegyezte: minden, amit Ukrajna tesz, arra irányul, hogy Oroszországot arra kényszerítse, hogy készen álljon az igazságos békére. Ezenkívül a kurszki hadművelet nem tette lehetővé az oroszoknak, hogy elfoglalják Szumi megyét, és gyengítsék Ukrajna helyzetét – emlékeztetett.
Az elnök jelezte, hogy Ukrajnának hosszú ideig nagyon nehéz volt megragadnia a kezdeményezést a partnerek segítsége nélkül. „De meg kellett tennünk. És ez ennek a tervnek az egyik állomása. Látták, sikerült” – mondta. Ugyanakkor hozzátette, hogy nem tudja ismertetni a kurszki hadműveletek összes célját. „Ha azonban mindennek vége lesz, és ha sikerül, akkor kiderül, mit és miért tett Ukrajna” – ígérte meg Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök február 25-én, vasárnap nagy sajtótájékoztatót tart a háborúról az Ukrajna. 2024-es év elnevezésű fórumon – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a fórum fő témái a következők lesznek: az ukrán célok elérése a háborúban, az ukrán védelmi és biztonsági erők fejlesztése, az ukrán védelmi és ipari komplexum munkája, Ukrajna gazdasági növekedésének és világpiaci integrációjának biztosítása, az ukrán békeképlet végrehajtása, Ukrajna biztonsági garanciái és az ukránok életének védelme. A fórumon panelbeszélgetésekre is sor kerül.
A napokban Szerhij Nyikiforov elnöki sajtótitkár arról számolt be, hogy február 25-re tervezik a katonai-politikai vezetés konferenciáját. Konkrétan ott lesz a kormány több tagja, a katonai-politikai vezetés, a miniszterelnök, a Legfelső Tanács elnöke, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a katonai hírszerzés, a Stratégiai és Ipari Minisztérium, a Olena Zelenszka first lady, az Elnöki Hivatal. Az elnök a fórum eredményei alapján tartja meg sajtótájékoztatóját.
Zelenszkij az utolsó nagy sajtótájékoztatóját tavaly december 19-én tartotta.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
„Lassan két éve zajlik a háború: kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Azt szeretnénk, ha a szomszédunkban béke lenne” – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Ungváron, amelyen az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak is részt vett. „Nincs kérdés, amit ne lehetne megoldani kétoldalú párbeszéddel. Nyitottság, konstruktivitás és őszinteség jellemezte a beszélgetést”, emelte ki válaszul Kuleba, s egyúttal megköszönte a humanitárius segítséget, amelyet Magyarország nyújtott Ukrajnának. Szerinte a fő kérdés Ukrajna euroatlanti integrációja volt. „Abból indulunk ki, hogy egy EU-tag Ukrajna felelne meg leginkább Magyarország érdekeinek”, mondta az ukrán diplomácia vezetője. A megbeszélésen a központi témák között szerepelt a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete is. Ezzel kapcsolatban Kuleba hangsúlyozta, hogy ez nagyon régi történet. „Szeretnénk szabályozni ezt a kérdést jó lelkiismerettel. Abból indulunk ki, hogy az EU-tagság felé megnyitja az utat az oktatási törvény, amely a 2015 előtti állapotokat állítja vissza. Úgy gondolom, jó döntést hoztunk, a kárpátaljai magyarok is pozitívan fogadták.” Vannak pontosítandó részletek, ezeket a felek kétoldalú párbeszéd keretében megvitatják, és a kérdést végérvényesen megoldják, jelentette ki az ukrán külügyminiszter. A sajtótájékoztató alkalmával, Szijjártó Péter megköszönte a vendéglátást Kulebának és Jermáknak, majd köszönetet mondott Viktor Mikitának, Kárpátalja kormányzójának is, aki Szijjártó szerint sokat tett a tisztánlátásért. „A nemzetközi média egy bizonyos szeletének kedvelt sportága a magyar álláspont eltorzítása – jelentette ki. „A kormányzó nélkül ezeket a mesterséges feszültségkeltési kísérleteket nem lehetett volna kezelni” – mondta. Hangsúlyozta, hogy „kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.” A magyar külügyminiszter ezután rátért a kisebbségi törvényre, megjegyezve, hogy a jogokat csorbító intézkedések fokozatosan jelentek meg, ezért volt vita Ukrajna és Magyarország között. Ezt a lefelé ható spirált azonban megállította az ukrán kisebbségi törvény decemberi módosítása. „Azt kérjük, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösség azokat a jogokat kapja vissza, amelyekkel már 2015-ben is rendelkeztek. Lehessen magyar nyelven érettségizni, a nemzetiségi iskolák jogállását adják vissza, a magyar nyelv a felsőoktatásban, kultúrában, közigazgatásban