Libanon új miniszterelnöke szombaton megalakította kormányát, amely az ország első teljes jogú kormánya 2022 óta.
Joseph Aun libanoni államfő közleményben jelentette be, hogy elfogadta Navaf Szalám korábbi ügyvezető kormányának lemondását, és aláírta a rendeletet a Szalám vezette új kormány megalakulásáról.
Aunt, a hadsereg addigi főparancsnokát január elején, több mint két év és számos próbálkozás után választották meg köztársasági elnökké. Az ország törvényei értelmében az államfő jelölheti ki vagy mozdíthatja el a miniszterelnököt.
A Libanon vallási csoportjai közötti hatalommegosztási megállapodás értelmében az elnöknek maronita kereszténynek, a miniszterelnöknek szunnita, a parlament elnökének pedig síita muszlim vallásúnak kell lennie. A síiták részéről a legerősebb tömörülés az Irán támogatását élvező Hezbollah és az Amal Mozgalom, a keresztények részéről pedig a Libanoni Erők nevű mozgalom.
Az utolsó pillanatban jött egy komoly változás a háborús övezetben – Maradnak az izraeli katonák
Szalám 24 miniszterből álló új kabinetjének tagjai egyenlő arányban képviselik a keresztény és a muzulmán felekezeteket.
A diplomáciában járatos Szalám, a Nemzetközi Bíróság korábbi elnöke a bejrúti elnöki palotában újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy kormánya a pénzügyi reformokat, az újjáépítést és az Izraellel közös határon a stabilitás letéteményesének tekintett ENSZ-határozat végrehajtását helyezi előtérbe.
Szalám reményét fejezte ki, hogy a politikailag sokszínű kabinet tagjai „harmonikusan együtt fognak működni”.
„Ez a kormány arra fog törekedni, hogy helyreállítsa a bizalmat a polgárok és az állam, Libanon és arab környezete, valamint Libanon és a nemzetközi közösség között” – hangsúlyozta.
A kormányalakítás egy olyan időszakban sikerült az országban, amikor az Izrael és Hezbollah közötti harcok és a tűzszünet megkötése után újjá kell építeni a komoly károkat elszenvedett déli régiót, és Bejrút azon fáradozik, hogy fenntartsa a biztonságot déli határa mentén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal beszélt telefonon Libanon elnökével Joseph Aounnal. Erről Zelenszkij számolt be a Telegramon.
„Ma tartottam első beszélgetésemet Libanon elnökével, Joseph Aounnal. Gratuláltam megválasztása alkalmából, stabilitást és biztonságot kívántam Libanonnak, valamint az egész Közel-Kelet számára” – olvasható az üzenetében.
Zelenszkij köszönetet mondott Libanon támogatásáért Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt.
„Az orosz agresszió ellenére Ukrajna továbbra is megbízható garanciát jelent a globális élelmiszerbiztonság számára. Felajánlottam, hogy Libanonban létrehozhatnánk egy élelmiszergyűjtő pontot, amely segítene az ország lakosságának” – tette hozzá Zelenszkij.
Izrael felajánlotta, hogy átadja Ukrajnának a libanoni háború során a védelmi erők által lefoglalt orosz gyártmányú fegyvereket, illetve bármilyen orosz fegyvert, amelyet Izrael ellenségeitől zsákmányolt.
Ezt az ukrán nagykövetség közölte, miután Ukrajna izraeli nagykövete, Jevhen Kornijcsuk találkozott a külügyminiszter-helyettes Sharren Haskellel.
Kiemeltük, hogy ez a kezdeményezés fontos lépés a közös fenyegetések elismerésében, amelyekkel mindkét ország szembesül. Az ukrán fél kifejezte reményét, hogy kedvező döntés születik e kérdésben
– áll a nagykövetség közleményében.
Kornijcsuk és Haskel a két ország előtt álló aktuális közös kihívásokat is megvitatták, különös figyelmet fordítva Irán és Oroszország katonai együttműködésére, amely mind Ukrajnának, mind Izraelnek nemzetbiztonsági fenyegetést jelent.
