Array ( [count_posts] => 10 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJwb2xpdGljIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjE0MjQ1O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 130740 [content] =>Az EU- és NATO-tagállamban csaknem 2,4 millió választásra jogosult választópolgárnak kell döntenie a 141 fős parlamentben az előző fordulóból megmaradt 63 közvetlen mandátumról.
Az orosz Kalinyingrádi exklávéval és Belarussziával határos balti országban az október 13-i szavazás első fordulója után az ellenzéki szociáldemokraták vezetnek az Ingrida Simonyte miniszterelnök irányította jobbközép Haza Szövetsége előtt.
Kérdésessé válhat, hogy a két liberális párttal – a Liberális Mozgalommal és a Szabadság Párttal – alkotta koalíció megmarad-e a hatalomban. A két koalíciós partner közül csak az egyiknek sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, míg a másiknak még van esélye arra, hogy képviselői mandátumokat szerezzen a második fordulóban.
A közvélemény-kutatásokban vezető szociáldemokraták célja, hogy balközép koalíciót alakítsanak két másik ellenzéki párttal. Hogy növeljék esélyeiket, bejelentették, hogy a második fordulóban egyesítik erőiket, és egymást támogatják azokban a választókerületekben, ahol egy konzervatív jelölttel kerülnek szembe.
A kampány főként bel- és szociálpolitikai kérdésekre összpontosított. Sok litvánt aggaszt a megélhetési költségek meredek emelkedése, és sokan elégedetlenek a kormány teljesítményével.
A 2,9 millió lakosú Litvániában az egykamarás parlamentnek, a seimasnak 141 tagja van. Közülük 71-et egyéni körzetekben, 70-et pedig pártlistán választanak meg négy évre.
[type] => post [excerpt] => Az EU- és NATO-tagállamban csaknem 2,4 millió választásra jogosult választópolgárnak kell döntenie a 141 fős parlamentben az előző fordulóból megmaradt 63 közvetlen mandátumról. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1730114700 [modified] => 1730060014 ) [title] => Második elnökválasztási fordulót tartanak Litvániában [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130740&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 130740 [uk] => 130696 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 130697 [image] => Array ( [id] => 130697 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624.webp [original_lng] => 15908 [original_w] => 770 [original_h] => 489 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624-300x191.webp [width] => 300 [height] => 191 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624-768x488.webp [width] => 768 [height] => 488 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624.webp [width] => 770 [height] => 489 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624.webp [width] => 770 [height] => 489 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624.webp [width] => 770 [height] => 489 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624.webp [width] => 770 [height] => 489 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1730052815:5 [_thumbnail_id] => 130697 [_edit_last] => 5 [views_count] => 469 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 270 [1] => 12242 [2] => 14245 [3] => 5665 ) [tags_name] => Array ( [0] => elnökválasztás [1] => Litvánia [2] => második forduló [3] => választások ) ) [1] => Array ( [id] => 130139 [content] =>Az előzetes eredmények szerint a Nyugat-barát Maia Sandu államfő nyerte a moldovai választás első fordulóját, az európai uniós tagságról szóló népszavazás viszont még nem dőlt el, ugyanis az ellenzők egyelőre hajszálnyival vezetnek az orosz beavatkozási kísérletekkel tarkított kampány után – írja a Szabad Európa.
A hivatalban lévő elnök hétfő reggel arról számolt be, hogy a választást „példa nélküli” támadások érték „bűnözői csoportok” részéről, amelyek több százezer szavazatot próbáltak megvásárolni, hogy ezzel is „aláássák a demokratikus folyamatot”.
A tizenegy induló közül Sandu nyerte az államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többséget nem tudta megszerezni, így szükség lesz második fordulóra is, a tervek szerint november 3-án.
A voksok több mint 98 százalékának feldolgozottsága mellett Sandu 41,84 százalékon áll, míg a második helyre befutó, oroszbarát Alexandr Stoianoglo 26,34 százalékon. A referendumon ennél is jóval szorosabb az állás: az EU-csatlakozásra 50,1 százalék szavazott nemmel, 49,9 százaléka igennel.
Számos szakértő kulcsfontosságúnak nevezte a kettős választást az ország jövőbeni irányvonalának meghatározását illetően. A fő kérdés, hogy Moldova a szorosabb kapcsolatokat választja-e a Nyugattal, vagy inkább Oroszország felé fordul.
Az elnök szerint bizonyítékok van arra, hogy bűnözői csoportok és külföldi erők próbáltak beleavatkozni a választásokba. Konkrét országot nem nevezett meg. „Moldova ma és az elmúlt hónapok során is példa nélküli támadásokkal nézett szembe a szabadság és a demokrácia ellen (…) Ezek a külföldi erőkkel együttműködő bűnözői csoportok több tízmillió euróval, hazugságokkal és propagandával támadták országunkat, hogy bizonytalanságban és instabilitásban tartsanak. – Kitért arra, hogy bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy e bűnözői csoportok akár háromszázezer szavazatot is próbálhattak megvásárolni. – Várjuk a végleges eredményeket; határozott intézkedésekkel fogunk reagálni” – mondta.
A választási bizottság bejelentette, hogy még október 21-én közzéteszik az eredményeket.
