Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatott arról, hogy jelenleg Ukrajna területén 608 ezer orosz katona tartózkodik, ami háromszorosa annak, ami az 2022-es invázió idején volt.
Az ukrán hadsereg több mint 800 ezer katonát számlál, míg Oroszország körülbelül 1,5 millió katonát tud mozgósítani – mondta Zelenszkij a davosi fórumon.
A következő helyen a francia hadsereg áll, amely 200 ezer katonát számlál, míg a többi európai ország kisebb létszámú hadsereggel rendelkezik.
„Oroszországban kevesebb katonai gyár található, de az oroszok sokszorosan többet gyártanak a katonai felszerelésekből, mint egész Európa.
Nem biztos, hogy Európa egyáltalán helyet kap majd a tárgyalóasztalnál, amikor véget ér a háború. Vajon Trump figyelembe fogja venni Európát?
Minden európai országnak annyi pénzt kell költenie a biztonságra, amennyire szükség van. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Mi egyedülálló drónokat fejlesztünk, amelyekből nincs más a világon, valamint tüzérséget és egyéb katonai alkatrészeket gyártunk.
Jelenleg Európa lemarad a mesterséges intelligencia fejlesztésében. A TikTok algoritmusai erősebbek, mint néhány európai vezető.
Putyin azt fogja követelni a tárgyalásokon, hogy Ukrajna csökkentse hadseregét ötszörösére, de mi nem engedjük ezt megtenni” – közölte az ukrán államfő.
Moldova hajlandó pénzügyi és energetikai támogatást adni Transznisztriának, ha az orosz katonák elhagyják a régiót – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Transznisztria jelenleg súlyos energiaválságtól szenved, hiszen nagyban függtek az Ukrajna felől érkező orosz gáztól, melynek tranzitja az év elején megszűnt. A régió hivatalosan Moldovához tartozik, de az 1990-es évek eleje óta de facto kvázi-önálló oroszbarát bábállamként működik.
Maia Sandu moldovai elnök azt mondta egy interjúban: Moldova hajlandó generátorokkal, egészségügyi eszközökkel, gyógyszerekkel segíteni Transznisztriát, sőt, ha az orosz katonák elhagyják a régiót, akár pénzügyi segítséget is hajlandók nyújtani.
Ez csak akkor lehetséges, ha az orosz katonák elhagyják a régiót és az úgynevezett békefenntartó missziót civilek veszik át az ENSZ és EU megbízásából – mondta.
Hozzátette: a Moldova által biztosított segítséget az ország „fejlesztési partnerei” nyújtanák, mert az ország még mindig „nehéz pénzügyi helyzetben van.”
Moldova korábban is ajánlott segítséget Transznisztriának, de Vagyim Krasznoszelszkij, a térség vezetője nemrég Moszkvában volt, ahol megállapodott arról, hogy Oroszország „humanitárius alapon” hajlandó segíteni az oroszbarát területnek, így nem valószínű, hogy Chisinau segítségével élni fognak.
Oroszország és Fehéroroszország idén ismét megtartja a Zapad hadgyakorlatot, ami azt jelenti, hogy legalább átmenetileg biztosan visszatérnek az orosz katonák Ukrajna északi szomszédjába.
A hadgyakorlatról a fehérorosz ellenzéki Hajun projekt számolt be, hivatalos bejelentés még nincs.
A két ország utoljára 2021 őszén tartotta meg a Zapad hadgyakorlatot, ez számos elemző szerint az Ukrajna elleni invázió előkészítése volt, már csak azért is, mert a gyakorlat után röviddel jelentős orosz katonai erőkoncentráció jelent meg Belaruszban, majd 2022 februárjában megtámadták Ukrajnát.
2023 nyarán elkezdtek kivonulni az Ukrajnát támadó orosz csapatok Fehéroroszág területéről, 2023 őszére ez a folyamat lényegében be is fejeződött. Jelenleg az orosz katonai jelenlét nagyon minimális az országban.