A találkozó során szó volt a kétoldalú kapcsolatok aktívabbá tételéről magas és legmagasabb szinten, valamint a gazdasági, konzuli és humanitárius együttműködés erősítéséről.
[type] => post
[excerpt] => Izrael felajánlotta, hogy átadja Ukrajnának a libanoni háború során a védelmi erők által lefoglalt orosz gyártmányú fegyvereket, illetve bármilyen orosz fegyvert, amelyet Izrael ellenségeitől zsákmányolt.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1737630480
[modified] => 1737559311
)
[title] => Izrael felajánlotta, hogy átadja Ukrajnának a libanoni háború során a védelmi erők által lefoglalt orosz gyártmányú fegyvereket
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=138533&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138533
[uk] => 138459
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 138460
[image] => Array
(
[id] => 138460
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004.webp
[original_lng] => 58896
[original_w] => 1200
[original_h] => 525
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004-300x131.webp
[width] => 300
[height] => 131
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004-768x336.webp
[width] => 768
[height] => 336
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004-1024x448.webp
[width] => 1024
[height] => 448
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004.webp
[width] => 1200
[height] => 525
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004.webp
[width] => 1200
[height] => 525
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/67147419-1004.webp
[width] => 1200
[height] => 525
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737552112:5
[_thumbnail_id] => 138460
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1296
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_bbde5b6ef3107288c2165da7a7c6dcab] =>
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Több mint két év és számos próbálkozás után sikerült a libanoni parlamentnek megválasztania az új államfőt csütörtökön, a szavazás értelmében Joseph Aun, a hadsereg eddigi főparancsnoka kerül az elnöki székbe.
A 128 képviselő közül 99 támogatta Joseph Aunt a szavazás második fordulójában. A reggeli első fordulóban még csak 71 szavazatot szerzett, ami nem biztosította a szükséges kétharmados többséget. Új korszak kezdődik Libanon történetében – jelentette ki megválasztása után Joseph Aun. Az új elnök hangsúlyozta, hogy a lehető legjobb kapcsolatokra fog törekedni az arab államokkal, és elkötelezett az Izraellel kötött tűzszünet tiszteletben tartása mellett. Az előző államfő, Michel Aun mandátuma 2022 októberében járt le, és az államfői feladatköröket ideiglenesen a miniszterelnök vette át.
A Libanon vallási csoportjai közötti hatalommegosztási megállapodás értelmében az ország parlamentje szavaz az elnök személyéről, akinek maronita kereszténynek kell lennie. Az alkotmány azt is előírja, hogy a miniszterelnöknek szunnita, a parlament elnökének pedig síita muszlim vallásúnak kell lennie. Michel Aun távozása után a parlament tizenhárom alkalommal próbálkozott az elnökválasztással. Joseph Aun az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia által támogatott jelölt volt. A libanoni síita Hezbollah milícia korábban egy másik jelölt mögé állt be, aki végül szerdán kiszállt a versenyből.
Libanonban már korábban is előfordult, hogy politikai és eljárásrendi okokból hosszú időn keresztül nem tudtak új államfőt választani. A leghosszabb ideig, csaknem két és fél évig, 2014 májusa és 2016 októbere között maradt üres az elnöki szék. Libanonban az államfő jelölheti ki vagy mozdíthatja el a miniszterelnököt, illetve a kormány tagjait. Az immár hatodik éve súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal küszködő országban jelenleg hatalmon levő ügyvivő kormány csak csökkentett hatáskörrel működik, mert tagjait nem megválasztott államfő nevezte ki.
A 60 éves Joseph Aunt 2017 márciusában nevezték ki a fegyveres erők élére, mandátuma 2024 januárjában járt volna le, de két alkalommal is meghosszabbították az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus miatt. Joseph Aunt, a hadsereg főparancsnokát csütörtökön választotta meg államfővé a libanoni parlament a második fordulóban, miután két éven át a tisztség betöltetlen volt. Az ország hosszú ideje mély válságban van, amit csak tovább súlyosbított a novemberben tűzszünettel véget ért háború Izrael és a Hezbollah között.