és a közösségi élet terében legyen korlátozás nélkül használható” – sorolta a magyar kisebbséggel kapcsolatos igényeket a magyar diplomácia vezetője. A sajtótájékoztató alkalmával megemlítették továbbá, hogy nemsokára új határátkelő nyílhat Nagyhódosnál, valamint az, hogy új Tiszai híd építését is tervezik. Szijjártó megköszönte, hogy a kőolaj a továbbiakban is akadálytalanul mehet át Ukrajnán keresztül Magyarországra. “Sok munka áll előttünk, de készen állunk a további közös munkára”, zárta szavait az újságírói kérdések előtt Szijjártó, aki után Andrij Jermák tartott rövid beszédet. Az elnöki hivatal vezetője beszélt az ungvári Kálvária temetőben tett látogatásról. „Szeretném emlékeztetni az egyikőjük sírkövén álló szavaira: Azért megyek, hogy a gyermekeim ne lássák a háború borzalmait. Róbert magyar anyanyelvű volt, Ukrajnáért halt meg”, jegyezte meg Jermak. „Hiszek abban, hogy Magyarország hozzájárulása a békéhez az az alap lesz, amelyre építeni lehet a két ország viszonyát.Érdekeltek vagyunk, hogy a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök találkozzon. Ehhez nagyon erős lépést tettünk ma”. Jermak szerint ez új fejezetet nyithat a két ország kapcsolatában.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Senki, még a parancsnokok sem tudják a választ arra, hogy 2024-ben véget érhet-e Oroszország Ukrajna elleni háborúja – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök évértékelő sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva, közölte az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta: „Szerintem senki sem tudja a választ.” Úgy vélte, még azok a tekintélyes emberek, parancsnokok, az ukránok vagy a nyugatiak sem tudják a választ. „Amikor azt mondják, hogy a háború hosszú évekig tart, nem tudhatják. Ezek gondolatok. A vélemények gyakran eltérnek a valóságtól” – tette hozzá.
Az elnök elmondta, hogy Ukrajna milyen feltételekkel fejezheti be korábban a háborút. Megemlítette azokat a jóslatokat is, amelyek szerint az oroszok három napon belül elfoglalják Kijevet. „Ezek is gondolatok voltak, korrekt akarok lenni. Háború, győzelem, vereség, stagnálás – sok döntéstől, sok kockázattól, sok feltételtől függ, de leginkább tőled és tőlem. Ha nem veszítjük el rugalmasságunkat, korán véget vetünk a háborúnak. Ha nem veszítjük el a kedvünket, élhetünk szkepticizmussal, de el is „baltázhatjuk” sz országunkat is. Én nem vagyok kész erre. És tudom, hogy milliók vannak hozzám hasonlók. Nem állunk készen hazánk feladására” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Volodimir Zelenszkij elnök cáfolta az Ukrajna és Oroszország közötti lehetséges béketárgyalásokról folyó állítólagos nyugati egyeztetésre vonatkozó médiainformációkat, hangsúlyozva, hogy nincs nyomás a partnerek részéről – közölte szombaton az rbc.ua hírportál az államfő az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével Kijevben tartott közös sajtótájékoztatón.
A tudósítás szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Mindenki ismeri az én hozzáállásomat, ami egybeesik az ukrán társadalom hozzáállásával. Ma már senki sem gyakorol nyomást rám. Mindez a háború elején és a háború előtt történt. Ma már senki sem gyakorol nyomást az ukrán társadalom vezetőire, sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok.”
Az elnök ismét megerősítette, hogy Ukrajna nem áll készen területi engedményekre. „Az, hogy most leüljünk Oroszországgal, beszéljünk és adjunk neki valamit, ez nem fog megtörténni” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az NBC News amerikai tévécsatorna amerikai és európai tisztségviselőkre hivatkozva ma szt közölte, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió titkos tárgyalásokat kezdett Ukrajnával az Oroszországgal való esetleges béketárgyalások kérdéséről. Sajtóértesülések szerint a megbeszélések során kérdések merültek fel arról, hogy Ukrajnának miről kell lemondania a békéért cserébe.
Відкриття в Румунії центру підготовки пілотів F-16, на базі якого проходитимуть навчання наші льотчики, – це важливий практичний внесок у авіаційну коаліцію. Наші домовленості з Президентом ?? Клаусом Йоханнісом та Премʼєр-міністром ?? Марком Рютте втілюються в життя. Дякую…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 13, 2023
I spoke with Estonia’s Prime Minister @KajaKallas.
