Nem Suella Braverman volt az első magas rangú nyugati politikus, aki hasonlóképpen nyilatkozott. Emlékezetes, Angela Merkel volt német kancellár 2010-ben mondta ki azt, hogy a multikulturális társadalom építéséről szóló kísérlet megbukott, és az álom, amely szerint a „multikultiban” az emberek boldogan élnek egymás mellett, egyszerűen nem működik Németországban.
Suella Braverman brit belügyminiszter az Egyesült Államokban a migráció témájáról tartott beszédében kijelentette, hogy a multikulturalizmus megbukott Európában, és veszélyezteti a nemzetállamok társadalmi kohézióját.
Szerinte a multikulturalizmus hamis dogmája tette lehetővé, hogy olyan emberek érkezzenek az Egyesült Királyságba, akik aláássák a társadalmi stabilitást és rossz hatással vannak a közbiztonságra.
A migráció elleni érveket számba véve Braverman elmondta, az ellenőrizetlen bevándorlás és a nem megfelelő integráció mérgező kombinációnak bizonyult Európában az elmúlt évtizedekben. Mindez párhuzamos társadalmak kialakulásához vezetett – tette hozzá.
A miniszter azon véleményének is hangot adott, hogy az Egyesült Királyságba és Európába irányuló migráció az elmúlt 25 évben túl sok és túl gyors volt, ráadásul fájdalmasan kevés figyelmet fordítottak az integrációra és a jelenség társadalmi kohézióra gyakorolt hatásaira.
„Ha a kulturális változás túl gyors és túl nagy, akkor az, ami korábban volt, óhatatlanul felhígul, végül pedig eltűnik” – mutatott rá.
Braverman megjegyezte, attól nem lesz valaki rögtön bevándorlóellenes, mert azt mondja, hogy a nemzetállamot fenn kell tartani és meg kell védeni.
Kijelentette továbbá, hogy az ENSZ 1951-ben született menekültügyi egyezménye nem felel meg a modern kihívásoknak és reformra szorul. Mint mondta, „nem leszünk képesek fenntartani a menekültügyi rendszert, ha a befogadáshoz annyi is elegendő, ha valaki egyszerűen meleg vagy nő, és fél a származási országában a megkülönböztetéstől”.
Természetesen egy ilyen tabudöntögető beszéd után Suella Braverman a támadások kereszttüzébe került. A Mirror nevű lap például szerkesztőségi állásfoglalásban ítélte el az elhangzottakat. Azt írták, a belügyminiszter által használt nyelvezet szándékosan provokatív volt, azt pedig előre tudhatta, hogy darázsfészekbe nyúl az olyan kijelentésekkel, mint hogy a melegek megpróbálják kijátszani a menekültügyi rendszert.
Leszögezik, Braverman nem az ország többségének nevében beszélt, hisz az büszke a nemzet sokszínűségére, és olyan bevándorlási rendszert akar, amely szilárd, de egyben együttérző is.
LMBTQ-párti NGO-k is támadták a tárcavezető megjegyzéseit. Sonya Sceats, a Freedom from Torture nevű civil szervezet vezérigazgatója elmondta, LMBTQ-emberek sok országban válnak olyanok céltáblájává, akikben nincs szeretet, ezért ők védelmet érdemelnek. „Szégyenletes, hogy egy olyan liberális demokrácia, mint Nagy-Britannia, megpróbálja leépíteni ezen közösség védelmét” – fakadt ki Sceats.
A BBC helyszíni tudósítója úgy próbálta rosszabb színben feltüntetni a beszédet, hogy jelezte, annak ellenére, hogy Braverman felmondta az amerikai jobboldal migrációról vallott nézeteit, jelentős republikánus politikusok egyáltalán nem voltak kíváncsiak rá, a hallgatóság többnyire sajtósokból és a beszédnek helyet adó kutatóintézet munkatársaiból állt.
Még saját pártjában sem nyerték el mindenki tetszését a belügyminiszter gondolatai. Bob Neill konzervatív képviselő például arra hívta fel a figyelmet, hogy lehet komoly vitát folytatni a bevándorlásról, a menekültválság kezeléséről, ám ezt körültekintőbben kell tenni, mint ahogy azt Braverman tette. A szintén konzervatív Tobias Ellwood odáig ment, hogy kijelentette, elhatárolódik a beszédtől, és figyelemelterelésként értékeli.
