Két héttel ezelőtt tartották a litván parlamenti választások első fordulóját, amelyen az eddig ellenzékben lévő Szociáldemokraták (LSDP) szerezték a legtöbb szavazatot (19,7 százalékot), annak ellenére, hogy a legtöbb kerületben (a 71-ből 26-ban) a kormányon lévő legnagyobb párt, a jobboldali-konzervatív kereszténydemokraták (TS-LKD) végeztek az élen, és a listás szavazatokban sem maradtak le annyira (18,4 százalék), mint ahogyan azt a közvélemény-kutatások előrevetítették. Habár a választási térkép közel sem volt annyira egysíkú, mint azt a hazai választásokon megszokhattuk.
Litvániában – hasonlóan Magyarországhoz – vegyes választási rendszer van érvényben, így mind listás, mind egyéni választókerületi mandátumokat is osztanak, viszont az egyéni mandátumok sorsa – eltérően Magyarországtól – (ha szükséges) két fordulóban dől el, attól függően, hogy az első fordulóban mekkora győzelmet szerzett az első helyen végzett jelölt.
A két forduló biztosítja azt, hogy a legnagyobb elutasítottsággal rendelkező párt ne kerüljön hatalomra.
Az első fordulóban ki is osztották az összes listás mandátumot, amelyben az eredményből fakadóan rendkívül kiegyenlített volt a helyzet: az LSDP 18, a TS-LKD 17, az egy évvel ezelőtt alapított populista párt (Nemuno Aušra – PPNA) pedig 14 képviselőt juttatott be a Seimasba, vagyis a litván törvényhozásba.
Ha a lenti térképre tekintünk, akkor látható, hogy a baloldal inkább a vidéki térségekben, míg a jobboldal sokkal inkább a nagyvárosokban, Vilniusban, Kaunasban és Klaipédában szerezte a legtöbb szavazatot. A legszínesebb kép az ország nyugati, kevésbé fejlett részén rajzolódott ki az első forduló után, ami azonban némileg leegyszerűsödött a második fordulóra.
Mindezek mellett már az első fordulóban eldőlt 71-ből 8 egyéni mandátum sorsa, amelyből kettőt-kettőt az LSDP és a lengyel kisebbséget képviselő párt (LLRA–KŠS), egyet-egyet pedig a TS-LKD, a PPNA, a liberálisok (LS) és egy független képviselő szereztek meg.
A második fordulóban az LSDP állva maradt 37 képviselőjelöltjéből 32 végzett az élen, míg a jelenleg is kormányzó TS-LKD 33 jelöltjéből csupán 10 szerzett mandátumot. A legtöbb fordítást a baloldal tudta végrehajtani, akik nyolc olyan kerületben tudtak nyerni, ahol korábban a kormánypártok szerezték a legtöbb szavazatot.
A legnagyobb frakciót az 52 képviselővel rendelkező Szociáldemokraták adják majd, míg az előző választáshoz képest 22 képviselői helyet veszítő jobboldal most csak 28 mandátumot szerzett. A kormányalakításhoz szükséges többséget (minimum 71 képviselő) azonban egyik párt sem érte el, így a baloldalnak is koalíciót kell kötnie. Erre a legnagyobb esélye a Seimasba újonnan bekerült Demokraták Szövetségével (DSVL) és a Farmerek és Zöldekkel (LVŽS) van, akikkel együtt már 74 mandátumot birtokolnának.
A három párt ugyanis már az első forduló után megállapodott abban, hogy támogatják a szociáldemokraták elnökének, listavezetőjének és európai parlamenti képviselőjének, Vilija Blinkevičiūtėnak a miniszterelnökké választását. Habár a pártvezető a választások éjszakáján még azt nyilatkozta, hogy még nem eldöntött, kit jelölnek a miniszterelnöki pozícióra.
A választások előtti legfőbb kampánytémák között a magas infláció, a romló közszolgáltatások, a jövedelemegyenlőtlenségek és az orosz agressziótól való félelem szerepeltek.
Ez utóbbi olyannyira fontos a litvánok számára, hogy az ország háromnegyede úgy gondolja, hogy Oroszország a közeljövőben megtámadhatja az országot.
Az ettől való félelmet az táplálja, hogy az országnak mind Belarusszal, mind Oroszország exklávéjával, Kalinyingráddal hosszú közös határa van. Ennek megfelelően a szociáldemokraták a védelmi kiadások és program folytatásának szükségességét hangsúlyozták a kampány során.
