Romániában a szenátus elnöke, Ilie Boloian hivatalosan is átvette a hatalmat az ország ideiglenes elnökeként Klaus Iohannis lemondását követően, akinek utódját még nem választották meg, számolt be a Digi24, írta a Jevropejszka Pravda.
A ceremóniára 12:00 órakor került sor a Cotroceni Palotában, az elnök hivatalos rezidenciáján. Ennek során Ilie Boloian, aki eddig a szenátus elnöke és a Nemzeti Liberális Párt ideiglenes vezetője volt, átvette Klaus Iohannis helyét, aki lemondott. A szertartás után Iohannis elhagyta a Cotroceni-palotát.
[type] => post [excerpt] => Romániában a szenátus elnöke, Ilie Boloian hivatalosan is átvette a hatalmat az ország ideiglenes elnökeként Klaus Iohannis lemondását követően, akinek utódját még nem választották meg, számolt be a Digi24, írta a Jevropejszka Pravda. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1739452140 [modified] => 1739433095 ) [title] => Romániában hivatalosan is hivatalba lépett az ideiglenes elnök Iohannis helyére [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=140702&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 140702 [uk] => 140563 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 140564 [image] => Array ( [id] => 140564 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/73bbb8e-capture.jpg [original_lng] => 52546 [original_w] => 625 [original_h] => 355 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/73bbb8e-capture-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/73bbb8e-capture-300x170.jpg [width] => 300 [height] => 170 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/73bbb8e-capture.jpg [width] => 625 [height] => 355 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/73bbb8e-capture.jpg [width] => 625 [height] => 355 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/73bbb8e-capture.jpg [width] => 625 [height] => 355 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/73bbb8e-capture.jpg [width] => 625 [height] => 355 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/73bbb8e-capture.jpg [width] => 625 [height] => 355 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1739425953:12 [_thumbnail_id] => 140564 [_edit_last] => 12 [views_count] => 332 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 849947 [1] => 19635 [2] => 820 ) [tags_name] => Array ( [0] => ideiglenes elnök [1] => Klaus Iohannis [2] => Románia ) ) [1] => Array ( [id] => 140379 [content] =>
Klaus Johannis Románia elnöke hétfőn bejelentette lemondását, röviddel azután, hogy a román parlament egy ellene irányuló határozatot fogadott el. Az államfő szerdán távozik hivatalából, döntését pedig azzal indokolta, hogy maradása további társadalmi feszültségeket szülhetne, valamint negatívan befolyásolhatná Románia nemzetközi megítélését – számolt be az MTI.
A román államfő azt követően jelentette be a hivatalból való távozását, hogy a parlament megszavazta az elnök felfüggesztéséről szóló kezdeményezést, amelyet az ellenzék nyújtott be.
A Maszol.ro erdélyi portál hozzátette, hogy Klaus Johannis közölte: szerdai, február 12-i hatállyal nyújtja be lemondását.
Az államfő hangsúlyozta: azért mond le, hogy megelőzze felfüggesztését, és az ezzel járó procedúrát, mert ez szerinte negatívan befolyásolna az országa jelenét és jövőjét. Az elnök minderről egy videóban beszélt az államfői hivatalból, a Cotroceni palotából, amelyet a Facebookon is megosztott.
Nem szeretné, hogy Románia nevetség tárgyává váljon – mondta.
Klaus Johannis azzal indította a bejelentését a maszol.ro szerint: felesleges és megalapozatlan, sőt káros is az, hogy az ellenzék kezdeményezte a felfüggesztését, és a parlament napirendre is tűzte a szavazást az indítványról. Hangsúlyozta, hogy soha nem sértette meg az alkotmányt, így a felfüggesztésével senki nem nyer, mindenki veszít. Hozzátette: a parlament hétfői döntésének értelmében 30 napon belül népszavazást kellene szervezni az elmozdításáról. A referendumnak meglátása szerint az országban és külföldön is negatív hatása lenne, ezzel indokolta döntését.
Az elnök azt is hozzátette még, hogy egy ilyen referendum megosztaná a társadalmat, és elvonná a figyelmet a májusban esedékes államelnök-választásról, így a jelöltek nem tudnák megfelelően bemutatni elképzeléseiket. Külföldön pedig romlana az ország megítélése, Románia partnerei szerinte nem értenék meg, hogy miért kellene felfüggeszteni egy államelnököt, miközben hamarosan amúgy is sor kerül az új államfő megválasztására.
