A HVG értesülései szerint egyelőre elhalasztották a hétfő estére tervezett budapesti találkozó Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. A megbeszélés középpontjában a magyar–ukrán kapcsolatok rendezése állt volna, azonban a felek végül nem jutottak végleges megállapodásra az időpontot illetően. A Külügyminisztérium szerint ugyanakkor továbbra is zajlanak az egyeztetések.
A HVG információi szerint hétfő estére tervezték Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő budapesti találkozóját, a tárgyalást azonban elhalasztották.
A lap úgy tudja, hogy a felek között nem született végleges megállapodás a találkozó megtartásáról, ezért döntöttek a vizit későbbre halasztása mellett.
A tervezett egyeztetés egyik legfontosabb témája a magyar–ukrán kapcsolatok helyreállítása lett volna. A két ország viszonya az Orbán-kormány évei alatt jelentősen megromlott, ugyanakkor a háttérben szakértői szinten már előrelépés történt. A HVG szerint Budapest vállalta, hogy nem akadályozza Ukrajna európai uniós integrációját, míg Kijev garanciát ad a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak tiszteletben tartására.
A cikk megjelenése után a Külügyminisztérium reagált a lap megkeresésére. A tárca közölte, hogy „folyamatos az egyeztetés a helyszín és az időpont tekintetében, a hétfői időpontról soha nem volt végleges megegyezés. A találkozóra vonatkozó egyeztetés a maga diplomáciai medrében rendben folyik”.
A minisztérium álláspontja szerint tehát nem egy már véglegesen leszervezett találkozó maradt el, hanem továbbra is folyamatban vannak az egyeztetések a lehetséges időpontról és helyszínről.
Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére – jelentette be a magyar miniszterelnök szerdán este a Facebookon.
Magyar Péter azt írta, hogy a megállapodás pár hét intenzív magyar–ukrán szakértői szintű tárgyalás eredménye, amelyben részt vettek a kárpátaljai magyarság politikai szervezetei és az egyházak is.
„Óriási öröm, hogy egy nappal a nemzeti összetartozás napja előtt jelenthetem be, hogy az ukrán kormány vállalta, hogy a kitárgyalt intézkedéseket a közeli jövőben átülteti a jogrendjébe, és ezzel a kárpátaljai honfitársaink az eddigieknél sokkal szélesebb oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogokkal fognak rendelkezni” – közölte.
Hozzátette: az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is. Amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyissák az első csatlakozási klasztert Ukrajna vonatkozásában.
„Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat” – emelte ki.
Amennyiben Ukrajnának 10 vagy 15 éven belül sikerül lezárnia mind a 33 csatlakozási fejezetet, úgy hazánk jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást tart a kérdésben – írta Magyar Péter, aki egy videót is csatolt a bejelentéshez.
A videóban hangsúlyozta, hogy három hét alatt sikerült elérniük, amit az Orbán-kormánynak hosszú éveken át nem: áttörést értek el az ukrán tárgyalópartnerekkel a kárpátaljai magyar honfitársaink nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogai terén.
„Ahogy azt a magyar kormány és személyesen én is többször egyértelművé tettük, abban az esetben tudunk új fejezetet nyitni a magyar-ukrán kapcsolatokban, ha Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére” – jelentette ki Magyar Péter.
Hangsúlyozta: a magyar kisebbséget megillető jogok biztosításának tükröződnie kell az Ukrajnával szemben támasztott európai uniós elvárásokban is. Az elmúlt hetekben magyar és ukrán szakértők között, valamint a kárpátaljai magyar szervezetek bevonásával „nagyon intenzív szakmai egyeztetés folyt a magyar kisebbség helyzetének rendezéséről”.
A tárgyalások lezárásaként Ukrajna széleskörű és átfogó kötelezettségvállalást tett a magyar kisebbségek helyzetének javítása érdekében.
A részletekről elmondta: az ukrán fél vállalta, hogy visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét. Nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz a magyar nyelv. A nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják a magyar szimbólumokat is a jövőben. Ünnepségeiken elénekelhetik a Himnuszt, szerepeltethetik a nemzeti lobogót és magyar nyelvű feliratokat helyezhetnek el az iskolákban, az adminisztrációt magyar nyelven is biztosíthatják, a bizonyítványokat magyar nyelven is kiállíthatják.
