Az Egyesült Államok parancsot adott ki 41 olyan domain lefoglalására, amelyeket az orosz különleges szolgálatok ügynökei és meghatalmazottjaik kiberbűnözés elkövetésére használtak az Egyesült Államokban. Ezt az amerikai igazságügyi minisztérium sajtószolgálata közölte.
„Az orosz kormány azért indította el ezt a rendszert, hogy ellopja az amerikaiak érzékeny információit, és látszólag legitim postafiókokat használva verje át az áldozatokat” – mondta Lisa Monaco, az Egyesült Államok főügyész-helyettese.
A domaineket a Callisto Grouphoz tartozó hackerek használták. Ez a csoport az orosz FSZB-vel áll kapcsolatban. A domaineket arra használták, hogy „jogosulatlan hozzáférést szerezzenek az amerikai kormány és más áldozatok számítógépeihez és e-mail fiókjaihoz, és értékes információkat lopjanak el tőlük”.
Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter szerint új dimenziót ér el a kémkedés és a kibertámadások kockázata Németországban.
Nancy Faeser német belügyminiszter az ellenséges államok – elsősorban Oroszország, Kína és Irán – által elkövetett kibertámadások növekvő kockázatára figyelmeztetett.
Az SPD politikusa az alkotmány védelméről szóló 2023. évi jelentés bemutatásakor közölte, hogy a német diplomaták 2023-as kiutasítását követően Oroszország kiigazította hírszerzési stratégiáját.
Ettől kezdve a kémkedésre összpontosított a Kreml, miközben kibertámadásokat és dezinformációs kampányokat is folytatott Berlin ellen – írja a Politico.
Thomas Haldenwang, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy 2023-ban nagyszabású kibertámadási kampány irányult a német üzleti és politikai élet több szereplője ellen.
Ennek a része volt az SPD pártvezetősége ellen zajló orosz dezinformációs hadjárat.
A támadás mögött feltehetően az orosz katonai hírszerzés által irányított APT 28 csoport áll.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Újabb, a kulcsfontosságú lengyelországi infrastruktúra ellen irányuló kibertámadásokat hárítottak el a lengyel hatóságok vasárnap és hétfőre virradó éjjel – közölte varsói sajtóértekezletén Krzysztof Gawkowski digitalizációért felelős miniszter, kormányfőhelyettes.
Az európai parlamenti (EP) választások lebonyolítása témájában meghirdetett, Tomasz Siemoniak belügyminiszterrel közösen tartott sajtókonferencián Krzysztof Gawkowski kijelentette: a vasárnapi lengyelországi szavazás előtt előfordulhat a választási folyamat destabilizására irányuló kísérlet a virtuális térben. „Körbevesz minket az orosz zászló által fémjelzett dezinformáció” – fogalmazott.
Ebben az összefüggésben Gawkowski felidézte a lengyel állami hírügynökséget pénteken ért incidenst, amikor a PAP kiadásában megjelent egy hír, melyben Donald Tusk kormányfőre hivatkozva július 1-jén kezdődő részleges mozgósításról írtak Lengyelországban.
A rövid időn belül törölt anyagot a hatóságok még aznap kibertámadás keretében terjesztett dezinformációnak minősítették.
A lengyel belbiztonsági ügynökségre (ABW) hivatkozva Gawkowski elmondta: a PAP rendszerét az egyik munkatárs fiókján telepített rosszindulatú szoftver felhasználásával törték fel. Az incidens célja pánikkeltés, valamint „a rendszer összezavarása volt” – tette hozzá.
A kormányfőhelyettes beszámolója szerint vasárnap és hétfőre virradóan több incidens is történt Lengyelországban, amelyek „a kulcsfontosságú infrastruktúra elleni összehangolt támadás” jellegét öltötték.
Ilyen „kritikus incidensekre” naponta kerül sor – jegyezte meg a miniszter. Lengyelország a kiberbiztonság terén jelenleg „már nem hideg-, hanem bizonyos elemeiben melegháborút folytat Oroszországgal” – jegyezte meg. Bejelentette: a kormány új kiberbiztonsági beruházásokat tervez, ezért egy „kibervédelmi pajzsot” létesítene több mint 3 milliárd zloty befektetésével.
