A második békecsúcsra Indiában kerülhet sor, Kijev kész meghallgatni más országok javaslatait a háború befejezésével kapcsolatban, de csak az ukrán feltételek alapján – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a The Times of India című indiai lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Tárgyaltunk Modival. Van egy békecsúcs-platformunk, szerintem bármelyik tekintélyes fővárosban tarthatnánk egy második csúcstalálkozót. Természetesen Indiában is lehet, a miniszterelnök tud megfelelő csúcstalálkozót szervezni.”
Az elnök hozzátette: Ukrajnának fel kell készülnie a békecsúcs következő ülésére. Kijev ugyanakkor meg akar hallgatni bizonyos javaslatokat bizonyos országoktól, köztük Kínától, Brazíliától, Indiától, az Európai Unió tagjaitól vagy az afrikai kontinens államaitól – mondta.
„És kérem, ha vannak javaslatok, Kínának és Brazíliának vannak, de csak a mi feltételeink alapján, mert háború van nálunk. Szerintem Indiában is lehet ilyen csúcstalálkozót tartani” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Olaf Scholz német kancellár kiállt az Ukrajna elleni orosz háború politikai rendezése mellett, és támogatta India közvetítését ebben az ügyben – írta a Deutsche Welle.
„Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja sok szempontból érinti Németországot és Indiát. Senki sem hunyhat szemet ezen konfliktus felett. Éppen ezért határozottan amellett szólók, hogy India álljon ki a tartós és igazságos béke mellett” – mondta Scholz pénteken Új-Delhiben sajtótájékoztatón, ahol Narendra Modi indiai miniszterelnökkel találkozott.
Scholz elmondása szerint Németország üdvözli India hajlandóságát, hogy „erős kapcsolatokat használjon minden féllel a konfliktus politikai megoldásához”. Berlin Ukrajna területi integritását is támogatja.
„Ennek a háborúnak, amely oly régóta dúl, és oly sok áldozatot követelt, végre véget kell vetni. Ukrajna integritását és szuverenitását meg kell őrizni. Ezt képviseljük” – hangsúlyozta Sholtz.
A német kancellár Indiába utazik. Olaf Scholz kínai kudarcai után indiai megrendelésekkel próbálná meg felrázni a német gazdaságot.
Németország igyekszik kereskedelmi és geopolitikai támogatást nyújtani Indiának. Olaf Scholz német kancellár indiai látogatása során a kínai kudarcaira igyekszik gyógyírt találni – írja a Bloomberg.
Olaf Scholz kancellár csütörtökön háromnapos látogatásra indul Indiába egy nagyszámú miniszteri és vezetői delegáció kíséretében, hogy stratégiai partnerséget alakítson ki Narendra Modi miniszterelnökkel. A két vezető péntek reggel találkozik, és közös kabinetülést tart.
Az út Scholz számára, aki az ukrajnai háború és a kínai verseny által sújtott német gazdaság újjáélesztéséért küzd, kulcsfontosságú időpontban történik. Modi nemrég tért vissza az oroszországi BRICS-csúcstalálkozóról, ahol többek között Vlagyimir Putyin orosz, valamint Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt. India nemrég írt alá egy határmegállapodást Kínával, hogy enyhítse a szomszédjával fennálló feszültséget a négy éve tartó patthelyzet után. A következő fontosabb kérdések kerülnek napirendre.
Tengeralattjáró-szerződés
India hat új tengeralattjáró megrendelését tervezi. Igyekeznek ellensúlyozni az indo-csendes-óceáni térségben Kína növekvő haditengerészeti jelenlétét. A 400 milliárd rúpiás (4,8 milliárd dolláros) megrendelésre a német Thyssenkrupp is pályázik. Versenyben vannak a spanyolok is, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök még ebben a hónapban Indiába látogat, hogy megnyissa az Airbus SE üzemét Gudzsarát államban. A spanyol Navantia szintén versenyben van a szerződésért.
India igyekszik diverzifikálni haditechnikai beszállításait, miután Oroszország, a legnagyobb korábbi fegyverszállítója ellen az ukrán invázió miatt nemzetközi szankciókat léptettek életbe.
