2024. május 30-án, a 2024. július 4-én tartandó előrehozott választások előtt feloszlatták a parlamentet Nagy-Britanniában.
A parlament feloszlatása megerősítette, hogy az alsóházban és a Lordok Házában már minden ügyet lezártak, és jelenleg nincs képviselő a parlamentben. Az alsóházban a helyek a 2024. július 4-i általános választásig betöltetlenek maradnak.
Ez az intézkedés a brit törvények szerint szokásos előválasztási eljárás, amely előírja, hogy a parlamentet 25 munkanappal a választások előtt fel kell oszlatni.
Mindazok a nagykorúak, akik befejezik iskolai tanulmányaikat, saját döntésük, illetve alkalmassági vizsgálatok alapján számos lehetőség közül választhatnának. Ezek egyike lenne a katonai szolgálat. Azok, akik ezt választják és megfelelnek az alkalmassági teszteken, tizenkét hónapot töltenének katonai szolgálatban a brit fegyveres erőknél – áll a kormányzó brit Konzervatív Párt vasárnap ismertetett választási programjában.
Ennek alternatívájaként havonta egy hétvégét – évente 25 napot – kellene eltölteniük a 18 évnél idősebbeknek a helyi közösségeikben működő közszolgálati szervezeteknél, köztük a rendőrségnél, a tűzoltóságnál, a mentőknél, az állami egészségügyi szolgálatnál (NHS), vagy akár a tengeri mentőszolgálat kötelékében.
Rishi Sunak miniszterelnök a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi tömeglapban megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy az elképzelés a nemzeti szolgálatnak (National Service) nevezett korábbi rendszert élesztené újjá, de teljesen más, modernizált formában.
Az 1949-ben bevezetett National Service keretében több mint kétmillióan teljesítettek szolgálatot a brit fegyveres erőknél.
Nagy-Britanniában azonban 1960 óta nincs kötelező sorozás, a fegyveres erők mindegyik fegyverneme – a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a légierő – hivatásos önkéntesekből áll.
Rishi Sunak a Mail on Sunday által közölt cikkében hangsúlyozta: a National Service tervezett új formája – amely 2025 szeptemberétől indulna – nem katonai összeírás lenne, hiszen az érintettek „óriási többsége” nem a fegyveres erőknél teljesítene szolgálatot, csak azok, akik kifejezetten ezt választják és megfelelnek a kemény alkalmassági teszteken.
A brit kormányfő szerint az elképzelés lényege az, hogy „mindenki tegyen valamit az országért”. Legyen szó akár elsősegélyről, otthonukhoz kötött magányos emberek megsegítéséről vagy a kutató-mentő szolgálatok tevékenységének támogatásáról, mindegyik 18 éves fiatal elsajátíthat új képesítéseket, úgy, hogy eközben a társadalom életéhez is hasznos hozzájárulást nyújt – fogalmaz vasárnapi cikkében a konzervatív párti miniszterelnök.
Sunak szerint a fiataloknak nemzedékek óta nem volt alkalmuk ilyen tapasztalatok megszerzésére, ugyanakkor túl sok lehetőség veszett oda „céltalanul, bűnözéssel vagy munkanélküliként eltöltött életek során”.
Nagy-Britanniában július 4-én tartják a parlamenti választásokat, és a felmérések folyamatosan a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyét jelzik.
A Mail on Sunday számára a Deltapoll közvéleménykutató cég által elvégzett legfrissebb vizsgálat szerint ha most tartanák választásokat, a Munkáspárt a voksok 45 százalékát szerezné meg, a konzervatívokra a választók 23 százaléka szavazna.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Grant Shapps brit védelmi miniszter azzal vádolta Kínát, hogy Oroszországot halált okozó fegyverekkel látja el, vagy arra készül, hogy ilyeneket adjon az agresszor országnak az Ukrajna elleni háborúban való felhasználásra.
A brit minisztert a Reuters hírügynökség idézte – írja a Jevropejszka pravda.
