Az Európai Bizottság azt javasolta kedden, hogy az Európai Unió további egy évvel, 2025. március 5-től 2026. március 4-ig hosszabbítsa meg az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére létrehozott ideiglenes védelmet biztosító státusról rendelkező irányelv érvényességét.
Brüsszeli közleményében a bizottság emlékeztetett arra, hogy az átmeneti védelemről szóló irányelvet az Európai Unió 2022. március 4-én léptette életbe, miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekülők az irányelv révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást az uniós tagországokban, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A közleményben kiemelték: tekintettel a polgári és más létfontosságú infrastruktúrák elleni folyamatos orosz támadásokra Ukrajna-szerte, a menekültek számára jelenleg nincsenek meg a biztonságos és tartós feltételek a visszatéréséhez.
Mivel az ideiglenes védelem okai továbbra is fennállnak, a jelenlegi helyzetre adott szükséges és megfelelő válaszként a vonatkozó irányelv érvényességét egy további évvel meg kell hosszabbítani – írták.
„A végső cél az, hogy mindazok, akik Oroszország háborúja elől menekülnek, védelmet találjanak az EU-ban, és az EU-tagállamokban már ideiglenes védelemben részesülő csaknem 4,2 millió embernek a lehető legnagyobb stabilitást biztosítsák” – fogalmaztak.
Az uniós bizottság a javaslatot a tagállamok június 13-án tanácskozó igazságügyi miniszterei elé terjeszti, nekik kell a javaslatot hivatalosan elfogadniuk. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hétfőn közreadott jelentése szerint április végén 4 198 490 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában.
A kormány június 4-én megszavazta azt a döntést, hogy fél évvel meghosszabbítja a Dokumentum Állami Vállalat okmánykiadási szolgáltatását a külföldi ukránok számára, számolt be az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek reintegrációjáért felelős minisztérium sajtószolgálata.
„A kormány határozatot fogadott el egy kísérleti projekt érvényességének meghosszabbításáról, amely lehetővé teszi a Dokument Állami Vállalat számára, hogy elfogadja a külföldről beérkező, dokumentumok igényléséről szóló kérelmeket” – áll a közleményben.
A projektet az Állami Migrációs Szolgálat valósította meg azzal a céllal, hogy útlevél igénylésére vonatkozó szolgáltatásokat nyújtson a külföldön élő ukránoknak. A projektet 2022-ben vezették be, és idén június végén kellett véget érjen.
„Tekintettel a külföldön élő polgáraink támogatását célzó projekt társadalmi jelentőségére, a Kormány döntése értelmében a Dokument Állami Vállalat tevékenysége további 6 hónappal került meghosszabbításra” – tette hozzá a tárca.
Törökország nem lát más alternatívát az ukrán gabona exportjára, mint az Oroszországgal kötött fekete-tengeri megállapodás megújítása. Erről Hakan Fidan török külügyminiszter beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalása után.
„Tudjuk, hogy jelenleg alternatív útvonalakat keresnek a gabonaszállítmányok számára, de úgy látjuk, hogy ezek nem lehetnek az eredeti kezdeményezés alternatívái, mivel nagyon kockázatosak” – jelentette ki a török külügyminiszter.
Az elmúlt hetekben Moszkva több sorozatos csapást mért az odesszai és a dunai kikötők infrastruktúráira.
„Beszéltünk a béke lehetőőségéről és a globális békecsúcs előkészítéséről. Beszéltünk továbbá a Fekete-tenger térségében a gabonaexport ellen Oroszország aljas támadásai miatt kialakult helyzetről. Ezek nyilvánvalóan a globális biztonság elleni támadások. Törökországgal együtt lépésről lépésre helyre tudjuk állítani a biztonságot, amint azt már többször bebizonyítottuk” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Oroszország július közepén lépett ki a megállapodásból, amely csaknem egy éven át lehetővé tette, hogy a háború ellenére több millió tonna ukrán gabonát vigyenek ki a tengeren. Az egyezség felrúgásánál arra hivatkoztak, hogy az alku egyes részleteit a partnerek nem teljesítették.
Vlagyimir Putyin elnök ennek ellenére augusztus elején Törökország támogatását kérte a rendkívül nagy orosz termésből származó gabona exportjához, amelynek szállítását a nyugati szankciók akadályozzák.
A norvég politikust eddig már háromszor meghosszabbították a posztján, és elvileg kilenc év után, szeptemberben távozna a katonai szövetség éléről.
Több (ön)jelölt nevének felbukkanása ellenére úgy tűnik, egy ideig nem lesz változás a NATO főtitkári posztján. A Reuters amerikai kormányzati és NATO-közeli forrásból származó információja szerint ugyanis Jens Stoltenberget megkérik arra, hogy még egy évig maradjon.
A norvég politikus széles körű támogatást élvez a szövetségen belül, és továbbra is hatékony vezető – mondta a hírügynökségnek az egyik névtelenséget kérő forrás.
