Mindenki az ország modernkori történelmi vízválasztójának tekinti a ma tartandó parlamenti választást – olvashatjuk a Privátbankár ellemző cikkében.
A szavazás előtt nagy volt a feszültség, és megbízható közvélemény-kutatások hiányában a várható eredményt csak találgatni lehet. A kormányzó Grúz Álom párt 2012 óta van hatalmon, és újabb négyéves mandátumra törekszik.
A választást a béke vagy a háború közöttiként definiálták; a párt kampányüzenetében az az érv dominált, hogy ha az ellenzék hatalomra kerülne, Georgiát (Grúziát) háborúba sodorná Oroszország ellen — jellemzi a helyzetet a Szabad Európa angol nyelvű kiadása.
Oroszország vagy a Nyugat
Az ellenzék számára a szavazás mást jelent, a választást a Nyugat és Oroszország, vagy másképp a demokrácia és a tekintélyelvűség között.
Ezt a narratívát az Egyesült Államok és Európa tisztviselői is visszhangozták.
„A választások lesznek az igazság pillanata, és a grúz népnek el kell döntenie, melyik úton halad tovább: Európa, vagy az Európától való elszakadás felé. Az ország jövője a tét” – nyilatkozta Josep Borrell, az EU külpolitikai főmegbízottja.
A szavazásra grúz politikai mércével is szokatlanul viharos időszakot követően kerül sor. A Grúz Álom egyre inkább nyugatellenes retorikát alkalmaz és vitatott törvényeket fogadott el, amelyeket az országban érvényesülő külföldi befolyás elleni fellépés eszközeként igazol. Ide tartoznak az „LMBTQ propagandát” tiltó törvények, valamint az, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezeteket és médiát „külföldi ügynökökként” kell regisztráltatni. Ez utóbbi törvény újbóli bevezetése óriási tiltakozásokat váltott ki idén tavasszal.
Az ellenzék nehézségei
A szavazást egy új választási rendszer szerint tartják, amelyben a pártoknak vagy koalícióknak 5 százalékos küszöböt kell elérniük ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe. Ez arra motiválta az ország számos és piciny ellenzéki pártját, hogy bizonyos mértékig együttműködjenek, koalíciókat alkossanak, hogy így észszerű eséllyel jussanak a küszöb fölé. Végül négy — a megmérettetésen valószínűleg életképesnek bizonyuló — ellenzéki erő alakult ki:
Egység – Georgia Megmentéséért: a korábban kormányon lévő Egyesült Nemzeti Mozgalom (ENM) párt által vezetett koalíció, amelynek élén egykor a volt elnök, Miheil Szaakasvili állt;
Koalíció a Változásért: nagyrészt más, az ENM-hez kötődő korábbi személyekből áll;
Erős Georgia: egy ideológiailag eklektikus koalíció, amely megpróbálta magát az ENM és a Grúz Álom közé pozícionálni;
Georgiáért: ezt a pártot Giorgi Gakharia vezeti, aki a Grúz Álom miniszterelnöke volt 2019 és 2021 között, de aztán szakított a párttal.
Bár e négy párt választás előtti ígéreteiben bizonyos különbségek mutatkoznak, nagyrészt egységesek a Grúz Álom megbuktatására irányuló erőfeszítésükben, és fő kritikájukat többnyire a kormánypártra, nem pedig egymásra irányították.
A közvélemény-kutatások eddig egymásnak ellentmondó eredményeket mutatnak, közülük több is politikai pártok megbízásából készült. A Savanta brit piackutató cég csütörtöki közvélemény-kutatása szerint a Grúz Álom áll az élen áll, de nem éri el a többséget, 35 százalékra számíthat. A Koalíció a Változásért a második 19 százalékkal. A legnagyobb párt, az ENM jelenleg a harmadik helyen áll 16 százalékkal — ismerteti az Euronews.
Grúz Charta
Mindannyian aláírták a Szalome Zurabisvili (Salome Zourabichvili) elnök által javasolt Grúz Chartát, amelyben megállapodnak abban, hogy ellenzéki győzelem esetén hagyják, az elnöknő olyan technokrata kormányt alakítson, amely helyreállítja a jó kapcsolatokat a Nyugattal, és hatályon kívül helyezi a Grúz Álmok tekintélyelvű törvényeit, amelyeket a kampány idején hozott.
Zurabisvilit, akinek a mandátuma idén jár le, 2018-ban független jelöltként választották meg elnöknek, de annak idején a Grúz Álom is támogatta. Azóta elhatárolódott a kormánypárttól.