A magyar fiatalok az érettségi és felvételi vizsgájukat magyar nyelven is letehetik a jövőben, emellett magyar nyelv és irodalomból is érettségi vizsgát tehetnek. A nemzetiségi iskolákban az ukránul oktatott kötelező tantárgyak köre csak a szülők előzetes beleegyezése alapján bővíthető. Az ukrán fél garanciát vállalt arra, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja a nemzetiségi iskolákat – sorolta.
Magyar Péter elmondta: az ukrán fél vállalásai a nyelvi jogok területére is kiterjednek. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya 10 százalék felett van, a jövőben lehetőség lesz a magyar nemzeti szimbólumok szabad használatára. A magyar nyelv szabadon használható lesz az egészségügyi ellátásban, sportrendezvényeken és a tudományos konferenciákon is.
A politikai tevékenység nyelve is lehet magyar ezeken a településeken, a szavazólapok, a hirdetmények, valamint az információs anyagok magyar nyelven is elérhetők lesznek.
A jövőben a magyar kisebbséghez tartozóknak joguk lesz szabadon ápolni nemzeti hagyományaikat, szokásaikat, joguk lesz nemzeti ünnepeikhez, a történelem, a nemzeti kultúra és a vallás köréhez kapcsolódó események magyar nyelvű megünnepléséhez. Joguk lesz nemzeti, kulturális és oktatási intézmények létrehozásához – tette hozzá.
Magyar Péter hangsúlyozta: a tárgyalásokban részt vevő kárpátaljai magyarság képviselői tudják leginkább, hogy mekkora előrelépést jelentenek a fenti vállalások.
„Százezer magyar ember kapja vissza alapvető jogait és a reményt arra, hogy gyermeke számára átadhatja azt a kultúrát és azt az identitást, amit a szüleitől és a nagyszüleitől kapott” – mondta a kormányfő.
Magyar Péter kiemelte: Ukrajna garanciát vállalt arra, hogy a fent említett széleskörű kisebbségi jogokat a következő időszakban törvényi erőre emeli. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió – tekintettel arra, hogy a kisebbségek védelme integráns részét képezi az uniós értékeknek – a magyar kérésnek megfelelően rögzítette az Ukrajnának küldendő uniós levélben, hogy Ukrajnának összhangba kell hoznia a cselekvési tervét a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel, továbbá, hogy a csatlakozási folyamat keretében az Európai Unió folyamatosan ellenőrizni fogja ezen cselekvési terv végrehajtását.
„Az átfogó megállapodásra tekintettel a magyar kormány felkéri Ukrajnát, hogy módosítsa a kisebbségi cselekvési tervét a megállapodottak szerint. Amennyiben ez megtörténik, úgy a magyar kormány hozzájárul, hogy az unió megnyissa az első csatlakozási tárgyalási klasztert” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: ezzel tudják biztosítani, hogy a bővítési folyamat keretében Ukrajna maradéktalanul végrehajtsa a magyar kisebbség jogai kapcsán tett minden vállalását.
Magyar Péter kijelentette: a magyar kormány álláspontja egyértelmű Ukrajna csatlakozási folyamata kapcsán. „Nem lehet sem Ukrajna, sem más ország számára gyorsított csatlakozási eljárást alkalmazni. Az egyenlő bánásmód elvének megfelelően a Nyugat-Balkán országai ugyanazon elvek mentén kell, hogy előre haladjanak, mint Ukrajna. Hogy hány év alatt tudják teljesíteni az országok a 33 uniós csatlakozási fejezet lezárását, az az általuk elvégzett munkán múlik. Ahogyan korábban is világossá tettük, amennyiben Ukrajna 10 vagy 15 év múlva képes lezárni az uniós csatlakozási tárgyalásokat, akkor Magyarország jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást rendez a kérdésben” – mondta a videóban Magyar Péter.
Magyar Péter kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak kérdésében. A magyar kormányfő ezt a Friedrich Merz német kancellárral közös sajtótájékoztatóján jelentette ki Berlinben kedden.
