Jobboldali kormánya megváltoztatta Olaszországot, és most az ország meg tudja változtatni Európát is – jelentette ki vasárnap Pescarában az olasz kormány vezetője, Giorgia Meloni, egyúttal bejelentette, hogy pártja listavezetője lesz a júniusi európai parlamenti választásokon.
Meloni, aki az Olasz Testvérek (FdI) párt elnöke, döntő csatának, történelmi fordulópontnak nevezte a választásokat. „A cél az, hogy Európa közelebb legyen a népeihez, vagyis jobbra mozduljon el”.
„A jobboldalnak európaiságból nem adhat leckét a baloldal, az egykori kommunista párt utódja, amely Moszkvát Brüsszellel váltotta fel” – hangoztatta.
Kijelentette: Az Európai Unióban nincsenek másodosztályú tagállamok, és mindenkivel fent kell tartani a kapcsolatot.
Hangsúlyozta, hogy a baloldal a tömeges illegális bevándorlást támogatja, amely egyedül az emberkereskedőknek jó, az ő meggazdagodásukat szolgálja.
[type] => post
[excerpt] => Jobboldali kormánya megváltoztatta Olaszországot, és most az ország meg tudja változtatni Európát is – jelentette ki vasárnap Pescarában az olasz kormány vezetője, Giorgia Meloni, egyúttal bejelentette, hogy pártja listavezetője lesz a júniusi eur...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1714331340
[modified] => 1714321641
)
[title] => Meloni bejelentette, hogy pártja listavezetőjeként indul az EP-választásokon
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111297&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111297
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 105092
[image] => Array
(
[id] => 105092
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/giorgia-meloni.webp
[original_lng] => 378910
[original_w] => 1920
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/giorgia-meloni-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/giorgia-meloni-300x225.webp
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/giorgia-meloni-768x576.webp
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/giorgia-meloni-1024x768.webp
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/giorgia-meloni-1536x1152.webp
[width] => 1536
[height] => 1152
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/giorgia-meloni.webp
[width] => 1920
[height] => 1440
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/giorgia-meloni.webp
[width] => 1920
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714310842:4
[_thumbnail_id] => 105092
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1037
[translation_required_done] => 1
[_oembed_40eb79e8750720645cb64f1dbd6ed8de] =>
Pro-Palestine potest outside the AGO in Toronto, where PM Trudeau is holding a reception for fascist-friendly Italian PM Malone. MP Marco Mendicino already got an earful while entering. pic.twitter.com/X8T5Zt3W6T
Canadian Prime Minister Trudeau and Italian Prime Minister Meloni canceled their joint visit to the Toronto Art Gallery due to “security circumstances.”
The Nazi terrorist-supporters are taking over democracies, dictating leaders what they can/can't do in their own countries. pic.twitter.com/LeE8qGQLax
— Adam Albilya - אדם אלביליה (@AdamAlbilya) March 3, 2024
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Franciaország soros elnökségét az Európai Unió zászlajával köszöntötték, azonban az már a második nap lekerült a párizsi Diadalívről.
A jobboldal szerint a zászló gúnyt űz a nemzeti identitásból, miközben az uniós ügyekért felelős francia államtitkár azt állította, hogy eredetileg is az volt a terv, hogy a zászló két napig lesz kint, viszont heves bírálatok érték, amiért “engedett a szélsőjobb nyomásának.”
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke felháborítónak nevezte, hogy a francia zászlót az unió lobogójával helyettesítették az ismeretlen katona sírja felett, szerinte ez provokáció azok ellen, akik Franciaországért harcolnak, ezért felszólította az elnököt a francia zászló visszahelyezésére.
A jobbközép Köztársaságiak elnökjelöltje Valérie Pecresse ugyanezt kérte az államfőtől, mondván, hogy ezzel mindenkinek tartoznak, akik valaha a vérüket ontották Franciaországért.
Jean-Luc Mélanchon szélsőjobboldali politikus felhívta rá a figyelmet, hogy “a Beethoven-himnuszt Nicolas Sarközy törölte a Lisszaboni Szerződés szövegéből. A macronisták megvetik a szimbólumok jelentését” – írja a Euronews.
Tavasszal elnökválasztást rendeznek az országban, ezért a lobogók ügye az oldalak közötti küzdelem szimbolikus formájának is betudható.
Új, jobboldali párt alapítását jelentette be kedden Ludovic Orban, a két éve kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke, aki három évtized után november végén fordított hátat volt pártjának, tiltakozásul amiatt, hogy a PNL új vezetése a Szociáldemokrata Párttal (PSD) lépett koalícióra.