„A Biden-adminisztráció ahhoz az állásponthoz kezd közelíteni, hogy Stoltenberg még egy évig maradjon. Nem úgy tűnik, hogy jelenleg konszenzus van a szövetségen belül a leváltását illetően” – erősítette meg az amerikai tisztviselő is, aki szintén névtelenséget kért.
Stoltenberg mandátumát már háromszor hosszabbították meg, és elvileg kilenc év után, szeptemberben távozna a katonai szövetség főtitkári posztjáról. A július elején tartandó vilniusi NATO-csúcs előtt azért is nőtt meg az esélye az újabb hosszabbításra, mert a szövetségesek nem akarnak széthúzást felmutatni, amíg reagálniuk kell Oroszország ukrajnai agressziójára – írja a Reuters.
Bárki tölti is be ezt a posztot, kettős kihívással kell szembenéznie: egyrészt össze kell tartania a szövetségeseket Ukrajna támogatásában, másrészt óvakodnia kell minden olyan eszkalációtól, amely a NATO-t közvetlenül bevonná egy Oroszországgal vívott háborúba.
Ben Wallace brit védelmi miniszter nyíltan kijelentette, hogy elfogadná a főtitkári posztot. De mivel egyes kormányok az első női NATO-főtitkár kinevezését sürgetik, Mette Frederiksen dán miniszterelnök is komoly esélyesként tűnt fel. Ő azonban csütörtökön támogatta Stoltenberg maradását, „igazán jó megoldásnak” nevezve azt.
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Az ENSZ Világélelmezési Programja élelmiszercsomagokat osztott Kartúmban és Omdurmánban.
A tűzszünet meghosszabbításáról állapodtak meg a szemben álló felek – szaúdi és amerikai közvetítéssel – Szudánban. Az Abdel Fattáh al-Burhán tábornok vezette szudáni hadsereg és a Mohamed Hamdan Dagalo tábornok irányítása alatt álló félkatonai erők (RSF) képviselői öt nappal hosszabbították meg az érvényben lévő tűzszünetet, így az szombatig tart.
A megállapodásról kiadott amerikai-szaúdi nyilatkozat szerint, a hosszabbítás időt biztosít további humanitárius segélyezésre, az alapvető szolgáltatások helyreállításához, valamint egy tartósabb tűzszünet megvitatásához is.
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) hétfőn közölte, hogy szombaton élelmiszercsomagok szétosztását kezdte meg a fővárosban, Kartúmban, valamint a közeli Omdurmánban több mint 12 ezer rászorulónak nyújtva támogatást.
A harcok áprilisi kitörése óta ez az első alkalom, hogy a WFP élelmiszert tudott osztani a szudáni harcok sújtotta városokban. A szudáni orvosok szövetsége szerint eddig legalább 866 civil vesztette életét a harcok következtében és ezrek sebesültek meg. A szervezet szerint félő, hogy az áldozatok valós száma ennél jóval magasabb lehet.
A konfliktus hat hete alatt közel másfél millióan hagyták el otthonukat, további több mint háromszázezren a szomszédos országokba menekültek – az ENSZ adatai szerint.
Lettország kedden további három hónappal meghosszabbította a szükségállapotot Fehéroroszországgal közös határán.
Edgars Rinkevics külügyminiszter az intézkedést az illegális bevándorlók határsértéseinek továbbra is magas számával indokolta. Szavai szerint a helyzet ráadásul rosszabbodhat. A BNS helyi hírügynökség szerint csak az elmúlt éjjel több mint 90 ember próbált illegálisan átkelni az unió külső határán Lettországba.
A balti ország keleti határövezetének több településén már csaknem két éve szükségállapot van érvényben. A rigai vezetés többször beharangozta, hogy a szabályozást az illegális határátlépéseket megakadályozó fizikai létesítményekkel kívánja felváltani. Maris Kucinskis belügyminiszter kedden elmondta, hogy mindez továbbra is a tervekben szerepel, de „nem néhány hónap kérdése”.
Lettország és a szomszédos Litvánia is azzal vádolja a fehérorosz vezetést, hogy szervezetten és célzottan szállít migránsokat az EU külső határához.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn nyújtotta be a vonatkozó törvényjavaslatokat a parlamentnek.
„A hadiállapot meghosszabbítása Ukrajnában május 20-án reggel 5 óra 30 perctől 90 nappal meghosszabbítható” – olvasható a parlament honlapján a törvényjavaslathoz fűzött kiegészítésben.
Az idézés kézbesíthető mindenhol, kivéve ott, ahol ezt a törvény tiltja. Nem feltétlenül a területi toborzási és szociális támogatási központ képviselőjének kell kézbesítenie. Kiadhatja annak az intézménynek, szervezetnek vagy vállalkozásnak a vezetője is, ahol a hadköteles dolgozik, a lakás- és közüzemi bizottság vezetője, a házbizottság képviselői és más tisztviselők is.
