Izrael miniszterelnöke figyelmeztette a Hamászt, hogy megszünteti a gázai tűzszünetet, és folytatja az intenzív harcokat, ha a palesztin csoport szombat délig nem adja vissza a túszokat.
Benjamin Netanjahu közölte, hogy utasította az izraeli erőket, gyülekezzenek a Gázai övezetben és annak környékén, válaszul a Hamász bejelentésére, miszerint a túszok elengedését további értesítésig elhalasztja.
A BBC beszámolója szerint Netanjahu nem pontosította, hogy mind a 76 megmaradt túsz szabadon bocsátását követeli-e, vagy csak azt a hármat, akiket a múlt szombaton kellett volna elengedni, de egy miniszter szerint „mindenkire” gondolt.
A Hamász válaszában kijelentette, hogy továbbra is elkötelezett a tűzszüneti megállapodás mellett, továbbá állítja, hogy Izrael „felelős minden komplikációért vagy késedelemért”. A csoport azzal vádolta Izraelt, hogy megsértette a három hete érvényben lévő tűzszünetet, többek között azzal, hogy akadályozta a létfontosságú humanitárius segélyek bejutását. Ezt Izrael tagadta.
A Hamász döntése, hogy késlelteti a hétvégi túszszabadítást, arra késztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy azt javasolja: Izrael mondja fel a megállapodást, és „szabadítsa el a poklot”, hacsak „minden túszt” nem adnak vissza szombatig.
Izrael biztonsági kabinetjének négyórás ülése után Netanjahu egy videónyilatkozatban kijelentette, hogy „üdvözli Trump elnök követelését”.
„Ha a Hamász nem adja vissza a túszokat szombat délig, a tűzszünet véget ér, és az izraeli hadsereg (IDF) folytatja az intenzív harcokat a Hamász végső legyőzéséig” – mondta ki az ultimátumot, amelyet elmondása szerint a biztonsági kabinet egyhangúlag jóváhagyott.
Izraeli tisztviselők eltérő üzeneteket közvetítettek arról, hogy Netanjahu minden megmaradt túsz szabadon engedését követelte-e.
Egy forrás az izraeli Haaretz újságnak azt mondta, hogy Izrael hajlandó lenne folytatni a tűzszünetet, ha a következő három túszt szombaton a tervek szerint elengednék. Később azonban Miri Regev közlekedési miniszter és a háborús kabinet tagja az X-en ezt írta: „Nagyon világos döntést hoztunk, ragaszkodunk Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatához a túszok elengedéséről – szombaton mindenkit el kell engedni!”
A Hamász kedden megismételte, hogy elutasítja Trump ellentmondásos tervét, amely szerint az Egyesült Államok átvenné az irányítást a háború utáni Gáza felett, és véglegesen áthelyezné a kétmilliós palesztin lakosságot, hogy az övezetet újjáépítsék és a „Közel-Kelet Riviérájává” alakítsák.
A palesztinok attól tartanak, hogy megismétlődik a Nakba, azaz a katasztrófa, amikor több százezren menekültek el vagy kényszerültek otthonuk elhagyására az Izrael Állam 1948-as létrejöttét követő háború során.
Sok menekült végül Gázában telepedett le, ahol ők és leszármazottaik a lakosság háromnegyedét teszik ki. A megszállt Ciszjordániában további 900 000 regisztrált menekült él, míg Jordániában, Szíriában és Libanonban összesen 3,4 millió – közölte az ENSZ.
Kedden korábban Basem Naim, a Hamász egyik magas rangú tisztviselője a BBC-nek azt mondta, hogy nyitottak az amerikai, katari és egyiptomi közvetítők beavatkozására a tűzszüneti megállapodás visszaállítása érdekében.
„Nem akarjuk, hogy ez a megállapodás meghiúsuljon” – mondta, majd hozzátette: „Mindent megteszünk az akadályok és kihívások elkerülése érdekében, és ezért készen állunk a foglyok átadására szombaton, ha a helyzet a közvetítőkön keresztül rendeződik”.
Az amerikai elnök az Air Force One fedélzetén vasárnap kijelentette, elkötelezett Gáza megvásárlása és birtokbavétele mellett, de lehetővé tenné, hogy a háború sújtotta területek egy részét más közel-keleti államok építsék újjá.
Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy birtokba vegyük a területet, és gondoskodjunk arról, hogy a Hamász ne térhessen vissza – jelentette ki Donald Trump a Gázai övezetről.
