A közeljövőben az orosz diplomaták elhagyják a lengyelországi poznani konzulátust. A lengyel kormány ugyanakkor jóváhagyhatja Kijev azon kérését, hogy ugyanitt ukrán konzulátust alakítsanak ki, számolt be az RMF24.
Radoslav Sikorski, a Külügyminisztérium vezetője októberben bejelentette, hogy visszavonta hozzájárulását a poznani orosz főkonzulátus tevékenységéhez. Megjegyezte, hogy az orosz képviselők a közeljövőben elhagyják a poznańi telephelyet, és nagyra értékelte egy ukrán diplomáciai intézmény elhelyezésének gondolatát.
„A terület bérleti szerződése ezen hónap végén jár le, néhány napról beszélünk. Az ukrán konzulátusok mai hálózata, tekintettel a lengyelországi ukrán állampolgárok számának példátlan növekedésére, nem elégíti ki a konzuli szolgáltatás iránti igényeket. Ne feledjék, hogy a konzulátusok gyakorlati ügyekkel foglalkoznak. Ezek mindenféle jogi aktusok, gyerekek születnek, emberek halnak meg. És megértjük a kérést ukrán részről” – mondta Sikorski.
Amennyiben az Ukrajna elleni orosz támadások során valamelyik rakéta Lengyelország irányába repülne, a hadsereg kész lelőni – jelentette ki Cezary Tomczyk lengyel védelmi miniszterhelyettes vasárnap a Polsat News hírtelevízióban.
Tomczyk annak kapcsán nyilatkozott, hogy vasárnapra virradóra Oroszország masszív légitámadást indított Ukrajna ellen.
A miniszterhelyettes megerősítette: a történtek miatt vasárnap hajnalban Lengyelország keleti határa térségében ismét járőrözést tartott két lengyel és két amerikai vadászgép, valamint egy utántöltő repülőgép. Az akció még a reggeli órákban véget ért. Az Ukrajna elleni légitámadások idején a lengyel vadászgépek korábban is járőrözést végeztek az ország keleti részében.
Tomczyk aláhúzta: a védelmi tárca a készültség során folyamatos kapcsolatban volt a lengyel hadsereg parancsnokaival, valamint az ukrán partnerekkel is.
Az orosz támadás a lengyel határtól több tíz kilométerre fekvő célpontokat is érte – mondta el. Kérdésre válaszolva közölte: vasárnap nem állt fel annak kockázata, hogy valamelyik rakéta Lengyelország felé repülne.
„Viszont készen álltunk erre is” – tette hozzá. Maciej Klisz altábornagy, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka, valamint a lengyel kormány álláspontja az, hogy „amennyiben egy rakéta történetesen Lengyelország felé repülne, lelőnék” – jelentette ki.
Az ukrajnai háború kitörése óta többször történt, hogy orosz légieszközök hatoltak be a lengyel légtérbe. Márciusban például a nyugat-ukrajnai Lviv megyét érte rakéta- és dróntámadás, és közben az egyik manőverező robotrepülőgép 39 másodpercig volt a lengyel légtérben, amelybe mintegy 1-2 kilométer mélységben hatolt be.
A vasárnapi légitámadást Donald Tusk lengyel kormányfő is kommentálta az X-en. „Telefonbeszélgetésekkel senki sem állítja le a háborút” – utalt a lengyel politikus Olaf Scholz német kancellárnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel pénteken folytatott telefonbeszélgetésére.
„Az éjjeli támadás – a háború során az egyik legnagyobb – bebizonyította, hogy a telefondiplomácia nem helyettesítheti az egész Nyugat által Ukrajnának nyújtandó támogatást” – fogalmazott Tusk.
A lengyel kormányfő még pénteken az X-en azt írta: Scholz telefonon tájékoztatta őt a Putyinnal folytatott beszélgetés tartalmáról. Tusk „akkor elégedettséggel fogadta”, hogy az orosz elnökkel beszélve a német kancellár „nemcsak hogy egyértelműen elítélte az orosz agressziót, hanem megismételte a lengyel álláspontot: semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül”.
Lengyelország újból megnyitná a koronavírus-járvány idején kiürített észak-koreai nagykövetségét Phenjanban – közölte pénteken a varsói külügyminisztérium.