Gideon Szaár izraeli külügyminiszter az X közösségi portálon reményét fejezte ki, hogy az új libanoni elnök megválasztása a hosszú politikai válság után hozzájárul az ország stabilitásához és a jószomszédi kapcsolatokhoz.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke kijelentette: bízik abban, hogy Libanon az új elnök vezetése alatt képes lesz legyőzni „az izraeli agresszió hatásait”, és „libanoni testvéreik megtalálják a sikert és a jólétet”.
Szaúd-Arábia és Katar is üdvözölte Aun megválasztását. A katari külügyminisztérium közleményben üdvözölte az új libanoni elnököt és reményét fejezte ki, hogy a megválasztása erősíti Libanon „biztonságát és stabilitását”.
Irán libanoni nagykövetsége az X-en közzétett üzenetében reményét fejezte ki, hogy a két ország a különböző területeken együttműködik majd a „közös érdekek” szolgálatában. Teherán szerint a választás, amely a libanoni csoportok és pártok többsége közötti megegyezés és konszenzus eredménye, siker lesz majd egész Libanon számára.
António Guterres ENSZ-főtitkár az új államfőt üdvözölve arra bátorította, hogy „mielőbb alakítson új kormányt”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai Amar Bendzsjama algériai ENSZ-nagykövet, a BT soros elnöke által felolvasott közleményükben hangsúlyozták a libanoni elnök megválasztásának a fontosságát abban, hogy maradéktalanul biztosítsa az állami intézmények működését szemben a sürgető gazdasági és biztonsági kihívásokkal. A BT hangsúlyozta az ország stabilitásának, területi épségének, szuverenitásának és politikai függetlenségének a fontosságát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „reménysugárként” üdvözölte Libanon új elnökének megválasztását a háború dúlta ország számára. „Az út nyitva áll most a stabilitás és a reformok előtt. Európa támogatja ezt az utat” – írta az X-en az EB elnöke.
Emmanuel Macron francia elnök „teljes sikert” kívánt az újonnan megválasztott libanoni elnöknek, és telefonon megállapodott vele, hogy a közeljövőben Libanonba látogat – közölte a francia elnöki hivatal.
Macron jelezte libanoni kollégájának, hogy „Franciaország támogatja a libanoniak egyesítésére, vágyaik és igényeik kielégítésére, valamint Libanon gazdasági fellendüléséhez, az újjáépítéséhez, a stabilitásához és a szuverenitásához vezető reformok véghezviteléhez képes kormány gyors megalakítására irányuló erőfeszítéseket” – tette hozzá az Élysée-palota.
Annalena Baerbock német külügyminiszter az X-en megjegyezte, hogy az új libanoni elnök megválasztása „alkalmat teremt a reformokra és az átalakításokra”. Hozzátette, hogy „Németország Libanon oldalán áll a jövő útján”.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök a bizalmáról biztosította az új libanoni elnököt és kijelentette: erősen hisz abban, hogy Joseph Aun a megfelelő vezető Libanon számára ebben az időszakban – áll a Fehér Ház által kiadott közleményben.
Az Egyesült Államok bejrúti nagykövete, Lisa Johnson örömét fejezte ki Joseph Aun megválasztása kapcsán. A Egyesült Államok nagykövetsége az X-en közölte, hogy eltökélt szándéka „szoros együttműködésben” dolgozni együtt Joseph Aunnal, amikor megkezdi az ország egyesítésére irányuló erőfeszítéseit, a reformok megvalósítását és Libanon virágzó jövőjének szavatolását.
Az orosz külügyminisztérium közleményben üdvözölte Aun megválasztását, és reményét fejezte ki, hogy hatalomra kerülése lehetővé teszi az ország politikai stabilitását és gazdasági fellendülését.