Oroszország és Ukrajna
India hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol a Kremllel, és Scholz azt tervezi, hogy a Putyinnal és Hszivel folytatott megbeszélései után Modival is megvitatja az ukrajnai háború problémáját. Nem megerősített hírek szerint India katonai felszereléssel látja el az orosz hadsereget. Philipp Ackermann, Németország indiai nagykövete szerint
India nagyon jó helyzetben van ahhoz, hogy mindkét oldalt meghallgassa, és mindkét fél érdekeit figyelembe vegye.
Kína és a globális kereskedelem
Berlin igyekszik rávenni a német vállalatokat, hogy csökkentsék függőségüket Kínától, India, a világ ötödik legnagyobb gazdasága kézenfekvő alternatívát jelent. Ugyanakkor veszélyes befektetési terep is, hiszen szoros a kapcsolata Oroszországgal, s csak nemrég tett lépéseket, hogy lezárja határvitáját Kínával. Így erősen kérdéses, hogy Berlin ajánl-e teljes körű stratégiai partnerséget. Viszont azt a tényt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy
Németország már most is India legnagyobb kereskedelmi partnere Európában.
A kétoldalú kereskedelem 2020–2021-ben 22 milliárd dollár volt az indiai kormány adatai szerint.
Scholz valószínűleg erősen lobbizik majd a német kis- és középvállalatok indiai tevékenységének megkönnyítéséért. Az Indiai–Német Kereskedelmi Kamara júniusban közzétett felmérése szerint a német vállalkozások több mint 60 százaléka a bürokratikus akadályokat – például a protekcionista intézkedéseket és a közbeszerzési szabályokat – nevezte meg az országban való működés legnagyobb akadályaként.
Scholz szombaton Vasco da Gama kikötővárosában folytatja útját, ahol meglátogatja a német haditengerészet két hajóját, amelyek a kínai figyelmeztetések ellenére 22 év óta először haladtak át a Tajvani-szoroson.
Scholz a német munkaerőhiányt is igyekszik enyhíteni
Becslések szerint Németország munkaerő-állománya a következő évtizedben hétmillió fővel csökken a népesség elöregedése miatt. Berlin a munkaerőhiányt képzett bevándorlókkal próbálná meg enyhíteni. Egy német gazdaságkutató intézet, az IWD szerint a munkaerőhiány idén már közel 50 milliárd euróba kerül a gazdaságnak. A tendencia megfordítására tett kísérletként Scholz kormánya enyhített a szakképzett munkaerőre vonatkozó bevándorlási szabályozáson.
Németország különösen fontos partnernek tekinti Indiát, amikor a szakképzett munkaerő migrációjáról van szó – mondta Hubertus Heil munkaügyi miniszter, aki a delegáció tagja lesz.
A másik oldalon Modira nagy nyomás nehezedik, hogy több munkahelyet teremtsen a fiatalok számára, akik az ország 1,4 milliárdos lakosságának több mint felét teszik ki. Kormánya már több mobilitási megállapodásról is tárgyalt más, elöregedő társadalmakkal küzdő országokkal.
Jelenleg 137 ezer indiai dolgozik Németországban, a kormány számításai szerint az országnak évente mintegy 400 ezer migráns munkavállalóra van szüksége ahhoz, hogy stabilan tartsa a munkaerőpiacát.
Az indiai miniszterelnök a BRICS-tagállamok Oroszországban rendezett csúcstalálkozóján hangsúlyozta, hogy nem cél a globális intézmények leváltása. Modi az olcsó olajért az oroszoknak, a csúcstechnológiáért az amerikaiaknak kénytelen gesztusokat tenni.
India miniszterelnöke, Narendra Modi kijelentette, hogy a BRICS-nek nem szabad a globális szervezetek alternatívájaként kiállnia, még akkor sem, ha az alapító tagok, mint Oroszország és Kína, megpróbálják bővíteni a csoportot, hogy aláássák az Egyesült Államok vezette globális rendet – jelentette a Bloomberg.