Nem tudni, pontosan milyen célból rendezik meg ismét a Zapad hadgyakorlat-sorozatot; nem kizárt, hogy az esemény elsődleges célja az lesz, hogy arra kényszerítsék Ukrajnát, hogy katonai erőforrásokat vonjon el a frontvonalról, attól tartva, hogy az orosz haderő ismét inváziót indít északról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy közel 700 ezer orosz katona harcol Ukrajnában. A halottak és sebesültek számáról nem tett említést.
„A különleges katonai műveletünk övezetében csaknem 700 ezren vannak” – mondta Putyin az offenzíva kitüntetett résztvevőivel folytatott pénteki televíziós találkozón. Tavaly decemberi sajtótájékoztatóján Putyin 617 ezres számot közölt az ukrajnai háborúban részt vevőkről. Akkor azt is elárulta, hogy ebből 244 ezret mozgósítottak. Putyin azt követően nyilatkozott, hogy az orosz hadsereg május elején újabb támadást indított az észak-ukrajnai Harkiv ellen.
Oroszország hivatalosan alig több mint ötezer katonát vesztett a több mint két éve folyó háborúban, míg a független szervezetek szerint legalább ötvenezer olyan orosz állampolgár azonosítható, aki meghalt a harcokban. Ukrán és független források szerint az orosz veszteségek – halottakban és súlyos sebesültekben – már meghaladják a félmilliót. Ukrajna sem közöl pontos adatokat a veszteségekről, szakértők szerint a megtámadott ország is százezreket veszített.
Mindeközben Kamala Harris, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke több mint 1,5 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt segélyt jelentett be a Svájcban kezdődött Ukrajna békekonferencián. A pénzt jórészt az ukrajnai energetikai hálózat helyreállítására, illetve a humanitárius helyzet javítására fordítják.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszország a Csendes-óceáni Flottából, illetve a 11. Légierő és Légvédelmi Hadseregből vezényel át katonákat az ukrajnai frontra, hogy pótolják az elszenvedett veszteségeket – írja az Ukrajinszka Pravda.
Viktor Lijna, az orosz Csendes-óceáni Flotta parancsnokának döntése értelmében a Szíriába irányuló rotációkat teljesen leállították, és a teljes személyzetet az Ukrajna területén lévő harci övezetbe küldik – írta az ukrán katonai hírszerzés, megjegyezve, hogy a mintegy 2000 katonát Primorszkból és Kamcsatkáról vezénylik át.
Emellett az Orosz Távol-Keleten található Hrabovoszki Határterületen állomásozó 11. Légierő és Légvédelmi Hadsereg 400 katonáját is áttelepítik Ukrajnába, hogy feltöltsék a 155. és 40. tengerészgyalogos dandárt, amelyek a hatalmas veszteségek miatt létszámhiányosak.
Az ukrán hírszerzés szerint ezek a katonai egységek korábban nem vettek részt az ukrajnai háborúban.
Olekszij Zsuravljov, az orosz Állami Duma Rodina-párti képviselője egy „kelet-ukrajnai hektár” kiosztására tett javaslatot az úgynevezett „speciális művelet” résztvevőinek. A vonatkozó törvényjavaslat előkészítése már folyamatban van. A hírt a Komerszant közölte.
„Ragaszkodnék a „kelet-ukrajnai hektár” program elindításához, amelyre az orosz különleges hadművelet résztvevői jelentkezhetnének. Oroszország egyébként már több mint 100 millió hektárral nőtt, és valakinek meg kell művelnie ezt a földet a győzelmünk után” – mondta az orosz képviselő.
Az információk szerint a földeket elsőként a megszállóknak és betolakodóknak osztanák ki az „LNR” és „DNR” területén, illetve Herszon és Zaporizzsja megyékben.
Az elmúlt időszakban kevesebb orosz katona látható Grúzia (Georgia) vitatott hovatartozású területein, és az orosz haderő jelentős mennyiségű katonai eszközt is kivont a térségből – mondta el a dpa német hírügynökségnek a térségben működő európai uniós megfigyelő misszió vezetője.
Fotó: AP /Musa Sadulayev
Dimitriosz Karabalisz görög diplomata arról is beszámolt, nem lát esélyt arra, hogy a jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Dél-Oszétia és Abházia körüli konfliktus a közeli jövőben rendeződjön, ugyanakkor jelenleg annak a veszélye sem áll fenn, hogy ismét nyílt harcok törnek ki.