Szerda hajnalban lépett életbe a korábban bejelentett tűzszünet Izrael és a libanoni síita fegyveres szervezet, a Hezbollah között, véget vetve a közel 14 hónapig tartó konfliktusnak – számolt be Shiri Zsuzsa, az MTI jeruzsálemi tudósítója.
A megállapodás szerint a következő hatvan napon az izraeli hadsereg fokozatosan kivonul Dél-Libanonból, ahol a hivatalos libanoni hadsereg ötezer katonát fog állomásoztatni a Litani folyótól délre fekvő térségben, és az izraeli határnál harminchárom helyen állásai lesznek, hogy ezzel megakadályozzák az Iránból támogatott Hezbollah ismételt térnyerését.
A Hezbollahnak a Litani vonalától északra kell távoznia, és katonai infrastruktúráját fel kell számolnia az izraeli határ közelében.
Az Egyesült Államok a tűzszüneti egyezmény mellékletében garanciát vállalt arra, hogy Izraelnek jogában áll válaszolnia a fegyvernyugvás minden megsértésére.
Az összetett közvetítői folyamatban Izrael washingtoni diplomatákkal tárgyalt, akik egyezségre jutottak a hivatalos libanoni hatóságokkal, melyek végrehajtották az egyezkedést a Hezbollahhal, és kötelezettségeket vállaltak magukra nézve. Izrael mellett Washington és Bejrút is szerződő fél az egyezményben.
A helyszíni beszámolók szerint hajnal óta hallgatnak a fegyverek Izrael északi határánál, ahol a Hezbollah tavaly október 8-án, egy nappal a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadása után lőni kezdte Libanonból a környező izraeli településeket – kiváltva Izrael ellencsapásait.
A tűzszünet életbe lépése után több mint egy órával autók tömege indult Libanonban dél felé a több hónapos harcok miatt kitelepített emberekkel. Izraelben viszont egyelőre óvatosak, nem jeleztek tömeges hazatérőket az ország északi részéről kitelepítettek körében.
Izrael – mint a hadsereg közléseiből kiderül – a harcok kezdete óta kedden, közvetlenül az egyezmény aláírása előtt mérte a legsúlyosabb légicsapásokat Bejrútra, és az izraeli szárazföldi egységek ekkor érték el a Dél-Libanon északi határát jelző Litani folyót. A várható tűzszünet hírére a Hezbollah már vasárnap kiemelkedően sok, mintegy 250 lövedéket indított Izrael felé, olyan mennyiséget, mint legutóbb Hasszan Naszrallah sejk, a szervezet vezetőjének a megölését követően, szeptember végén indítottak.
Aviháj Edri, az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője arra figyelmeztette szerda hajnalban a libanoni civileket, hogy még ne térjenek vissza a dél-libanoni falvakba.
„Ne menjen az IDF evakuálta falvak vagy a környéken tartózkodó IDF-erők felé. Az ön és családja biztonsága érdekében kerülje el ezt a területet” – közölte arab nyelven. „Az IDF tájékoztatja önöket az otthonukba való visszatérés biztonságos időpontjáról” – tette hozzá.
A harcok elmúlt közel tizennégy hónapjában több mint háromezerötszáz libanoni vesztette életét, és több mint tizenötezren megsebesültek. Mintegy százötven izraelit öltek meg a Libanonból indított rakéták és drónok, vagy haltak meg szárazföldi műveletek közben, és több százan megsebesültek.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Szerda hajnalban lépett életbe a korábban bejelentett tűzszünet Izrael és a libanoni síita fegyveres szervezet, a Hezbollah között, véget vetve a közel 14 hónapig tartó konfliktusnak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1732721100
[modified] => 1732720712
)
[title] => Életbe lépett a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között Libanonban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133619&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133619
[uk] => 133662
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 133620
[image] => Array
(
[id] => 133620
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo.jpg
[original_lng] => 282636
[original_w] => 1520
[original_h] => 855
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo.jpg
[width] => 1520
[height] => 855
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo.jpg
[width] => 1520
[height] => 855
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/izrael-hezbollah-zaszlo.jpg
[width] => 1520
[height] => 855
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732727989:8
[_thumbnail_id] => 133620
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 701
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d8bf24f4dfbf5b0ac0c68ea9e982799d] =>
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Az ellenségnek tudnia kell, hogy a libanoni falvak és városok lebombázásával nem fogják visszavonulásra kényszeríteni a Hezbollah milíciáját, a szervezet fegyveresei képesek napokig, hetekig, akár hónapokig is kitartani – jelentette ki Naím Kászim, az Irán támogatta síita szervezet új vezetője szerdai televíziós beszédében.
