Az Európai Parlament (EP) LIBE (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi) bizottsága kedden bemutatta a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek szabályozására szolgáló európai keret létrehozására irányuló jelentéstervezetét, amelyben többek között kötelezővé tenné a migránsok tagállamok közötti elosztását.
A LIBE elnöke, Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista politikus, a jelentéstervezet ismertetésekor hangsúlyozta: „az Európai Unióban hiányzik a szolidaritás, ezért intézkedéseket kell hozni annak garantálása végett”. „Azt akarom, hogy a migránsok elosztása kötelező érvényű legyen, ez lenne az első lépés, amellyel képesek lennénk a bevándorlókat elsőként befogadó tagországokat tehermentesíteni – jelentette ki.
Mint mondta, a „válság” kifejezést az uniós parlamenti jelentéstervezet szerint olyan helyzetre alkalmaznák, amikor tömeges beáramlás történik, vagy a mentőakciók során nagyszámú migráns védelmét kell biztosítani. Az elosztás az ország lakosainak száma, a GDP és a munkanélküliségi ráta alapján történne.
A képviselő kifejtette, hogy a jelenlegi migrációs és menekültügyi rendszer a legtöbb terhet az olyan, frontvonalban lévő országokra hárítja, mint Spanyolország, Görögország Olaszország. „Ez igazságtalan és elfogadhatatlan”- fogalmazott Aguilar.
A jelentéstervezet azt is javasolja, hogy mind az Európai Parlament, mind a tagállami kormányokat tömörítő Tanács kérhessen értékelést az illegális migránsok helyzetéről az Európai Bizottságtól. Továbbá azt szorgalmazza, hogy azok a migránsok, akik megalapozott indokokkal folyamodnak menekültstátuszért, „azonnali, prima facie” (prima facie: első pillantásra, első benyomás alapján)védelmet kaphassanak. Ebben az esetben menedékkérelmük feldolgozása csupán egy hónapot venne igénybe.
Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben mutatta be az uniós migrációs és menekültpolitikai szabályozásáról szóló javaslatát. Az Európai Parlament LIBE bizottsága a jogalkotási folyamat keretében jelentéstervezetet készített, amelyet a bizottság tagjainak, majd az EP plenáris ülésének is meg kell szavaznia.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Sargentini újratöltve, avagy a brüsszeli előítéletek maradnak, de az élet megy tovább – kommentálta az magyar igazságügyi miniszter közösségi oldalán hétfőn az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) őszi magyarországi látogatásáról készült jelentését.
Varga Judit hozzátette: a LIBE őszi magyarországi látogatásáról készült jelentés „ismét negatív színben próbálja feltüntetni Magyarszágot”. Megjegyezte: „természetesen már az EP is készíti az állásfoglalását”.
Varga Judit szerint úgy tűnik, „a tisztelt balliberális képviselők nem olvasták el a nekik ajándékozott könyvünket, ellenkező esetben számukra is kiderült volna: a Sargentini-jelentés számos vonatkozásban nem felel meg a valóságnak, emiatt pedig következtetései is megalapozatlanok, így nem szolgálhat további eljárások és jelentések alapjául sem”.
Az igazságügyi miniszter megerősítette: Magyarország kitart eddigi álláspontja mellett. „Az európai értékeket mindig tiszteletben tartottuk, a jogállamisági elvárásoknak mindig megfeleltünk, elvárjuk ugyanakkor, hogy azokat a brüsszeli intézmények is betartsák!” – fogalmazott a tárcavezető.
Varga Judit bejegyzésében azt írta, felszólítják az Európai Parlamentet, hogy „hagyjon fel a politikai nyomásgyakorlással és a hazánk elleni lejárató kampánnyal, a saját szabályaik semmibe vétele helyett pedig végre térjenek vissza az európai értékekhez és hagyják békén a tagállamokat”.
„Mit ad Isten, a LIBE-bizottságban pont ma kerül a napirendre a magyarországi misszió. Illúzióink persze nincsenek, mindenesetre kíváncsian várjuk a szakbizottság jelentéstételét” – írta közösségi oldalán az igazságügyi tárca vezetője.
