Maros megyét Kolozsvár alá sorolnák be, míg a magyar többségű Kovászna és Hargita Brassóval kerülne egy közigazgatási egységbe. Szlovákiában is hasonló, a magyarok számára hátrányos tervezet szivárgott ki nemrégiben.
Romániában jelenleg 41 megye van, a legújabb javaslat szerint – amelyet a román üzleti és tudományos szféra szorgalmaz – pedig ezekből mindössze 15 maradna. A közigazgatási egységeket a kistelepülések és a városok lakosságszámának megfelelően szerveznék újra.
A szakemberek szerint a Bukaresttel kiegészülő 41 megye csökkentésével Románia sokkal jobban tudna működni. Bogdan Daniel Vișan, a romániai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, a községek meghatározásánál legalább ötezres, a városoknál legalább tízezres lakosságszámot kellene figyelembe venni.
Marcel Ciolacu, Románia szociáldemokrata miniszterelnöke is szükségesnek tartja a közigazgatási reformot, ugyanakkor megjegyezte, ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani.
A politikus szerint az átrendezést a 2024-es parlamenti választások előtt nem fogják meglépni.
Az említett javaslat ugyan a mai Romániában található történelmi régiók határait tiszteletben tartja, azonban elsősorban az erdélyi megyéknél a kulturális, demográfiai és történelmi szempontokat kevésbé veszi figyelembe.
Erdély, a Partium, a Bánát, Havasalföld, Moldva, valamint Dobrudzsa határait jól kirajzolják az új közigazgatási egységek – bár Máramaros esetében lehet vitatkozni, amelyet hozzácsapnának a jelentősebb magyar kisebbséggel rendelkező Szatmárhoz és Biharhoz –, azonban az erdélyi megyék esetében már vegyes a kép.
Nem maradna magyar többségű megye
Székelyföldet például kettévágná a javaslat. A 38 százalékban magyar lakossággal rendelkező Maros megyét, benne a 40-45 százalék között mozgó marosvásárhelyi magyarsággal, hozzácsatolnák a döntő többségben román lakosságú Kolozs, Szilágy és Beszterce megyéhez, míg a magyar többségű Hargitát és Kovásznát Brassóval vennék egy kalap alá.
Utóbbi azért különösen problémás, mert így nemhogy autonómia nem jönne létre, de még magyar többségű megye sem maradna Romániában.
My Website
Hargita megye 85, Kovászna megye 74 százalékban magyar, amennyiben viszont összevonnák őket Brassóval, abban az esetben Románia egyik, ha nem a legprosperálóbb megyéje jönne létre, amely viszont 54 százalékban román lenne, és csak 43 százalékban magyar.
Bár a Maszol megemlíti, a közigazgatási reformot évek óta gumicsontként használják a politikai pártok, elemzők mégis úgy tartják, van esély rá az elkövetkező években. Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora szerint az átszervezést ugyanakkor nem lehet életképtelen kritériumok alapján elvégezni, ismerni kell a földrajzi és gazdasági viszonyokat, a településeken élők hagyományait, kötődéseit a történelmi régiókhoz.
Ebből a szempontból a három székely megye (Maros, Hargita, Kovászna) összevonása lenne magától értetődő, emellett Brassónak is sokkal több kötődése van például a javaslat szerint külön délnyugat-erdélyi megyéhez csatolandó Nagyszebenhez, illetve az egykor szász többségű dél-erdélyi területekhez.
Szlovákiában is a magyarok kárára terveznek reformot
Nem csupán keleti szomszédunkban dolgoznak közigazgatási reformon. Szlovákiában arról már nagyjából közmegegyezés van, hogy a jelenlegi, észak–déli irányú megyerendszer nem életképes, viszont a szlovák politikusok továbbra sem nagyon mernek hozzányúlni a Vladimir Mečiar által kidolgozott rendszerhez.
A megyék alapvetően úgy lettek kialakítva, hogy ne legyen olyan közigazgatási egység, ahol magyar többség van. Ezzel mind politikai, mind gazdasági téren nagyobb mozgástér van az erőforrások elosztása kapcsán, aminek sokszor a magyarlakta, déli járások az elszenvedői. A konkrétumoknak a szeptemberi, szlovákiai választások előtti helyszíni riportunkban jártunk utána Csallóközben.
Többek között arról is szó esett, hogy a szlovák Belügyminisztériumtól kiszivárgott egy olyan javaslat, amely teljesen átformálná a megyei és a járási szintű közigazgatást.
A tervezet ugyanakkor talán még kedvezőtlenebb a magyarság számára, mint a jelenleg érvényben lévő rendszer.