A nemek győzelme a népszavazáson önmagában még nem zárná ki a jövőbeli EU-tagságot, de súlyos csapást jelentene Sandura és Európa-párti szövetségeseire, megnehezítve a csatlakozási törekvéseket.
A mostani, harmadik közvetlen elnökválasztáson a részvételi arány több mint 51,4 százalékos volt, azaz 1,56 millió voksot adtak le. Hosszú sor alakult ki több szavazóhelyiségnél bel- és külföldön egyaránt. Tucatnyi országból érkeztek választási megfigyelők az országba.
A szavazás értékes tanulságokkal szolgálhat Sandu szövetségesei és az ellenzék számára is a jövő évben esedékes parlamenti választások előtt, amelyen az emberek ítéletet mondhatnak az államfő által nyolc éve alapított, liberális Cselekvés és Szolidaritás Pártjának (PAS) négy éve tartó kormányzásáról.
Moldovában az elnöki tisztség korlátozott közvetlen hatalommal jár, Sandu mindazonáltal a befolyását és a népszerűségét latba vetve képes volt bizonyos reformokat elérni, és előremozdítani hazája európai integrációs folyamatát. Egyik legambiciózusabb lépése az volt, hogy az ukrajnai háború kitörése óta felszámolta a tengerparttal nem rendelkező Moldova függőségét az orosz földgáztól, viszont ez az infláció megugrásához és egyéb gazdasági nehézségekhez vezetett a 2,4 millió lakosságú országban.
A helyi hatóságok és a nyugati országok azzal vádolják Oroszországot, hogy különböző eszközökkel befolyásolni próbálja a választásokat Moldovában. Ezt a Kreml tagadja.
A napokban az illetékes szervek bejelentették, hogy négy embert letartóztattak, miután lelepleztek egy több mint száz főből álló hálózatot, amelynek legfőbb célja zavargások szítása volt a választás után. Az érintettek oroszországi és balkáni kiképzését a külföldre emigrált Moszkva-párti oligarcha, Ilan Shor finanszírozta, akit tavaly távollétében tizenöt év börtönbüntetésre ítéltek csalás és pénzmosás miatt, miután három helyi bankból összesen egymilliárd dollárt sikkasztott, amit az évszázad lopásának neveznek. Pártját betiltották, ő maga pedig Izraelbe menekült. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada is szankciókat rendelt el a Shor Párt ellen, amiért a vád szerint Oroszország érdekeit képviselve megpróbálta destabilizálni Moldovát.
A referendum arról szól, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova EU-csatlakozási szándékát, vagyis belefoglalják-e az alaptörvény preambulumába a lakosság európai identitását, az ország európai útjának visszafordíthatatlanságát, valamint az integrációt mint nemzeti stratégiai célt. A módosítás lehetővé tenné a belépést a 101 tagú moldovai parlament többségi szavazata alapján.
A volt szovjet tagköztársaság 1991-es függetlenné válása óta katonailag semleges. Területén jelenleg is több mint ezer orosz katona állomásozik a Dnyeszter Menti Köztársaságban látszólag békefenntartó műveletek és egy hatalmas, a szovjet érából maradt lőszerraktár őrzésére.
Maia Sandu 2020-as hatalomra kerülése után Moldova igen határozott Nyugat-párti fordulatot hajtott végre. Az ország 2022 júniusában EU-tagjelölti státuszt kapott, és bár egyelőre nem kíván csatlakozni a NATO katonai szövetséghez – hiszen alkotmányban rögzítették a semlegességet –, a külügyminiszter 2022-ben azt mondta, hogy ennek nem kell feltétlenül elszigetelődést, demilitarizációt és a világ dolgai iránti közömbösséget jelentenie.
Moldova közös történelmen és nyelven osztozik a NATO- és EU-tag Romániával, amelynek a második világháborúig része volt.
[type] => post [excerpt] => [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1729546260 [modified] => 1729525794 ) [title] => Moldovában második fordulón döntenek az elnökválasztásról [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130139&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 130139 [uk] => 130121 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 130122 [image] => Array ( [id] => 130122 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg [original_lng] => 62056 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1729514996:5 [_thumbnail_id] => 130122 [_edit_last] => 5 [views_count] => 501 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 17 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Sürgős [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 270 [1] => 14245 [2] => 1201 ) [tags_name] => Array ( [0] => elnökválasztás [1] => második forduló [2] => Moldova ) ) [2] => Array ( [id] => 120768 [content] =>A szavazópolgárok két jelölt közül, Maszúd Pezeskian és Szaíd Dzsalili között választhatnak. A választásokat azért kellett kiírni, mert az előző elnök, Ebrahim Raíszi májusban helikopter-balesetben elhunyt.
Az iráni belügyminisztérium tájékoztatása szerint az első forduló alkalmával, amit június 28-án tartottak, a szavazati joggal rendelkezőknek csupán mintegy 40 százaléka járult az urnák elé, ez rekord alacsony részvételt jelent. Az első fordulót egyébként a reformista Pezeskian nyerte, viszont a második körben a konzervatív Dzsalilit tartják esélyesebbnek.