A projekt célja „különféle intézmények” teleinformatikai biztonságának erősítése, a legnagyobb korszerűsítésre azonban az önkormányzatok szorulnak – fejtette ki. Közölte: 2-3 éven belül szeretnék megvalósítani a projektet, részben az Európai Unió helyreállítási forrásaiból.
Újságírói kérdésre válaszolva Gawkowski elmondta: a kormány jelenleg nem tervezi, hogy magasabb szintre emelné a közigazgatási intézmények kibervédelmi készültségét. Donald Tusk kormányfő februárban kettes szintre csökkentette a négyfokú skálán az említett kibervédelmi szintet. Előtte, 2022 februárjától Lengyelországban a hármas fokozat volt érvényben.
Kibertámadások esetére is kiterjesztené a közös védelmi megállapodást Jens Stoltenberg.
Bár nem említette Oroszországot, nyilván rájuk gondolt, noha korábban éppen a kínai technológiáktól óvta a tagországokat. Minden esetre kérdés, mi lenne a helyzet akkor, ha kínai hackereket buktatnának le a NATO tagországok valamelyikében. Stoltemberg az oroszellenes fellépés részeként feloldaná a nyugat fegyverhasználati tilalmat is, hogy Ukrajna azokkal orosz területekre is csapást mérhessen.
A NATO hivatkozhat a kollektív védelemről szóló ötödik cikkre, ha súlyos kibertámadás éri a szövetség valamelyik országát – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a The Economistnak adott interjújában.
Hozzátette: Idézhetjük az ötödik cikkelyt, és reagálhatunk a kibertérben és más területeken a NATO-szövetségesek védelme érdekében
Elítélő nyilatkozatot nyújtottak át kedden a brit külügyminisztériumban Kína londoni ügyvivőjének a brit demokratikus intézmények és parlamenti képviselők ellen folytatott kínai kibertevékenység miatt.
Az ügy előzményeként a londoni külügyi tárca előző nap bejelentette: a brit Országos Kiberbiztonsági Központ (National Cyber Security Centre, NCSC) értékelése szerint „nagy valószínűséggel egy kínai kormánykötődésű szerveződés” állt a brit választási bizottság rendszereiben 2021-ben és 2022-ben észlelt kiberbeavatkozás mögött.
Az NCSC szerint „szinte biztos” az is, hogy jórészt ugyanebben az időszakban a szintén állami kötődésű, APT 31 – teljes angol nevén Advanced Persistent Threat Group 31 – elnevezésű kínai csoportosulás brit parlamenti képviselőket érintő kibertevékenységet folytatott adatgyűjtés céljával.
London szankciókat léptetett érvénybe az APT 31 és külön a szerveződés két vezető tagja ellen.
A brit külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy az ügy folytatásaként bekérette Kína londoni nagykövetségének ügyvivőjét, akivel ismertették a brit kormány egyértelműen megfogalmazott elítélő nyilatkozatát az állami kötődésű kínai szervezetek és személyek által a brit demokratikus intézmények és parlamenti képviselők ellen folytatott rossz szándékú kibertevékenység miatt.
A keddi külügyi nyilatkozat szerint Nagy-Britannia nem tűri az ilyen jellegű fenyegető tevékenységeket, és globális partnereivel együtt további erőteljes válaszintézkedéseket tesz.
David Cameron brit külügyminiszter már a tárca előző napi tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában is teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy kínai állami kötődésű szervezetek és személyek veszik célkeresztjükbe a brit demokratikus intézményrendszert és a brit politika működési mechanizmusát.
Cameron az ügyet személyesen is felvetette Vang Ji kínai külügyminiszternek.
A londoni külügyminisztérium szerint a brit kormánynak az a véleménye, hogy az észlelt kínai kibertevékenységek nagyszabású kémtevékenységi kampány részét képezik.
A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága már tavaly összeállított átfogó helyzetértékelésében megállapította, hogy a kínai hírszerzés „kiterjedt és agresszív érdeklődést” tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és „válogatás nélkül gyűjti” a titkosított és szabadon hozzáférhető információkat.
A 222 oldalas szakbizottsági jelentés szerint Nagy-Britannia nemzetbiztonságára ez a globális kiterjedésű kínai törekvés jelenti a legnagyobb fenyegetést.