Magyar Péter megerősítette, hogy tárgyalások folynak – egyelőre technikai szinten – Magyarország és Ukrajna között az Ukrajnában élő magyar kisebbség nyelvi, kulturális, oktatási jogairól.
Eddig ezek az egyeztetések nagyon biztatóan haladnak. Reméljük, hogy a héten technikai szinten le is zárulhatnak – értékelt.
Azt mondta, hogy kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak kérdésében.
Kisebbségiként a saját anyanyelvedet használni egy óvodában, egy iskolában, az adminisztrációban, vagy érvényesíteni a kulturális jogaidat, az nem egy extra dolog. Az egy alapvető emberi jog, és mi úgy gondoljuk, hogy egy olyan országnak, amely meg szeretné kezdeni az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat, be kell tartania ezeket a jogokat – szögezte le.
Magyar Péter kiemelte: nagyon optimista azzal kapcsolatban, hogy sikerül ezt a több mint tíz éve húzódó vitás területet rendezni Ukrajnával. Készek vagyunk új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban – hangsúlyozta.
Magyar Péter Brüsszelbe látogatott, ahol személyesen egyeztetett Ursula von der Leyennel a Magyarországnak járó európai uniós források sorsáról. A kormányfő szerint a megbeszélés sikerrel zárult, a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón pedig arról számolt be, hogy a frissen megalakult kormánynak nagyszabású és ambiciózus külpolitikai céljai vannak. A visegrádi négyek (V4) ismét összeülnek, de hamarosan nagyobb asztalra lehet szükség.
Komoly téttel zajlott a Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közötti tárgyalás. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón a két vezető nem csupán az uniós források sorsáról számolt be, egyéb témákat is érintettek, még a visegrádi együttműködés is szóba került.
A magyar kormányfő elárult néhány, eddig a választók számára ismeretlen részletet a korábbi varsói látogatásával kapcsolatban, amelynek, úgy tűnik, stratégiai következményei is lehetnek.
Újra összeülnek a visegrádi négyek
A visegrádi együttműködés a rendszerváltozást követően jött létre Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország között, és erős befolyást szerzett az Európai Unióban a négy állam 2004-es csatlakozását követően. Az utóbbi években azonban a megváltozott geopolitikai helyzet, valamint a közös célok hiánya miatt a kooperáció fellazult, ám most úgy tűnik, Magyar Péter életet lehelne a formációba, ám kérdés milyen érdek mentén.
Készen állunk a V4 újjáélesztésére. Dolgozni fogunk azon, hogy június végén csúcstalálkozót szervezhessünk Budapesten − nyilatkozta korábban Magyar Péter, aki a mai brüsszeli sajtótájékoztatóján már arról számolt be, hogy június 23-án Budapesten üdvözölheti a szlovák, a cseh és a lengyel miniszterelnököt.
A magyar kormányfő arról is beszámolt, hogy az elmúlt hetekben több szomszédos országban, így Ausztriában és Lengyelországban is járt, mivel a vitás kérdések ellenére fontosnak tartja a diplomáciai kapcsolatok ápolását. Magyar Péter a varsói útjának néhány kulisszatitkát is elárulta:
Megállapodtunk Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel a V4-ek megerősítéséről, esetlegesen kiterjesztéséről − hangzott el a sejtelmes bejelentés, arra azonban nem derült fény, hogy milyen formájú, illetve milyen irányú lenne a bővítés, viszont mielőtt rátért volna a visegrádi együttműködés kérdésére arról beszélt, hogy ideje van új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban.
Magyar–ukrán kapcsolatok
Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa a Financial Timesnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy az új magyar kormány jóval nyitottabb hozzáállást mutat Ukrajna, uniós csatlakozását illetően, így akár már júniusban megnyílhatnak az első tárgyalási fejezetek.
Magyar Péter szerint az uniós források feloldása, illetve Ukrajna csatlakozásának támogatása között nincs semmiféle összefüggés, de a kormány igyekszik jószomszédi viszonyt kialakítani Ukrajnával is, aminek feltételei vannak:
Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a 100 ezer Ukrajnában élő magyar állampolgár, 10-15 év után, újra használhatja az anyanyelvét (…). Van 11 pontunk, ami nem ismeretlen az ukrán fél számára. Itt jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról van szó. Mi ennek a teljesítését várjuk el az ukrán féltől − ismertette álláspontját a kormányfő.