A kormánypárt „kétharmadot” céloz
A grúziai kormánypártok hagyományosan választási előnyt élveznek, mivel képesek rávenni a kormány alkalmazottait és családjaikat, hogy rájuk szavazzanak. Nyugati megfigyelők a korábbi választásokat részrehajlónak, de legitimnek ítélték meg. Ám a Grúz Álom tekintélyelvű fordulata és a választásokat megfigyelő csoportok külföldi ügynökökként történő diszkriminálása kialakult egy félelem, hogy ezúttal több, és nyílt csalásról is szó lehet.
A Grúz Álom vezetői kijelentették, hogy céljuk nem csupán a többség, hanem az alkotmányos többség megszerzése (ami 113 mandátum a 150 helyből), ez lehetővé tenné számukra, hogy a saját szájízük szerint kormányozzanak. Megígérték, hogy alkotmányos többséggel megerősítik az LMBTQ-ellenes törvényeket és betiltják az összes jelentős ellenzéki pártot, mivel – szerintük – ők felelősek a 2008-as Oroszország elleni háború kirobbantásáért, és most is megpróbálják újra háborúba sodorni az országot.
Az orosz befolyás
További aggodalomra ad okot, hogy Oroszország megpróbál beavatkozni a választások során. Ahogyan azt Moldovában tette, ahol dezinformációs és szavazatvásárlási kampányokat indított. Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök visszautasította ezeket az állításokat.
„Elmondhatom, hogy Oroszországnak nincs befolyása Grúziában. Nincsenek politikai pártok, amelyekben befolyásuk lenne. Nincsenek a befolyásukkal rendelkező médiacsatornák. Tehát ezért nem tudja az orosz fél befolyásolni a grúziai választásokat” – hangoztatta Kobakhidze az Euronews tudósítása szerint.
Csütörtökön a dél-kaukázusi ország hatóságai házkutatást tartottak az Atlantic Council nevű amerikai agytrösztnek dolgozó két kutató otthonában. A rendőrség állítólag telefonokat és számítógépeket foglalt le Eto Buziashvili és Sopo Gelava lakásán, akik a dezinformációt, az orosz befolyást és a dezinformációt figyelik Georgiában — teszi hozzá a Politico.
A Grúz Álom választási kampányában óriásplakátokat helyeztek el, amelyek az ukrán városok pusztításának mértékét mutatják, mivel a populista frakció vezetői azt állítják, hogy a Nyugat oldalára állás új konfliktust jelentene Oroszországgal.
Ennek ellenére a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a grúzok túlnyomó többsége továbbra is csatlakozni szeretne az EU-hoz, és a Moszkva iránti neheztelés széles körben elterjedt a 2018-as orosz inváziót követően, amely az ország egyötödét a Kreml és megbízottjai ellenőrzése alá helyezte.
Zavargások várhatóak?
A nagy tét és az eredmények körüli bizonytalanság miatt sokan aggódnak, hogy a választásokat követően zavargások törnek ki. Georgiában először használnak új elektronikus szavazatszámláló rendszert (papíros biztonsági másolattal), és az eredmények egy-két órával a szavazóhelyiségek este 8-kor történő bezárása után várhatók. A legtöbb szavazatot kapott párt kap kormányalakítási jogot, és ha nem sikerül összehozni az új kormányt, akkor az elnök felügyeli a lehetséges új választásokat.
Ha Zurabisvili grúz chartája érvényesül, a Grúz Álom nem tud koalíciót kötni, mivel a többi párt nem hajlandó együttműködni velük – emeli ki az Euronews.
Ám megbízható közvélemény-kutatás hiányában a választások kimenetele továbbra is kiszámíthatatlan – akárcsak a Grúz Álom következő lépése, ha nem sikerül megszereznie a többséget.
Paweł Herczyński, az EU georgiai (grúziai) nagykövete kijelentette, hogy a Georgia Álom párt uralma alatt az ország soha nem lesz az Európai Unió tagja. A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Sova-ra hivatkozva.
Szerinte Georgia vezetése akarata ellenére elidegeníti az ország lakosságát az EU-tagságtól.
Herczyński diplomáciai pályafutása legnagyobb sikerének tekinti Georgia EU-tagjelölti státuszának megadását.
„De mi történt azután, hogy megkapták a jelölt státuszt? A lakosság többsége, az ellenzéki pártok csatlakozni szeretnének az Európai Unióhoz, de a kormány elidegeníti az embereket tagságtól. A georgiai kormány tagjai távol állnak az Európai Unió értékeitől” – mondta a diplomata.