Nancy Feather német belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy országát „hatalmas veszély” fenyegeti. A Funke Mediengruppe-nak adott interjújában – amelyet az Unian szemlézett – Feather kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin hatalmas erőforrásokat fordít kibertámadásokra.
A háború súlyosbította a kiberbiztonsági problémákat. Megnövekedtek az oroszbarát hekkerek támadásai – állítja a miniszter, aki szerint az államilag támogatott és államilag irányított kémkedés és szabotázs veszélye továbbra is nagyon nagy.
Feather elmondta, hogy kormánya bővíti információbiztonsági igazgatóságát, és olyan új eszközöket akarnak kidolgozni, amelyekkel a biztonsági szervek megállíthatják és felszámolhatják a kibertámadásokat.
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kiberbiztonsági szakértőket küldött Ukrajnába, hogy segítsenek kivédeni a minisztériumok, elektromos hálózat, bankrendszer és gazdasági létesítmények ellen tervezett orosz hackertámadásokat – írta az unn.com.ua hírportál kedden a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzés úgy véli, Oroszország ahelyett, hogy behatolna Ukrajna területére, kibertámadást indíthat, az elektromos hálózat, a bankrendszer, a gazdasági objektumok és minisztériumok ellen. Ezért az USA és Nagy-Britannia szakértőket küldött Ukrajnába a kibertámadások elhárítására. Arról nincsenek információk, hogy hányan vannak a különítményben, de egyes informátorok úgy tudják, hogy az amerikai hatóságok fontolgatják az USA kiberparancsnoksága erőforrásainak az esetleges bevonását is.
Az amerikai hírszerzés egyik tisztviselője azt mondta az újságnak, hogy egy kibertámadáshoz Oroszországnak nem kell megszállnia Ukrajnát, sőt ez segíthet az oroszoknak elkerülni azokat a szankciókat, amelyeket egy invázió után szinte biztosan bevezetnének. A kiadvány forrásai úgy vélik, hogy az orosz fél az ortodox karácsony után, január első hetének végén hajthat végre kibertámadást Ukrajna ellen.
Washington hivatalosan nem erősítette meg a szakértői csoport kiküldésével kapcsolatos információkat. De az amerikai kormány közölte, hogy hosszú ideje támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a kibervédelem megerősítésére terén. A brit kormány is jelezte, hogy London és szövetségesei által Kijevnek nyújtott támogatás védelmi jellegű, de egyéb részleteket nem közölt.
Oroszország és Kína autoriter módszerekkel próbálja aláásni a szabályokon alapuló nemzetközi rendet – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken a Német Külkapcsolatok Tanácsa által szervezett videokonferencián.
A brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára beszédében hangsúlyozta: Oroszország továbbra is veszélyes magatartást tanúsít azáltal, hogy fejleszti haderejét az Északi-sarkvidéktől Afrikáig, megfélemlíti a szomszédos országokat, továbbá kibertámadásokat hajt végre a NATO tagállamokban.
Szavai szerint a NATO Kínát nem tekinti ellenfélnek, mivel vannak lehetőségek együttműködésre a kelet-ázsiai országgal, azonban Peking nem osztja a transzatlanti értékeket. Megfigyeli saját állampolgárait, elnyomja a másként gondolkodókat, a vallási kisebbségeket, és fenyegetően lép fel szomszédai ellen. Utalt arra, hogy Kína hamarosan a világ harmadik leggazdagabb és legerősebb országa lesz, jelenleg a világon a második legnagyobb védelmi költségvetéssel és haditengerészettel rendelkezik.
A NATO nemcsak katonai védelmi, hanem politikai szövetség is, amely elengedhetetlen a korunkat érintő kihívások kezelésében – jelentette ki Stoltenberg. A főtitkár hangsúlyozta: a globális verseny, a kibertámadások, a terrorizmus, nukleáris fegyverek és a klímaváltozás árnyékában a jelenkori biztonságpolitikai helyzet sokkal összetettebb és több kérdést vet fel, mint valaha. Ezeknek a kihívásoknak a megválaszolásához erős politikai összetartás is szükséges az Egyesült Államok és Európa között.