Orban pártja ideiglenesen a Jobboldal Ereje (FD) nevet fogja viselni az alakuló kongresszusig, ideológiája pedig a szabadelvű, konzervatív és kereszténydemokrata gondolkodást ötvözi. Orban szerint nincs már igazi jobbközép párt a román parlamentben, miután „a PNL ötödik keréknek állt a PSD szekerében”.
Az FD bejegyzését az a PNL-listán mandátumhoz jutott 16 parlamenti képviselő és szenátor kezdeményezi a bukaresti törvényszéken, aki Florin Citu volt miniszterelnök pártelnökké választása után kilépett a PNL-ből.
Forrás: demokrata.hu
[type] => post
[excerpt] => Új, jobboldali párt alapítását jelentette be kedden Ludovic Orban, a két éve kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke, aki három évtized után november végén fordított hátat volt pártjának, tiltakozásul amiatt, hogy a PNL ú...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1639506600
[modified] => 1639498754
)
[title] => Új jobboldali pártot alapít Ludovic Orban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=35781&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35781
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 35785
[image] => Array
(
[id] => 35785
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ludovic-orban.jpg
[original_lng] => 96133
[original_w] => 820
[original_h] => 587
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ludovic-orban-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ludovic-orban-300x215.jpg
[width] => 300
[height] => 215
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ludovic-orban-768x550.jpg
[width] => 768
[height] => 550
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ludovic-orban.jpg
[width] => 820
[height] => 587
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ludovic-orban.jpg
[width] => 820
[height] => 587
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ludovic-orban.jpg
[width] => 820
[height] => 587
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/ludovic-orban.jpg
[width] => 820
[height] => 587
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1639732789:4
[_thumbnail_id] => 35785
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1582
[_oembed_da1d9e53fde513391577c89e90ec98a7] =>
Macron and Le Pen fail to make ground in French regional election - exit poll https://t.co/pgITsKfEMZ
Michel Barnier, az Európai Unió korábbi brexitügyi főtárgyalója bejelentette, hogy elindul a francia jobboldal előválasztásán a jövő évi köztársasági-elnökválasztás jobboldali jelöltségéért. Ezzel négyre emelkedett azon francia jobboldali politikusok száma, aki részt kívánnak venni a jobbközép Köztársaságiak (LR) előválasztásán.
A párt november végén tervezi megrendezni az előválasztást abban az esetben, ha a következő hetekben egyetlen jelölt sem emelkedik ki közülük. Az előválasztás esetleges megrendezésének feltételeiről szeptember 25-i kongresszusán dönt a jobbközép párt. A hetvenéves Barnier a TF1 francia kereskedelmi televízió csütörtök esti híradójában elmondta, hogy a Franciaország megbékélését célzó programjának fő pontjai: a bevándorlás korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, az állam tekintélyének visszaszerzése, a munkának és az érdemnek a visszahelyezése a társadalom középpontjába, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem.
– Olyan elnök szeretnék lenni, aki tiszteli a franciákat, és aki kivívja Franciaország tiszteletét. A minket körülvevő világ veszélyes, nem stabil, törékeny. Hazánk nincs jól. Alternatíva kell a megbékélésre, arra, hogy együtt cselekedjünk – fogalmazott a politikus a Le Figaro című napilapnak adott interjúban. A tálibok afganisztáni hatalomátvétele kapcsán Michel Barnier leszögezte: „Franciaországnak természetesen erkölcsi kötelessége menedéket biztosítani azoknak, akik neki dolgoztak”. „De azt is ki kell mondani, hogy nem fogunk mindenkit befogadni” – tette hozzá.
Megerősítette a bevándorlási moratóriumra vonatkozó szándékát arra az időre, amíg az eljárásokat új alapokra helyezi Franciaország, és megegyezéseket köt a kibocsátó országokkal annak érdekében, hogy azok is „hozzájáruljanak a migrációs hullámok féken tartásához a fejlődésükhöz nyújtott segítségért cserében”.