„Sem emberük, sem technológiájuk nincs, hogy bármit is csináljanak” – mondta mind az orosz, mind a georgiai félről Karabalisz. Az uniós diplomata szerint Grúzia nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, mint például Azerbajdzsán, amely kőolajbevételeit fegyverkezésre fordította, és sikeres offenzívát tudott indítani Hegyi-Karabahért.
A két terület határán működő uniós megfigyelő misszió közvetlenül farkasszemet néz az orosz katonákkal, és Karabalisz szerint az is biztonsági kockázatot jelent, hogy a tapasztaltabb csapatokat Oroszország kivonta Grúziából és Ukrajnába küldte, Dél-Oszétiába és Abháziába pedig tapasztalatlan katonák és határőrök kerültek, akik sokszor a helyzettel sincsenek tisztában.
„Fogalmuk sincs, kik vagyunk, nincsenek felkészülve. Ez biztonsági kockázat. Ezért orosz nyelvű szórólapokon igyekszünk elmagyarázni, hogy mit csinálunk” – mutatott rá Karabalisz.
Tizenöt évvel ezelőtt egyre fokozódó villongások és szeparatista belövések után Grúzia támadást indított a szakadár Dél-Oszétia visszafoglalására, de az offenzívát Oroszország napokon belül visszaverte, és az orosz erők ellentámadásba mentek át, a terület egésze felett megszerezték az ellenőrzést. Dél-Oszétia hivatalosan és a nemzetközi közösség nagy része szerint Grúzia része, de a terület korábban kikiáltotta függetlenségét, amelyet Oroszország elismert.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az elmúlt időszakban kevesebb orosz katona látható Grúzia (Georgia) vitatott hovatartozású területein, és az orosz haderő jelentős mennyiségű katonai eszközt is kivont a térségből – mondta el térségben működő európai uniós megfigyelő misszió vezet...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1691437200
[modified] => 1691424459
)
[title] => Uniós megfigyelők: Kevesebb az orosz katona Grúzia szakadár területein
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=86637&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 86637
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 86638
[image] => Array
(
[id] => 86638
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia.jpg
[original_lng] => 490806
[original_w] => 900
[original_h] => 474
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia-768x404.jpg
[width] => 768
[height] => 404
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia.jpg
[width] => 900
[height] => 474
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia.jpg
[width] => 900
[height] => 474
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia.jpg
[width] => 900
[height] => 474
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia.jpg
[width] => 900
[height] => 474
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1691413659:5
[_thumbnail_id] => 86638
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1369
[_oembed_5f7cd3df1b4b94e39f758358311f43f7] =>
Another war crime committed by Russia in Ukraine!
I condemn in the strongest terms attacks on #UNESCO world heritage sight - #Odesa and its peaceful residents, blunt violations of all norms of international law
— Salome Zourabichvili (@Zourabichvili_S) July 23, 2023
Az EU vezetőinek írt levelükben a képviselők „közös vízumpolitikára” és a menedékjog megadására vonatkozó eljárások egységes mérlegelésére szólítanak fel azon orosz katonák számára, akik lelkiismereti okokból megtagadják a katonai szolgálatot – áll a pártközi levélben, amelyet a RedaktionsNetzwerk Deutschland hozott nyilvánosságra, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
A levél szerzői levelükkel az Európai Tanács elnökéhez, Charles Michelhez, az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez és az EU külpolitikai főosztályának vezetőjéhez, Josep Borrellhez fordultak. A képviselők úgy vélik, hogy „az Európai Uniónak és tagállamainak kötelessége, hogy biztosítsa a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó orosz katonák védelmét és a menedékjogot”.
A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy az orosz katonai parancsnokság 13 illegális fogolytábort hozott létre a megszállt Luhanszk és Donyeck térségében, amelyekben több mint 600 olyan orosz tartózkodik, akik megtagadták az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban való részvételt.
2022 április elején és később is Charles Michel dezertálásra szólította fel az orosz katonákat, és menedékjogot ígért nekik.