A 11 pontos listát még 2024-ben terjesztette elő Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, aki következetesen ragaszkodott a magyar kisebbségek jogaihoz, melyeket az ukrán vezetés 2015-ben vont meg tőlük.
A tárgyalások technikai szinten nagyon biztatóak, és több megbeszélést is tartottak már, a kapcsolat pedig folyamatos – ismertette az aktuális helyzetet Magyar Péter, majd arról is beszélt, hogy hamarosan létrejöhet egy hivatalos találkozó a magyar és az ukrán külügyminiszter között, akik egyébként néhány napja Helsingborgban, a NATO-tagállamok külügyminiszteri találkozóján személyesen egyeztettek.
Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a százezer Ukrajnában élő magyar állampolgár újra használhatja az anyanyelvét az iskolában, a kulturális területen, az adminisztrációban – fogalmazott Magyar Péter Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott brüsszeli, pénteki sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: nem volt semmilyen „link” a magyar források felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása, vagy az első fejezet megnyitása között.
Hangsúlyozta, az ukrán és a magyar fél között szakértői szinten már zajlanak a tárgyalások. Kiemelte, készítettek egy 11 pontos, jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról szóló javaslatot, ennek a teljesítését várják el az ukrán féltől.
Technikai szinten nagyon bíztatóak a tárgyalások – közölte, megjegyezve, reméli, hogy hamarosan lezárják az egyeztetéseket és Ukrajna garanciát ad rá, hogy a 11 pontot átülteti a saját jogszabályaiba. Ezt követően létrejöhet egy hivatalos találkozó a két külügyminiszter között – tette hozzá.
Kiemelte, továbbra is fenntartja azt az ajánlatát, hogy ezen ügyek lezárása után valahol Ukrajnában, de lehetőleg Kárpátalján szívesen találkozik egy politikai megállapodásra az ukrán elnökkel.
Készek vagyunk egy új fejezetet nyitni, szerintem itt az ideje egy új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban. Mi minden szomszédunkkal szeretnénk jó viszonyban lenni- jelentette ki.
Közigazgatási államtitkár mellett számos államtitkár neve is nyilvánosságra került a vasárnap reggel megjelent Magyar Közlönyben. Magyar Péter javaslatára a köztársasági elnök a vasárnapi nappal 55 személyt nevezett ki.
2026. május 24-én megjelent a Magyar Közlöny a Tisza-kormány államtitkárainak hivatalos kinevezéseivel, ezzel ismert lett az összes államtitkár.
Az alábbi személyeket nevezték ki (zárókelben a tárcát vezető miniszter neve):
az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium (Bóna Szabolcs) államtitkárai: Árvay Nikolett, Búza László, Jobbágy Krisztina és Molnár János István;
a Belügyminisztérium (Pósfai Gábor) államtitkárai: Halmai Ferenc Tibor, Kálnoki-Kis Attila és Tóth Gábor;
az Egészségügyi Minisztérium (Hegedűs Zsolt) államtitkárai: Buga László, Porpáczy Krisztina, Svéd Tamás és Vokó Zoltán;
az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (Gajdos László) államtitkárai: Bögi Viktória, Kelemen Ágnes, Kertész-Káldosi Zsuzsanna Ágnes és Kőrösi Levente;
a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkárai: Fábián Ágnes Margit, Porcher Áron Somerville, Tótth András és Zolnay Judit;
a Honvédelmi Minisztérium államtitkárai: Kürtös László Antal, Sándor Zsolt és Varga Attila;
az Igazságügyi Minisztérium államtitkára: Bódis Péter;
a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkárai: Barna Zsolt, Tárkányi Zsolt és Szemerey Samu;
a Külügyminisztérium államtitkárai: Breuer Klára, Mészáros Krisztián és Velkey György László;
a Miniszterelnökség államtitkárai: Bíró-Nagy András, Csontos Bence, Kustánczi Norbert Rudolf és Nagy Zsófia Anna;
az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárai: Katz Sándor, Kapronczai Balázs, Kereki Judit, Kókayné Lányi Marietta és Naderi Zsuzsanna;
a Pénzügyminisztérium államtitkárai: Barabás Gyula, Boda Nikoletta Tímea és Kövesdy Attila Zoltán;
a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkárai: Barna-Szabó Tímea, Eliás Eszter, Gyurkó Szilvia Veronika és Tóth Kinga Dóra;
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkárai: Heidl György, Nagy Ervin, Sári Zsolt és Tompa Enikő;
a Tudományos és Technológiai Minisztérium államtitkárai: Bicskei László, Horváth Péter és Polereczki Andrea;
a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárai: Stumpf Péter Bence és Szabó Mátyás.