[type] => post [excerpt] => A szavazópolgárok két jelölt közül, Maszúd Pezeskian és Szaíd Dzsalili között választhatnak. A választásokat azért kellett kiírni, mert az előző elnök, Ebrahim Raíszi májusban helikopter-balesetben elhunyt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1720206000 [modified] => 1720200374 ) [title] => Zajlik Iránban az elnökválasztás második fordulója [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=120768&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 120768 [uk] => 120762 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 120763 [image] => Array ( [id] => 120763 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/6687d9326b4de.jpeg [original_lng] => 74532 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/6687d9326b4de-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/6687d9326b4de-300x188.jpeg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/6687d9326b4de.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/6687d9326b4de.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/6687d9326b4de.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/6687d9326b4de.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/6687d9326b4de.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1720189574:12 [_thumbnail_id] => 120763 [_edit_last] => 12 [views_count] => 783 [_oembed_5bafdfd004b671e540e3c9ed6386940a] => [_oembed_time_5bafdfd004b671e540e3c9ed6386940a] => 1720197033 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 270 [1] => 581 [2] => 14245 ) [tags_name] => Array ( [0] => elnökválasztás [1] => Irán [2] => második forduló ) ) [3] => Array ( [id] => 120067 [content] =>Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter és az ultrakonzervatív Szaíd Dzsalili jutott az iráni elnökválasztás második, július 5-én esedékes második fordulójába.
A reformerként ismert Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter és az ultrakonzervatív Szaíd Dzsalili egykori nukleáris tárgyaló jutott az iráni elnökválasztás második, július 5-én esedékes második fordulójába– közölte szombaton az iráni választási bizottság, amiről az Origo tájékoztatott az MTI nyomán. Peszeskján a voksok 42,5 százalékát szerezte meg az első fordulóban, Dzsalili pedig a 38,7 százalékát. Mivel a jelöltek egyike sem kapta meg a szavazatok abszolút többségét, így második fordulót kell tartani.
Kiesett a korábban legesélyesebbnek tartott Mohammed Baker Kalibaf, Teherán egykori polgármestere a voksok 13,8 százalékával, és Musztafa Purmohammadi volt belügyminiszter, aki a szavazatok kevesebb mint egy százalékát kapta.
Mint írták, az 1979-es iszlám forradalom óta tartott 14 iráni elnökválasztás közül eddig csak egy esetében, 2005-ben volt szükség második fordulóra. A pénteki választáson a részvétel 39,9 százalékkal a legalacsonyabb volt 1979 óta.
Szisztán-Beludzsisztán tartományban fegyveresek támadtak meg egy szavazóurnákat szállító járművet, megölve két biztonsági embert – tájékoztatott az iráni sajtó. A térségben több terrorcselekmény is történt az utóbbi időben, a mostani támadást azonban egyelőre senki sem vállalta magára. A régióban a Dzsais al-Adl szunnita iszlamista csoport aktív, amely, ahogy a tagjaik fogalmaznak, a térség függetlenségéért küzd. Iránban 2025-ben tartottak volna elnökválasztást.
Az előrehozott választást Ebrahim Raiszi halála miatt tartják, az elnök május 19-én helikopter balesetben veszítette életét.
[type] => post [excerpt] => Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter és az ultrakonzervatív Szaíd Dzsalili jutott az iráni elnökválasztás második, július 5-én esedékes második fordulójába. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1719770160 [modified] => 1719754996 ) [title] => Iráni elnökválasztás: második fordulót kell tartani júliusban [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=120067&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 120067 [uk] => 120039 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 120040 [image] => Array ( [id] => 120040 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/75-big-v1719663048.jpg [original_lng] => 170338 [original_w] => 1300 [original_h] => 867 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/75-big-v1719663048-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/75-big-v1719663048-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/75-big-v1719663048-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/75-big-v1719663048-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/75-big-v1719663048.jpg [width] => 1300 [height] => 867 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/75-big-v1719663048.jpg [width] => 1300 [height] => 867 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/75-big-v1719663048.jpg [width] => 1300 [height] => 867 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1719744196:5 [_thumbnail_id] => 120040 [_edit_last] => 5 [views_count] => 767 [_oembed_5bafdfd004b671e540e3c9ed6386940a] => [_oembed_time_5bafdfd004b671e540e3c9ed6386940a] => 1720084730 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 270 [1] => 581 [2] => 14245 ) [tags_name] => Array ( [0] => elnökválasztás [1] => Irán [2] => második forduló ) ) [4] => Array ( [id] => 101973 [content] =>Alexander Stubb egykori miniszterelnök és Pekka Haavisto volt külügyminiszter jutott tovább a finnországi elnökválasztás második fordulójába, miután a jelöltek egyikének sem sikerült megszereznie a vasárnapi első fordulóban a voksok több mint felét.
A YLE finn köztelevízió a szavazatok 84,8 százalékának összesítése alapján a honlapján közölte, hogy Stubb a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként a voksok 27,2 százalékát szerezte meg, míg a liberális zöldpárti Haavisto 25,1 százalékát a vasárnapi voksoláson.
Harmadik helyen a szavazatok 18,9 százalékával a nacionalista Finnek jelöltje Jussi Halla-aho végzett. Negyedik helyezett pedig Olli Rehn, egykori uniós biztos, a finn központi bank főigazgatója a voksok 15,8 százalékával. A többi öt jelölt tíz százalék alatti szavazati arányt ért el.