A közleményben rámutatnak: Phenjanban most Lengyelország mellett csak a külképviseletét idén szeptemberben újból megnyitó Svédország van jelen a nyugati világ államai közül. A lengyel nagykövetség személyzetét 2020-ban evakuálták, miután a helyi hatóságok teljes körű határzárat rendeltek el a koronavírus-járvány miatt.
A tárca honlapján elérhető dokumentum szerint a lengyel diplomaták jelenleg „felderítő misszión” tartózkodnak Phenjanban. A „műszaki-politikai látogatás” célja Lengyelország állandó diplomáciai jelenlétének felújítása Észak-Koreában. Emellett a külügyminisztérium munkatársai ellenőrzik a nagykövetségi épület technikai állapotát, és ennek alapján a lehető leghamarabb elvégzik a szükséges felújítási munkálatokat – írták.
Közölték továbbá: jelenleg egy átmeneti székházban, korlátozott számú személyzettel indult újra a nagykövetség tevékenysége, amelyet egy hivatásos lengyel diplomata ideiglenes ügyvivőként irányít.
Felidézték: Lengyelország 1948-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával. A koreai háború befejezése után, az 1953-ban aláírt fegyverszüneti megállapodás nyomán Lengyelország tagja a semleges nemzetekből álló felügyelő bizottságnak, és „évek óta részt vesz a Koreai-félsziget biztonsági helyzetének stabilizálásában, egyebek között azáltal, hogy mindkét koreai állammal kapcsolatot tart fenn”.
Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes szerint az ukránok megfeledkeztek a Lengyelország által nyújtott támogatásról, mert az ukránoknak „rövid az emlékezete”, amiért Volodimir Zelenszkij elnök a felelős – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a TVN24 lengyel tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Kosiniak-Kamysz egy televíziós műsorban kijelentette, hogy a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott találkozóján elmondta neki, hogy „mennyi mindent tett már Lengyelország, és mennyit segített Ukrajnának”. Hangsúlyozta, hogy ez „Zelenszkij elnök szavaival összefüggésben” fontos. „Ez fontos Zelenszkij elnök szavaival összefüggésben, aki azt hangoztatta, hogy Lengyelország nem tesz meg mindent, amit tudna” – tette hozzá. Szerinte az ukránoknak „rövid az emlékezetük”, mivel a teljes körű orosz invázió első hónapjaiban Lengyelország katonai felszerelést szállított és humanitárius segítséget nyújtott.
„Nem lehet azt mondani, hogy Lengyelország nem tesz meg mindent, ami lehetséges. Lengyelország mindent megtett és megtesz” – hangsúlyozta a védelmi miniszter. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra a „határra, amelyet soha nem fog átlépni”.
„Ha bizonyos felszerelések átadása veszélyezteti a lengyel állam biztonságát, egyszerűen nem adom át ezeket a berendezéseket” – szögezte le Władysław Kosiniak-Kamysz.
Korábban a lengyel külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy országa többet tett Ukrajnáért, mint mások. „Az Ukrajnát segítő országok közül, ha figyelembe vesszük a katonai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius és az ukrán menekülteknek nyújtott segélyeket, Lengyelország többet tett Ukrajnáért a GDP-jéhez viszonyítva, mint bármely más ország” – mutatott rá Radoslaw Sikorski.
November végéig előválasztáson döntenek lengyel kormánytömörülés vezető erejének, a Polgári Koalíciónak (KO) a jövő májusban esedékes elnökválasztáson induló jelöltjéről – jelentette be szombati sajtóértekezletén Donald Tusk kormányfő.
Tusk azt követően ismertette a döntést, hogy szombat reggel a lengyel kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) legerősebb pártja, a Polgári Platform (PO) választmánya Rafal Trzaskowski varsói főpolgármestert és Radoslaw Sikorski külügyminisztert nevezte meg a két lehetséges jelöltként.
Az előválasztás csak az említett két jelöltről szól, újabb jelöltek nem lesznek a KO-n belül – húzta alá Tusk. A kormányfő májusban cáfolta, hogy az elnökválasztásokon ő maga is indulni készülne.