Emellett a többi közigazgatási államtitkárhoz képest később, ebben a közlönyben nevezte ki hivatalosan Sulyok Tamás az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának Benedek Bulcsú Balázst.
Több területen is hangsúlyos a női szerepvállalás
„A javaslatomra a köztársasági elnök a mai nappal 55 államtitkárt nevezett ki. A ma kinevezett 55 szakember egyharmada nő. Összesen 103 diplomájuk van, a legfiatalabb 28 éves, a legidősebb 66” – írta közösségi oldalán Magyar Péter.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a „kinevezettek névsora mutatja, hogy a Tisza-kormány nemzetközileg is elismert, magasan képzett és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező emberekre épít”.
Több területen is hangsúlyos a női szerepvállalás az államtitkárok között. Különösen a Szociális és Családügyi Minisztérium emelkedik ki, ahol valamennyi kinevezett államtitkár nő, de az Élő Környezetért Felelős Minisztériumban és az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban is női többség figyelhető meg – húzta alá a kormányfő.
Posztjában ismertette, hogy a végzettségek alapján a jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi háttér a leggyakoribb. „Vagyis az államtitkári karban egyszerre jelenik meg a klasszikus közigazgatási-jogi tudás, a gazdasági és pénzügyi szemlélet, valamint a szakpolitikai gondolkodás. Mindezek mellett az egészségügyi, agrár-, környezeti és társadalompolitikai szakértelem is megjelenik, ami a tárcák tematikus sokszínűségét tükrözi” – emelte ki.
A Tisza miniszterei bemutatják a frissen kinevezett államtitkáraikat
Kapitány István a közösségi oldalán mutatta be Fábián Ágnest, a minisztérium Gazdaságfejlesztésért felelős államtitkárát. A miniszter bejegyzéséből kiderült, hogy Fábián Ágnes, közgazdász, vállalatvezető, a Henkel Magyarország volt ügyvezető igazgatója. Hazai és nemzetközi vezetői tapasztalattal rendelkezik. „A terület előtt álló kiemelt feladatok közé tartozik a fenntartható növekedés, az innováció ösztönzése, valamint a gazdasági szereplők és az állami döntéshozók közötti bizalmi együttműködés erősítése” – írta Kapitány István.
Vitézy Dávid a Facabook-oldalán közölt egy rövid szakmai önéletrajzot Szemerey Samuról, akit a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkárként dolgozik majd. Az újonnan kinevezett államtitkár építészmérnök, városépítész. „Tervezőként, szakértőként és tanácsadóként az elmúlt két évtizedben városokkal, intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt, emellett számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás és kiállítás kezdeményezője, szervezője és vezetője volt Magyarországon és Európában. Korábban ő volt az új Közlekedési Múzeum projekt építészeti vezetője is” – írta a miniszter.
Pósfai Gábor belügyminiszter Tóth Gábort kérte fel, hogy rendészeti államtitkárként több évtizedes rendvédelmi és civil vezetői tapasztalatát a belügyi szektor megújításának szolgálatába állítsa. A miniszter az újonnan kinevezett államtitkárról egy rövid szakmai önéletrajzot is közölt. „Rendőri pályafutása során különböző szinteken szerzett szakmai tapasztalatot, beosztottként és vezetői pozíciókban egyaránt. Később budapesti rendőrfőkapitányként több ezer rendőr munkáját irányította. Munkája során nemcsak a rendőrség működését ismerte meg részleteiben és szerzett nemzetközi rendészeti tapasztalatot, hanem szoros együttműködésben dolgozott a belügyi ágazat más szervezeteivel is, így a büntetés-végrehajtás, valamint a katasztrófavédelem és a tűzoltóság feladat- és működési rendszereire is rálátott” – írta Tóth Gáborról a miniszter.
