A közös nyelv és a tradíciók ellenére a tajvaniak immár azt mondják, hogy önálló identitásuk van. A Peking által szakadár tartománynak tartott sziget ismét geopolitikai feszültség forrása lett.
Tajvan a kínai–amerikai rivalizálás és az ukrajnai háború közepette vonta magára ismét a világ figyelmét. Nancy Pelosi amerikai kongresszusi házelnök látogatása – és Tajvan melletti kiállása – csak tovább élezte a helyzetet, aminek az lett az eredménye, hogy a kommunista Kína harci gépeivel és haditengerészetével „kóstolgatja” a sziget felségvizeit, valamint a légterét övező „biztonsági zónát”.
Több felmérés szerint a tajvaniak azt vallják, hogy a kínai szárazföldről származnak és ez a lakosok 90 százalékára igaz is. De most már egyre határozottabbak abban, hogy teljesen más az identitásuk, mint a kommunista párt által irányított szomszédé.
És ez a meggyőződés annál jobban erősödött bennük, minél inkább bizonygatta a pekingi vezetés, hogy a sziget az övék.
Ma már a 23 milliós sziget lakosságának több mint 60 százaléka mondja azt, hogy „kizárólag tajvani”. Ez az arány 1992 óta a háromszorosára ugrott. Közben pedig 25 százalékról 2 százalékra esett azoknak az aránya, akik azt mondják, hogy ők kínaiak.
Az identitás kérdése generációs probléma is, mivel az idősebbek számára Kína a hagyományokról, a kultúráról és a családi kötelékekről szól. Ők azok, akik ama milliónyi ember közé tartoztak, akik Csang Kaj-sek tábornok nacionalista erőivel a szigetre menekültek a szárazföldön előretörő kommunisták elől. Akkor a tajvani „őslakos” kínaiak is más dialektusban beszéltek. Azóta viszont kialakult a szabadabb élet élményét magában foglaló tajvani identitás, ami irritálja Kínát.
„Azok, akik elfelejtik az örökségüket, elárulják a hazájukat és megpróbálják szétszakítani az országot, nem számíthatnak jó végre” – ezt hangoztatta Hszi Csin-ping kínai elnök arra utalva, hogy „szakadároknak” tekinti a tajvaniakat.
Mindeközben – egészen eddig – a legtöbb tajvani elégedett volt azzal, hogy ő más. Nem akart „hivatalos” függetlenséget Kínától csak hogy ne idegesítse fel a hatalmas szomszédot. Azt viszont
a tajvaniak többsége el sem tudja képzelni, hogy egy országban éljen „a kínaiakkal”. A félelem az, hogy miként Ukrajna növekvő önállósulása feldühítette Oroszországot, úgy Kína is azt gondolhatja: lépnie kell Tajvan ügyében.
Hua Csun-jing, a kínai külügyi szóvivő megemlítette, hogy Tajpejben sok étterem szolgál fel Sanhszi tartományból származó ételt. „Az ízek nem csalnak” – közölte arra utalva, hogy a sziget Peking szerint Kínához tartozik.
Emellett egy kínai kormányzati anyag felajánlotta Tajvannak a hongkongihoz hasonló „egy ország, két rendszer” modellt. Bár közben visszavonta azt az ígéretét, hogy nem állomásoztatna kínai katonákat a szigeten. Peking ráadásul az önálló identitást is eltörölné, ha sikerülne az „újraegyesítés”. Kína franciaországi nagykövete nemrég azt mondta, hogy a kommunisták valószínűleg „átnevelési” programokat is indítanának.
Peking ezalatt az eddigi legnagyobb hadgyakorlattal riogatta parányi szomszédját. Noha mindezt úgy próbálja beállítani, hogy Tajvan az „egyesítéssel csak visszatérne oda, ahová kulturálisan tartozik”.
Denisz Pusilin, a donyecki szakadárok vezetője szerint már Észak-Korea is elismerte a kelet-ukrajnai szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaság függetlenségét. A hírt az Észak-Korea moszkvai nagykövetsége megerősítette.