Mint mondta, ezt a forgatókönyvet akarja megelőzni azzal, hogy önként távozik a hivatalából, és február 12-én lemond.
A székelyföldi autonómiatörekvéseket vette célkeresztbe a tavalyi román elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő radikális jobboldali elnökjelölt Calin Georgescu, aki szerint a kisebbségek örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában.
Georgescu vasárnap este a Realitatea Plus hírtelevízió adásában a politikusokat és a „lefizetett újságírókat” bírálta, amiért nem törődtek a Székelyföld autonómiáját célzó követelésekkel – írja a Krónika.
„Harmincöt éve folyamatosan szó esik a Székelyföld autonómiájáról, Erdélyről. Nos, senki ebből a politikai osztályból és a médiából vagy bizonyos újságírók, tudják, hogy milyenek, akik úgymond zsoldosok (…), nem foglalkoztak ezzel a témával. (…) Az, hogy nem hangzott el semmi, komoly kérdéseket vet fel. Folyamatosan szó esett erről a témáról, ami teljesen alaptalan és valótlan, és semmi köze a nemzet történelméhez. Mi a világ teremtése óta itt vagyunk. Az ellopott műkincsek, csak maga a coțofenesti sisak bizonyítja, hogy már több mint 2500 éve itt vagyunk” – tette hozzá Georgescu a hollandiai Assenben található Drents múzeumban kiállított, múlt hétvégén ellopott dák műkincsekre utalva.
A portál emlékezetet, hogy Georgescu a 30-as, 40-es években működő tömeggyilkosságokat elkövető Vasgárda és a legionárius mozgalom nagy tisztelője, többször is méltatta azok vezetőit.
A magyarokkal kapcsolatosan sem tett barátságos kijelentéseket: arról beszélt, hogy a kisebbségek örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában, máskor pedig követendő példaként emlegette Mihály vajda állítólagos döntését a magyar nyelv betiltásáról.
Nagy vihart kavart Ukrajnával kapcsolatos kijelentésével is, miszerint Románia igényt tart több, jelenleg Ukrajnához tartozó területre, az egykori magyar Máramaros vármegye északi részeire is. Kárpátalja többi része szerinte Magyarországot illeti, Lemberg és környéke pedig Lengyelországot.
Georgescu Ukrajnát kitalált államnak nevezte, amely nem létezik.
Az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket, és azzal vádolta meg Georgescut, hogy Moszkvából irányítják, a román külügy pedig elhatárolódott tőlük, leszögezve: Románia kiáll Ukrajna területi integritása mellett.
Vasárnapi televíziós szereplése során igyekezett tompítani az Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatát, hangsúlyozta, hogy abszolút elméleti hipotézisről beszélt, amikor Ukrajna esetleges felosztását részletezte.
Calin Georgescu szélsőjobboldali oroszbarát román politikus kitalált államnak nevezte Ukrajnát, és kijelentette, hogy elkerülhetetlen a felosztása a szomszédos államok között. Ezt Georgescu Ion Krista újságíróval folytatott beszélgetés során jelentette ki.
Georgescu a Fehér Ház által diktált a világ új felosztásáról beszélve az ukrán területek elosztásáról álmodozott a béke megkötése és Románia javára után.
„A világ változik. A határok változni fognak. Sőt, ha változnak a határok, hol leszünk? Van Észak-Bukovinánk – érdekesség. Van Bujákunk, van Észak-Máramarosunk – igaz? Az előbbiből… hogy hívták… Kárpátalja! Vannak még magyarok… Lemberg, amely a lengyeleknél marad, és Kis-Oroszország…” –jelentette ki Georgescu.
Arra a kérdésre, hogy hisz-e Ukrajna felosztásában, a politikus igennel válaszolt.
„Száz százalék, hogy így lesz. Nos, nincs más választásuk! Az ilyesmihez vezető út elkerülhetetlen. Ukrajna egy kitalált állam. Ez az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság”, jelentette ki Georgescu.
Élesen bírálta Ukrajna külügyminisztériuma Călin Georgescu román politikust, akinek jelenleg jó esélye van arra, hogy Románia következő elnöke legyen.
Heorhij Tihij ukrán szóvivő azt mondta: Georgescu „extrém módon tiszteletlen” Ukrajnával és annak népével szemben, kijelentései pedig „teljes mértékben elfogadhatatlanok.”
A román politikus azzal hergelte fel Ukrajnát, hogy azt mondta: Ukrajna „kitalált állam,” melynek felosztása a környékbeli országok közt „elkerülhetetlen.”