Ruszin-Szendi Romulusz egy videót töltött fel közösségi oldalára, amelyben bemutatja a Honvédelmi Minisztérium államtitkárai mellett a helyettes államtitkárokat, valamint a Magyar Honvédség vezetőit is: „Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy a dr. Görög Márta igazságügyi miniszter asszony által vezetett Igazságügyi Minisztériumban parlamenti államtitkárként dolgozhatok a jövőben” – írta Facebook-oldalán Bódis Péter.
Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere egy csoportképen mutatta be frissen kinevezett államtitkárait. Bicskei László parlamenti államtitkárt, Polereczki Andreát, aki a digitalizációért és a digitális állam kialakításáért dolgozik majd, és Horváth Pétert, aki a tudománypolitikáért és innovációért felel majd.
„A korábban már bejelentett Sántha György közigazgatási államtitkárral együtt nagyszerű vezetőkkel vághatunk bele kihívó programunk megvalósításába” – írta a bejegyzélsében a miniszter.
Tarr Zoltán a közösségi oldalán mutatta be a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkárait. „Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy elfogadták az államtitkári felkérést Tompa Enikő, dr. Heidl György, Nagy Ervin és dr. Sári Zsolt. Velük és a korábban bejelentett dr. Kiss Zsuzsanna közigazgatási államtitkárral felállt az a csapat, amellyel együtt megkezdjük a szakmai munkát és az érintettek bevonásával egy működő országot építünk” – írta a miniszter.
[type] => post
[excerpt] => Közigazgatási államtitkár mellett számos államtitkár neve is nyilvánosságra került a vasárnap reggel megjelent Magyar Közlönyben. Magyar Péter javaslatára a köztársasági elnök a vasárnapi nappal 55 személyt nevezett ki.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779632700
[modified] => 1779623588
)
[title] => Megjelentek a Magyar Közlönyben a hivatalos államtitkári kinevezések
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187137&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187137
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187138
[image] => Array
(
[id] => 187138
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tisza-kormany-1.jpg
[original_lng] => 285420
[original_w] => 1108
[original_h] => 624
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tisza-kormany-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tisza-kormany-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tisza-kormany-1-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tisza-kormany-1-1024x577.jpg
[width] => 1024
[height] => 577
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tisza-kormany-1.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tisza-kormany-1.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/tisza-kormany-1.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779612789:12
[_thumbnail_id] => 187138
[_edit_last] => 12
[views_count] => 518
[_algolia_sync] => 94330875000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2104237
[1] => 2104236
[2] => 2056634
[3] => 2080766
)
[tags_name] => Array
(
[0] => államtitkári kinevezések
[1] => Magyar Közlöny
[2] => Magyar Péter
[3] => Tisza-kormány
)
)
[6] => Array
(
[id] => 186969
[content] =>
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter magyar miniszterelnök találkozójára a két ország által diplomáciai csatornákon egyeztetett helyszínen és időpontban kerül sor – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Ezt a dátumot és időpontot a megállapodásunk állása, a tárgyalócsoportjaink munkája alapján fogjuk meghatározni, amelyek egyébként mindkét oldalon már megalakultak, a magyar oldalon és a mi oldalunkon is, tárgyalócsoportjaink konzultációinak első fordulója lezajlott.”