Véleménye szerint „mindenhol növelni kell a dzsihadizmus elleni küzdelmet”, és a GDP 3 százalékára kell emelni a védelmi és a kutatási kiadásokat. Michel Barnier két ciklusban is dolgozott EU-biztosként, az 1990-es években pedig több francia kormányban is volt tárcavezető. Az előválasztásra eddig bejelentkezett politikusok (Michel Barnier mellett Valérie Pécresse, Philippe Juvin és Eric Ciotti) közül a volt brexitügyi főtárgyaló az egyik legnépszerűbb a saját pártján belül. Sokan azonban Xavier Bertrand-t, az észak-franciaországi Hauts-de-France régió elnökét tartják a legkomolyabb jobboldali elnökjelöltnek, ő viszont nem kíván részt venni az előválasztáson. Így elképzelhető, hogy a jobboldalnak két jelöltje is indul a francia elnökválasztáson, amelynek első fordulóját 2022. április 10-én, a másodikat pedig április 24-én tartják.
Negyedszerre is újraválasztották Marine Le Pent a küldöttek a francia Nemzeti Tömörülés elnökének vasárnap, de a posztot szeptemberben a pártvezető átmenetileg átadja alelnökének, miután megkezdi kampányát a jövő évi elnökválasztásra.
Az elnöki posztra Marine Le Pen volt az egyetlen jelölt, aki 2011 óta irányítja az apja, Jean-Marie Le Pen által alapított pártot, amelynek éves kongresszusa szombaton kezdődött a dél-franciaországi Perpignanban. Marine Le Pent a szavazatok 98,35 százalékával választották újra.
A pártelnök a francia sajtónak elmondta: nagyon eltökélt az elnökválasztással kapcsolatban, és pártjának a múlt heti regionális választásokon elszenvedett kudarca nem bátortalanította el. – Semmi kétségem afelől, hogy mi az, ami szükséges és teendő Franciaország számára – fogalmazott.
A kongresszusnak egyébként az egyik legfőbb témája volt az aktivisták mozgósítása a választási kudarc után, egy részük ugyanis elkezdett kételkedni Marine Le Pen alkalmasságában az államfői jelöltségre. A kitűzött céllal ellentétben a Nemzeti Tömörülés egyetlen régió vezetését sem tudta megszerezni, márpedig Marine Le Pen legalább három régió elnyerését tartotta előzetesen szükségesnek ahhoz, hogy megfelelő bázisa és helyi szinteken ugródeszkája legyen a pártnak az elnökválasztási küzdelemben. Az előző regionális választáshoz képest a Nemzeti Tömörülés harminc százalékot veszített a választóiból. A párt vezetői szerint a rekordméretű távolmaradás a regionális választásokon nem kedvezett a Nemzeti Tömörülésnek, amelynek választói elsősorban a fiatalokból és a munkásrétegekből kerülnek ki. Múlt hétvégén pedig elsősorban a középosztályhoz tartozó idősebb szavazók járultak az urnákhoz.
A jobbközép Köztársaságiak múlt hét végi győzelme után is azt jelzik a felmérések, hogy az elnökválasztás második fordulójába csak Emmanuel Macron államfőnek és Marine Le Pennek van esélye továbbjutnia, de ott – a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint – a 2017-es eredményhez hasonlóan Emmanuel Macron legyőzné a Nemzeti Tömörülés jelöltjét.
Marine Le Pen is aláírta azt a múlt heti nyilatkozatot, amelyben a Nemzeti Tömörülés, a Fidesz, a lengyel Jog és Igazságosság, az olasz Liga, a spanyol Vox és további 11 párt közösen utasította el az európai szuperállamról szóló elképzeléseket. „Az Európai Unió egyre kevésbé demokratikus partok felé sodródik, ezért itt az ideje, hogy az öreg kontinens hazafijai egyesüljenek a nép és a demokrácia érdekében. Együtt erősebbek leszünk a föderalista zsarolással szemben” – nyomatékosította Le Pen.
Mintegy 29 százalékos támogatottsággal a jobbközép Köztársaságiak párt (LR)végzett az élen vasárnap a francia regionális választások első fordulójában, alacsony, alig 33 százalékos részvétel mellett– derült ki a helyi hírtelevíziók által ismertetett exit poll-eredményekből.