Ez alapján a Dunaszerdahelyi járástól Pozsonyhoz csatolnák a közel 50:50 arányban magyar-szlovák vegyes lakosságú Somorját, emellett a járás északi részén fekvő településeket a kibővített, szlovák többségű Nagyszombat megyéhez csapnák, ami alá besorolnák a jelenleg magyar vezetésű önkormányzattal rendelkező Galántát, a járás pedig teljesen megszűnne.
My Website
Eltűnne továbbá a magyar többségű komáromi járás is, amelyet a ma már mindössze 20 százalékos magyar lakossággal rendelkező Érsekújvárhoz csatolnának szinte egy az egyben, viszont a magyar többségű Párkány önálló járásként kelne életre.
Magyar többségű megye továbbra sem lenne Szlovákiában, ugyanis a jelenlegi Nagyszombat és Nyitra megyét összevonnák egy nagy, nyugat-szlovákiai közigazgatási egységbe, amelyen belül a magyaroknak még a mostaninál is nehezebb lenne az érdekérvényesítés.
Május 27-én a kabinet befejezte a decentralizációs reform egyik szakaszát, jóváhagyta a kistérségek kialakításának távlati terveit Ukrajna minden megyéjében. Denisz Smihal kormányfő az ülés megnyitóján elmondta, hogy az utolsó három megye: Zaporizsja, Lemberg (Lviv) és Odessza távlati terveinek jóváhagyása a decentralizációs reform fontos szakasza lesz – közölte az Urjadovij portál.
„Az utolsó három megyei távlati tervet
hagytuk jóvá, nem számítva a megszállt
területeket, ezalatt a Krím Autonóm
Köztársaságot értem. Donbasz ideiglenesen elfoglalt területei szerepelnek a
tervben” – mondta a miniszterelnök. Zaporizsja megyében 67, Lemberg megyében
73, Odessza megyében 92 kistérség megalakulását tervezik.
A távlati terv Ukrajna egész területét
magába foglalja. A távlati terveket a megyei adminisztrációk, a regionális fejlesztési
Minisztérium, az önkormányzatok, a Parlament illetékes bizottságai, az érintett
szövetségek, a parlamenti képviselők és a szakértők közösen dolgozták ki. Denisz
Smihal szerint az országos távlati terv jóváhagyása a változás motorja egyes kistérségek
és az egész ország szempontjából: „A távlati tervek képezik a jövőbeni kistérségek
alapját, és ma már a terület 100%-át lefedik. Végrehajtjuk az »erős kistérségek
– sikeres ország« elvét”. A kistérségek számára viszont, hangsúlyozta Denisz
Smihal, ez nem csak felelősség, hanem új
lehetőség is, „amikor az emberek arról döntenek, hogyan legyen kényelmesebben
az életük, hol építsenek iskolát, hol nyissanak óvodákat. Az élet moderátora
most a helyi lakosság, nem pedig egy tisztviselő, akit annyira nem érdekelt,
hogy a közösség számára kényelmes életet biztosítson. Természetesen ez csak egy
része a decentralizációs reformnak, amelyet tovább folytatunk, és
meggyőződésem, hogy sikeresen befejezzük, mert ezt követeli a társadalom” –
mondta a miniszterelnök. Olekszij Csernisov, a kistérségek és területek
kérdéseiért felelős miniszter a határozat elfogadását így kommentálta: „Befejeződött
24 megye távlati terve egyeztetésének összetett folyamata, amely alapja lesz új közigazgatási-területi struktúrának”.
Ismeretes, hogy a kormány már jóváhagyta a Zsitomir, Mikolajiv, Harkiv,
Ivano-Frankivszk, Ternopil, Herszon, Hmelnyickij, Luhanszk, Vinnyica, Csernyivci,
Donyeck, Cserkaszi, Voliny, Kirovohrad, Poltava, Csernihiv, Kárpátalja,
Dnyipropetrovszk, Kijev, Szumi és Rivne
megye kistérségeinek távlati tervét. Roman Lescsenko, földügyekért
felelős elnöki biztos nemrégiben kijelentette, hogy nagy botrány várható az kistérségek
távlati terveivel kapcsolatban, később viszont más véleményt fogalmazott meg,
kijelentve, hogy Ukrajnában a decentralizációs reform logikus befejezéséhez
közeledik és bízik abban, hogy a közeljövőben befejeződik. Denis Smihal
miniszterelnök a hatalom decentralizációjával kapcsolatos alkotmánymódosítást az
idén októberben tervezett helyi választások előtt szeretné napirendre tűzni.