Naím Kászim megölt elődje háborús stratégiájának folytatását ígérte a mozgalomhoz tartozó al-Manar csatornán közvetített beszédében. A Hezbollah a háború útján marad, és a korábbi vezetője, Haszan Naszrallah által felvázolt politikai keretek között folytatja tevékenységét – emelte ki.
A kedden megválasztott új vezető (főtitkár) elengedhetetlennek nevezte a Gázai övezet támogatását ahhoz, hogy a térség képes legyen szembeszállni az Izrael jelentette fenyegetéssel.
„Biztosan legyőzünk titeket, mert ez a föld a mienk. Távozzatok a földjeinkről, mert ha itt maradtok, súlyos árat fogtok fizetni érte” – üzente beszédében Izraelnek.
„Amikor a libanoni férfiak Izrael ellen harcolnak a határokon, azzal a libanoni földet szabadítják fel. Nem Irán használ fel minket az Izrael elleni harcokhoz, mint ahogyan egyesek állítják” – fejtette ki.
Bár elismerte, hogy Haszan Naszrallah szeptemberi likvidálásával Izrael valóban csapást mért a Hezbollahra, Kászim arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezet képes bármilyen megüresedett pozíciót betöltetni egy arra alkalmas emberrel.
Kászim eddig a Hezbollah főtitkárhelyettese volt, több mint 30 éven át a mozgalom vezető személyisége.
Egy október 8-i közvetítésben egy meg nem nevezett helyről, függönyök előtt beszélve hangoztatta: a Hezbollah és Izrael közötti konfliktus olyan háború, amely arról szól, hogy ki fog előbb sírva fakadni, és az nem a Hezbollah lesz. Azt állította, hogy a szervezet ütőképessége sértetlen maradt Izrael „fájdalmas csapásai” ellenére. Hozzátette azonban, hogy a mozgalom támogatja a vele szövetséges Nabih Berri parlamenti elnök erőfeszítéseit a tűzszünet megteremtésére.
A szervezet a háború elején még mellőzte a gázai tűzszüneti megállapodás említését mint az Izrael elleni támadásainak leállításához szükséges előfeltételét.
Szerdán tömegével menekültek az északkelet-libanoni Baalbek városnak és környékének lakosai azt követően, hogy az izraeli hadsereg felszólította őket: a Hezbollah elleni várható támadása miatt hagyják el lakhelyüket. Ez az első eset a Libanon elleni izraeli légitámadások szeptember 23-i kezdete óta, hogy Baalbek egészére és környékére kiürítési utasítást adtak ki.
A közel-keleti ellenségeskedés súlyosbodását Izrael idézte elő, mégpedig azért, mert kidolgozott terve van Ciszjordániával és Libanonnal, ezeket akarja megvalósítani – jelentette ki kedden a katari emír, akinek országa kulcsszerepet játszott a Gázai övezeti tűzszünet érdekében tett erőfeszítésekben.
„A libanoni határon történt eszkaláció megállításának legegyszerűbb és legbiztosabb módja a gázai megsemmisítő háború leállítása lett volna” – tette hozzá Tamím bin Hamad ász-Száni a konzultatív tanácsnak nevezett katari parlamentben.
„Izrael azonban tudatosan választotta az agresszió kiterjesztését, mert terve volt a Gázai övezet mellett olyan régiókkal is, mint Ciszjordánia vagy Libanon, és mert lehetőséget látott e terve megvalósítására” – tette hozzá.