A donyecki és a luhanszki „népköztársaságot” (DNR, illetve LNR) eddig csak Oroszország és Szíria ismerte el.
„Ma reggel Észak-Korea nagykövetségén fogadták a Donyecki Népköztársaság nagykövetét, s jegyzéket adtak át neki arról, hogy elismerjük a DNR függetlenségét. Phenjanban pedig külügyminiszter-helyettesünk találkozott az orosz nagykövettel, és jegyzékben tudatta a DNR és az LNR függetlenségének elismerését” – közölte az észak-koreai követség szerdán.
Ez diplomáciánk újabb győzelme – írta a Telegramon Pusilin, reményét fejezve ki a jövőbeli gyümölcsöző együttműködés és kereskedelem iránt a több mint 6500 kilométer távolságra lévő, atomfegyverekkel rendelkező, s nemzetközi szankciók által nagyrészt elszigetelt távol-keleti országgal.
Észak-Korea Krím-félsziget orosz elcsatolását is elismerte korábban. A két szakadár terület elismerését Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én jelentette be, az ukrajnai hadművelet megindítása előtt. Szíria június 29-én hozott hasonló döntést, amire válaszul Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Damaszkusszal.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
A Flamand Érdek (Vlaams Belang) pártjának vezetője szerint lejárt a belga rendszer szavatossági ideje. Tom Van Grieken úgy fogalmazott, „egyszerűen elhasználódott. Hét párttal nem lehet kormányozni. Nem is beszélve a konföderációról szóló tárgyalásokról. Készüljünk fel arra, ami elkerülhetetlen, és használjuk fel a belga rendszerválságot arra, hogy a flamand állam felé haladjunk”.
A Flamand Érdek jobboldali párt nem rajong Belgiumért, ezt eddig is lehetett tudni. Tom Van Grieken, a párt elnöke pedig a De Standaard lap hasábjain konkrét tervvel áll elő, miként lehetne létrehozni a független Flandriát. Van Grieken tervének első lépcsője, hogy pártja 2024-ben hatalomra kerüljön, ezután kompromisszumra jutna a francia nyelvű lakossággal a független Flandria kérdésében. Úgy fogalmazott, „vagy leülünk beszélgetni, vagy 2029-ben elválnak útjaink. Ha kompromisszum születik, akkor én, mint flamand nacionalista, azt is elfogadom”.
„Egészségügyi elkülönítés” – ezzel tartják távol a Vlaams Belangot
A szövetségi Belgiumban létezik flandriai parlament és választás is. Legutóbb, 2019-ben a VB 18 százalékot szerzett a flandriai választáson, az idén márciusi felmérések szerint pedig (igaz, némi visszaesés után) Flandria második legerősebb pártja, az Új Flamand Szövetség (Nieuw-Vlaamse Alliantie, N-VA) mögött. A VB 22,2, az N-VA 23,4 százalékon áll a felmérés szerint.
Az N-VA saját meghatározása szerint flamand nacionalista, konzervatív politikai párt, és Flandria fokozatos, békés elszakítását tűzte ki célul Belgiumtól. Amíg azonban a VB-t politikai karanténba szorították Belgiumban, ezt az N-VA elkerülte.
Van Grieken a cikkben felszólította egyébként az N-VA-t, hogy hagyjon fel a konföderalizmus gondolatával, amely szerint a szövetségi államok korlátozott számú, azonban továbbra is szövetségi szinten szabályozott hatáskörökben állapodnak meg. A VB elnöke azt üzente, „remélem, az N-VA-nál is rájönnek, hogy a konföderációs modell hazugság. Dolgozzunk együtt!”.
A pártelnök hozzátette, szerinte lejárt a belga rendszer szavatossági ideje. Ahogy fogalmazott, „egyszerűen elhasználódott. Hét párttal nem lehet kormányozni. Nem is beszélve a konföderációról szóló tárgyalásokról. Készüljünk fel arra, ami elkerülhetetlen, és használjuk fel a belga rendszerválságot arra, hogy a flamand állam felé haladjunk”.