„Ezek a kijelentések Ukrajna szuverenitását és területi egységét ássák alá, megsértik a nemzetközi normákat, az ENSZ-chartát és a demokratikus alapértékeket. […]. Ezek a kijelentések teljes mértékben megfelelnek az orosz propagandának, ebből is látszik, mennyire függ a moszkvai uraitól” – hangsúlyozta az ukrán szóvivő.
Hozzátette: Ukrajna úgy látja, az országban való igazságos megteremtése Románia érdeke is, Ukrajna pedig nagyra értékeli a partnerország eddigi támogatását a háború során.
Jelenleg jó esély van rá egyébként, hogy Călin Georgescu lesz Románia következő elnöke. A politikus vezeti jelenleg a pollokat, az első fordulót pedig (melynek eredményét megsemmisítette a román alkotmánybíróság) meg is nyerte.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
Romániában május 4-én tartják meg a megismételt államelnökválasztás első fordulóját, és amennyiben egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével – döntötték el szerdán a koalíciós pártok vezetői.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nemzeti kisebbségi frakció vezetői közös közleményükben megerősítették, hogy a koalíciós pártok közös államelnökjelöltet indítanak Crin Antonescu volt PNL-elnök személyében.
Az elnökválasztás új menetrendjét jövő héten kormányhatározatban pontosítják.
[type] => post [excerpt] => Romániában május 4-én tartják meg a megismételt államelnökválasztás első fordulóját, és amennyiben egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, május 18-án második fordulót is tartanak az első ké... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1736424240 [modified] => 1736370471 ) [title] => Májusban tartják a megismételt elnökválasztást Romániában [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=137279&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 137279 [uk] => 137333 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 137280 [image] => Array ( [id] => 137280 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/roman-valasztas.png [original_lng] => 611069 [original_w] => 988 [original_h] => 496 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/roman-valasztas-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/roman-valasztas-300x151.png [width] => 300 [height] => 151 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/roman-valasztas-768x386.png [width] => 768 [height] => 386 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/roman-valasztas.png [width] => 988 [height] => 496 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/roman-valasztas.png [width] => 988 [height] => 496 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/roman-valasztas.png [width] => 988 [height] => 496 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/roman-valasztas.png [width] => 988 [height] => 496 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1736429999:2 [_thumbnail_id] => 137280 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 956 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 805969 [1] => 725979 [2] => 820 ) [tags_name] => Array ( [0] => megismételt választás [1] => román elnökválasztás [2] => Románia ) ) [6] => Array ( [id] => 136960 [content] =>
Svédország mintegy 26 millió eurót különít el Románia számára a Patriot rendszer cseréjének támogatására, amelyet Bukarest 2024-ben adott át Ukrajnának, jelentette be a svéd kormány sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
A svéd kormány úgy döntött, hogy 300 millió koronát, azaz hozzávetőleg 26 millió eurót különít el arra, hogy Románia új Patriot rendszert vásárolhasson magának az Ukrajnának átadott rendszer helyett.
Ezeket a forrásokat a korábban meghirdetett Ukrajna támogatási csomagjaiból különítik el, mivel ez közvetve az ukrán légvédelem megerősítését szolgálta.
A segítségnyújtás az Ukrajna légvédelmi rendszerének megerősítését célzó, német vezetésű projekt keretében történik, amely a partnerek erőfeszítéseinek összehangolásával foglalkozik Ukrajna további forrásokkal való ellátásában, valamint azon országok támogatásában, amelyek beleegyeztek a meglévő légvédelmi rendszereik átadásába.
Bizalmat szavazott a kétkamarás román parlament hétfői együttes ülésén a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével megalakult, Marcel Ciolacu (PSD) vezette koalíciós kormánynak.
A második Ciolacu-kormányt a kormányt alkotó pártok és a nem magyar nemzeti kisebbségek 240 képviselője és szenátora szavazta meg. A kabinet parlamenti jóváhagyásához legalább 233 szavazatra volt szükség. A titkos szavazáson az ellenzéki pártok törvényhozói 143 ellenszavazatot adtak le.
Az új román kormány hétfőn lép hivatalba, miután a kabinet tagjai leteszik a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt.
A román rendőrség 20 embert – köztük egy zsoldoscsoport vezetőjét – állított meg, akik a román főváros felé tartottak felfegyverkezve.
Az ország továbbra is feszült helyzetben van az elhalasztott elnökválasztás miatt.