Újságírói kérdésre válaszolva Tusk az előválasztás legvalószínűbb időpontjának november 23-át nevezte meg. Hozzátette: a szavazást elektronikus formában bonyolítják le, és részt vehetnek benne a KO-t alkotó tömörülések (a PO-n kívül a három kisebb párt: a Zöldek, a Modern, és a Lengyel Kezdeményezés) tagjai.
A győztes jelölt december 7-én ismerteti programját a szélesebb nyilvánosság előtt – jelentette be Tusk.
Lengyelországban ötévente tartanak kétfordulós közvetlen elnökválasztást.
Andrzej Duda jelenlegi államfő többször nem indulhat a választáson, mert a lengyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.
A lengyelországi pártok közül eddig csak két tömörülés nevezte meg jelöltjét. Egyikük Slawomir Mentzen, a radikális jobboldali és újliberális kispártokból álló, ellenzéki Konföderáció politikusa. A másik Marek Jakubiak alsóházi képviselő, a szintén ellenzéki Szabad Republikánusok nevű, kisebb parlamenti csoport tagja.
Az elnökválasztást 2025 májusában tartják Lengyelországban.
A közvetlenül választott elnök nem pusztán ceremoniális jogkörrel rendelkezik, hanem például megvétózhatja a legtöbb, parlament által elfogadott törvényt.
Andrzej Duda jelenlegi elnök, aki a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje volt, már többször szembement a tavaly decemberben hivatalba lépett Tusk-kormány politikájával, így a jelenlegi kormánykoalíció számára nem mellékes kérdés, sikerül-e jövőre az államfői tisztséget is megszerezniük.
A lengyel kormány elutasítja a további MiG-29-es vadászgépek Ukrajnának történő átadását, hivatkozva az ország saját légterének védelmére. A döntés mögött álló indokok és a korábbi segítségnyújtás részletei kerülnek bemutatásra a lengyel védelmi miniszter nyilatkozatai alapján – jelentette az European Pravda.
Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes határozottan elutasította a MiG-29-es harci repülőgépek újabb szállítmányának Ukrajnába küldését. A Rádió Zet tudósítása szerint a miniszter kiemelte, hogy ezek a gépek jelenleg a lengyel légtér védelmét szolgálják.
A MiG-29-esek például a lengyel égbolton járőröznek, lengyel pilótákat szolgálnak. Nem mondhatom, hogy egyetértek a repülőgépek szállításával. Részemről nincs beleegyezés – jelentette ki Kosiniak-Kamysz. A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Lengyelország már jelentős mennyiségű haditechnikai eszközt adott át Ukrajnának, de a saját biztonsága jelenti azt a határt, ameddig a segítségnyújtásban elmehet. Kosiniak-Kamysz rámutatott arra is, hogy bár Zelenszkij ukrán elnök igyekszik fenntartani a nemzetközi érdeklődést az ukrán helyzet iránt, Lengyelország nem kíván közvetlenül részt venni a konfliktusban.
A lengyel álláspont nem új keletű. Korábban Donald Tusk miniszterelnök felvetette ugyan további vadászgépek átadásának lehetőségét, de csak abban az esetben, ha szövetségeseikkel közösen találnak helyettesítő megoldást. Radosław Sikorski külügyminiszter szeptemberben szintén nyitva hagyta a kaput, de Ukrajna saját erőforrásaitól tette függővé a további segítségnyújtást.
A lengyel kormány továbbra is támogatja Ukrajnát, viszont legfontosabb prioritásként a saját légterének védelmét kezeli.
Varsóban úgy látják, hogy a vadászgépek átadásával éppen ez sérülne.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes hálátlanságot vetett Volodimir Zelenszkij elnök szemére, és azzal vádolta meg, hogy megpróbálta berángatni a háborúba Lengyelországot Oroszország ellen – közölte kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál a lengyel kormányfő-helyettes Radio Zet lengyel rádióállomásnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Gawkowskikifejezte meggyőződését, hogy az ukrán hatóságok, mindenekelőtt Zelenszkij elnök igazságtalanul viselkedik Lengyelországgal szemben. „Az a benyomásom, hogy Zelenszkij elnök szájából az utolsó szavak méltatlanok egy politikushoz, aki sokat köszönhet Lengyelországnak. A felszereléseket átadtuk, az állampolgáraikról gondoskodtunk, Lengyelország Ukrajna nagy barátja. Számomra úgy tűnik, hogy ilyen helyzetekben „meg kellene köszönni” a segítséget, és nem fintorogni” – mutatott rá.