A külügyminiszter hozzátette, hogy svédországi látogatása során konzultációkat kezdett Tarasz Kacska európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettessel és Orbán Anita külügyminiszterrel. „Több mint hat órán át tartott. Elolvastam a jelentést, most belsőleg megvitatjuk ezeknek a tárgyalásoknak vagy konzultációknak az eredményeit, és az első következtetésem mindenképpen az, hogy előrelépés történt” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter magyar miniszterelnök találkozójára a két ország által diplomáciai csatornákon egyeztetett helyszínen és időpontban kerül sor – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779480180
[modified] => 1779471168
)
[title] => Szibiha: Zelenszkij és Magyar Péter találkozója egyeztetett helyen és időpontban lesz, az előkésztés jól halad
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186969&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186969
[uk] => 186985
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186970
[image] => Array
(
[id] => 186970
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-11.jpg
[original_lng] => 20563
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-11-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-11-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-11.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-11.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-11.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-11.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-11.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779470689:8
[_thumbnail_id] => 186970
[_edit_last] => 12
[views_count] => 917
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 91193748000
[_oembed_36aa7fe0c3ffe22635c7f6716d3df2e3] =>
First personal meeting with @_OrbanAnita in Helsingborg.
We took stock of this week’s first round of bilateral expert-level consultations on national minorities and agreed to hold the second round next week.
Az Európai Uniónak Ukrajna előtt az évek óta tagjelölt nyugat-balkáni államokat kellene felvennie – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Bécsben az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva.
Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásával kapcsolatban a kormányfő elmondta, hogy ez nem holnap vagy holnapután, hanem ha egyáltalán, legkorábban tíz év múlva lesz lehetséges. Úgy fogalmazott: nem csupán Magyarország, hanem szinte minden uniós tagállam kormányának egybehangzó véleménye az, hogy nem lehet a csatlakozásnak két eltérő módja. Mindenkinek, aki csatlakozni kíván az EU-hoz, ugyanazokon az eljárásokon kell átesnie, és ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie – tette hozzá Magyar Péter.
A magyar kormányfő felhívta figyelmet arra, hogy amennyiben Ukrajna megfelel a feltételeknek, a háború véget ér, és továbbra is tag kíván lenni, Magyarország népszavazást tart erről a kérdésről. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ezzel nem lenne egyedül az EU-ban, mert már több országban tartottak referendumokat más államok uniós csatlakozásáról.
Magyar Péter az uniós integráció kapcsán szorgalmazta, hogy az EU először azokat a tagjelölteket vegye fel, amelyek már évek óta készülnek a csatlakozásra, sok áldozatot hoztak, kötelezettségeket vállaltak, és ígéreteket teljesítettek, mielőtt újabb országoknak valamilyen státuszt ígérnének. Jelezte, máskülönben az EU hitelét vesztené a nyugat-balkáni országokban. Rávilágított, hogy a Balkán stabilitása és biztonsága nemcsak a szűkebb térség, de Európa érdekét is szolgálja.
„Ezért szeretnék mindenkit arra biztatni, hogy először közösen korábbi kötelezettségeinket teljesítsük, mielőtt különböző ígéreteket tennénk az Európai Unió nevében” – tette hozzá.
Május 9-én esküt tettek a magyar parlament frissen megválasztott képviselői, valamint a törvényhozás új elnöke, Forsthoffer Ágnes, továbbá az új miniszterelnök is letette hivatali esküjét. Az alakuló ülésen részt vettek a határon túli magyar szervezetek képviselői is: Kárpátalját Brenzovics László, a KMKSZ újraválasztott elnöke, valamint Zubánics László, az UMDSZ elnöke képviselte.
Hétfőn a frissen megalakult parlamenti szakbizottságok meghallgatták a miniszterjelölteket, majd kedden az új kormány – Magyar Péter vezetésével – letette az esküt.
Az ülés elején a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt. Ezt követően az államfő köszöntötte az április 12-i országgyűlési választáson mandátumot szerzett képviselőket és a 11 nemzetiségi szószólót, valamint bejelentette a megbízólevelek átvételét. Sulyok Tamás korelnöknek kérte fel Vitányi Istvánt (Fidesz), akinek átadta az ülés vezetését. A korelnök a házbizottság megalakulásáig vezeti az ülést. A parlament ezt követően elfogadta az alakuló ülés napirendjét.
A mandátumok igazolását követően az Országgyűlés egyhangú döntéssel erősítette meg a képviselők és nemzetiségi szószólók mandátumát, majd a képviselők esküt tettek Magyarország és az Alaptörvény szolgálatára. A nemzetiségi képviselők saját nyelvükön, többek között lovári, beás, román és horvát nyelven mondták el esküjüket.