Macron and Le Pen fail to make ground in French regional election – exit poll https://t.co/pgITsKfEMZ
Az északi Hauts-de-France régióban a konzervatív – és várhatóan jövőre az elnökségért is induló – Xavier Bertrand, a régiótanács elnöke például a voksok 41 százalékát szerezte meg. Bertrand korábbi jobboldali kormányokban több miniszteri posztot is betöltött. A baloldali pártok együttesen mintegy 26 százalékos támogatottságot tudhatnak magukénak, s ezen belül a szocialisták 18 százalékot kaptak. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés a vártnál rosszabbul szerepelt, a szavazatok mindössze 18,5 százalékát szerezte meg. Emmanuel Macron államfő pártja, amelynek eddig nem voltak képviselői a regionális tanácsokban, és nem is indított minden régióban jelöltet, 11 százalékot ért el. Pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) hat évvel ezelőtt még nem létezett, így tagokkal sem rendelkezik a regionális tanácsokban, és nem is indított jelöltet minden régióban. Jelöltjei vasárnap több helyütt nem szerezték meg a megfelelő számú voksot ahhoz sem, hogy indulhassanak a második fordulóban.
– Ez egy nehéz választás volt (a kormánypárt számára) – ismerte el vasárnap este Gabriel Attal kormányszóvivő. Christian Jacob, a Köztársaságiak képviselőházi frakcióvezetője szerint a kormánypárt „megsemmisítő vereséget” szenvedett.
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő korábban elmondta Magyar Nemzetnek, hogy általában a városlakók baloldalibbak, centristábbak, zöldebbek, a vidékiek pedig inkább konzervatívabb nézeteket vallanak, ezért látható az, hogy Macron szavazótábora inkább a képzettebb, jól kereső városi rétegből kerül ki.
A régiók többségét, hetet, eddig az ellenzéki, jobbközép Köztársaságiak vezették, hatot a szintén ellenzéki baloldal irányított, míg két helyen centristák, Korzika és Martinique szigetén pedig a helyi nacionalista erők kormányoznak. Az exit pollok eredményei alapján az látszik, hogy a legtöbb régióban a választók megerősítették pozíciójukban a régiótanácsok eddigi vezetőit, akik alapvetően a hagyományos pártokból kerültek ki. Soós Eszter Petronella korábban arra mutatott rá, hogy miközben a politikai palettát országos szinten egyébként domináló politikusok, vagyis Emmanuel Macron és Marine Le Pen pártjainak regionális beágyazottsága rendkívül gyenge, a hagyományos politikai tömörülések, azaz a szocialisták és a republikánusok jelöltjei továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek helyi szinten.
Elsősorban a Nemzeti Tömörülés gyenge szereplése okozott meglepetést, miután a felmérések azt jelezték, hogy Marine Le Pen pártja az előző, hat évvel ezelőtti regionális választások első fordulójához hasonlóan a régiók felében az élen végezhet, a második fordulóban pedig akár két régió irányítását is megszerezheti. Az exit poll alapján azonban úgy tűnik, hogy erre sehol nem maradt esélye. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke vasárnap esti rövid sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy pártja a második fordulóban még javítani tud, miután elsősorban az ő szavazói maradtak otthon. Ezért cselekvésre kérte őket jövő vasárnap, mint fogalmazott: „a kormánypolitika megbüntetése érdekében”.
A több mint ötmillió lakosú, Nizza és Marseille városát is magában foglaló déli Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban nagy meglepetésre a jelenlegi jobboldali vezető, Renaud Muselier végzett az élen a Nemzeti Tömörülés jelöltjével, Thierry Marianival szemben, aki korábban jobbközép színekben politizált, Nicolas Sarkozy államfő kormányában 2010 és 2012 között közlekedési miniszter volt. Hasonló eredmény született északon, Marine Le Pen körzetében, Hauts-de-France régióban, ahol a jövő évi elnökválasztásra jelöltként már bejelentkezett jobboldali Xavier Bertrand győzött a Nemzeti Tömörülés jelöltjével, Sébastien Chenuvel szemben. A Párizs központú Île-de-France régióban a 2022-es elnökválasztáson szintén jobboldali színekben indulni kívánó Valérie Pécresse régióelnököt erősítették meg a választók a Nemzeti Tömörülés alelnökével, Jordan Bardellával szemben, aki alig 14 százalékot ért el. A felmérések Bourgogne-Franche-Comté régióban is Marine Le Pen pártjának győzelmét jelezték előre, de a párt jelöltjét, Julien Odoult, a jelenlegi régióelnök, a szocialista Marie-Guite Dufay legyőzte.