A De Standaard flamand napilap megjegyzi, hogy az együttműködés egyelőre nem feltétlenül érdeke Bart De Wevernek, az N-VA elnökének. Tény viszont, hogy 2014 óta az N-VA a korábbinál keményebb álláspontot képvisel a bevándorlással, a kisebbségek integrációjával, a belga állampolgárság megszerzésének követelményeivel, a törvényekkel és a renddel, a nemzetbiztonsággal, valamint a külföldön született bűnözők és illegális bevándorlók hazatelepítésével kapcsolatban.
Van Grieken azért hozzáteszi, hogy „a választásokat még messze nem nyertük meg. Két év alatt sok minden történhet. De szeretném hangsúlyozni, ne higgyék, hogy a tárgyalásos szövetség lehetséges. Az ország megreformálásához szükséges különleges többség egy politikai fikció, az alkotmányt nem lehet felülvizsgálni.
Tehát: hagyjuk Belgiumot összeomlani, a belga intézményi logika evolúciójaként. Ehhez azonban a VB-nek a legnagyobb párttá kell válnia”.
Időközben a VRT hírszolgálat elkészítette első pártatlansági vizsgálatát, és eszerint a flamand kereszténydemokrata párt (CD&V), amely néppártként hivatkozik magára, 2021-ben a Het Journaal című lapban szerepelt a legtöbbet, nem kevesebb, mint harmincszor több említéssel, mint a Vlaams Belang. Érdemes hozzátenni, hogy a politikai karantén mellett az általunk is jól ismert Guy Verhofstadt rendszeresen lefasisztázza a pártot.
Az Európai Unióban nem ennyire egyszerű dolog a függetlenség: a katalán példa
Ha már függetlenség, érdekesség, hogy Carles Puigdemont volt katalán vezető jelenleg éppen Belgiumban tartózkodik. Puigdemontot és társait Spanyolországban lázadás vádjával akarják bíróság elé állítani a katalán függetlenségről szóló 2017-es, alkotmányellenesnek ítélt népszavazás megtartásában játszott szerepük miatt. A volt katalán elnök ellen lázadás, közpénzek hűtlen kezelése és egyéb bűncselekmények vádjával indult eljárás.
Néhány hete döntött úgy egyébként az Európai Unió Bírósága, hogy ideiglenes jelleggel helyreállítja Carles Puigdemont szeparatista katalán vezető és társai európai parlamenti képviselői mentelmi jogát, az EP ugyanis tavaly márciusban a spanyol hatóságok kérésére függesztette fel Puigdemont és két másik függetlenségpárti képviselő, Toni Comín és Clara Ponsatí mentelmi jogát.
A döntést július végén az Európai Unió Bírósága is megerősítette, e határozat ellen a képviselők fellebbezést nyújtottak be, amit az uniós törvényszék novemberben elutasított – a luxemburgi székhelyű testület azonban május végén azt a döntést hozta, hogy felfüggeszti az Európai Parlament által 2021 márciusában hozott határozatok végrehajtását.
?L'application #TikTok sera désormais interdite au niveau fédéral. Une décision logique et nécessaire. J'attendrai donc pour essayer d'y rivaliser avec la créativité sans borne de l'excellente @pdsutter. Mais je reste à votre disposition sur Facebook et Twitter ?. A bientôt ! pic.twitter.com/CKUcIbOop0
🇧🇪 confirms its commitment to🇺🇦 with the delivery of F16s, in coordination with our allies, while preserving our security and the operationality of our air fleet. We continue to strengthen the defense capacity of Ukraine to defend its territory and population. pic.twitter.com/ZEoaoLmtrP
A francia kormány elhalasztotta a péntekre tervezett előkészítő tárgyalást Korzika vezetőivel a sziget esetleges autonómiájáról, miután a hétvégén ismét zavargások törtek ki a börtönében megölt függetlenségpárti Yvan Colonna családjának támogatására rendezett tüntetésen.