Óvatosnak kell lennünk, hogy erről a szervezetről ne olyan kép alakuljon ki, amely szerint megpróbálja leváltani a globális intézményeket – mondta Modi szerdán az oroszországi Kazanyban a BRICS-csúcstalálkozó zárt plenáris ülésén. A csoportnak inkább intézményi reformokkal lenne célszerű foglalkoznia, ilyen például az ENSZ Biztonsági Tanácsa – mondta.
Modi – gesztusok az oroszoknak, gesztusok Amerikának
Modi kénytelen kettős játékot játszani; gesztusokat tenni Oroszországnak – az olcsó olajért cserében –, valamint az Egyesült Államoknak is, amely hozzáférést biztosít a legmodernebb technológiához. Kína és India is a kapcsolatok normalizálásának útján halad a négyéves határzár után, Modi és Hszi Csin-ping kínai elnök hosszú évek mosolyszünete után szerdán tartotta első kétoldalú tárgyalását.
Oroszország ezen a héten ad otthont az első csúcstalálkozónak azóta, hogy a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport kilenctagúvá bővült az Egyesült Arab Emírségek, Irán, Egyiptom és Etiópia hozzáadásával. A szervezetbe felvételét kérte Törökország is, a csúcson jelen van Erdogan török elnök is. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán kijelentette, hogy a nagyobb csoport egy „többpólusú világot” képvisel, amely jobban reprezentálja a nemzetközi közösséget.
Modi azt mondta, hogy a BRICS-országok fejlődésével „példát kell mutatniuk a világnak”, egyesülve a globális szervezetek reformjára irányuló felhívásokban.
Azt kell üzennünk a világnak, hogy a BRICS nem megosztó szervezet, hanem olyan, amely az emberiség érdekében dolgozik – tette hozzá.
A szervezet bővítésével kapcsolatban Modi jelezte, hogy az újonnan csatlakozni vágyókat inkább „partnerországként”, mintsem teljes jogú tagként látná szívesen.
Gáza miatt aggódnak, Ukrajnáról semmi
A BRICS-csúcstalálkozó kazanyi nyilatkozata külön is kiemelte aggodalmait a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban. (Az ukrajnai háborúról mindössze egyetlen semmitmondó mondatot tartalmaz a dokumentum.) A tagországok megismételték „súlyos aggodalmukat” a megszállt palesztin területen kialakult humanitárius válság miatt, arra hivatkozva, hogy az „izraeli katonai offenzíva” miatt fokozódott az erőszak a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Ez a nyilatkozat szerint a „polgári lakosság tömeges meggyilkolásához és megsebesítéséhez, kényszerű lakóhelyelhagyáshoz és a polgári infrastruktúra széles körű megsemmisítéséhez” vezetett.
Egy Kanadában meggyilkolt Szikh aktivista miatt alakult ki diplomáciai botrány a két ország között.
Kiutasított 6 indiai diplomatát Kanada, amire válaszul az ázsiai ország is így tett 6 kanadaival – számolt be az MTI. A diplomáciai viszályhoz az vezetett, hogy a kanadai rendőrség bizonyítékot talált arra, hogy az országban zajló erőszakos bűncselekmények szálai az indiai kormányig érnek.
Az indiai külügyminisztérium korábban még arról számolt be, hogy India hazahívta kanadai nagykövetét és azon diplomatáit, akik gyanúsítottként szerepelnek egy ottani bűnügyi nyomozásban, egy kanadai tisztségviselő szerint viszont már visszahívásuk előtt kiutasították a diplomatákat.
Kanadában tavaly júniusban gyilkoltak meg egy szikh aktivistát, a 45 évesen megölt Hardip Szingh Nidzsart két álarcos férfi lőtte le. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök már tavaly arról beszélt, hogy “hiteles” értesüléseik szerint indiai kormányügynökök állhatnak a gyilkosság mögött. India abszurdnak nevezte és tagadta a vádakat.