„Nincs semmi, ami miatt vissza lehetne költözni. Az egész hely egy bontási terület, ami maradt, azt pedig elbontjuk” – tette hozzá. Trump azt is kijelentette, hogy nyitott arra a lehetőségre, hogy palesztin menekülteket is beengedjenek az Egyesült Államokba, de az ilyen kéréseket eseti alapon mérlegeli.
A Reuters cikke szerint Ezzat El Rashq, a Hamász politikai szárnyának tagja elítélte Trump legutóbbi kijelentéseit Gáza megvásárlásával és birtoklásával kapcsolatban. Kijelentette, hogy „Gáza nem egy megvásárolható ingatlan” és „a palesztinok meghiúsítják a kitelepítési terveket”.
Trump korábban arról beszélt a Fehér Házban a sajtó előtt, hogy a Gázában élő palesztinokat véglegesen ki kell költöztetni, és létrehozna egy „közel-keleti riviérát”. Hozzátette, hogy hamarosan több országgal is bővülhet majd az izraeli–arab megbékélésről szóló békeegyezmények rendszere, az Ábrahám-egyezmények köre. „Szükségünk van a Közel-Kelet stabilitására” – mondta az elnök.
A Gázai övezet jövőjével kapcsolatban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Trump oldalán közölte, hogy a terület a jövőben nem jelenthet fenyegetést Izraelre.
„Mahmúd Abbász elnök és a palesztin vezetés határozottan elutasítja a Gázai övezet megszállására és a palesztinok hazájukból történő elköltöztetésére vonatkozó felszólításokat” – jelentette ki a palesztin politikus szóvivője.
Mahmúd Abbász palesztin elnök szerdán határozottan visszautasította Donald Trump amerikai elnöknek a Gázai övezet átvételére vonatkozó javaslatát, amelyet a török külügyminiszter is elfogadhatatlannak nevezett – írja az MTI.
„Mahmúd Abbász elnök és a palesztin vezetés határozottan elutasítja a Gázai övezet megszállására és a palesztinok hazájukból történő áthelyezésére vonatkozó felszólításokat” – jelentette ki a palesztin politikus szóvivője, Nabíl Abú Rudejna, aki a palesztin köztévében olvasta be a közleményt. E szerint a palesztinok kitelepítése súlyosan sértené a nemzetközi jogot.
„Nem fogjuk megengedni, hogy népünk jogait semmibe vegyék” – szögezte le Rudejna.
Abbász álláspontja az, hogy a kétállami megoldás és a palesztin állam létrejötte nélkül nem lehet stabilitás és béke a térségben. „A Gázai övezet a palesztin állam szerves része Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem mellett” – fejti ki a nyilatkozat.
Husszein as-Sejk, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Végrehajtó Bizottságának főtitkára szerdán szintén elutasította a Gázai övezet átvételével kapcsolatos tervet, és az amerikai elnöknek a Gázai övezetben élő palesztinok áttelepítésére vonatkozó terveit is.
„A palesztin vezetésnek továbbra is az a szilárd álláspontja, hogy a nemzetközi legitimációval és nemzetközi joggal összhangban lévő kétállami megoldás a biztonság, a stabilitás és a béke garanciája” – írta a főtitkár az X-en a független palesztin állam létrehozását szorgalmazva.
Leszögezte, hogy elutasítanak „minden olyan felhívást, amely arra irányul, hogy a palesztin népet kitelepítsék szülőföldjéről”. „Itt születtünk, itt éltünk és itt is maradunk” – fogalmazott.
Hakan Fidan török külügyminiszter hangsúlyozta, hogy csak további konfliktusokhoz vezetne minden olyan terv, amely a palesztinokat „kihagyja az egyenletből”. Fidan az Anadolu török állami hírügynökségnek elmondta, hogy amennyiben nem ölnének meg több palesztint, és javulnának a körülményeik, Törökország felülvizsgálná az Izraellel szemben tett lépéseit, a kereskedelem leállítását és nagykövete visszahívását.
Frank-Walter Steinmeier német államfő – aki Jordániában tárgyalt II. Abdullah jordániai királlyal – kétségeinek adott hangot az elképzeléssel kapcsolatban. Mint mondta, „igyekszik óvatosan megválogatni szavait”, és hozzátette, hogy a térségnek „fenntartható megoldásra van szüksége”. „Csak aggodalmakat hallok a térségben” – jelentette ki Ammánban.