In the wake of Russia’s morning attempts to hit Ukrainian civilian infrastructure with missiles, I emphasized the importance of further strengthening Ukraine's air defense. This task is particularly relevant for the frontline… pic.twitter.com/y72y5JpIQu
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 8, 2023
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Hosszú küzdelem után, de megszületett Németország első nemzetbiztonsági stratégiája, mely által a szövetségi kormány a külső és belső fenyegetésekre kíván reagálni.
A szövetségi kormány szerdán egy sajtótájékoztató keretein belül mutatta be azt a negyvenoldalas dokumentumot, amelyről az elmúlt hónapokban számos vitát generált az országot vezető hárompárti koalíción belül. A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányában több minisztérium bevonásával másfél év alatt kidolgozott startégiában kiemelték, hogy jelenleg „Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a békére és a biztonságra az euroatlanti térségben.”
A stratégiát rendhagyó, azonban fontos döntésként értékelte Olaf Sholz német kancellár, aki hozzátette, az állam központi feladata továbbra is az, hogy szavatolja polgárai biztonságát.
A sajtótájékoztatón részt vett Annalena Baerbock külügyminiszter, Nancy Faeser belügyminiszter, Boris Pistorius védelmi miniszter, valamint Christian Lindner pénzügyminiszter is.
„Biztonság nélkül nincs szabadság, nincs stabilitás és nincs jólét sem” – hangsúlyozta Olaf Scholz. A kancellár továbbá kiemelte, Németország biztonságpolitikai szempontból vett identitásának része, hogy országa továbbra is oszlopos tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak.
Olaf Scholz kancellár aláhúzta, hogy nem csupán a fegyveres erővel biztosítható fizikai biztonság kérdéseit vizsgálták, hanem az „integrált biztonság” fogalmából indultak ki. Ez azt jelenti, hogy az államnak energiaellátástól a járványkezelésig egy sor területen gondoskodnia kell az állampolgárok biztonságáról és az Európa biztonságának megőrzéséhez nyújtott német hozzájárulásról.
Annalena Baerbock pedig arról beszélt, hogy a biztonság kérdése az élet minden területét átszövi, amelybe a külső fenyegetések éppúgy beletartoznak, mint a kiberbiztonság, a gyógyszerek vagy akár a tiszta ivóvíz. „A stratégia csak akkor fog működni, ha európai és NATO szinten rögzítjük, mert ez tesz minket erőssé” – emelte ki.
Christian Lindner pénzügyminiszter hozzátette, hogy a „360 fokos megközelítést” alkalmazták, a biztonság minden vetületét, így a pénzügyi vonatkozásokat is figyelembe vették.
Az új biztonsági stratégát eredetileg februárban mutatta volna be a kormány a müncheni biztonsági konferencián, azonban a koalíciós pártok akkor még nem jutottak megegyezésre az intézkedés tartalmát illetően – mutatott rá a Tagesschau hírportál.
Az új stratégia a Németországot fenyegető külső és belső veszélyekkel is számol
A stratégia alapgondolata az, hogy első ízben veszi figyelembe az összes, Németország biztonságát fenyegető belső és külső veszélyt, tehát a katonai fenyegetés mellett a kibertámadásokat, a kritikus infrastruktúrát ért esetleges támadásokat vagy akár a klímaváltozást is. Mindemellett Németország kötelezettséget vállal arra nézve is, hogy a jövőben is teljesíti a NATO által kitűzött 2 százalékos védelmi kiadási célt, továbbá élelmiszer- és energiatartalékokat képez vészhelyzetek esetére.
Annak érdekében, hogy az ország a jövőben jobban meg tudja védeni magát a dezinformáció és a külföldi befolyásolás különböző formái ellen, a szövetségi kormány fejlesztéseket eszközöl az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat és a Katonai Hírszerző Szolgálat területén is.
A nemzetbiztonsági stratégia célja az ilyen fenyegetések felderítésére, elemzésére és az ellenük való védekezésre szolgáló képességek bővítése, valamint az ezekre adott reakció eszközeinek továbbfejlesztése. „Ez magában foglalja hírszerző szolgálataink elemzőképességének megerősítését” – ismertette a dokumentum. Németország kifejezetten a dezinformációval szembeni is fel akar lépni, ezért erre a területre vonatkozó stratégiát is tervez, amely többek között az információs térben zajló manipulatív kommunikáció korai felderítésére szolgáló eszközök bővítését is magába foglalja.
„Momentan“ will er #Taurus nicht liefern.“ „Momentan“ sterben aber weiter die Menschen in der #Ukraine. Auf was wartet der @Bundeskanzler in Gottes Namen? Er alleine blockiert diese Entscheidung innerhalb der Koalition. Das ist verantwortungslos. https://t.co/QSf2rfr9ix
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
