Törökország lemondta a svéd védelmi miniszter ankarai látogatását – közölte szombaton Hulusi Akar török védelmi miniszter, miután a svéd hatóságok engedélyt adtak egy stockholmi tüntetésre.
Akar kijelentette, hogy „ezen a ponton értelmetlenné vált Pal Jonson svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett törökországi útja, ezért lemondtuk a látogatást”.
Jonson svéd védelmi miniszter a tervek szerint jövő héten utazott volna Ankarába török kollégája meghívására, mivel az északi ország azt reméli, hogy rá tudja venni Törökországot a svéd NATO-csatlakozási kérelem ratifikálására.
Akar elmondta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel megvitatta a Törökország elleni svédországi tiltakozások miatt elmaradt intézkedéseket, és erről beszámolt az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport ülésének margóján.
A török védelmi minisztérium közleménye szerint Akar elfogadhatatlannak nevezte, hogy „nem teszünk lépéseket vagy nem reagálunk ezekre (a tiltakozásokra). A (svédeknek) meg kellett volna tenniük a szükséges dolgokat, intézkedéseket kellett volna hozniuk”.
Törökország pénteken behívatta az ankarai svéd nagykövetet, válaszul arra, hogy a svéd fővárosi hatóságok engedélyezték a stockholmi török nagykövetség közelében szombatra tervezett tüntetést, amelyen a muzulmánok szent könyvét, a Koránt tervezik elégetni.
A múlt héten kurd tüntetők egy Recep Tayyip Erdogant jelképező bábut lógattak fel Stockholmban. Az ügyben Törökország vizsgálatot indított, és tiltakozásul lemondta Andreas Norlen svéd parlamenti elnök ankarai látogatását.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
Az erdélyi magyarok nem felejtenek – üzenték erdélyi önkormányzati vezetők Márki-Zay Péternek
Több erdélyi önkormányzati vezető is nemet mondott az ősz során Márki-Zay Péternek, amikor a magyarországi ellenzéki miniszterelnök-jelölt kilátásba helyezte, hogy Erdélybe látogatna. RMDSZ-es színekben tisztséget nyert nyolc elöljáró közös levélben jelezte, hogy a választásokig nem kívánja őt fogadni. A dokumentum mostanáig nem volt nyilvános.
„December 5-e bűne nem évült el, az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást” – üzenték még tavaly októberben Márki-Zay Péternek, a magyarországi ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének erdélyi magyar önkormányzati vezetők. A birtokunkba jutott levelet négy megyei tanácselnök és négy megyeszékhely polgármestere: Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke írták alá, válaszként arra a megkeresésre, hogy fogadják Márki-Zay Pétert. Az önkormányzati vezetők levelüket azzal kezdik, hogy szerintük az erdélyi magyar közösség legitim képviselője Kelemen Hunor, így ha az ellenzéki erők a választási kampány részeként az erdélyi magyarokra is figyelmet fordítanak, elsősorban őt kell keresni. Hangsúlyozzák, fontos és jó lépésnek tartják, hogy a magyarországi ellenzék a külhoni magyarokra is figyelni akar, mert el kell jönnie annak az időnek, amikor a „magyar nemzet sebei begyógyulnak, és a külhoni magyaroknak a nemzethez való tartozását többé nem kérdőjelezi meg senki”. „Tisztelettel jelezzük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást: december 5-e bűne nem évült el. Csalódást okoz számunkra, hogy Önök úgy gondolják: december 5-e már a múlté. Ez számunkra egyértelműen azt jelzi, hogy Önök nem érzik, milyen súlya és jelentősége volt a népszavazásnak a határon túli magyarság életében. Szeretnénk, ha tudnák: mi nem léptünk át rajta, és ez nem is lehetséges addig, amíg azok, akik a nemzet megosztását természetesnek tartották, Gyurcsány Ferenccel együtt az ellenzéki összefogás részei – olvasható a levélben. Azzal folytatják, hogy szerintük érdemi tettekre van szükség ahhoz, hogy a bizalom helyreálljon. Arra is emlékeztetnek, hogy hét évvel ezelőtt a romániai korrupcióellenes ügyészség több erdélyi, székelyföldi magyar vezetőt bilincsbe verve vitt el, példaként említik Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda akkori polgármesterét, Szőke Domokost, Csíkszereda akkori alpolgármesterét, Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós akkori polgármesterét. Hajnalban a családjukra rontottak, és mint köztörvényes bűnözőket, úgy hurcolták meg ezeket a vezetőket saját közösségük előtt, később a bíróság kimondta: ártatlanok. „Romániában a Kövesi által vezetett ügyészséget eszközként használták a magyar közösségi vezetők hiteltelenítésére, lefejezésére. Nem éreztük akkor a magyar ellenzék támogatását, nem hallottuk felháborodásukat az önkényes intézkedések kapcsán: akkor nem érkeztek hozzánk megkeresések, együttérző levelek. Felettébb aggasztónak tartjuk, hogy Önök ugyanezt akarják Magyarországon: az ügyészséget politikai célokra használni – szögezik le az önkormányzati vezetők. Mint jelzik, aggodalommal figyelik, hogy a hatalmat átvenni kívánó politikai vezetők feles jogszabályokkal akarnak kétharmados jogszabályokat megváltoztatni, az alkotmányos rend feloldására készülnek. A mi perspektívánkból ez egy rendkívül nyugtalanító szándék, ugyanis a külhoni magyarok számára elengedhetetlenül fontos a politikailag stabil anyaország – fogalmaznak. Végül azzal zárják a levelet, hogy bár a találkozás szándékát értékelik, a megkeresésre nemmel válaszolnak.
Hangsúlyozzák: az országgyűlési választások után minden magyar politikai szervezet képviselőjével tárgyalnak, mert hisznek abban, hogy a magyar nemzet egységét helyre kell állítani. Megkeresésünkre Antal Árpád megerősítette, hogy ők írták a dokumentumot. Mint mondta, azért nem hozták akkoriban nyilvánosságra, mert a megkeresés sem volt nyilvános. A levél címzettjétől, Márki-Zay Pétertől egyébként nem kaptak választ, a hódmezővásárhelyi polgármester csapatának egyik tagja magánüzenetben jelezte, hogy tudomásul vették a levelet.