Shapps egy londoni konferencián kijelentette, hogy az amerikai és a brit katonai hírszerzés bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a halálos fegyverek formájában nyújtott segélyek „már áramlik Kínából Oroszországba”, majd az ukrajnai hadszíntérre.
A miniszter azt mondta, hogy szerinte „ez jelentős fejlemény”.
„Aggódnunk kell emiatt, mert a háború első napjaitól Kína olyan országként szeretné magát bemutatni, amely elrettentő hatással van Vlagyimir Putyin orosz elnökre” – tette hozzá.
Shapps azt is megjegyezte, hogy „bizonyítékunk van arra nézve, hogy Oroszország és Kína együttműködik az ukrajnai használatra szánt katonai felszerelések fejlesztésében”.
[type] => post
[excerpt] => Grant Shapps brit védelmi miniszter azzal vádolta Kínát, hogy Oroszországot halált okozó fegyverekkel látja el, vagy arra készül, hogy ilyeneket adjon az agresszor országnak az Ukrajna elleni háborúban való felhasználásra.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1716494400
[modified] => 1716475825
)
[title] => A brit védelmi miniszter bizonyítékokat jelentett be arról, miszerint Kína fegyvereket adott át Oroszországnak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113899&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113899
[uk] => 113796
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 113797
[image] => Array
(
[id] => 113797
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[original_lng] => 91686
[original_w] => 1140
[original_h] => 719
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-768x484.jpg
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-1024x646.jpg
[width] => 1024
[height] => 646
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 719
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 719
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 719
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716465026:5
[_thumbnail_id] => 113797
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1072
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 283997
[1] => 284599
[2] => 1436
[3] => 2498
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fegyverszálíltás
[1] => Grant Shapps
[2] => Kína
[3] => Nagy-Britannia
)
)
[3] => Array
(
[id] => 113759
[content] =>
Ukrajnába érkezett az a 20 autóból álló konvoj, amelyet London a károsanyag-kibocsátási előírásoknak nem megfelelő autók selejtezési programja (Ulez) keretében adott át. A hírt a The Guardian közölte.
Megjegyzendő, hogy az Ulez-program keretében annak jóváhagyása óta (március 15.) több mint 100 autót szállítottak át Ukrajnába.
A jelentések szerint a brit–ukrán szervezet (BUAID), amely a konstrukciót a Transport for Londonnal (TfL) együtt kezeli, további 13 járművet küldött Ukrajnába egészségügyi és humanitárius célokra.
Az ULEZ (Ultra Low Emission Zone) egy rendkívül alacsony károsanyag-kibocsátású zóna, amelyet 2020-ban vezettek be Londonban. A program célja a város légkörébe kerülő káros kibocsátások csökkentése, a londoni lakosok és látogatók levegőminőségének javítása, valamint a környezetbarátabb közlekedésre való átállás elősegítése.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Nagy-Britannia felszólítja Németországot, hogy biztosítson Ukrajnának nagy hatótávolságú Taurus rakétákat. London azt is kéri, hogy engedjék meg nekik, hogy az ideiglenesen megszállt Krím területén csapásokat hajtsanak végre.
A brit védelmi miniszter elmondása szerint London volt az első, aki lehetővé tette Ukrajnának, hogy a rendelkezésre bocsátott fegyvereket a Krím elleni csapásokhoz használja. Később más országok is követték Nagy-Britannia példáját.
Shapps azzal magyarázta az ország döntését, hogy a Krím ukrán terület, amelyet az oroszok megszálltak. Ezért arra buzdította partnereit, hogy tegyék ugyanezt, beleértve Németországot is, amely nagy hatótávolságú Taurus rakétákat tudna biztosítani.
A brit védelmi miniszter szerint az orosz fegyveres erők Harkiv környékén észlelt előrenyomulása is jelzi, hogy Ukrajna katonai segélyezését egy pillanatra sem szabad szüneteltetni. Grant Shapps hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia nem akar konfrontációba kerülni Oroszországgal.
Shapps a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában – arra a riporteri felvetésre, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajnának a védelméhez szükséges eszközök alig 25 százaléka áll jelenleg rendelkezésére – kijelentette: ha más országok is követték volna Nagy-Britannia példáját, Ukrajnának ma sokkal nagyobb védelmi kapacitása lenne.