Stoltenberg szerint a NATO úgy növelhetné befolyását, ha minél gyorsabban végrehajtja katonai pozíciójának megerősítésére irányuló terveket, folytatja erőkészenlétének növelését, több pénzt fektet a kollektív védelembe, fokozza a védelmi innovációt minden szövetséges tagállamban. Bejelentette, hogy a NATO új központot hoz létre, amely elősegíti a szövetségesek közötti fokozottabb technológiai együttműködést.
Felhívta a figyelmet, hogy a NATO-nak szerepet kell vállalnia a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásában, fokoznia kell a szövetség partnereinek nyújtott képzési és más jellegű támogatást, olyan területeken, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a kibertámadások elhárítása, a válságkezelés és a védelmi reform. Hozzátette, hogy a szervezetnek foglalkoznia kell az éghajlatváltozás biztonsági következményeivel.
A NATO-tagországok vezetői június 14-én találkoznak Brüsszelben, hogy áttekintések kapcsolataikat és felvázolják a szervezet jövőjére vonatkozó elképzeléseiket.
Az EU sajtószolgálata közleménye szerint május 17-én, az Európai Unió elfogadta a számítástechnikai bűnözés szankciórendszerének további 1 évre való meghosszabbításáról szóló határozatát. Így az elfogadott határozatnak megfelelően a korlátozások érvényessége automatikusan meghosszabbodik 2022. május 18-ig.
„Ezen kereteken belül az Európai Uniónak lehetősége van célzott korlátozó intézkedéseket bevezetnie azon egyének vagy szervezetek ellen, amelyek részt vesznek olyan kiber-támadásokban, amelyek jelentős (negatív) hatással vannak, és külső fenyegetést jelentenek az EU vagy tagállamai számára”, – áll az EU egyik kulcsfontosságú intézménye hivatalos nyilatkozatában.
Valójában ez a kibertámadások elleni védelmet biztosító mechanizmus nem újdonság az EU számára, az Unió 2019-ben vezette be, és az első szankciókat 2020 nyarán vezették be Oroszország, Kína és Észak-Korea állampolgárai ellen. A kiber-támadásokért járó szankciók jelenleg nyolc személyre és négy szervezetre vonatkoznak, amelyek konkrét korlátozásokat tartalmaznak – pénzeszközök befagyasztása és az Európai Unió tagországaiba való beutazási tilalom.
A múlt évben több európai ország kibertámadásokkal vádolta Oroszországot. Többek között Németország kijelentette, hogy orosz hackerek információkat loptak a Bundestag-ból (az ország szövetségi parlamentje). Csehország arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzéssel kapcsolatban álló személyek hálózati támadást hajtottak végre az ország egyik állami intézménye ellen. Ezt követően a skandináv Norvégia azzal vádolta meg Moszkvát, hogy feltörte parlamentje hálózati infrastruktúráját. Azonban, mint mindig, a hivatalos orosz vezetés tagadta ezeket a vádakat.
Áprilisban a jól ismert amerikai információs és elemző lap, a Bloomberg arról számolt be, hogy az amerikai vezetés szankciókat szándékozik bevezetni Oroszország ellen a vállalatait, kormányzati szervezeteit és ügynökségeit ért kibertámadások okán. Arról is beszámoltak, hogy tíz személy (köztük az Orosz Föderáció köztisztviselői), valamint 20 szervezet kerülhet fel a feketelistára.