A finn választási törvények értelmében, ha egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 50 százalékát, akkor a második fordulóban – február 11-én – a két legesélyesebb jelölt között dől el az államfői tisztség sorsa.
[type] => post [excerpt] => Alexander Stubb egykori miniszterelnök és Pekka Haavisto volt külügyminiszter jutott tovább a finnországi elnökválasztás második fordulójába, miután a jelöltek egyikének sem sikerült megszereznie a vasárnapi első fordulóban a voksok több mint felét. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1706527980 [modified] => 1706539317 ) [title] => Két induló jutott tovább a finnországi elnökválasztás második fordulójába [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=101973&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 101973 [uk] => 102058 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 101974 [image] => Array ( [id] => 101974 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ket-indulo-jutott-tovabb-a-finnorszagi-elnokvalasztas-masodik-fordulojaba-840x480-1.jpg [original_lng] => 80675 [original_w] => 840 [original_h] => 480 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ket-indulo-jutott-tovabb-a-finnorszagi-elnokvalasztas-masodik-fordulojaba-840x480-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ket-indulo-jutott-tovabb-a-finnorszagi-elnokvalasztas-masodik-fordulojaba-840x480-1-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ket-indulo-jutott-tovabb-a-finnorszagi-elnokvalasztas-masodik-fordulojaba-840x480-1-768x439.jpg [width] => 768 [height] => 439 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ket-indulo-jutott-tovabb-a-finnorszagi-elnokvalasztas-masodik-fordulojaba-840x480-1.jpg [width] => 840 [height] => 480 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ket-indulo-jutott-tovabb-a-finnorszagi-elnokvalasztas-masodik-fordulojaba-840x480-1.jpg [width] => 840 [height] => 480 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ket-indulo-jutott-tovabb-a-finnorszagi-elnokvalasztas-masodik-fordulojaba-840x480-1.jpg [width] => 840 [height] => 480 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ket-indulo-jutott-tovabb-a-finnorszagi-elnokvalasztas-masodik-fordulojaba-840x480-1.jpg [width] => 840 [height] => 480 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1706532123:5 [_thumbnail_id] => 101974 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1572 [translation_required_done] => 1 [_oembed_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] =>[_oembed_time_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] => 1711357963 [_oembed_5ee2ef2e8496b7d2e4c8c429a38c6ae1] => [_oembed_time_5ee2ef2e8496b7d2e4c8c429a38c6ae1] => 1711878442 [_oembed_5bafdfd004b671e540e3c9ed6386940a] => [_oembed_time_5bafdfd004b671e540e3c9ed6386940a] => 1720552137 [_oembed_dd4e4a7e2674f4f37da8194380763b86] =>Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
— Charles Michel (@CharlesMichel) March 15, 2024
No opposition.
No freedom.
No choice.[_oembed_time_dd4e4a7e2674f4f37da8194380763b86] => 1722081551 [_oembed_a13c398409a575a9e077bfa62caec26a] =>NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
— amnestypress (@amnestypress) July 12, 2024
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Read @amnesty's reaction 👇https://t.co/RBorzJmyhD[_oembed_time_a13c398409a575a9e077bfa62caec26a] => 1730275143 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 270 [1] => 3899 [2] => 14245 ) [tags_name] => Array ( [0] => elnökválasztás [1] => Finnország [2] => második forduló ) ) [5] => Array ( [id] => 80108 [content] =>I’m looking forward to meet president @ZelenskyyUa at the Nordic Council in Reykjavik.🇮🇸
— Petteri Orpo (@PetteriOrpo) October 27, 2024
Finland is one of the strongest supporters of Ukraine in Europe. 🇫🇮🇺🇦 pic.twitter.com/ASR3lpwBRnMa tartják Törökországban a köztársaságielnök-választás második fordulóját, amelyen Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő és a fő ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu mérkőzik meg egymással.
Második forduló azért szükséges, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie. Ma már csak a legjobban szereplő két jelölt méretteti meg magát.
Voksolásra helyi idő szerint reggel 8 órától (közép-európai idő szerint 7 órától) 17 óráig (közép-európai idő szerint 16 óráig) lesz lehetőség.
Erdogan 2003 és 2014 között az ország miniszterelnöke volt, 2014-től államfő. Kilicdaroglu 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke.
Az első fordulót Erdogan nyerte meg a szavazatok 49,52 százalékával. Kilicdaroglu a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg.
Erdogant a Nép Szövetsége pártszövetség, míg Kilicdaroglut a hatpárti Nemzet Szövetsége támogatja.
Erdogan támogatására szólított fel a héten az államfőválasztás harmadik helyezettje, Sinan Ogan bevándorlásellenes politikus, aki május 14-én 5,17 százalékot kapott. Kilicdaroglu mellett pedig a napokban tette le a voksot a bevándorlóellenes Győzelem Pártja, amely a parlamenti választáson 2,23 százalékhoz jutott.
A szintén május 14-én tartott parlamenti választás egyfordulós volt.