Reményét fejezte ki, hogy az októberi parlamenti választások után Georgia visszatér „az EU-hoz vezető útra, amelyet jelenleg felfüggesztettek”.
[type] => post
[excerpt] => Paweł Herczyński, az EU grúziai nagykövete kijelentette, hogy a Grúz Álom párt uralma alatt az ország soha nem lesz az Európai Unió tagja.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1728421620
[modified] => 1728395126
)
[title] => EU-nagykövet: a jelenlegi kormány alatt Georgia soha nem lesz az Európai Unió tagja
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128820&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128820
[uk] => 128752
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 128753
[image] => Array
(
[id] => 128753
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large.jpg
[original_lng] => 60096
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1728384327:5
[_thumbnail_id] => 128753
[_edit_last] => 5
[views_count] => 725
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13795
[1] => 14455
[2] => 4085
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-csatlakozás
[1] => Georgia
[2] => Grúzia
)
)
[2] => Array
(
[id] => 121156
[content] =>
Az Európai Unió felfüggeszti Grúzia (Georgia) uniós csatlakozási folyamatát – jelentette be a szervezet grúz diplomáciai képviselete kedden az X-en. Az EU tbiliszi nagykövete szerint a döntés oka a kaukázusi ország parlamentje által elfogadott külföldi ügynökökről szóló törvény és a tbiliszi kormány nyugatellenes retorikája.
Pawel Herczynski elmondta, hogy a döntést – amelynek értelmében az EU befagyasztotta a Tbiliszinek 2024-re előirányzott, 30 millió eurónyi pénzügyi támogatást is – az Európai Tanácsot alkotó vezetők legutóbbi értekezletén hozták meg.
A támogatást Grúzia a külföldi katonai és védelmi kiadások finanszírozására létrehozott uniós alap, az Európai Békekeret (EPF) égisze alatt kapta volna.
A nagykövet hozzátette: elképzelhető, hogy az EU további intézkedéseket is foganatosít.
„Szomorú, hogy az EU és a Georgia közötti kapcsolatok ilyen mélypontot értek el, amikor éppen most soha nem látott magasságba emelkedhetnének” – fogalmazott.
Az EU tavaly adta meg a hivatalos tagjelölti státust Tbiliszinek.
Grúzia májusban fogadta el a külföldi befolyásról szóló törvényt, amelyre a jogszabály ellenzői heves tüntetésekkel reagáltak. A jogszabály ellen már korábban az EU is tiltakozott.
A törvény előírja, hogy a finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapó szervezeteknek „külföldi befolyást érvényesítő ügynökként” kell regisztráltatniuk magukat, és pénzbírságot, valamint szigorú közzétételi követelményeket vezet be a jogsértések esetére.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió felfüggeszti Grúzia (Georgia) uniós csatlakozási folyamatát – jelentette be a szervezet grúz diplomáciai képviselete kedden az X-en. Az EU tbiliszi nagykövete szerint a döntés oka a kaukázusi ország parlamentje által elfogadott kül...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1720552500
[modified] => 1720540679
)
[title] => Az EU felfüggeszti a csatlakozási folyamatot Grúziával
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121156&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121156
[uk] => 121148
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 121149
[image] => Array
(
[id] => 121149
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large.jpg
[original_lng] => 139111
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720531712:5
[_thumbnail_id] => 121149
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1473
[_oembed_30a1217fc8a9d2bc0d8a118a796090ff] =>
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
A grúz kormánypárt azzal vádolta meg pénteken az Egyesült Államokat, hogy a „fenyegetés és zsarolás” politikáját folytatja azzal, hogy vízumkorlátozást vezetett be a „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslatot támogató grúz parlamenti képviselőkkel szemben, valamint elrendelte a kétoldalú kapcsolatok felülvizsgálatát.
A kormányzó Grúz Álom – Demokratikus Grúzia párt nyilatkozatában „Grúzia függetlenségének és szuverenitásának durva korlátozására tett kísérletnek”, illetve a két ország partneri kapcsolatára nézve súlyosan sértőnek nevezte Washington lépését.
Mamuka Mdinaradze, a párt parlamenti frakcióvezetője komikusnak nevezte az amerikai tilalmat, amely szerinte Grúzia függetlenségét veszélyezteti.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Államok vízumkorlátozásokat vezet be Grúziával szemben, és megkezdi az országaik közötti kétoldalú együttműködés átfogó felülvizsgálatát a törvényjavaslat miatt.