A 199 fős parlamentbe a Tisza párt színeiben 141 képviselő jutott be, ami a kormánypártnak bő kétharmados többséget jelent az új Országgyűlésben. Ezentúl az ülésteremben az elnöki pulpitus jobb oldalán és középen a Tisza párt politikusai foglalnak helyet, mellettük a KDNP 8 tagú frakciója, majd a Fidesz 44 képviselője, bal szélen pedig a Mi Hazánk 6 képviselője kapott helyet.
Vitányi István korelnök bejelentette a képviselőcsoportok megalakulását. A Tisza párt frakcióját Bujdosó Andrea, a Fidesz frakcióját Gulyás Gergely vezeti. A KDNP-frakció vezetője Rétvári Bence, a Mi Hazánk-frakciójának élén pedig Toroczkai László áll majd.
Ezt követően nyílt szavazással megválasztották az Országgyűlés alelnökeit, törvényalkotásért felelős alelnökét és jegyzőit. A közös indítványnak megfelelően az Országgyűlés alelnökének választották Hallerné Nagy Anikót és Kőszegi Krisztiánt (Tisza), Vitályos Esztert (Fidesz), Latorcai Csabát (KDNP) és Dúró Dórát (Mi Hazánk), törvényalkotásért felelős alelnöknek Rák Richárdot (Tisza). A képviselőcsoportok megalakulásával, valamint az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával létrejött a Házbizottság. A testület tagjai Forsthoffer Ágnes házelnök, Hallerné Nagy Anikó, Kőszegi Krisztián, Vitályos Eszter, Latorcai Csaba, Dúró Dóra alelnökök, Rák Richárd törvényalkotásért felelős alelnök, valamint Bujdosó Andrea Anna a Tisza, Gulyás Gergely a Fidesz, Rétvári Bence a KDNP és Toroczkai László a Mi Hazánk frakcióvezetője.
Két nappal az új országgyűlés alakuló ülése után, hétfőn 13 parlamenti bizottság ülésezett, a cél egyértelműen az volt, hogy a lehető leggyorsabban, kedden délutánra az összes miniszterjelöltet meghallgassák és megszavazzák a bizottságok. Ennek megfelelően május 12-én, kedden megalakult az új, Magyar Péter vezette kormány, az Országgyűlés plenáris ülésén letették az esküt.
[type] => post
[excerpt] => Május 9-én esküt tettek a magyar parlament frissen megválasztott képviselői, valamint a törvényhozás új elnöke, Forsthoffer Ágnes, továbbá az új miniszterelnök is letette hivatali esküjét. Az alakuló ülésen részt vettek a határon túli magyar szerv...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1778599800
[modified] => 1778600812
)
[title] => A KMKSZ elnöke is jelen volt az Országgyűlés alakuló ülésén
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186034&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186034
[uk] => 186150
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 186037
[image] => Array
(
[id] => 186037
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[original_lng] => 254474
[original_w] => 1280
[original_h] => 960
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778661642:8
[_thumbnail_id] => 186037
[_edit_last] => 5
[views_count] => 732
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 884682095002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 28954
[1] => 2140
[2] => 2056634
[3] => 134
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Brenzovics Lálszó
[1] => Magyar Országgyűlés
[2] => Magyar Péter
[3] => Zubánics László
)
)
[9] => Array
(
[id] => 185775
[content] =>
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gratulált szombaton Magyar Péternek ahhoz, hogy megkezdte munkáját Magyarország miniszterelnökeként.
Az államfő az X-en tett bejegyzésében kiemelte: szimbolikus értékű, hogy Magyar Péter beiktatása éppen Európa napján történt.
„Ukrajna kész fejleszteni az együttműködést Magyarországgal, és erős kapcsolatokat építeni a két ország között a jószomszédi viszony és a népeink iránti kölcsönös tisztelet talaján. Együtt nagyobb erőt adhatunk népeinknek, és egész Európát is erősebbé tehetjük” – hangsúlyozta Zelenszkij, sikereket és eredményes munkát kívánva Magyar Péternek miniszterelnöki tisztségében.