Törökországnak az állami statisztikai hivatal legfrissebb, 2023 februárjában közölt adatai szerint csaknem 85,3 millió lakosa van.
A külföldön élő és választásra regisztrált törökök számára május 20. és május 24. között volt lehetőség a szavazólapok leadására.MTI
[type] => post [excerpt] => Ma tartják Törökországban a köztársaságielnök-választás második fordulóját, amelyen Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő és a fő ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu mérkőzik meg egymással. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1685267280 [modified] => 1685266709 ) [title] => Ma tartják az elnökválasztás második fordulóját Törökországban [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=80108&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 80108 [uk] => 80115 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 80109 [image] => Array ( [id] => 80109 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/179879-1-large.jpg [original_lng] => 123211 [original_w] => 1140 [original_h] => 641 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/179879-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/179879-1-large-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/179879-1-large-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/179879-1-large-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/179879-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/179879-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/179879-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1685263132:2 [_thumbnail_id] => 80109 [_edit_last] => 4 [views_count] => 1268 [_oembed_bffca474cc16ce0f3a2fadc32d52a1f6] =>[_oembed_time_bffca474cc16ce0f3a2fadc32d52a1f6] => 1685256483 [_oembed_5fd95a62b7cb48cf61be0254c24a5d63] =>When you realise it is Erdogan standing behind you pic.twitter.com/puFJBxfUdm
— Ragıp Soylu (@ragipsoylu) May 14, 2023[_oembed_time_5fd95a62b7cb48cf61be0254c24a5d63] => 1687330261 [_oembed_4bd505d4a7ee50d6719aa7c8ccd17b45] =>Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
— dpa news agency (@dpa_intl) June 15, 2023[_oembed_time_4bd505d4a7ee50d6719aa7c8ccd17b45] => 1706554217 [_oembed_d939023782aa84cce93edff62ef88549] =>Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKB https://t.co/xRwfCDEWKB
— The Wall Street Journal (@WSJ) January 23, 2024[_oembed_time_d939023782aa84cce93edff62ef88549] => 1706554217 [_oembed_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] =>Sweden's NATO membership is on the agenda of the Grand National Assembly of Turkey today.
— TKP International (@tkpinter) January 23, 2024
Against the expansion of the NATO, the largest terrorist organisation, we spoke out in front of the parliament building:
We promise, we will kick NATO out of our country! pic.twitter.com/qa2FEr4PCe[_oembed_time_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] => 1711214852 [_oembed_5ee2ef2e8496b7d2e4c8c429a38c6ae1] => [_oembed_time_5ee2ef2e8496b7d2e4c8c429a38c6ae1] => 1713604215 [_oembed_5bafdfd004b671e540e3c9ed6386940a] => [_oembed_time_5bafdfd004b671e540e3c9ed6386940a] => 1720270853 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 270 [1] => 14245 [2] => 632 ) [tags_name] => Array ( [0] => elnökválasztás [1] => második forduló [2] => Törökország ) ) [6] => Array ( [id] => 51355 [content] =>Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
— Charles Michel (@CharlesMichel) March 15, 2024
No opposition.
No freedom.
No choice.Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója. Az előzetes felmérések szerint Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója végezhet az élen, így a következő öt évben is az elnöki többség rendelkezhet a legnagyobb frakcióval a parlament alsóházában, nem biztos azonban, hogy meg tudja őrizni az eddigi abszolút többségét.
A múlt vasárnapi első fordulóban a rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett az elnöki koalíció mindössze 21 ezer szavazattal végzett az élen az első fordulójában a kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali összefogás (NUPES) előtt. Mindkét szövetség 25 százalékos támogatottságot kapott.
A mandátumbecslések szerint a kormánypárt 265 és 305 közötti helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, míg a NUPES 140-180 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az 577 választókörzetben öt képviselőt választottak meg az egy héttel ezelőtti első fordulóban, négyet a baloldali összefogás színeiben, egyet pedig a kormányzó szövetség részéről, azaz ennyien kaptak több mint ötvenszázalékos támogatottságot múlt vasárnap. Három további körzetben pedig a baloldali jelöltek már győztesnek tekinthetők, miután olyan nagy fölénnyel végeztek az első fordulóban, hogy a másik fordulóba mellettük továbbjutott ellenfeleik visszaléptek.
A még nyitott 569 körzetben az az 1148 jelölt jutott be a második fordulóba a 6293 induló közül, aki legalább 12,5 százalékot kapott múlt vasárnap. Mintegy harmaduk volt képviselő az előző nemzetgyűlésben. Hét helyen hárman mérkőznek meg, a többi körzetben csak ketten.
Az elnöki Együtt! koalíciónak 402 helyen maradtak állva a jelöltjei, ezek felében az első helyen, de összességében százzal kevesebb körzetben, mint öt évvel ezelőtt. A baloldalnak 377 körzetben vannak képviselőjelöltjei a 2017-es 146-hoz képest, s 270 helyen az Együtt! jelöltjeivel állnak szemben.
Baloldali győzelemhez a NUPES-nek a körzetek több mint nyolcban százalékában győznie kellene, de a felmérések alapján erre nagyon kicsi az esély.
A szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltjei 208 körzetben maradtak versenyben, elsősorban az ország északi részén, ami kétszer annyi, mint 2017-ben, de csak húsz helyen nyerték meg az első fordulót, s nem kívánnak koalícióra lépni más párttal. Marine Le Pen pártja számára ugyanakkor siker, hogy 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat várhatóan 20 és 50 közötti képviselővel. A szuverenista jelölteknek az elnöki többség jelöltjeivel kell megmérkőzniük 108 körzetben, 62 helyen a baloldali összefogással állnak szemben, 25 helyen pedig a konzervatívok az ellenfeleik.
A konzervatív Köztársaságiak frakciója a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről, miután 11,3 százalékos támogatottsággal a negyedik helyen végeztek az első fordulóban, s csak alig 81 körzetben jutottak be a második fordulóba, az öt évvel ezelőtti háromszázhoz képest. A pártvezetés arra számít, hogy ebből legalább hatvanban tudnak győzni.
Két hónappal ezelőtti újraválasztása után Emmanuel Macron a két forduló előtt „stabil többséget” kért a választóktól a kormányzáshoz a második mandátuma idejére. „Semmi sem lenne rosszabb, mint francia rendetlenséget társítani a világban tapasztalható rendetlenséghez” – mondta az elnök, „erőt és határozottságot” kérve „a szabadság, egyenlőség, testvériség, szekularizáció” megtartásához.
„Meg kell védenünk az intézményeinket mindazokkal szemben, akik vitatják és gyengítik azokat” – tette hozzá, egyszerre üzenve az erősebb parlamentre építő VI. köztársaságot szorgalmazó baloldali összefogásnak és vezetőjének, a miniszterelnöki székre pályázó baloldali radikális Jean-Luc Mélenchonnak, valamint Marine Le Pen pártjának.
Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s az eredménytől függően kisebb-nagyobb kormányátalakítás is várható.Forrás: mti.hu
[type] => post [excerpt] => Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója. Az előzetes felmérések szerint Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója végezhet az élen, így a következő öt év... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1655640000 [modified] => 1655639286 ) [title] => Megkezdődött a francia nemzetgyűlési választások második fordulója [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=51355&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 51355 [uk] => 51371 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 51356 [image] => Array ( [id] => 51356 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2744374.jpg [original_lng] => 154721 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2744374-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2744374-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2744374.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2744374.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2744374.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2744374.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/2744374.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1655631245:8 [_thumbnail_id] => 51356 [_edit_last] => 4 [views_count] => 2023 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 33372 [1] => 14245 ) [tags_name] => Array ( [0] => francia választások [1] => második forduló ) ) [7] => Array ( [id] => 47121 [content] =>Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor vagy 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések a saját politikai mozgalmat vezető, 44 éves Emmanuel Macron győzelmét jelzik 55,5 – 57,5 százalék közötti támogatottsággal. Az 53 éves Marine Le Pen, aki harmadik alkalommal indul az elnöki székért, a szavazatok 42,5 – 44,5 százalékát szerezheti meg.
A felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak 68-72 százaléka kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók 73,7 százaléka szavazott. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 74,6 százalékos volt a részvétel.
A két forduló között a két továbbjutott jelölt mindenekelőtt az első fordulóban 22 százalékos támogatottságot szerzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóit szólította meg. Marine Le Pen a megélhetési problémákra építve a kampányát azt ígérte, hogy a legelesettebbeket kívánja elnökként képviselni, míg Emmanuel Macron jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a következő ötéves ciklusban.
Az Ipsos-Sopra Steria pénteken megjelent felmérése szerint a 11 millió baloldali szavazó 41 százaléka Macront kívánja támogatni, 21 százalékuk Le Penre voksol, 38 százalékuk pedig nem mondta meg, hogy kire szavaz.
A franciák 1958 óta tizenegyedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.
Második alkalommal fordult elő, hogy nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba, s az öt évvel ezelőtti második forduló szereplői mérkőzhetnek meg ismét egymással. 2017-ben Macron kétharmados győzelmet aratott Marine le Pen felett.
Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban.
Emmanuel Macron az Eiffel-torony előtti Mars-mezőre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Boulogne-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után.
Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 13-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Emmanuel Macron jelenlegi mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt, amelynek eredménye alapján nevezi majd ki az elnöki program végrehajtásáért felelős kormányt.
A nemzetgyűlési választások két hónap múlva az elnökválasztás harmadik fordulójának ígérkeznek, miután a felmérések alapján jelenleg sem Macron pártja, a Köztársaság lendületben, sem a Nemzeti Tömörülés nem rendelkezne abszolút többséggel a nemzetgyűlésben.