Varga Judit igazságügyi miniszter egyértelművé tette az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottságának küldöttsége számára, hogy Magyarország szabad, független ország és a bizottságnak semmiféle hatalma nincs felette. Erről a miniszter számolt be a Budapesten tartózkodó küldöttséggel folytatott egyórás megbeszélést követő sajtótájékoztatón csütörtökön.
Kifejtette: Brüsszelben már megkezdődött a 2022-es választási kampány; a LIBE bizottság politikai testület, Budapestre érkezett küldöttsége négy baloldali, illetve liberális és három jobboldali, konzervatív tagból áll.
A jogállami viták értékviták, nem a jog betartásáról szólnak. Ezekre csak politikai válaszokat lehet adni. A 7. cikkelyes eljárás is erről szólt, most pedig az európai baloldali többség nem hagyja, hogy a magyarok megvédjék a gyerekeiket. A LIBE bizottság már nyáron támadást intézett a magyarok ellen a gyerekvédelmi törvény miatt – emlékeztetett Varga Judit.
Jelezte: azt is tisztázta a küldöttséggel, hogy a 7. cikkelyes eljárás jelen szakaszában az EP-nek – és így a LIBE bizottságnak – semmi dolga. Most az EU Tanácsa előtt van az ügy. Az EP próbál ugyan nyomást gyakorolni az eljárásra a „tanácsi” szakaszban is, de ehhez nincs joga. Az EP „várja ki a sorát!” – mondta a miniszter. „Ez egy politikai boszorkányüldözés, (…) ahol a vádirat megegyezik az ítélettel” – fűzte hozzá. Ugyanakkor köszönetet mondott azoknak a képviselőknek, akik a magyar álláspont mellett szólaltak fel. „Európa még sokszínű” – jegyezte meg.
Varga Judit elmondta, hogy a küldöttség tagjainak útravalóul azt a könyvet adta, melyben részletesen cáfolták a korábbi Sargentini-jelentést.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ban az emberi méltóság, szabadság és demokrácia alapvető érték, a magyar kormány pedig csak a magyar nép demokratikus döntésének akar megfelelni.
Kérdésre válaszolva közölte: visszautasította a vádaskodásokat és a LIBE bizottság küldöttségét tájékoztatta arról, hogy a vitatott gyermekvédelmi törvény nem a felnőttekről szól.
Az EU helyreállítási alapjára vonatkozó kérdés kapcsán a miniszter leszögezte: „nem fogunk engedni a zsarolásnak”. „A nonszenszek nonszensze”, hogy értékvitához próbálják kötni a kifizetéseket, ráadásul egy közös hitelfelvétel után lehet olyan ország, amelyik nem jut hozzá a pénzhez – tette hozzá.
Varga Judit elmondta, hogy a 2006. őszi események kapcsán megkérdezte a LIBE bizottság küldöttségét, kezdeményeztek volna-e eljárást, de kitérő választ kapott. Mint ahogy az sem derült ki: miért nem foglalkozik a bizottság azzal, hogy az egyesült magyar ellenzéknek vannak nyíltan antiszemita nézeteket valló képviselői is – jegyezte meg az igazságügyi miniszter.
Az Európai Parlament LIBE (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi) bizottságának küldöttsége egy előre megírt ítélettel érkezett Magyarországra – mondta a magyar igazságügyi miniszter csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Varga Judit a küldöttség tagjaival való találkozó előtt azt mondta, Magyarország egy szabad és független ország, amely tagja az Európai Uniónak; az Európai Parlament pedig az unió egyik intézménye, és semmiféle hatásköre, hatalma vagy jogköre sem lehet egy szuverén ország felett.
„Ennek jegyében, a nemzetközi udvariasság, turizmus és diplomácia jegyében készülök a találkozóra, hiszen szívesen tájékoztatom őket, hogyha vannak kérdéseik a magyar jogrendszer különlegességeiről” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: ne legyenek „illúzióink”, hiszen Brüsszelben is megkezdődött a magyar országgyűlési választási kampány, amiben az ellenzéknek segítenének.