Ezzel összefüggésben a lengyel miniszterelnök-helyettes emlékeztetett Zelenszkij elnök felszólítására, hogy Lengyelország lője le az orosz rakétákat és drónokat Ukrajna területe felett. „Zelenszkij azt akarja, hogy Lengyelország rakétákat lőjön le Ukrajna felett, vagyis azt akarja, hogy Lengyelország lépjen be a háborúba, vagyis azt akarja, hogy Lengyelország harcoljon Oroszország ellen. Nem értek egyet az ilyen kijelentésekkel” – tette hozzá.
A lengyel politikusnak az a benyomása, hogy „Ukrajna és az ukrán elnök elfelejtette, hogyan viselkedett Lengyelország, és mennyit segített 2022 óta”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy honnan erednek az ukrán hatóságok jelenlegi nyilatkozatai, azt mondta, hogy abból a félreértésből fakadnak, hogy „mi lenne a helyzet Ukrajnában, ha nem lennének nyitott lengyel szívek”. „Amit elvárok Ukrajnától, és mindenekelőtt az elnöktől – és nemrégiben Kijevben voltam – az az, hogy nagyra értékelik, hogy van egy barátjuk, aki segítő kezet nyújtott neki a nehéz pillanatokban, és nem kritizálja őt, ha úgy alakul, hogy még többet akar” – méltatlankodott Krzysztof Gawkowski.
A lengyel kormánynak nem szabad kizárnia, hogy csapatokat küld Ukrajnába – jelentette ki kedden Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a TVN 24-re hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel külügyminiszter nem részletezte, milyen szerepet fognak játszani a lengyel csapatok Ukrajnában. Arra a kérdésre, hogy Lengyelország kész-e csapatokat küldeni Ukrajnába, azt válaszolta: „Nem szabad kizárni. Hagyjuk Putyint találgatni a szándékainkról.”
Radoslaw Sikorski korábban kijelentette, hogy a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában „nem elképzelhetetlen”.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Kijev nem tájékoztatta Varsót Volodimir Zelenszkij elnök győzelmi tervének titkos mellékleteiről, mert Lengyelország nem feltétlenül rendelkezik azokkal a fegyverekkel, amelyekről szó van bennük – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a Szabadság Rádiónak nyilatkozva, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője elmondta: „Bizonyos típusú fegyverek műszaki adatairól van szó. Zelenszkij nagyon nem örült, hogy került a sajtóba, mert elég érzékeny téma volt. Titokban akarta tartani, és nem így történt. Olyan típusú fegyverekről van szó, amelyekkel nem rendelkezünk.”
Ukrajna ugyanakkor a titkos mellékletekről a következő országokat tájékoztatta: Németország, Olaszország, Britannia, Franciaország.
Volodimir Zelenszkij elnök október 16-án beszédet tartott a Legfelső Tanácsban, ahol bemutatta Ukrajna győzelmi tervét az Oroszország elleni háborúban. Ez a dokumentum öt fő pontból és három titkos mellékletből áll, amelyek tartalmát nem hozzák nyilvánosságra. A fő pontok a győzelem kulcsfontosságú irányait vázolják, míg a titkos mellékletek védelmi jellegű bizalmas információkat tartalmaznak.
A közelmúltban újságíróknak sikerült részleteket megtudniuk a titkos anyagokból: Ukrajna Tomahawk rakétákat akar kapni.
Varsó kezdeményezi, hogy Ukrajnának hitelprogram keretében adjon lehetőséget lengyel gyártók fegyvereinek vásárlására, a termékekért az Oroszország elleni háborúban aratott győzelem és az ország helyreállítása után kell fizetni – jelentette ki szombaton Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a Polsat News lengyel tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
Radoslaw Sikorski Lengyelország külügyminisztere
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője elmondta, hogy ezt a kezdeményezést Donald Tusk kormányfő vitte a parlament elé. Így az Ukrajnának nyújtott segélyekről újságírókkal folytatott beszélgetésében a lengyel külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök kormánya „védelmi kölcsönre tett javaslatot”.
Ezt már a kezdetektől meg lehetett volna tenni: kérem, vásároljanak lengyel gyáraktól hitelből, és amikor újraépítettek, visszaadják