⚡️ Ukraine needs 50 Patriot [air defense symstems] to lose lives from [russian] shelling, says Volodymyr Zelenskyy in an interview with Wall Street Journal.
"Any counteroffensive is very dangerous without control in the sky. Imagine a military that understands that it has no… https://t.co/cRCaU5cHZB
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
Whatever happens in other countries, whatever political changes or moods, we must have sufficient potential to do our thing, to achieve our goals.
We will be fighting for our influence and for justice for Ukraine, and I am grateful to all the leaders who are assisting us, who… pic.twitter.com/6V2Ln3aX8i
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 30, 2023
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Today, we received the awaited decision on the US aid package that we long fought for. And a very significant one. Our warriors on the front lines, as well as our cities and villages suffering from Russian terror, will feel it.
Jóváhagyta a Legfelső Tanács kedden Volodimir Zelenszkij elnök rendeletét a hadiállapot és az általános mozgósítás február 19-től további 90 nappal, május 18-ig történő meghosszabbításáról – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zseleznyak jelezte, hogy hadiállapotról szóló törvénytervezet elfogadását 348, a mozgósításról szólót 344 képviselő támogatta szavazatával.
A honatya beszámolt arról is, hogy Olekszij Reznyikov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Legfelső Tanács ülésén ismertette a törvénytervezetet. „Az ukrán elnök 2023. február 6-án kelt 58. számú, A hadiállapot időtartamának meghosszabbításáról Ukrajnában elnevezésű rendeletének jóváhagyásra javasolása. Ukrajna elnöke 2023. február 6-án kelt 59. számú rendeletének jóváhagyásra javasolása Az általános mozgósítás időtartamának meghosszabbításáról” – állt a dokumentumokban.
A törvényeket a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül azonnal kihirdetik, és a közzététel napjától lépnek hatályba.
Mint hírportálunk február 4-én beszámolt róla, ugyancsak Zseleznyak jelentette, hogy a Legfelső Tanács ismét meghosszabbítja a hadiállapotot és az általános mozgósítást, ezúttal is valószínűleg újra 90 nappal.
Az ukrán parlament legutóbb 2022. november 16-án szavazta meg Volodimir Zelenszkij elnök rendeletét a hadiállapot és az általános mozgósítás 90 nappal történő meghosszabbításáról 2023. február 19-ig. Ukrajnában idén február 24-én 5:30 órától vezették be a hadiállapotot és rendelték el az általános mozgósítást 30 napra, miután Oroszország teljes körű támadást kezdett. Ezután március 26-tól 30 nappal, majd április 25-tól 30 nappal, továbbá május 30-tól 30 napra, ezt követően augusztus 23-ig 90 nappal, majd november 21-ig 90 nappal hosszabbítgatták a hadiállapot és az általános mozgósítás hatályát.
A Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága támogatta a hadiállapot és mozgósítás 90 napos meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat – közölte vasárnap Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt parlamenti képviselője Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zseleznyak azt írta: „a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága összességében támogatta a hadiállapot meghosszabbításáról szóló, 7664. sz. törvénytervezet és az általános mozgósításról szóló 7656. sz. törvénytervezet 90 napra történő meghosszabítását.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy miután a parlamenti bizottság támogatta a törvényjavaslatokat, azokat szavazásra a Legfelső Tanács elé terjesztik.
Mint híroldalunk augusztus 12-én beszámolt róla, Volodimir Zelenszkij elnök benyújtotta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvénytervezeteket a Legfelső Tanácsnak.
Mint február 24-én megírtuk, Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az általános mozgósításról szóló rendeletet, amelynek értelmében azt a hatályba lépésétől számított 90 napos határidőn belül kell végrehajtani Ukrajna egész területén.
Arról is tájékoztattunk, hogy a Legfelső Tanács május 22-i ülésén 90 nappal meghosszabbította az általános mozgósítási időszakot, egészen 2022. augusztus 23-ig.
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
Megegyeztek a meglévő fegyverszünet kéthónapos meghosszabbításáról a Jemenben egymással háborúzó felek. Az ENSZ információi szerint a közel-keleti ország nemzetközileg elismert kormányának képviselői és a huszi lázadók is hozzájárultak a megállapodáshoz.
Az ENSZ és Omán közvetítésével folyó tárgyalásokon először egy hathónapos, kiterjesztett intézkedéseket tartalmazó fegyverszünet megkötése volt a cél. A harcoló felek azonban továbbra is bizalmatlanok egymással, így ebben nem sikerült megállapodniuk.
A jemeni polgárháború 2013-ban kezdődött, miután az ország északi felét ellenőrző huszik elkezdték kiterjeszteni területüket, és elfoglalták a fővárost, Sanaa-t. A jemeni kormány ezután Szaúd-Arábiába menekült. A szaúdiak által vezetett koalíció 2015 óta próbálja kiszorítani az Irán által támogatott huszikat az országból. A polgárháború már több tízezer áldozatot követelt, és milliók éhezéséért felelős.