Az intézkedéseket közleményben bejelentő Blinken szerint a tbiliszi vezetés „megfélemlítő kampányt folytat és erőszakot alkalmaz a békés ellenvélemény elfojtására”, a vitatott törvény pedig „megfojtja a szólás- és gyülekezési szabadság gyakorlását”, akadályozza a független média munkáját. A törvény
ellentétes Grúzia régóta kinyilvánított – az alkotmányában is tükröződő – céljával, az euroatlanti integrációval és az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerséggel – áll a nyilatkozatban.
Szalome Zurabisvili államfő május 18-án vétót emelt a múlt kedden harmadik olvasatban is elfogadott törvényjavaslat ellen, amelynek értelmében azoknak a szervezeteknek, amelyek anyagi forrásaik több mint 20 százalékát külföldről kapják, külföldi ügynökként kell regisztráltatniuk magukat.
A kormány szerint a szabályozásra azért van szükség, hogy megállítsák a „káros külföldi szereplőknek” az ország destabilizálására irányuló törekvéseit.
Kritikusai szerint a grúz törvény az Oroszországban 2012 óta érvényes hasonló jogszabályt másolja.
A kormánypárt azonban elegendő többséggel rendelkezik ahhoz, hogy felülbírálja Zurabisvili vétóját, és ezt a következő napokban várhatóan meg is teszi.
Az ellenzék és a nyugati diplomaták a törvény elfogadásával kapcsolatban korábban arra figyelmeztettek, hogy az hátráltatja a 3,7 millió lakosú kaukázusi köztársaság európai uniós integrációját. A NATO, az Európai Bizottság és az ENSZ is elítélte a törvényt, amely bírálói szerint kísérlet arra, hogy Grúziát Európától Oroszország felé tereljék.
Grúzia 2023 decembere óta hivatalosan is az Európai Unió tagjelölt állama.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy újabb vízumkorlátozást vezet be Grúziával szemben, válaszul arra, hogy a parlament jóváhagyta a botrányos „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, olvasható a külügyminisztérium honlapján.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy Washington elindítja „az Egyesült Államok és Georgia közötti kétoldalú együttműködés átfogó felülvizsgálatát”.
Blinken elmondása szerint a korlátozások „azokra a személyekre vonatkoznak majd, akik felelősek a grúziai demokrácia aláásásáért vagy részt vesznek abban, valamint családtagjaikra”.
A szankciók olyan személyekre irányulnak, akik felelősek a civil társadalom és a békés gyülekezés szabadságának erőszakkal vagy megfélemlítéssel történő visszaszorításáért Grúziában.
Hozzátette, hogy „bárki, aki aláássa a demokratikus folyamatokat vagy intézményeket Grúziában, többek között a 2024. októberi grúz választások előtt, alatt és azt követően, nem jogosult amerikai vízumra”.
„A két ország kapcsolatainak áttekintése során a döntések meghozatalakor figyelembe vesszük Grúzia lépéseit” – hangsúlyozta Blinken.
Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: Washington továbbra is azt reméli, hogy Grúzia vezetése felülvizsgálja a törvényt, és intézkedéseket tesznek országuk demokratikus és euroatlanti törekvéseinek előmozdítása érdekében.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok bejelentette, hogy újabb vízumkorlátozást vezet be Grúziával szemben, válaszul arra, hogy a parlament jóváhagyta a botrányos „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, olvasható a külügyminisztérium honlapján.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716637560
[modified] => 1716628696
)
[title] => Az USA vízumkorlátozást vezet be Grúziával szemben a „külföldi ügynökökről” szóló törvény miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114038&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114038
[uk] => 113975
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113976
[image] => Array
(
[id] => 113976
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg
[original_lng] => 76920
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716617898:12
[_thumbnail_id] => 113976
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1010
[_oembed_585d6059672763d186345ffe56e28c34] =>
Több uniós ország szankciókat sürget Grúzia ellen, beleértve a vízummentesség felfüggesztését is, ha ott elfogadják a botrányos külföldi ügynökökről szóló törvényt. A hírről a Financial Times saját forrásból értesült.
Észtország, Hollandia, Csehország és Svédország ragaszkodik ahhoz, hogy az EU külügyminisztereinek jövő heti találkozóján megvitassák a Grúziával szembeni korlátozó intézkedéseket.
Egyes források szerint az európai fővárosok „különféle nyomásgyakorlási intézkedéseket fontolgatnak a grúz kormányra”. Két forrás szerint a büntetés lehetőségei között szerepel a grúz állampolgárok vízummentességének megszüntetése, a személyes szankciók és az uniós források befagyasztása.