Az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború a Gázai övezetben az utóbbi terrortámadásával robbant ki tavaly október 7-én. Ebben a terrortámadásban ezerkétszáz ember vesztette életét, többségük civil. Izrael azóta is tartó megtorló offenzívájában már több mint 43 ezer palesztin halt meg az övezetben.
Katarnak kulcsszerepe volt abban, hogy a felek kössenek tűzszünetet, de ilyen mindössze egyszer jött létre rövid időre, majd a konfliktus kiszélesedett. A Gázai övezeti háború hatására Izrael és a Hezbollah libanoni síita milícia rendszeresen támadta egymást a határon át, és az Izrael által 1967 óta megszállt Ciszjordániában is megszaporodott az erőszakcselekmények száma.
A katari emír kifejtette: „E hatalmas térségbeli pusztítás után Izraelnek nem lesz más választása, mint alkalmazkodni ahhoz a megoldáshoz, a kétállamihoz, amelyet a nemzetközi közösség elvben elfogadott”.
Benjámin Netanjahu az ENSZ békefenntartó egysége, az UNIFIL kivonását sürgette Libanon déli részéből António Guterres ENSZ-főtitkárhoz intézett videoüzenetében vasárnap.
Az izraeli miniszterelnök az UNIFIL-katonák kivonását kérte a harci területekről, mert szerinte az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah milícia emberi védőpajzsként használja őket.
„Eljött az ideje, hogy kivonja az UNIFIL-t a Hezbollah erődítményeiről és a harci területekről”- üzente az ENSZ-főtitkárnak Netanjahu. „Az izraeli hadsereg (IDF) többször kérte ezt, és többször visszautasították abból a célból, hogy emberi védőpajzsot biztosítsanak a Hezbollah terroristáinak” – tette hozzá az izraeli kormányfő.
Az elmúlt napokban az UNIFIL szerint az izraeli hadsereg lőtte a békefenntartók több állomáshelyét, többek közt főhadiszállásukat Nakurában, és az UNIFIL több katonája könnyebben megsebesült a lövések nyomán. Netanjahu közölte, hogy Izrael „sajnálja a békefenntartókat ért sérüléseket”, és mindent megtesz ennek megakadályozására.
„Az UNIFIL-katonák evakuálásának megtagadása a Hezbollah túszaivá teszi őket” – vélekedett, és kijelentette, hogy „ez veszélyezteti őket is, és katonáink életét is”.
Az izraeli egységek egy dél-libanoni faluban egy alagútban elfogták, majd kihallgatásra szállították a Hezbollah egyik harcosát. A közzétett videó tanúsága szerint a fegyveres alsóneműben mászott ki az alagútból, miután az esetleg testére szerelt pokolgépek elleni izraeli védekezésül hátra kellett hagynia ruháit.
A járat egy ötven négyzetméteres, hét méterrel a föld alá ásott terembe vezet, ahol fegyvereket és hosszabb tartózkodást biztosító készleteket is találtak. Az elfogott Hezbollah-milicistát Izrael belsejébe vitték további kihallgatásra.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter vasárnap bejelentette, hogy a Hezbollah rakétáinak száma az eredeti mennyiség kevesebb mint egyharmadára csökkent. A terrorszervezet a háború kezdete óta több mint tizennégyezer rakétát lőtt Izraelre, és rengeteg lövedékét megsemmisítettek az izraeli légierő csapásai is.
Izrael északi részén vasárnap is számos alkalommal megszólaltak a légvédelmi szirénák, melyek Libanonból érkező rakétákra figyelmeztettek. A lövedékek többfelé tüzeket okoztak, de személyi sérülésről nem érkezett hír.
Az IDF arab nyelvű szóvivője, Aviháj Edri vasárnap újabb huszonegy dél-libanoni település lakóit szólította fel, hogy költözzenek az IDF szárazföldi hadműveletének idejére a Havali folyótól északra.