A brit védelmi tárca vezetője szerint Nagy-Britannia a háború kezdete óta hozzávetőleg 12,5 milliárd font segélyben részesítette Ukrajnát.
Grant Shapps ugyanakkor kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy London szerint Ukrajna használhatja-e a brit fegyvereket Oroszország területén lévő célpontok ellen.
A miniszter úgy fogalmazott: a brit fegyverszállítások azt a célt szolgálják, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és ezeket a fegyvereket „Ukrajna egész területén lehet és kell is használni, beleértve a Krím területét is”.
Shapps a brit fegyverek oroszországi célpontok elleni használatának lehetőségét firtató többszöri kérdésre ugyanakkor csak annyit mondott, hogy az erről folytatott „magánjellegű beszélgetésekről” nem kíván részleteket felfedni.
A brit védelmi miniszter szerint a Harkiv körzetében elért orosz előrenyomulást az tette lehetővé, hogy „a civilizált világ kis időre elfordította tekintetét” Ukrajnáról.
Grant Shapps ennek példájaként említette, hogy belpolitikai okokból hosszú ideig tartott, mire a washingtoni kongresszus elfogadta az Ukrajnának szánt amerikai segélycsomagot.
Arra a felvetésre, hogy az Izrael elleni iráni támadás idején brit és amerikai harci gépek is részt vettek az iráni rakéták lelövésében, ugyanakkor nem hajtanak végre ilyen akciókat az ukrajnai célpontokra kilőtt orosz rakéták ellen, a brit védelmi miniszter kijelentette: sem Izrael, sem Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így nem terjed ki rájuk az atlanti szövetség védelmi garanciája.
Ukrajna azonban Oroszországgal áll háborúban, és Nagy-Britannia nem kíván közvetlen konfliktusba keveredni Oroszországgal, „nem szándékozunk bevonulni és harcolni ebben a háborúban” – tette hozzá.
A minap David Cameron brit külügyminiszter is kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntére.
Május eleji ukrajnai látogatásának idején, a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva Cameron kijelentette: veszélyes eszkalációt jelentene, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajna területén.
Cameron nyilatkozatának közvetlen előzményeként Emmanuel Macron francia elnök a The Economist című brit politikai-gazdasági folyóiratnak nyilatkozva egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.
Cameron a Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette: nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, és „nem is lenne helyénvaló, ha NATO-katonák orosz katonákat ölnének”.
[type] => post
[excerpt] => A brit védelmi miniszter szerint az orosz fegyveres erők Harkiv környékén észlelt előrenyomulása is jelzi, hogy Ukrajna katonai segélyezését egy pillanatra sem szabad szüneteltetni. Grant Shapps hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia nem aka...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716148920
[modified] => 1716145487
)
[title] => A brit védelmi miniszter nem akar konfrontálódni Moszkvával
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113506&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113506
[uk] => 113541
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113507
[image] => Array
(
[id] => 113507
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps.jpg
[original_lng] => 313737
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-2048x1150.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716193476:2
[_thumbnail_id] => 113507
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 815
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 444204
[1] => 2498
[2] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => konfrontáció
[1] => Nagy-Britannia
[2] => Oroszország
)
)
[7] => Array
(
[id] => 113050
[content] =>
Nagy-Britannia 500 millió font értékű katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, ami körülbelül 626 millió dollárnak felel meg, jelentette be a brit védelmi minisztérium.
„Nagy-Britannia a történelem legnagyobb katonai segélycsomagját adja át Ukrajnának. Az 500 millió font katonai finanszírozás mellett Nagy-Britannia létfontosságú felszereléseket szállít” – közölte a minisztérium.
A védelmi erőknek nyújtandó támogatás az alábbiakat tartalmazza:
Május 14-én a brit külügyminisztérium beidézte Kína nagykövetét, Cseng Zeguangot az ország legújabb kémügye kapcsán.