Korábban uniós illetékesek többször is figyelmeztettek arra, hogy ha elfogadják a külföldi ügynökökről szóló törvényt, az komoly akadálya lesz Grúzia EU-csatlakozása folyamatának.
[type] => post
[excerpt] => Több uniós ország szankciókat sürget Grúzia ellen, beleértve a vízummentesség felfüggesztését is, ha ott elfogadják a botrányos külföldi ügynökökről szóló törvényt.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1716491220
[modified] => 1716391304
)
[title] => Számos uniós ország szeretné megvonni a vízummentes beutazást Grúziától a külföldi ügynökökről szóló törvény miatt – FT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113792&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113792
[uk] => 113758
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 113760
[image] => Array
(
[id] => 113760
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[original_lng] => 38278
[original_w] => 624
[original_h] => 351
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[width] => 624
[height] => 351
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[width] => 624
[height] => 351
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[width] => 624
[height] => 351
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[width] => 624
[height] => 351
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[width] => 624
[height] => 351
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716380505:5
[_thumbnail_id] => 113760
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1541
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_585d6059672763d186345ffe56e28c34] =>
Georgia (Grúzia) államfője szombaton bejelentette, hogy megvétózta a törvényhozás által kedden elfogadott külföldi ügynökökről szóló törvényt, amely hetekig tartó tüntetéseket váltott ki Tbilisziben.
Szalome Zurabisvili elnök már korábban bírálta a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia kormánypárt által beterjesztett törvény elfogadását, csütörtökön pedig jelezte, hogy élni fog vétójogával.
A georgiai elnök szombaton azzal indokolta döntését, hogy a törvény ellentétes az ország alkotmányával, és szembemegy minden európai normával.
A vitatott törvény előírja, hogy azok a szervezetek, amelyek anyagi eszközeik több mint 20 százalékát külföldről kapják, külföldi ügynökként regisztráltassák magukat. A kormány szerint a szabályozásra azért van szükség, hogy megállítsák a „káros külföldi szereplőknek” az ország destabilizálására vonatkozó törekvéseit.
A kormánypárt elegendő többséggel rendelkezik ahhoz, hogy felülbírálja Zurabisvili vétóját, és várhatóan ezt a következő napokban meg is teszi.
Az ellenzék és nyugati diplomaták a törvény elfogadásával kapcsolatban korábban arra figyelmeztettek, hogy az hátráltatja a 3,7 millió lakosú köztársaság európai uniós integrációját.
Az Európai Parlament több mint 30 képviselője felszólította Josep Borrell uniós főképviselőt, hogy függessze fel Grúzia európai uniós tagjelölt státuszát, számolt be az Eho Kavkaza.
Az európai parlamenti képviselők véleménye szerint a békés tüntetők elhallgattatására irányuló kísérletek és az erőszak alkalmazása a kormánypárt, a „Grúz álom” által kezdeményezett „külföldi ügynökökről” törvény orosz analógjának elfogadása során túllépték a megengedett határokat.
„Az ilyen magatartás tovább növelte a feszültséget és a polarizációt a grúz politikában és társadalomban”, – hangsúlyozzák a képviselők.
A képviselők rámutattak, hogy ezek az intézkedések ellentmondanak az Európai Bizottság kilenc lépésének.
„Felszólítjuk Önt, hogy foglaljon határozott álláspontot és tegye meg a megfelelő intézkedéseket, amelyek egyértelmű jelzésként szolgálnak a grúz kormány felé. A grúz kormány és a kormányzó Grúz álom párt magatartása ellentmond az EU-tagjelölt ország kötelezettségeinek. Ennek megfelelően Grúzia tagjelölt státuszát fel kell függeszteni anélkül, hogy további előrelépés lenne a csatlakozási úton”, – áll a közleményben.
A képviselők véleménye szerint felül kell vizsgálni Grúzia állami költségvetésének és kormányprogramjainak az Európai Unió általi finanszírozását is.
Grúzia kormánya úgy döntött, hogy kiterjeszti Ukrajna állampolgárainak vízum nélküli tartózkodási jogát az országban. A vonatkozó határozat a kormány honlapján olvasható.
„Ukrajna állampolgárainak joguk van vízum nélkül belépni Grúziába, és teljes három évig ott tartózkodni” – áll a dokumentum szövegében.
A határozat a kihirdetését követően azonnal hatályba lép.