Az Arab Liga közleményben a tervet a „nemzetközi jog megsértésének” minősítette. „Bár biztosak vagyunk abban, hogy az Egyesült Államok és elnöke igazságos békét szeretne a térségben, a palesztinok kitelepítése az instabilitás receptje” – szögezte le a szervezet.
Donald Trump amerikai elnök a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott washingtoni tárgyalása után tartott keddi sajtóértekezletén beszélt arról, hogy az Egyesült Államok „átvenné” a háborúban nagyrészt elpusztított Gázai övezetet.
Trump megbízottja Izraelben találkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is. A tervezett megállapodás 33 izraeli túsz szabadon bocsátását, hat-hét hétig tartó ideiglenes gázai tűzszünetet és több száz palesztin fogoly elengedését hozhatja.
Izraelbe érkezett szombaton Steve Witkoff, Donald Trump megválasztott amerikai elnök közel-keleti megbízottja, hogy előmozdítsa a Gázában fogva tartott túszokról szóló lehetséges megállapodást és tűzszünetet hozzon létre – írja a Reuters.
Witkoff találkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Majd Katarba utazik, ahol megkísérel nyomást gyakorolni a katariakra és a palesztinokra, hogy még Trump január 20-i beiktatása előtt véglegesítsék az alkut.
A javasolt megállapodás 33 izraeli túsz szabadon bocsátását, hat-hét hétig tartó ideiglenes gázai tűzszünetet és több száz palesztin fogoly elengedését hozhatja.
Nehezíti az alku megkötését, hogy palesztin források szerint szombaton nyolc ember, köztük két nő és két gyermek meghalt a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabáliában egy volt iskola elleni izraeli légicsapásban, ahol kitelepített családok kaptak menedéket.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy a csapás célpontjai az iskolában tevékenykedő Hamász-harcosok voltak, és hogy intézkedéseket tettek a polgári lakosságot fenyegető veszély csökkentése érdekében.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Párizsban kijelentette, hogy a tűzszünetről szóló megállapodás a Gázai övezetben „nagyon közel van.” A megállapodásról közvetett tárgyalások zajlanak Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között Katar közvetítésével – számolt be az MTI.
„A Közel-Keleten nagyon közel vagyunk a tűzszünethez és a túszokról szóló megállapodáshoz” – mondta Antony Blinken francia kollégájával, Jean-Noël Barrot-val közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Katar az Egyesült Államokkal és Egyiptommal együtt több mint egy éve folytat tárgyalásokat a tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról, akiket a háborút kirobbantó, 2023. október 7-én a Hamász által Izrael ellen elkövetett terrortámadás óta tartanak fogva a Gázai övezetben.
Az amerikai diplomácia vezetője Libanonban „tartós békére” számít, miután az izraeli csapatok megkezdték a kivonulást az ország déli részéről. Blinken üdvözölte, hogy „a tűzszünet stabil” Izrael és a libanoni Hezbollah között, csaknem egy hónappal azután, hogy hatályba lépett.
A közelmúltban láttuk […], hogy az izraeli erők több mint egyharmada kivonult Libanonból. Hiszem, hogy a tűzszünet híd lehet a tartós béke felé
– jelentette ki.
Az Egyesült Államok és Franciaország Libanon, Izrael és az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) mellett tagja annak az ötoldalú bizottságnak, amelynek feladata a tűzszünet alkalmazásának és esetleges megsértésének ellenőrzése. A tűzszünet november 27-én lépett életbe Libanonban, miután két hónapig nyílt háború folyt Izrael és az Irán-barát iszlamista mozgalom között.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
A Gázába érkező humanitárius teherszállítmányok száma a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van, Izrael az éhínséget tehát háborús fegyverként használja – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn Luxembourgban.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve, Borrell felhívta a figyelmet: a Közel-Keleten a helyzet egyre súlyosbodik. Mint mondta, vasárnap este „órákig tartó viták után” az összes uniós tagállam megállapodott abban, hogy elítéli az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraelitámadásokat.
„Mind a 27 tagország egyetértett abban, hogy fel kell kérni Izraelt, hogy hagyjon fel az UNIFIL elleni támadásokkal. Sok európai vesz részt ebben a misszióban, munkájuk nagyon fontos. Teljesen elfogadhatatlan, hogy az ENSZ-csapatokat támadják az izraeli erők” – jelentette ki. Emlékeztetett, hogy nem az ENSZ főtitkára dönt arról, hogy ez a misszió megmarad-e, mert az ilyen jellegű döntéseket a szervezet biztonsági tanácsának kell meghoznia.