Gérald Darmanin belügyminiszter kabinetje hétfőn azt közölte, hogy „a nyugodt párbeszéd feltételei még nem adottak”, ezért levélben értesítették Gilles Simeonit, Korzika végrehajtótanácsának autonómiapárti elnökét a halasztásról.
A pénteki előkészítő tárgyalást egyébként korábban Simeoni jelentette be, a belügyi tárca soha nem erősítette meg.
A halasztásról szóló bejelentést megelőzően Emmanuel Macron államfő „elfogadhatatlannak” nevezte a France Inter közrádióban a vasárnapi zavargásokat a szigeten, és megerősítette, hogy a „nyugalom visszatérését előfeltételnek tekinti a tárgyalások megkezdéséhez”.
Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Claude Erignac egykori korzikai prefektus 1998-as meggyilkolásáért, március 2-án megtámadta a börtönben egy iszlamista elítélt. A férfi március 21-én belehalt sebesüléseibe a dél-franciaországi Marseille kórházában.
A Colonna családjának támogatására vasárnap rendezett tüntetés zavargásokba torkollott a dél-korzikai Ajaccióban, a megmozduláson Simeoni is részt vett. Bastiában is volt megmozdulás, és ott is összecsaptak a tüntetők a rendőri erőkkel.
Az első tüntetéseket Colonna megtámadása után tartották Korzikán, ezért a belügyminiszter március 16. és 18. között látogatást tett a szigeten, s jelezte, hogy a kormány április első hetétől kezdve kész tárgyalni Korzika minden problémájáról, beleértve az intézményi kérdéseket is, akár az autonómia státuszáig.
„Készek vagyunk elmenni az autonómiáig. Aztán a kérdés az, hogy mit értünk ezen az autonómián. Erről tárgyalnunk kell” – hangsúlyozta Gérald Darmanin, aki azt is megígérte, hogy Korzikára szállítják az „Erignac-kommandó” két másik tagját. A büntetését a jelenleg a Párizs közeli Poissy börtönében töltő Pierre Alessandrinak és Alain Ferrandinak a szigetre történő átszállításáról szóló rendeletet pénteken alá is írta a belügyminiszter.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A francia kormány elhalasztotta a péntekre tervezett előkészítő tárgyalást Korzika vezetőivel a sziget esetleges autonómiájáról, miután a hétvégén ismét zavargások törtek ki a börtönében megölt függetlenségpárti Yvan Colonna családjának támogatásá...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1649180040
[modified] => 1649179109
)
[title] => A francia kormány elhalasztotta az előkészítő tárgyalást Korzika autonómiájáról az újabb zavargások miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=45650&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45650
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 45651
[image] => Array
(
[id] => 45651
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm.jpg
[original_lng] => 464512
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/42607956-3252232-67535fc7804a32eee5b46b4f2889c43e-wm.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1649172097:12
[_thumbnail_id] => 45651
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2104
[translation_required_done] => 1
[_oembed_576a5374170aad7c8701d288ca65086f] =>
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
⚡French defense chief speaks with Zaluzhniy, promises continued support.
Ukraine's top commander Valeriy Zaluzhnyi spoke on the phone to French Chief of Defense Staff Thierry Burkhard to discuss the situation on the front on April 8.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2023
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Seborga feltett szándéka, hogy függetlenné váljon, és önálló államként ismerje el a világ. Erre azonban hiába vár már 60 éve a település, nem valószínű, hogy a közeljövőben valóra válik.
Seborgának már a 60-as évektől van saját zászlója, himnusza, útlevele, bélyege, fizetőeszköze és természetesen uralkodója is. A francia-olasz határ innen csak egy kőhajításnyira van, nem is csoda, hogy Seborga leginkább az új Monaco szeretne lenni, ami elhelyezkedésének köszönhetően a településről is látszik.
A jelenleg mindössze alig több, mint 300 fős falucskába egyetlen út vezet, az oda érkezőket egy nem hivatalos határállomás is fogadja, őrbódéval.