Jean-Luc Mélenchon egy múlt heti tévéinterjúban bejelentette, hogy júniustól ő kíván a miniszterelnök lenni, s a baloldali pártok között már megkezdődtek a tárgyalások az összefogásról annak érdekében, hogy az új államfő a baloldali tömbbel együttműködve úgynevezett politikai „társbérletben” legyen kénytelen kormányozni.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron vagy Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1650794460 [modified] => 1650794448 ) [title] => Megkezdődött a francia elnökválasztás második fordulója [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=47121&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 47121 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 47124 [image] => Array ( [id] => 47124 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/20220410francia-elnokvalasztas-emmanuel-macron-francia2.jpg [original_lng] => 3090039 [original_w] => 2400 [original_h] => 1600 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/20220410francia-elnokvalasztas-emmanuel-macron-francia2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/20220410francia-elnokvalasztas-emmanuel-macron-francia2-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/20220410francia-elnokvalasztas-emmanuel-macron-francia2-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/20220410francia-elnokvalasztas-emmanuel-macron-francia2-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/20220410francia-elnokvalasztas-emmanuel-macron-francia2-1536x1024.jpg [width] => 1536 [height] => 1024 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/20220410francia-elnokvalasztas-emmanuel-macron-francia2-2048x1365.jpg [width] => 2048 [height] => 1365 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/20220410francia-elnokvalasztas-emmanuel-macron-francia2.jpg [width] => 2400 [height] => 1600 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1650783648:12 [views_count] => 2698 [_thumbnail_id] => 47124 [_edit_last] => 12 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 2058 [1] => 41 [2] => 17 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Sürgős [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 38672 [1] => 33371 [2] => 14245 ) [tags_name] => Array ( [0] => francia elnökválasztás [1] => Marine Le Pen [2] => második forduló ) ) [8] => Array ( [id] => 36171 [content] =>José Antonio Kast jobboldali politikus és Gabriel Boric volt diákvezér versenyez a chilei szavazók voksaiért az elnökválasztás második fordulójában vasárnap. A választás során eldől, hogy Chile kitart-e a két évvel ezelőtti diáktüntetések után kijelölt irányvonal mellett, és tényleg szakít Augusto Pinochet diktatúrájának örökségével, illetve a neoliberális gazdasági modellel, vagy megáll a társadalmi nyitás folyamata.
A mindössze 35 éves Boric állami finanszírozású oktatási rendszert és jobb egészségügyet szeretne, valamint eltökélten védi a kisebbségek, az őslakosok és a migránsok jogait.
Kast ezzel szemben kilencgyermekes családapa és a katolikus egyház elkötelezett híve. Kampánya során adócsökkentést, a bűnözőkkel szemben szigorú fellépést és erőteljesebb határvédelmet ígért.
Chile sokáig a biztonság és a nyugalom szigete volt a szegénység, erőszak és politikai zavargások jellemezte dél-amerikai térségben. Az országban a legmagasabb az egy főre eső jövedelem Dél-Amerikában, és az elmúlt évtizedekben sikerült tovább javítani az emberek életszínvonalán. Ugyanakkor nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, az oktatás és az egészségügy jelentős részét privatizálták, és egyre többen úgy érzik, hogy az állam megfeledkezett róluk – írta a DPA német hírügynökség. A szavazóhelyiségek reggel nyolc és este hat között vannak nyitva. Előzetes eredmények hétfő reggel várhatók.
Forrás: Magyar Nemzet
[type] => post [excerpt] => José Antonio Kast jobboldali politikus és Gabriel Boric volt diákvezér versenyez a chilei szavazók voksaiért az elnökválasztás második fordulójában vasárnap. A választás során eldől, hogy Chile kitart-e a két évvel ezelőtti diáktüntetések után kij... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1639930800 [modified] => 1639928675 ) [title] => Az elnökválasztás második fordulóját tartják Chilében [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=36171&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 36171 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 36175 [image] => Array ( [id] => 36175 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/118944-000-9t62fm-1637557772338.jpg [original_lng] => 63219 [original_w] => 960 [original_h] => 540 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/118944-000-9t62fm-1637557772338-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/118944-000-9t62fm-1637557772338-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/118944-000-9t62fm-1637557772338-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/118944-000-9t62fm-1637557772338.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/118944-000-9t62fm-1637557772338.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/118944-000-9t62fm-1637557772338.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/118944-000-9t62fm-1637557772338.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1639921476:4 [_thumbnail_id] => 36175 [_edit_last] => 4 [views_count] => 1786 [_oembed_a9884ae884a9d21ff535e0dee3eeaee2] =>[_oembed_time_a9884ae884a9d21ff535e0dee3eeaee2] => 1639921479 [_oembed_db3ee7001f5bea262c260878f9615416] => [_oembed_time_db3ee7001f5bea262c260878f9615416] => 1657285463 [_oembed_270d24b32513a2c90fee2c74245a0dfe] => {{unknown}} [_oembed_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] =>#BREAKING Rumen Radev reelected as Bulgarian president, the Central Election Commission said on Monday. pic.twitter.com/pwBesXQ9Nw
— justus ???? (@justus_ben) November 22, 2021[_oembed_time_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] => 1711006140 [_oembed_5ee2ef2e8496b7d2e4c8c429a38c6ae1] => [_oembed_time_5ee2ef2e8496b7d2e4c8c429a38c6ae1] => 1712304990 [_oembed_5bafdfd004b671e540e3c9ed6386940a] => [_oembed_time_5bafdfd004b671e540e3c9ed6386940a] => 1721047280 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 5720 [1] => 270 [2] => 14245 ) [tags_name] => Array ( [0] => Chile [1] => elnökválasztás [2] => második forduló ) ) [9] => Array ( [id] => 34878 [content] =>Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
— Charles Michel (@CharlesMichel) March 15, 2024
No opposition.