Megjegyzendő, hogy a kínai nagykövetnek „egyértelműen azt mondták, hogy Kína viselkedésének legújabb példái, különösen a kibertámadások, a kémkapcsolatokról szóló jelentések és a jutalmak kifizetése elfogadhatatlanok”.
Ez azután történt, hogy három férfit letartóztatott a londoni rendőrség Hongkong javára történő kémkedés és külföldi beavatkozás vádjával. Két vádlottat már szabadlábra helyeztek.
Tiltakozott kedden a brit kormány Kínánál a Nagy-Britannia elleni kém- és kibertevékenység miatt. Kína londoni nagykövetsége nem sokkal később példátlanul erőteljes hangvételű nyilatkozatban utasította vissza a vádakat.
A brit külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint a tárca bekérette Kína londoni nagykövetét, akivel „határozott hangvételű” nyilatkozatban közölték, hogy elfogadhatatlan a Kína által Nagy-Britanniával szemben tanúsított magatartás, beleértve a kibertámadásokat és a kémhálózati tevékenységet.
A hivatalos keddi brit tiltakozás közvetlen előzményeként a Scotland Yard előző nap bejelentette, hogy a brit nemzetbiztonsági törvény alapján vádat emeltek három ember ellen külföldi hírszerző szolgálatnak nyújtott segítség címén.
A vádlottak a hatósági gyanú szerint a kínai irányítású hongkongi hírszerzésnek dolgoztak. A Scotland Yard ismertetése szerint a vizsgálatot a londoni rendőrség terrorizmusellenes parancsnoksága irányítja.
Az egyik vádlott a brit határrendészet tisztviselője, a másik a londoni belügyminisztérium bevándorlási részlegén dolgozott és korábban hat évig a brit királyi tengerészgyalogság katonája volt, harmadik társuk egykor hongkongi rendőr volt, majd hongkongi kereskedelmi képviseleti tevékenységet végzett Londonban.
Kedd este Kína londoni nagykövetsége hivatalos nyilatkozatban minősítette megalapozatlannak és rágalmazónak a kínai kiber- és kémtevékenységről megfogalmazott brit vádakat.
A diplomáciai képviselet szerint Cseng Cö-kuang nagykövet a londoni külügyminisztériumban tartott találkozón határozottan felszólította a brit kormányt arra, hogy hagyjon fel Kína-ellenes politikai manővereivel, térjen le a kínai-brit kapcsolatokat fenyegető „veszélyes ösvényről”, és ne terjesszen további hazugságokat „az úgynevezett kínai fenyegetésről”.
A brit fél önkényes módon kínai állampolgárokat zaklat és vesz őrizetbe nemzetbiztonsági okok ürügyén, ez azonban súlyos provokáció Kínával szemben, súlyos mértékben ellentmond a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak, és ezért teljesen elfogadhatatlan – áll Kína londoni nagykövetségének keddi állásfoglalásában.
A rendkívül éles hangú nagykövetségi nyilatkozat szerint „határozott válaszlépések” követnének bármiféle olyan brit kormányzati lépést, amelynek célja a beavatkozás Kína belügyeibe és a kínai érdekek sérelme.
Anne Keast-Butler, az elektronikus kommunikáció lehallgatására és hírszerzési elemzésére szakosodott brit figyelőszolgálat (GCHQ) vezérigazgatója ugyanakkor a Cyber UK címmel Birminghamben rendezett keddi kiberbiztonsági konferencián kijelentette:
Kína valódi és egyre nagyobb kiberkockázatot jelent Nagy-Britannia számára, és a GCHQ jelenleg több erőforrást fordít Kínával kapcsolatos tevékenységére, mint bármelyik másik feladatára.
A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának legutóbbi átfogó helyzetértékelése szerint a kínai hírszerzés „kiterjedt és agresszív érdeklődést” tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és válogatás nélkül gyűjti a titkosított és szabadon hozzáférhető információkat.
A 222 oldalas szakbizottsági jelentés egyik fő megállapítása szerint Nagy-Britannia nemzetbiztonságára ez a globális kiterjedésű kínai tevékenység jelenti a legnagyobb fenyegetést.