Borrell rámutatott továbbá, hogy Ciszjordániában és a Gázai övezetben a humanitárius helyzet egyre romlik, a civilek elleni támadások, és az izraeli telepesek erőszakos fellépése egyre fokozódik, a dzsabálijai menekülttáborba egyre többen érkeznek.
„Úgy tűnik, hogy a háború folytatódni fog Libanonban. Ismét azonnali tűzszünetet kérünk az egész régióban, hogy elkerüljük a mindannyiunk számára drámai következményekkel járó háborút” – hívta fel a figyelmet.
Borrell szerint a hétfői tanácskozáson a külügyminisztereknek mélyreható vitát kell folytatniuk arról, mi legyen a következő lépés válaszul a közel-keleti helyzetre.
„Értékelném, ha a tagállamok gyorsabban tudnának megállapodásra jutni ebben a kérdésben. Túl sokáig tart kimondani eléggé nyilvánvaló dolgokat. Teljesen nyilvánvaló, például, hogy el kell ítélni Izraelnek támadásait az UNIFIL ellen, különösen azért, mert sok európai katona vesz részt a misszióban” – hangoztatta Borrell arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy miért olyan nehéz az EU-nak egységes álláspontot képviselnie közel-keleti konfliktussal kapcsolatban.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben a főképviselő úgy nyilatkozott, hogy ott is egyre romlik a helyzet.
„Ukrajnában a gabonaexport ismét problémássá vált. Az oroszok megtámadták a gabonát szállító hajókat. Növelnünk kell a támogatásunkat, ez az egyetlen lehetséges megoldás a mi oldalunkról” – hangsúlyozta.
Mint mondta, továbbra is tárgyalni kell arról, hogyan lehet feloldani az európai békefenntartási eszköz kifizetéseit. „Véget kell vetnünk ennek a körforgásnak: az oroszok rombolnak, mi újraépítünk. El kell kerülnünk a további rombolást” – mondta.
Borrell közölte, hogy a tanácskozáson részt vesz David Lammy brit külügyminiszter is, hogy uniós kollégáival együtt vitassák meg az Európai Uniót és az Egyesült Királyságot érintő kihívásokat. „Szomszédok vagyunk, partnerek, ugyanazok az aggodalmaink. Kiállunk Ukrajna mellett Oroszországgal szemben. Ugyanaz az aggodalmunk a közel-keleti erőszak miatt. Mindketten azonnali tűzszünetre szólítunk fel Libanonban és Gázában” – hangsúlyozta.
Mint mondta, meg fogják vitatni milyen együttműködés lehetséges a biztonsági kérdésekben. „Meg kell erősíteni együttműködésünket védelem területén, mert a biztonsági kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk, nem ismernek a határokat” – jelentette ki az uniós főképviselő.
[type] => post
[excerpt] => A Gázába érkező humanitárius teherszállítmányok száma a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van, Izrael az éhínséget tehát háborús fegyverként használja – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn L...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729001640
[modified] => 1728943976
)
[title] => Josep Borrell: háborús fegyverként használja Izrael az éhínséget
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129404&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129404
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 129405
[image] => Array
(
[id] => 129405
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza.png
[original_lng] => 786856
[original_w] => 978
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza-768x384.png
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza.png
[width] => 978
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza.png
[width] => 978
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza.png
[width] => 978
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza.png
[width] => 978
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1728933177:12
[_thumbnail_id] => 129405
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 555
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d8bf24f4dfbf5b0ac0c68ea9e982799d] =>
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Olaf Scholz német kancellár tűzszünetet és politikai rendezést sürgetett hétfőn a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet tavaly október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásának az évfordulóján.
„Kedves barátaink Izraelben, együtt érzünk veletek (…), a ti oldalatokon állunk” – jelentette ki a német kancellár egy hamburgi konferencia megnyitóján.
A szociáldemokrata politikus mindemellett szóvá tette a palesztin lakosság szenvedését is a Gázai övezetben egy éve dúló háború kapcsán. „Az erőszak és éhség napi szintű magtapasztalása nem olyan alap, amelyből valami jó fakadhatna” – figyelmeztetett Scholz. Hangsúlyozta: az embereknek reményre, illetve jövőképre van szükségük.