A libanoni kormány kész végrehajtani az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2006-os határozatát, amelyben az akkori egyhónapos háború után a testület elrendelte, hogy mind a Hezbollah síita milíciának, mind az izraeli hadseregnek ki kell vonulnia Dél-Libanonból, csak a libanoni hadsereg és az ENSZ-békefenntartók maradhatnak ott – közölte hétfőn Nadzsib Mikáti ügyvezető libanoni kormányfő.
A szóban forgó terület 30 kilométeres sávot fed le, az izraeli határtól a Lítáni folyóig terjed.
Mikáti arról is beszámolt: megállapodott Nabih Berri parlamenti elnökkel abban hétfői találkozójukon, hogy az új libanoni államfő megválasztására csak egy Izraellel megkötendő tűzszünet után kerülhet sor.
Libanonban az Izrael és a Hezbollah közötti 2006-os háború óta nem haltak meg egy nap alatt olyan sokan, mint a 2024. szeptember 23-i izraeli légicsapásokban. A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint az országban az elmúlt két hét alatt legkevesebb ezer ember vesztette életét, és több mint hatezren megsebesültek.
„Mi Libanonban készen állunk az 1701-es ENSZ BT- határozat teljesítésére, és egy tűzszüneti megállapodás végrehajtása után azonnal a Lítáni folyótól délre fekvő területre telepítjük a libanoni hadsereget feladataik teljes körű ellátására, az ENSZ-békefenntartókkal együttműködésben” – közölte Mikáti. A libanoni parlament csak ezt követően ülne össze az elnökválasztásra.
Az ENSZ BT-nek a második libanoni háborút lezáró, 2006-os határozata felszólította a Hezbollahot és Izraelt minden hadművelet azonnali beszüntetésére, és az összes libanoni nem reguláris fegyveres csoport leszerelésére, a Lítáni folyótól délre pedig csak az ENSZ Libanoni Békefenntartó Misszió (UNIFIL) egységének és a libanoni hadseregnek a jelenlétét engedélyezi.
Izrael külügyminisztere szeptember végi levelében már felhívta az ENSZ BT figyelmét arra, hogy a 18 éve elfogadott határozat értelmében a Hezbollahnak ki kell vonnia erőit a libanoni-izraeli határ menti 30 kilométeres sávból. Az iszlamista szervezet a kötelező érvényű határozat végrehajtását arra hivatkozva utasította el, hogy Izrael nem teljesíti a maga kötelezettségét.
Irán nem vezényel harcosokat Libanonba vagy a Gázai övezetbe az Izrael elleni háborúba, „a libanoni és a palesztin kormánynak megvan a kellő képessége és ereje arra, hogy felvegye a harcot az agresszív cionista rezsimmel, nincs ott szükség paramilitáris vagy önkéntes iráni erőkre” – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján az iráni külügyminisztérium szóvivője.
Nászir Kanani hozzátette, hogy Irán nem is kapott erre felkérést.
A szóvivő azzal fenyegette meg Izraelt, hogy „nem maradnak büntetlenek azok a bűncselekményei, amelyeket az iráni nép, az (Irán támogatását élvező) ellenállási erők, valamint az iráni civilek és katonák ellen követett el”.
Az izraeli hadsereg immár csaknem két hete intenzív légitámadásokat hajt végre a Hezbollah libanoni síita milícia ellen, nemcsak a libanoni főváros déli külterületein, de a szervezet más erődítményei ellen is szerte az országban. A légicsapások következtében hétfőre több mint 1030 ember, köztük a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah, valamint 156 nő és 87 gyermek lelte halálát.
Az iráni kormány közleménye szerint Maszúd Peszeskján államfő a Hezbollah teheráni képviseletére látogatott, hogy lerója kegyeletét Naszrallah emléke előtt. Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb politikai és vallási vezetője pedig kijelentette, hogy „Naszrallah halála nem volt hiábavaló”. Mohammed Reza Aref iráni első alelnök szombaton azt mondta, hogy a Hezbollah vezetőjének meggyilkolása „Izrael pusztulását” vonja majd maga után.