Emlékeztetőül, csaknem két hónappal ezelőtt, március 22-én az Európai Unió szankciókat vezetett be 11 személy és négy szervezet ellen, köztük orosz állampolgárok ellen, „az emberi jogok megsértése és azokkal való visszaélés” okán. Az Európai Unió akkori hivatalos nyilatkozatában az állt, hogy a szankciók listáján két orosz állampolgár szerepel. Nekik tilos belépniük az EU-ba, és bankszámlájukat automatikusan befagyasztják, ha az Európai Unióban vannak.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Az EU sajtószolgálata közleménye szerint május 17-én, az Európai Unió elfogadta a számítástechnikai bűnözés szankciórendszerének további 1 évre való meghosszabbításáról szóló határozatát. Így az elfogadott határozatnak megfelelően a korlátozások é...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1621359900
[modified] => 1621358983
)
[title] => Az Európai Unió egy évvel meghosszabbította a kiberbűnözésért járó szankcióit, beleértve Oroszország ellen is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=23713&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23713
[uk] => 23667
)
[trid] => aild5234
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 23670
[image] => Array
(
[id] => 23670
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/4-1-1.jpg
[original_lng] => 104886
[original_w] => 555
[original_h] => 384
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/4-1-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/4-1-1-300x208.jpg
[width] => 300
[height] => 208
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/4-1-1.jpg
[width] => 555
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/4-1-1.jpg
[width] => 555
[height] => 384
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/4-1-1.jpg
[width] => 555
[height] => 384
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/4-1-1.jpg
[width] => 555
[height] => 384
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/4-1-1.jpg
[width] => 555
[height] => 384
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[checkTextUnique] => 100.0
[checkTextUniqueMatches] => []
[views_count] => 2830
[translation_required_done] => 1
[_thumbnail_id] => 23670
[_edit_lock] => 1621348184:10
[_edit_last] => 10
[_oembed_86fb5c39e643d6d55a563fd7c6d562c3] =>
‼️ Deal ‼️ EU Ambassadors just agreed in principle on a 13th package of sanctions in the framework of Russia's aggression against Ukraine.
This package is one of the broadest approved by the EU. It will undergo a written procedure and be formally approved for the 24 February.
— Belgian Presidency of the Council of the EU 2024 (@EU2024BE) February 21, 2024
Súlyos aggodalomra ad alapot az a sajtójelentés, amely szerint az Egyesült Államok kibertámadásra készül az orosz kormány komputerhálózata ellen – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.
Peszkov arra reagált, hogy a The New York Times című napilap vasárnap amerikai kormányzati forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok három héten belül kibertámadások sorozatát készül végrehajtani az orosz kormány belső számítógépes rendszerei ellen, válaszul a SolarWinds szoftver felhasználásával elkövetett, Moszkvával összefüggésbe hozott hackertámadásokra.
A szóvivő szerint az amerikai lap által lehetségesnek tartott kibertámadás „nem más, mint nemzetközi kiberbűnözés”. Peszkov emlékeztetett rá: Moszkva több alkalommal is tagadta, hogy köze lenne a kiberbűnözéshez vagy a kiberterrorizmushoz.
Peszkov megalapozatlannak nevezte az orosz űrtevékenységgel kapcsolatos amerikai aggályokat. Mint mondta, Moszkva nagyra becsüli az orosz-amerikai űrkutatási együttműködést, és bízik annak folytatásában, abban, hogy az ügy nem válik „a ruszofóbia áldozatává”.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Súlyos aggodalomra ad alapot az a sajtójelentés, amely szerint az Egyesült Államok kibertámadásra készül az orosz kormány komputerhálózata ellen - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1615312860
[modified] => 1615307841
)
[title] => Moszkvát aggasztja a sajtóban megszellőztetett amerikai kibertámadás terve
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=19840&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19840
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 19841
[image] => Array
(
[id] => 19841
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/peszkov.jpg
[original_lng] => 194481
[original_w] => 760
[original_h] => 428
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/peszkov-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/peszkov-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/peszkov.jpg
[width] => 760
[height] => 428
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/peszkov.jpg
[width] => 760
[height] => 428
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/peszkov.jpg
[width] => 760
[height] => 428
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/peszkov.jpg
[width] => 760
[height] => 428
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/peszkov.jpg
[width] => 760
[height] => 428
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1615300642:10
[_thumbnail_id] => 19841
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2323
[_oembed_b2738590a4b98ef6c62d024f2da8179d] =>
[_oembed_time_b2738590a4b98ef6c62d024f2da8179d] => 1667810604
[_oembed_e5c01377a8464429d852015554c4eb97] =>
The White House is making plans for Ukrainian President Volodymyr Zelensky to meet with President Biden in Washington on Wednesday https://t.co/4qBESgNG1s
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
Russia will come back to full compliance with the New START treaty if Washington abandons its"hostile stance" toward Moscow – Deputy FM Sergei Ryabkov pic.twitter.com/fjkxNfRP6S
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