„Ha nem akarod megölni ukrán testvéreidet, ha nem akarsz bűnöző lenni, tedd le a fegyvert, hagyd abba a harcot, hagyd el a csatateret” – fordult az oroszokhoz Strasbourgban.
Az Európai Parlament képviselői nyílt levelükben aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy Oroszországban újabb mozgósításra hullámra kerülhet sor, ami miatt megnövekedhet „az oroszok menedék- és menekültstátusz iránti kérelmei száma az uniós tagállamokban”. A képviselők megjegyzik, hogy az orosz vezetés a gyakorlatban megtagadja a sorkatonáktól a katonai szolgálat alóli felmentést lelkiismereti okokból, annak ellenére, hogy ezt a jogot az Oroszországi Föderáció Alkotmányában 1993-ban rögzítette.
Levelük végén a képviselők arra kérik az EU vezetőit, hogy tegyenek meg további intézkedéseket a „közös vízumpolitika” érdekében az EU-tagállamokban, „korrigálják a beutazási vízumok kiadására vonatkozó iránymutatásokat”, és tanulmányozzák országuk, az orosz fegyveres erőknél való szolgálat megtagadása miatt elhagyó orosz állampolgárok menedékjogának megadására vonatkozó eljárást.
A levél kezdeményezője, Udo Bullmann, a Német Szociáldemokrata Párt képviselője mellett az elsőként írta alá Dietmar Kester szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, Hanna Neumann béke- és konfliktuskutató, aki a „zöldeket” képviseli az Európai Parlamentben, Charles Gerens a liberális Luxemburgi Szociáldemokrata Párttól, Isabel Santos, a PS Szociáldemokrata Párt portugál külpolitikai aktivistája és Miguel Urban Crespo, a Szociáldemokrata Pártot képviselő spanyol szociáldemokrata.
[type] => post
[excerpt] => Az EU vezetőinek írt levelükben a képviselők „közös vízumpolitikára” és a menedékjog megadására vonatkozó eljárások egységes mérlegelésére szólítanak fel azon orosz katonák számára, akik lelkiismereti okokból megtagadják a katonai szolgálatot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1690299600
[modified] => 1690278162
)
[title] => Az Európai Parlament nagyobb védelmet biztosítana az orosz hadsereg azon katonáinak, akik nem hajlandóak harcolni Ukrajna ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=85543&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 85543
[uk] => 85462
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 85463
[image] => Array
(
[id] => 85463
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1.jpg
[original_lng] => 205133
[original_w] => 1403
[original_h] => 818
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1-300x175.jpg
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1-768x448.jpg
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1-1024x597.jpg
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1.jpg
[width] => 1403
[height] => 818
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1.jpg
[width] => 1403
[height] => 818
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1.jpg
[width] => 1403
[height] => 818
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1690267363:12
[_thumbnail_id] => 85463
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1700
[_oembed_320eb8da2eaf301d9efc4fed4c6f2511] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 45691
[2] => 4305
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => orosz katonák
[2] => vízummentesség
)
)
[8] => Array
(
[id] => 82109
[content] =>
Oroszországnak ma nincsenek katonai eszközei a frontvonalon zajló események alakulásának befolyásolására, ezért terrorista módszereket alkalmaz, például felrobbantotta a Kahovkai Vízerőművet, ezért megvan a kockázat a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű esetében – jelentette ki hétfőn Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó elmondta: „Nekik (az oroszoknak – a szerk.) csak terrorista eszközeik vannak, például a vízerőmű felrobbantása. Oroszország ezt az eszközt használta, és megpróbálta megüzenni a világnak: hagyják abba Ukrajna segítését, és vegyék rá Ukrajnát, hogy elismerje a jogát, hogy megöljenek minket. A történelmi jogot, hogy megöljenek minket, és ismerjék el, hogy Ukrajna területének egy részén marad, és hogy továbbra is provokálni fogja Ukrajnát, és továbbra is megpróbálja elpusztítani, és így tovább. De mindezt ma kell elismerni, különben a terrorizmust mint olyat fogja használni” – magyarázta.