Az uralkodó bárkit szívesen fogad, hiszen ő maga sem seborgai születésű. A hercegi – illetve ezúttal hercegnői – címet hét évenként adják oda, miután a helyik népszavazást tartanak.
A mostani uralkodó, Nina hercegnő Nina Döbler Menegatto néven született Németországban és Monacóban élve fedezte fel magának Seborgát 15 évvel ezelőtt. Rögtön beleszeretett és 2019-ben uralkodónak is megválasztották.
Először viccesnek találtam ezt az egész függetlenedést, de aztán egyre komolyabbra fordult a dolog és most már nagyon is úgy érzem, hogy ez a helyes út – nyilatkozta Nina hercegnő a CNN riportjában.
Seborga ugyanis jogilag – a helyi történészek szerint – nem tartozik Olaszországhoz. A falut 954-ben a környékbeli szerzeteseknek adományozták, akik 1729-ben eladták azt a Szárd Királyságnak. Ebből lett később az Olasz Királyság. A történészek szerint azonban semmilyen hivatalos dokumentum nincs erről az adásvételről, vagyis Seborga nem is lehet tagja Olaszországnak.
Ezzel viszont egyelőre nem sokra jutottak a seborgaiak. Mind az olasz alkotmánybíróság, mind pedig az Európai Unió bírósága elutasította a keresetüket. Ennek ellenére azonban nem adják fel.
Tudjuk, hogy nem egyszerű eset és nem történik meg egyik napról a másikra, de semmi sem lehetetlen. Elég, ha csak a Brexitre gondolunk – mondta Nina hercegnő, aki bevallja, mind ez a törekvés, mind pedig a hagyományőrző öltözködés remek turistacsalogató, ebből is származik a falu fő bevétele. Az útleveleik sem jelentenek sokat, a helyi saját fizetőeszköz, a Luigino pedig kizárólag az ottani boltokban elfogadott.
Az első herceg azonban, akit az 1960-as években „koronáztak meg” ennél azért tovább ment: megtagadta az adófizetést és egy időre teljesen elszigetelte a falut Olaszországtól. Ezzel viszont feltette a települést a térképekre és azóta is a turizmusból élnek a helyiek, az olívatermesztés mellett.
Az osztrák David Stockinger, az SPÖ tisztségviselője úgy értékelte, hogy Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségének Nyugat általi elismerése megnyitotta Pandora szelencéjét, ugyanis ezzel olyan precedenst teremtettek, amely veszélyezteti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatokat – írja a B92.
„Még emlékszem, amikor minket, a Szociáldemokrata Ifjúságból és a békemozgalomból a koszovói Szerbia következetes álláspontunk miatt kigúnyoltak, sőt megtámadtak. Akkor még tudtuk, hogy mi fog következni. Ismét igazunk lett“ – jelentette ki.
Hozzátette, hogy most „minden bumerángként tér vissza a történelem álszentjeihez és revizionistáihoz.“ Kiemelte, hogy fontos, hogy minden erőfeszítést megtegyenek a de-eszkaláció érdekében.
„A nyílt háború nem opció sem Oroszország, sem az ukrán nép számára. Ha megnézzük az elmúlt évek, különösen a hetek és hónapok fejleményeit, akkor rájövünk, hogy Moszkva kényszerült a jelenlegi helyzetbe, noha a két régió elismeréséről szóló döntés nemzetközi és jogi szempontból több mint megkérdőjelezhető“ – tette hozzá.
A hétvégén tartják a skót autonóm kormányzatot adó Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusát, ahol ismét felmerült az Egyesült Királyságból történő kiválás lehetősége, írja a BBC.
Nicola Sturgeon, Skócia Első Minisztere és az SNP vezére nem hajlandó kizárni, hogy akár már 2021-ben újabb népszavazást rendezzenek a függetlenségről.
Nem olyan régen, legutóbb 2014-ben szavaztatták meg a skótokat és akkor a lakosok 55 százalékos többsége elutasította, hogy kiváljanak az Egyesült Királyságból.