A jövő vasárnapi második fordulóba annak a listának a jelöltjei jutnak be, amely a szavazatok legalább tíz százalékát megszerezte az első fordulóban. Két párt akkor léphet szövetségre és vonhatja össze a listáit a két forduló között, ha az első fordulóban megszerezte a szavazatok legalább öt százalékát. A győztes lista a megszerzett helyeken felül a tanácsi helyek további 25 százalékával is rendelkezik, a többi helyet pedig arányosan osztják el a legalább öt százalékot elért pártok között. A kormánypárt előzetesen jelezte, hogy a második fordulóban a győztesnek ígérkező jelöltet fogja támogatni a Nemzeti Tömörüléssel szemben, függetlenül attól, hogy az bal- vagy jobboldali-e.
Forrás: Magyar Nemzet
[type] => post
[excerpt] => Mintegy 29 százalékos támogatottsággal a jobbközép Köztársaságiak párt (LR)végzett az élen vasárnap a francia regionális választások első fordulójában, alacsony, alig 33 százalékos részvétel mellett– derült ki a helyi hírtelevíziók által ismertete...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1624277100
[modified] => 1624271053
)
[title] => Sikert aratott a jobbközép a francia regionális választásokon
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=25980&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25980
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 25982
[image] => Array
(
[id] => 25982
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen.jpg
[original_lng] => 475118
[original_w] => 2048
[original_h] => 1366
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen-1536x1025.jpg
[width] => 1536
[height] => 1025
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1624261234:4
[_oembed_da1d9e53fde513391577c89e90ec98a7] =>
Macron and Le Pen fail to make ground in French regional election - exit poll https://t.co/pgITsKfEMZ
Belépett az új kormányba a Liga, és az ellenzékben maradt Olasz Testvérek jobboldali pártok támogatottsága emelkedett a kormányváltás hatására, miközben a meggyengült Öt Csillag Mozgalom önmaga „újraalapítását” jelentett be vasárnap.
A Mario Draghi vezette kormány első két hete a jobboldalnak kedvezett a hétvégi sajtóban közölt felmérések szerint. A február 13-án alakult kormányhoz csatlakozott Liga támogatottsága emelkedett, és elérte a 23 százalékot. A Matteo Salvini vezette párt a legutóbbi, 2018-as parlamenti választásokon 17 százalék fölött teljesített, amivel a pártok rangsorában a harmadik helyen állt. Ezt követően akkor kormányra került, és az első Conte-kormány idején túllépte a harminc százalékot.
A Draghi-kormány megalakulása még jobban kedvezett a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvéreknek (FdI), amely elérte a 17,2 százalékot. Az FdI a három évvel ezelőtti parlamenti választásokon öt százalék alatt teljesített. Jelenleg a harmadik legnagyobb pártnak számít, amely maga mögött hagyta az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) és a 19 százalékra becsült baloldali Demokrata Párt (PD) sarkába lépett.
A Draghi-kormányba belépett Hajrá Olaszország (FI), Silvio Berlusconi irányításával, stabilan 7,6 százalékon áll. A többi, kisebb jobbközép erőket is számolva a Liga, az FdI és a FI koalíció ereje meghaladja az ötven százalékot.
Visszaesett az M5S
Giuseppe Conte volt miniszterelnök leváltása a korábbi kormánypártokat sújtotta: az Öt Csillag Mozgalom és a Demokrata Párt hiába csatlakozott a közgazdász Mario Draghi csapatához, a választók egy része elpártolt tőlük. A PD erejét a felmérések 19 százalékra teszik, ami közel ugyanannyi, mint a 2018-as választásokon volt azzal a különbséggel, hogy akkor a baloldali párt a második legnagyobb politikai erő volt, és nem állt majdnem egy szinten a jobboldali Olasz Testvérekkel. A PD március második hétvégéjén tart országos gyűlést a folytatásról.
A kormánycserék az Öt Csillag Mozgalmat őrölték fel leginkább, amely 2018-ban még a legnagyobb parlamenti erőnek számított több mint 32 százalékkal. Három év alatt az M5S először a Ligával, majd a Demokrata Párttal kormányzott, és most a Draghi-kormányban is bent maradt, de támogatottsága 15,4 százalékra esett vissza.
A politikusok népszerűségi listáján a 69 százalékos támogatottságot élvező Mario Draghi mögött az egészségügyi miniszter Roberto Speranza, majd Giorgia Meloni és Matteo Salvini következik.
Az M5S vezetősége a vasárnap Rómában tartott találkozón a mozgalomból lett párt újraindításáról határozott. Az Öt Csillag „újraalapításának” feladatát a lemondott miniszterelnökre, Giuseppe Contéra bízták. Az M5S bejelentette, hogy mostantól „egyedül” politizál, tehát felbontja a baloldali erőkkel közös szövetséget.