Hardip Szingh Nidzsar egy Indián belüli független szikh állam létrehozásáért küzdő mozgalom aktivistája volt. Holttestét a kanadai Surrey-ben, egy szikh templom mellett parkoló autóban találták meg 2023. június 18-án.
Az indiai olaj- és gázügyi minisztérium titkára, Pankaj Jain közölte, hogy országa nem vásárol cseppfolyósított földgázt az orosz Arctic LNG 2 projektből, számolt be a Reuters.
„Nem vásárolunk az Arctic LNG 2-től. Nem veszünk semmilyen szankcionált árut. Nem nyúlunk azokhoz a dolgokhoz, amelyeket szigorúan szankcionálnak” – mondta Jain.
Az orosz Novatek cég Arctic LNG 2 projektje nyugati szankciók alatt áll Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt.
Az Egyesült Államok emellett szankciókat vetett ki több száz szervezetre és magánszemélyre Oroszország katonai erőfeszítéseinek támogatása miatt, köztük olyan társaságokkal szemben, amelyek támogatják az Arctic LNG 2 projekt fejlesztését és az LNG szállítását.
Ukrajna Indiára fogad, mint közvetítőre, aki segít véget vetni az Oroszországgal vívott háborúnak. A hírt a Politico közölte.
Amint azt egy magas rangú ukrán tisztviselő mondta, India Ukrajna nagy reménye egy életképes békemegállapodás megkötésére.
A tisztségviselő szerint a nyári kijevi tárgyalások során Narendra Modi miniszterelnök világossá tette, hogy bár Ukrajnának bizonyos kérdésekben elkerülhetetlenül kompromisszumot kell kötnie, a háború befejezésére irányuló javaslatok nem tartalmazhatják területek átadását Oroszországnak.
Bár Ukrajna élesen reagált Modi és Putyin orosz diktátorral folytatott júliusi találkozójára, azóta Indiát egyre inkább „ideális közvetítőnek” tekintik a Kremlhez fűződő kapcsolatokban.
India következetesen tartózkodott attól, hogy elítélje Oroszország Ukrajna elleni invázióját, ugyanakkor kiállt a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartása mellett, valamint a háború befejezése mellett is.
A kiadvány úgy véli, hogy India talán az egyetlen olyan globális szereplő, amely képes közvetítői szerepet játszani, vagy legalábbis az egyetlen, amely képes meggyőzően semleges félként pozícionálni magát Moszkva és Kijev számára egyaránt.
Kijev azt akarja, hogy Újdelhi mérsékelje a tárgyalásokat, és használja fel Oroszországgal fennálló kapcsolatait, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz ültesse. Ukrajna indiai nagykövete, Olekszandr Poliscsuk szerint az országnak aktívabb szerepet kellene vállalnia az orosz agresszió megállításában – írja a Bloomberg.
Poliscsuk szerint Ukrajna felajánlotta Indiának, hogy 2024 novemberéig tartson egy második békecsúcsot a háború befejezése érdekében. Nem világos azonban, hogy Újdelhi beleegyezik-e ebbe. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Indiának nem szabad megelégednie azzal, hogy „üzeneteket kézbesítő postásként” lépjen fel, hanem „megbízhatóbb szerepet” kell vállalnia.
„Ha India állandó helyet keres az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy saját érdekeit szolgálja, akkor túl alacsonyra teszi a mércét” – mondta Poliscsuk.
Ajit Doval, India miniszterelnökének nemzetbiztonsági tanácsadója szeptember 10–11. között Moszkvába látogat, hogy részt vegyen a BRICS-országok biztonsági kérdésekkel foglalkozó képviselőinek találkozóján.
Az India Today beszámolója szerint Doval látogatása során megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, többek között megvitatja az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megoldására irányuló békés erőfeszítéseket.
Doval a Putyinnal való találkozás mellett kétoldalú megbeszéléseket is folytat Oroszország és Kína képviselőivel, folytatva a júliusi csúcson megkezdett megbeszéléseket.
Kezdik feladni a reményt, hogy hazamehetnek azok az indiai állampolgárok, akik az ukrajnai frontokon harcolnak, az orosz hadseregben. Korai leszerelésükről még a nyáron állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és a hozzá látogató Narendra Modi indiai miniszterelnök.