De a kérdést nem sikerült tartósan rendezni. A függetlenség, az „indyref2″ ( ~”fügiszavi2”, azaz Függetlenségi Népszavazás2) az elmúlt években vezető téma volt a skót politikában.
A skót függetlenség kérdése elég hamar újra terítékre került a népszavazás után is. A 2016-os brexit népszavazáson a skótok 62%-a az Európai Unióban való maradásra voksolt. De, mivel jóval kevesebben vannak, mint az angolok, az országos eredmény 52% kontra 48% lett a brexit-pártiak javára.
Egy nappal a szavazás után Nicola Sturgeon „demokratikus botránynak” nevezte a történteket és azt mondta: „nagyon valószínűvé vált” egy újabb függetlenségi népszavazás.
Sturgeon többször megjegyezte, hogy a londoni központi kormány „akarata ellenére rángatná ki Skóciát az EU-ból”. Ez egyébként így is történt, a skót országrész a többiekkel együtt távozott az év elején az EU-ból.
Bár a skót parlament 2017. márciusában megszavazta, hogy hatalmában áll megrendezni az indyref2-t, Theresa May akkori brit miniszterelnök úgy fogalmazott „most nincs itt az ideje”.
Az edinburgh-i SNP-kormányzat egyezségre akart jutni Londonnal a népszavazás logisztikájáról, ahogy az megtörtént 2014-ben. De patthelyzet alakult ki, majd 2017-ben országos választást rendeztek az Egyesült Királyságban, mely során az SNP 21 parlamenti helyet vesztett a westminsteri parlamentben. Sturgeon így egy időre jegelte a tervet.
Az SNP a májusi skót választásokra készülve szerepeltetni fogja a programjában, hogy a skót parlamentnek joga legyen kiírni a népszavazást. A felmérésekből úgy tűnik, hogy az SNP kényelmesen megnyeri a májusi választásokat.
Még ha nem is szereznének többséget, a függetlenség-párti Zöldek támogatásával át tudnák vinni a döntést a törvényhozáson. Nicola Sturgeon ezzel jelezhetné a brit miniszterelnöknek, hogy megvan a mandátuma a népszavazás megrendezésére.
A skóciai közvéleménykutatások közben arra utalnak, hogy az elmúlt hónapokban további híveket szerzett a függetlenségpárti tábor. Augusztus óta most tűnik először stabilan állandónaak a kilépéspártiak többsége.
A brit rendszerben az egészségügy legtöbb fontos döntése a regionális hatáskörébe tartozik. Így a skót kormány sokkal fontosabbá vált az emberek életében, hiszen szó szerint élet-halál kérdésében döntenek.
Két év szünet után Volodimir Zelenszkij elnök elrendelte katonai parádé megtartását Kijevben 2021. augusztus 24-én, Ukrajna függetlensége kikiáltásának 30. évfordulóján – adta hírül szerdán a strana.ua hírportál.
A jelentés szerint két évvel azt követően, hogy az államfő megszüntette a katonai díszszemléket, szerdán rendeletet írt alá, amelyben utasította a kormányt, hogy egy hónapon belül hozzon létre szervezőbizottságot az ukrán függetlenség 30. évfordulójának megünneplésére. A testület elnökei Denisz Smihal miniszterelnök és Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője lesznek, a munkájába bevonják a központi és helyhatalmi szervek, közösségek, társadalmi szervezetek képviselőit.
Az elnök által jegyzett dokumentum szerint a rendelet célja a függetlenség 30. évfordulójának méltó megünneplése. A rendelet előírja a többi között katonai parádé megtartását a főváros Krestyatik utcájában és a Függetlenség terén. Az ukáz rendelkezik arról is, hogy a kormánynak és a megyei állami adminisztrációknak intézkedniük kell az ATO-s veteránok szociális problémáinak megoldását, valamint a nemzetbiztonság és védelem fenntartását, az orosz agresszió elhárítását, az Ukrajnáért életüket áldozók családjainak, az ukrán függetlenségért a 20. században harcolók, az Ukrajna szuverenitásáért és területi egységéért napjainkban harcolók megsegítését illetően.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