A kihallgatottak között volt Horaţiu Potra, aki a helyi román politikában ismert személyiség, és korábban egy Afrikában működő zsoldoscsoport vezetője volt – írja a Mandiner. A román nemzeti hírügynökség szerint Potrát szombat este tartóztatták fel, amikor egy Mercedes autóban Bukarest felé tartott. Az autóban fegyvereket, késeket, valamint készpénzt találtak öt különböző valutában – írta a Politico.
Sajtóinformációk szerint további 20 személyt – akik szintén fegyvereket szállító járművekkel tartottak Bukarest felé – feltartóztattak és kihallgattak. A csoport, amelyet állítólag Potra koordinált, a bukaresti Egyetemi térhez közeli szállodákban foglalt szállást, és a szélsőjobboldali elnökjelölt, Călin Georgescu elleni tüntetések megzavarását tervezték.
A médiában megjelent hírek szerint a csoport egy listát is összeállított politikusokról és újságírókról egy „megfélemlítési művelet” részeként.
A román hatóságok közleményükben megerősítették, hogy „több járművet is megállítottak”, és különféle fegyvereket foglaltak le. Összesen 13 személyt hallgattak ki.
Potra ügyvédje szerint védence ellen fegyverrel és nyilvános uszítással kapcsolatos vádak miatt indult eljárás egy Facebook-bejegyzés kapcsán, de tagadta, hogy bármilyen kapcsolata lenne Georgescuval.
„Potra úr határozottan tagadja az ellene felhozott vádakat” – nyilatkozta az ügyvéd.
Ami az állítólagos kapcsolatát illeti Călin Georgescuval, nincs bizonyíték vagy említés az ügyben ilyen kapcsolatról.
Georgescu a Potrával való kapcsolatáról azt nyilatkozta a román hírtelevízióban, hogy hallott már a zsoldosról, de „személyesen nem találkozott vele”, és tagadta, hogy ő hívta volna a fegyveres csoportot Bukarestbe a tüntetések megzavarása céljából.
Románia a múlt héten politikai káoszba süllyedt, mivel az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját állítólagos orosz befolyásolási kísérlet miatt.
Románia politikai életében újabb feszültségek jelentkeznek, miután a TikTok platformon elszaporodtak a tüntetésekre buzdító videók. A megmozdulások Klaus Iohannis román elnök mandátumának vitatott meghosszabbítása ellen irányulnak, amely az Alkotmánybíróság rendkívüli döntése nyomán következett be. A román G4media beszámolójára hivatkozva pedig hamarosan újabb zavargások jöhetnek ‒ írja az Index.
A G4media beszámolója szerint a közösségi médiafelületen megjelenő felhívások december 21‒22-re időzített, helyenként erőszakos demonstrációkra ösztönzik a román állampolgárokat. Az elégedetlenség fő oka az Alkotmánybíróság múlt pénteki, példa nélküli határozata, amely érvénytelenítette a teljes választási folyamatot, és határozatlan időre meghosszabbította Iohannis elnöki megbízatását.
A bíróság döntésének hátterében egy állítólagos orosz befolyásolási kísérlet áll, amely Calin Georgescu kampányát támogatta. A Bloomberg értesülései szerint a Meta is szerepet játszhatott Georgescu sikerében.
Az események nyomán kialakult bizonytalan helyzetre reagálva a Ciolacu-kormány egyelőre nem tűzött ki új időpontot az elnökválasztásra.
A TikTokon terjedő üzenetek között találhatók kifejezetten agresszív felhívások is. Egyes posztok a főbb politikai pártok székházainak lerombolására buzdítanak, míg mások békés tüntetéseket szorgalmaznak. Érdekes módon ellentétes tartalmú üzenetek is megjelentek, amelyek óva intik az embereket a tüntetésektől. Ezek szerint a demonstrációk ürügyet szolgáltathatnak Iohannis mandátumának további meghosszabbítására, illetve Calin Georgescu lejáratására.
A TikTok platform jelentős szerepet játszott Georgescu népszerűsítésében is. Egy korábbi jelentés szerint 25 ezer fiók segítette a politikus kampányát, és a #calingeorgescu hashtaggel ellátott videók rövid idő alatt több százmillió megtekintést értek el.
A kialakult helyzet jól mutatja a közösségi média növekvő befolyását a politikai folyamatokra, valamint az online térben terjedő dezinformáció veszélyeit. A román hatóságok és a civil társadalom előtt álló kihívás most az, hogy miként kezelik ezt a komplex helyzetet a demokratikus értékek és a társadalmi béke megőrzése mellett.