„A tiszta kék eget szeretném látni, nem drón- és rakétaesőt, ha éve kijutok Oroszországból” – ezt mondta az Independent című brit lapnak az újság által Hardeep Gill álnéven bemutatott 24 éves indiai fiatal.
Gill Pandzsáb szövetségi állam szülötte és egyike annak a 100 indiainak, aki az ukrajnai háború hadszínterein találta magát. Sokukat az orosz hadsereg számára külföldi harcosokat beszervező embercsempészek ugrattak be – állítja a brit lap.
A hindi nyelven nyilatkozó Gillt valahol Dél-Ukrajnában, WhatsAppon érte utol az Independent. A riporterrel audiofelvételek útján kommunikált, mert nem akarta, hogy orosz elöljárói lefüleljék.
„Bármelyik pillanatban meghalhatok. Veszélyes helyen vagyok, folyamatosan támadnak bennünket drónokkal” – mondta.
Mint sok más pandzsábi fiatal, Gill is arról álmodott, hogy külföldre megy. Nagy-Britanniában akart tanulni, de nem kapott vízumot. Ezt követően ment Oroszországba decemberben, turistavízummal – ahogy mondta, azért, hogy egy külföldi pecséttel az útlevelében a jövőben meg tudja győzni a brit hatóságokat. Az érkezés után azonban máris rossz irányba fordultak a dolgok: a taxis becsapta, „elvette a pénzét és ingóságait” és kidobta.
Állítása szerint nem volt kire támaszkodnia, nem beszélte a nyelvet, így az utcákon bolyongott, amíg toborzók kezei közé nem került, akik beléptették az orosz hadseregbe.
Az ukrán fronton találta magát, „árkokat ás és katonáknak segít egy olyan háborúban, ami nem az övé” – írja az Independent.
„Azt sem tudom felidézni, milyen volt az életem korábban, mit csináltam. A memóriámat elködösítik az állandó robbanások… csak annyit akarok, hogy hazamehessek, lássam a családomat. De ez egy távoli álom. Az elöljáróim azt mondják, nem kaptak parancsot arra, hogy leszereljenek” – mondta még Gill.
Gill 14‒15 napot tölt a fronton, majd jön két nap pihenő a harcoktól távol, aztán ismét visszaküldik. Azt mondja, hogy étel alig van és napok óta kenyeret eszik. Az ukránok közben folyamatosan támadnak.
„Nem tudom elmondani, mit láttam itt. Borzalmas. Emberek halnak meg és mindent beleng a halálfélelem” – fogalmazott.
Úgy tűnik hiába látogatott júliusban Moszkvába Narendra Modi indiai kormányfő, aki barátjának nevezi Vlagyimir Putyint és még meg is ölelte. Legalábbis, Gill számára hiába.
Sok, főként szegényebb családból származó indiai az ügynökök által beígért pénz és orosz útlevél reményében utazott Oroszországba – igaz, hazájuk szabályai szerint utóbbihoz fel kellett volna adniuk indiai állampolgárságukat.
A The Week című indiai médium ugyanakkor olyan indiaiakat is talált, akik az ukrán oldalon harcolnak. Ezek a férfiak évek óta élnek Ukrajnában, helyi nőket vettek feleségül, ezért feladatuknak tartják, hogy megvédjék az országot. Egyikük ukrán nevén, Andrijként mutatkozott be. Ő bírálta a hazáját, amiért az olajat vásárol Oroszországtól. Naveen szerint pedig az indiaiak nem értik, mi folyik Ukrajnában.
Egy másik indiai, Mir azt állítja: azután került a frontra, hogy egy YouTuber átvágta és a beígért dubaji állás helyett Oroszországba küldte a kútfúrásoknál dolgozó férfit.
Az indiai hatóságok márciusban lecsaptak egy hálózatra, amely munkahelyek ígéretével irányított Oroszországba embereket, akik aztán a frontokon találták magukat.