„A német szövetségi kormány ezért szorgalmazza a tűzszünetet, a túszok elengedését valamint a politikai folyamatot, amely ma messzebb került, mint valaha” – mondta Scholz. Kiemelte, hogy számára e folyamat végén csakis egy kétállami megoldás állhat, aminek keretében „izraeliek és palesztinok tartósan békében élhetnek egymás mellett”. Ez azonban csakis akkor működhet, ha sikerül elejét venni a teljes térség lángba borulásának – tette hozzá Scholz, és követelte, hogy Irán és szövetségesei, köztük a libanoni Hezbollah milícia hagyjanak fel az Izrael elleni támadásokkal.
Irán nem vezényel harcosokat Libanonba vagy a Gázai övezetbe az Izrael elleni háborúba, „a libanoni és a palesztin kormánynak megvan a kellő képessége és ereje arra, hogy felvegye a harcot az agresszív cionista rezsimmel, nincs ott szükség paramilitáris vagy önkéntes iráni erőkre” – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján az iráni külügyminisztérium szóvivője.
Nászir Kanani hozzátette, hogy Irán nem is kapott erre felkérést.
A szóvivő azzal fenyegette meg Izraelt, hogy „nem maradnak büntetlenek azok a bűncselekményei, amelyeket az iráni nép, az (Irán támogatását élvező) ellenállási erők, valamint az iráni civilek és katonák ellen követett el”.
Az izraeli hadsereg immár csaknem két hete intenzív légitámadásokat hajt végre a Hezbollah libanoni síita milícia ellen, nemcsak a libanoni főváros déli külterületein, de a szervezet más erődítményei ellen is szerte az országban. A légicsapások következtében hétfőre több mint 1030 ember, köztük a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah, valamint 156 nő és 87 gyermek lelte halálát.
Az iráni kormány közleménye szerint Maszúd Peszeskján államfő a Hezbollah teheráni képviseletére látogatott, hogy lerója kegyeletét Naszrallah emléke előtt. Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb politikai és vallási vezetője pedig kijelentette, hogy „Naszrallah halála nem volt hiábavaló”. Mohammed Reza Aref iráni első alelnök szombaton azt mondta, hogy a Hezbollah vezetőjének meggyilkolása „Izrael pusztulását” vonja majd maga után.
Le kell állítani a vérontást a Gázai övezetben, azonnali tűzszünetre van szükség, a túszokat pedig szabadon kell engedni – jelentette ki hétfőn az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért, pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős uniós biztosa Strasbourgban.
Mairead McGuinness az Európai Parlament plenáris ülésének az antiszemitizmus, valamint a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények európai problémáiról folytatott vitáján azt mondta, a közel-keleti konfliktus olyan mértékű antiszemitizmust idézett elő Európában, amelyre az Európai Unió létrehozása óta nem volt példa. Fel kell lépni az antiszemitizmussal szemben a zsidók és a muzulmánok mellett minden olyan csoport érdekében, amely hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlölettel szembesül – jelentette ki. Közölte: az antiszemitizmus erősödött, a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények egyre gyakoribbá váltak tavaly október óta Európában, miután a Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei támadást intéztek Izrael ellen.
A zsidóknak úgy a való életben, mint az online térben erőszakkal kell szembesülniük – tette hozzá.
„A szabadságunk nem feltétlen, a gyűlöletbeszéd nem fér bele a szólásszabadság kereteibe” – fogalmazott McGuinness, majd hozzátette: a büntetőjog eszközeivel kell fellépni az ilyen cselekedetek elkövetőivel szemben. Az antiszemitizmus amellett, hogy fenyegetést jelent a zsidókra nézve, veszélyezteti a társadalom összetartását és elősegíti a radikalizálódást – hívta fel a figyelmet.
„Azt akarjuk, hogy a zsidó élet virágozzon, nem pedig azt, hogy a zsidóknak bujdosva kelljen élniük Európában” – tette hozzá beszédében az uniós biztos.
Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden arra kérte Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy az izraeli haderő vonuljon vissza a Gázai övezet és Egyiptom határáról. Ez a lépés a tűzszüneti megállapodás kezdeti szakaszának része lenne, és elősegítené a további tárgyalásokat – számolt be pénteken az Axios hírportál.
A jelentés szerint Netanjahu részben eleget tett Biden kérésének, amelyet a két vezető szerdai telefonbeszélgetése során fogalmazott meg. Az izraeli miniszterelnök beleegyezett abba, hogy az izraeli csapatok feladják egyik pozíciójukat az egyiptomi-gázai határ egy szakaszán.
Az információt három izraeli tisztségviselő erősítette meg az Axiosnak. A csapatkivonás pontos részletei egyelőre nem ismertek.