Podoljak ironikusan hozzátette: a világ megérti, hogy Ukrajna visszautasítja az ilyen „ajánlatokat”. „Oroszországnak minden bizonnyal van egy ilyen lehetősége, mint a Zaporizzsjai Atomerőmű, és folyamatosan beszélnünk kell róla. Mert a Kahovkai Vízerőmű felrobbantását követő környezeti katasztrófa semmi ahhoz a páneurópai környezeti katasztrófához képest, ami akkor következik be, ha Oroszország megpróbálja felrobbantani a Zaporizzsjai Atomerőművet” – hangsúlyozta.
Az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója megjegyezte, hogy Oroszország egy egyszerű dolgot jelentett ki Vlagyimir Putyin diktátor szájába adva: nézzétek, tudat alatt megértjük, hogy elveszítjük a háborút, és elhagyjuk Ukrajna területét. „De Ukrajna melyik területét hagyjuk el? A leglepusztultabbat. Azt akarjuk, hogy érezzék ennek a háborúnak a következményeit. Elpusztítunk, elégetünk mindent, amijük van” – mondta. Egyúttal úgy vélte, számos biztosíték van, amely segít megelőzni a Zaporizzsjai Atomerőmű végzetes forgatókönyvét.
„Először is, el kell ismerni, hogy vannak kockázatok, nem pedig úgy tenni, mintha nem lennének kockázatok. Másodszor, el kell ismerni, hogy ezek a nukleáris iparhoz kapcsolódó kockázatok. Harmadszor pedig, van egy Ukrajna által javasolt terv: demilitarizált övezet és kötelező csapatkivonás. A személyzetnek kizárólag ukránokból kell állnia, ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyelő missziót akar odaállítani, akkor azt meg kell tenni” – mutatott rá Mihajlo Podoljak, hozzátéve, hogy a globális közösséggel összefüggésben van egy kellően kemény eszköz – a Roszatom elleni szankciók.
Különbíróság felállítását kérte szerdán az ENSZ-ben videoüzenetében Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége annak érdekében, hogy az ukrajnai orosz invázióhoz hasonló agresszió ne ismétlődhessék meg.
Úgy vélem, mindannyian egyetértenek abban, hogy bármilyen országról vagy állampolgárságról legyen szó, az embernek joga van ahhoz, hogy ne öljék meg a saját házában – mondta Olena Zelenszka az ukrajnai emberi jogok megsértéséről egy évvel az invázió kezdete után a világszervezet székhelyén tartott rendezvényen.
„Az ukránokat viszont az egész világ szeme láttára gyilkolják egy év óta a városokban, falvakban, lakásokban, kórházakban, színházakban” – tette hozzá az ukrán first lady, védelmébe véve az ukránok önvédelemhez való jogát.
Ezért felszólítom az ENSZ-t, hozzon létre különbíróságot az orosz agresszió során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására. Nem csak nekünk van erre szükségünk, hanem az egész világnak, hogy ez ne ismétlődhessék meg – mondta.
Ukrajna hónapok óta szorgalmazza egy ilyen bíróság felállítását, amely az ukrajnai invázió felelősei ügyében lenne hivatott ítélkezni. Az invázió kezdetének évfordulójára ezzel kapcsolatos határozattervezetet is be kívántak nyújtani, de a kezdeményezést diplomaták szerint elutasították.
I had an honor of attending the reception of Queen Consort of ?? Camilla, dedicated to the fight against violence against women. Expressed gratitude to her for taking care of refugees and explained what crimes are Ukrainians facing on the occupied territories. 1/2 pic.twitter.com/RUdRhWyrOb
Thank you President @ZelenskyyUa for inviting me back to #Ukraine to speak at the first meeting of the “International Coalition of Countries for the Return of Ukrainian Children.” Honored to partner with you on this important initiative to bring back the Ukrainian children — as… pic.twitter.com/oSO8XFLQ2Q
Thank you President @ZelenskyyUa for inviting me back to #Ukraine to speak at the first meeting of the “International Coalition of Countries for the Return of Ukrainian Children.” Honored to partner with you on this important initiative to bring back the Ukrainian children — as… pic.twitter.com/oSO8XFLQ2Q