No freedom.
No choice.Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke és Eric Ciotti dél-franciaországi képviselő jutott tovább csütörtökön a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) államfőjelölt-választó szavazásának második fordulójába, az első a párt liberálisabb szárnyához, míg az utóbbi a legjobboldalibb, bevándorlásellenes szárnyához tartozik.
A parlamentben a legnagyobb ellenzéki pártnak számító LR öt jelöltjére a 140 ezer párttag elektronikus úton szavazhatott szerda reggel óta.
Az első fordulóban nagy meglepetésre Eric Ciotti végzett az élen a szavaztok 25,59 százalékával, a 25 százalékos támogatottságot élvező Valérie Pécresse előtt. A pénteken és szombaton megrendezendő második fordulóban azonban ez utóbbinak van nagyobb esélye megnyernie az előválasztást, miután a három kiesett jelölt, a 23,93 százalékot elérő Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója, a 22,36 százalékon végző Xavier Bertrand, az északi Hauts-de-France régió elnöke és az alig 3,13 százalékot kapó Philippe Juvin orvos is az ő támogatására kérte a párttagságot.
Christian Jacob, az LR vezetője az eredményhirdetéskor üdvözölte, hogy a 140 ezer párttag nyolcvan százaléka részt vett a jelöltállító szavazás első fordulójában.
Néhány perccel később Xavier Bertrand – akinek a felmérések szerint a legnagyobb esélye lett volna az öt jelölt közül sikeresen szerepelni Emmanuel Macron államfővel szemben – az összefogásra szólított fel Valérie Pécresse mellett.
Michel Barnier – akit a közvélemény-kutatók az élre vártak a párton belüli népszerűsége miatt – pedig úgy vélte, hogy Pécresse-nek nagyobb esélye van nyerni az elnökválasztáson, mint Ciotttinak.
Négy és fél hónappal az megméretés előtt a felmérések azt mutatják, hogy ha most tartanák az elnökválasztást, a Köztársaságiak egyik jelöltje sem jutna tovább az április 24-én esedékes második fordulóba, ahol a jelenlegi elnökkel, Emmanuel Macronnal a Köztársaságiaktól jobbra álló Marine Le Pennek, a Nemzeti Tömörülés jelöltjének vagy a függetlenként induló publicistának, Eric Zemmournak van esélye megmérkőzni.
„Én vagyok az egyetlen, aki meg tudja verni Emmanuel Macront” – jelentette ki első nyilatkozatában Pécresse, akinek sajtótájékoztatóján megjelent Xavier Bertrand és Philippe Juvin is.
A szigorú bevándorlásellenes javaslatairól ismert Ciotti is ugyanezt állította nem sokkal később magáról, szerinte ugyanis csak „a nézeteit nyíltan felvállaló erős jobboldalnak lehet esélye a jelenlegi államfővel szemben”. A képviselő egy korábbi vitában már jelezte, hogy ha Eric Zemmour bejut a második fordulóba, ő rá fog szavazni Macronnal szemben, miután Zemmour nézeteit számos francia osztja. Ciotti és Zemmour köztudottan jó barátok, miközben Pécresse „a provokációk emberének” tartja a publicistát.
A hat hétig tartó kampányban – amelynek legfőbb témája a bevándorlás feltételeinek szigorítása és a közbiztonság javítása volt – négy televíziós vitát rendeztek a jobboldali jelöltek azzal a nem titkolt céllal, hogy ne csak a párttagságnak, hanem minden választónak megmutassák, alkalmas jelöltek az ország irányítására.
Zemmour a Twitteren gratulált Ciottinak a győzelemhez, és ahhoz, hogy a Köztársaságiak tagjai közül ilyen sokan támogatják azokat a nézeteket, amelyeket mindketten képviselnek.
Marine Le Pen viszont iróniával reagált az eredményre. „Nem vagyok abban biztos, hogy jó hír az LR számára, hogy a tagság ennyire megosztott” – mondta a jelöltek közötti szoros eredményre utalva.
A második forduló péntek reggel 8 órakor kezdődik. A párttagok szombat délután 2 óráig szavazhatnak az interneten, az eredmények ismertetése szombaton a délutáni órákban várható.Forrás: mti.hu
[type] => post [excerpt] => Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke és Eric Ciotti dél-franciaországi képviselő jutott tovább csütörtökön a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) államfőjelölt-választó szavazásának második fordulójába, az első a párt libe... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1638535620 [modified] => 1638534877 ) [title] => Francia elnökválasztás - A legjobboldalibb és a legliberálisabb jelölt jutott a jobbközép előválasztás második fordulójába [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=34878&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 34878 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 34880 [image] => Array ( [id] => 34880 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg [original_lng] => 91699 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-300x158.jpeg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-768x403.jpeg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-1024x538.jpeg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1638528321:4 [_thumbnail_id] => 34880 [_edit_last] => 4 [views_count] => 1876 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 49 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Hírek [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 38672 [1] => 14245 [2] => 47302 ) [tags_name] => Array ( [0] => francia elnökválasztás [1] => második forduló [2] => továbbjutottak ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 14245 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => politic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 14245 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => politic ) [_domains] => Array ( [politic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )