Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap este Londonban találkozik francia kollégájával, Emmanuel Macronnal, Friedrich Merz német kancellárral és Keir Starmer brit miniszterelnökkel – számolt be az rbc.ua hírportál a DPA német hírügynökségre és a Deutsche Wellére hivatkozva.
A jelentés szerint a német hírügynökség azt írta: „A Downing Street beszámolója szerint vasárnap az ukrán vezető Franciaország elnökével és Németország kancellárjával együtt látogat az Nagy-Britanniába.” A találkozó Ukrajna további támogatásának lesz szentelve. A Deutsche Welle azt közölte, hogy Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetőinek célja az Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére irányuló erőfeszítések fokozása. A felek azt tervezik, hogy megvitatják a Moszkvával folytatandó új tárgyalások kilátásait.
Emmanuel Macron francia elnök a minap bejelentette, hogy Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetői a következő napokban találkoznak Zelenszkijjel. A Bloomberg szerint a találkozót eredetileg június 7-re tervezték, de arról számoltak be, hogy az ukrán elnök programja változhat.
Az új tárgyalások a háború lezárására irányuló megújult diplomáciai erőfeszítések részét képezik, amelyek azután kezdődtek, hogy Volodimir Zelenszkij nyílt levelet írt Vlagyimir Putyin orosz diktátornak, amelyben a tárgyalási folyamat újraindítását javasolta. London, Párizs és Berlin becslései szerint Moszkvát párbeszédre lehet kényszeríteni Ukrajna orosz területek elleni sikeres dróntámadásainak hátterében.
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetői a következő napokban találkoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői tárgyalásokra készülnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A találkozó előkészületeit ismerő források szerint a találkozóra vasárnap este kerülhet sor Nagy-Britanniában. A beszélgetőpartnerek ugyanakkor megjegyzik, hogy az ukrán elnök programja még változhat, így a tárgyalások időzítése nem végleges.
A közelgő találkozó egy új diplomáciai erőfeszítés része lesz, amelynek célja a háború lezárásának módjainak megtalálása. Emmanuel Macron francia elnök korábban bejelentette szándékát, hogy tárgyal Zelenszkijjel. „Mindig is a közvetlen tárgyalások mellett álltunk Ukrajna és a Kreml között” – mondta a montenegrói Tivatban megrendezett EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón.
A diplomáciai kapcsolatok intenzívebbé válására azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij nyílt levelet küldött az orosz vezetőnek, amelyben tárgyalások folytatását javasolta Vlagyimir Putyinnal. London, Párizs és Berlin úgy véli, hogy lehetőség van Moszkva aktívabb párbeszédre ösztönzésére az orosz területen lévő létesítmények elleni, drónokkal végrehajtott sikeres ukrán műveletek hátterében.
További tényező volt a tárgyalási folyamat lassulása, amely korábban az Egyesült Államok közvetítésével haladt előre. Donald Trump elnök figyelme az utóbbi időben az Iránnal kapcsolatos eseményekre és a Hormuzi-szorosban kialakult helyzetre irányult. „Valakinek az EU-ban át kell vennie a vezetést, és Trump úrnak erre nincs ideje” – mondta Andrej Babis cseh miniszterelnök a Bloomberg Newsnak. „Túl elfoglalt a hormuzi konfliktussal, és Európának szerepet kell vállalnia a háború befejezésében” – tette hozzá.
Az Európai Unió nevében Friedrich Merz német kancellárnak kellene tárgyalnia az Ukrajna elleni orosz agresszió lezárásáról – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök csütörtökön a prágai repülőtéren, mielőtt elindult az EU és a Nyugat-Balkán vezetőinek montenegrói találkozójára.
„Részemről egyértelműen Merz német kancellár az, akinek az Európai Tanács és az Európai Bizottság mandátuma alapján vezetnie kellene ezt a diplomáciai missziót” – mondta a cseh kormányfő újságírók érdeklődésére válaszolva.
Úgy vélte, nem lenne jó, ha az orosz–ukrán konfliktus folytatódna. Szerinte ma már nyilvánvaló, hogy az agresszor Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Donald Trump amerikai elnök jelenleg a közel-keleti konfliktussal van elfoglalva, és minden erejét a Hormuzi-szorosban kialakult blokád feloldásának szenteli – mondta Babis.
Arra a kérdésre, Csehország támogatja-e Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, a kormányfő kitérő választ adott. „Támogatjuk, de természetesen csak a csatlakozási feltételek teljesítése esetén” – jegyezte meg a cseh kormányfő.
Merz május közepén Brüsszelnek küldött levelében azt javasolta, hogy Ukrajna egyelőre kapjon társult státust az EU-ban.
A levél vita tárgya lett az uniós vezetők között, Babis azonban nem foglalt állást – jegyezte meg a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24).
Friedrich Merz német kancellár felszólított az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló első tárgyalási klaszter megnyitására, hangsúlyozta, hogy a Magyarországgal fennálló kétoldalú kérdéseket külön kell rendezni – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Merz és Magyar Péter magyar miniszterelnök közös berlini sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a kancellár elmondta, hogy Németország megérti Budapest azon törekvését, hogy megoldja az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdéseket. „Ismereteink szerint Budapest először kétoldalú kérdéseket kíván rendezni, például az ukrajnai magyar kisebbség jogait” – tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ilyen megbeszélések nem akadályozhatják Ukrajna további előrehaladását az Európai Unióhoz való csatlakozás útján.
„Ennek nem szabad az európai támogatás rovására történnie, és nem szabad elvonnia a figyelmünket attól a céltól, hogy most megnyissuk az első tárgyalási klasztert Ukrajnával” – hangsúlyozta a német vezető. Így Friedrich Merz valójában felszólította az EU-tagállamokat, hogy lépjenek át az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások gyakorlati szakaszába, a Kijev és Budapest között fennálló nézetkülönbségek ellenére.
Volodimir Zelenszkij elnök bírálta Németország javaslatát, amely Ukrajnának szavazati jog nélküli társult tagállam státuszt adna az Európai Unióban – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij az EU vezetésének írt levelében „tisztességtelennek” nevezte Ukrajna szavazati jog nélküli európai uniós részvételének ötletét. Így reagált az elnök Friedrich Merz német kancellár javaslatára, amely Ukrajna EU-integrációjának lehetséges ideiglenes formátumára vonatkozott. „Igazságtalan lenne, ha Ukrajna jelen lenne az Európai Unióban, de szavazati jog nélkül maradna” – hangsúlyozta az elnök.
Az ukrán államfő a levelét az Európai Tanács elnökének, Antonio Costának, Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és Nikosz Hrisztodoulidesnek, Ciprus elnökének címezte, aki jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be. Ebben azt is megjegyezte, hogy a magyarországi kormányváltás után több lehetőség mutatkozott Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások előmozdítására. „Eljött az ideje, hogy teljes mértékben és érdemi módon előrelépjünk Ukrajna tagságának kérdésében” – emelte ki.
Az elnök megköszönte európai partnereinek a háború alatti támogatásukat, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna valójában egész Európát védi az orosz agressziótól. „Megvédjük Európát – teljes mértékben, nem részben és nem félmegoldásokkal” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, rámutatva, hogy „Ukrajna méltányos bánásmódot és egyenlő jogokat érdemel Európában”.
Az Európai Bizottság levelet kapott Friedrich Merz német kancellártól Ukrajna „társult tagságáról”, a bővítéssel kapcsolatos innovatív döntéseknek azonban egy kulcsfontosságú uniós elven kell alapulniuk – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság szóvivőjére hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Bizottság üdvözölte, hogy a tagállamok között megbeszélések folynak Ukrajna uniós tagságáról. „Ez a tagállamok erős elszántságát mutatja, hogy a bővítés mielőbb valósággá váljon” – mondta a szóvivő, és felszólított arra, hogy ezt a megbeszélést az Európai Tanács szintjére emeljék. Szerinte egyre világosabbá válik, hogy a bővítés geostratégiai befektetés a jólétbe, a békébe és a biztonságba. Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása pedig alapvetően összefügg az EU biztonságával is.
„Ugyanilyen fontos, hogy biztosítsuk az EU-bővítés befejezését minden olyan tagjelölt országgal, amely évek óta dolgozik a csatlakozáson. Bármilyen innovatív megoldásnak érdemeken alapuló folyamaton kell alapulnia (a tagjelölt országok reformjainak végrehajtása során – a szerk.)”
– jegyezte meg a szóvivő.
Ezért, ahogy a szóvivő kijelentette, a jövőre nézve az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a bővítéshez való hozzáállás összhangban legyen a kitűzött célokkal. „Ezért az Európai Bizottság továbbra is aktívan együttműködik a tagállamokkal és a tagjelölt országokkal, hogy megtalálják a legjobb megoldásokat, amelyek erősebbé és biztonságosabbá tesznek minket Unióként” – zárta szavait.
Friedrich Merz német kancellár köztes megoldást javasol Ukrajna uniós csatlakozásához: az általa kezdeményezett társult tagság lehetővé tenné, hogy ukrán tisztviselők részt vegyenek az EU csúcstalálkozóin és miniszteri tanácskozásain, szavazati jog nélkül.
A Spiegel által megismert, európai uniós vezetőknek írt levélben Merz azt is indítványozta, hogy a tagállamok politikai kötelezettséget vállaljanak az EU kölcsönös védelmi klauzulájának Ukrajnára való alkalmazására, így teremtve meg az egyik legfontosabb biztonsági garanciát az országnak.
A javaslat különösen azért bír stratégiai jelentőséggel, mert Volodimir Zelenszkij elnöknek bármilyen békerendezést el kell tudni adnia az ukrán közvéleménynek, főleg akkor, ha az ország területveszteséggel zárja le a konfliktust és NATO-tagságot sem nyerhet. Elemzők szerint egy egyértelmű uniós perspektíva ebben a helyzetben kulcsfontosságú.
Az EU részéről ugyanakkor nem tartják reálisnak, hogy Ukrajna a következő néhány évben teljes jogú tagállam lehessen.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata rendszerint hosszadalmas és bürokratikus: részletes tárgyalásokat, jogi reformokat, valamint az összes 27 tagállam jóváhagyását és ratifikációját igényli. Ez utóbbi komoly akadályokat is gördíthet az út elé. Merz javaslata egy olyan kategóriát hozna létre, amely jelenleg nem létezik az uniós szabályok között.
A társult tagság keretében Ukrajna szavazati jog nélküli társult biztost delegálhatna az Európai Bizottságba, illetve hasonló státuszú képviselőkkel vehetne részt az Európai Parlamentben. A kancellár levelében kitért arra is, hogy egy visszacsatolási mechanizmus vagy automatikus záradék bevezetése szükséges lehet arra az esetre, ha Ukrajna visszacsúszik a jogállami normák teljesítésében vagy a csatlakozási folyamatban.
Hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés nem érinti a többi tagjelölt ország helyzetét, és azt javasolta, az unió keressen innovatív megoldásokat azoknak az országoknak, amelyek már régóta várakoznak a csatlakozásra. Merz a levélben leszögezte, hogy terveit európai partnereivel is megvitatja, és célja, hogy hamarosan megállapodás szülessen, amelynek nyomán egy dedikált munkacsoport dolgozza ki a részleteket.
Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy már nem tartja az Egyesült Államokat a „lehetőségek országának” a gyorsan változó „társadalmi légkör” miatt. Merz a Guardian beszámolója szerint a würzburgi katolikus kongresszuson fiatalokhoz intézett beszédében jelentette ki.
A német kancellár elmondta, hogy már nem tartja az Egyesült Államokat a lehetőségek országának a „mélyen polarizált” társadalmi légkör miatt.
„Nagy rajongója vagyok Amerika. De a csodálatom jelenleg nem növekszik…
Ma nem tanácsolnám a gyerekeimnek, hogy az Egyesült Államokba menjenek, ott tanuljanak vagy dolgozzanak, pusztán azért, mert hirtelen kialakult ott egy bizonyos társadalmi légkör” – mondta Merz.
Úgy véli, hogy ma „még a legképzettebb amerikai embereknek is nagyon nehéz munkát találniuk”. Merz azonban pozitívan értékelte a németországi lehetőségeket.
„Meggyőződésem, hogy kevés ország kínál a világon olyan nagyszerű lehetőségeket, különösen a fiatalok számára, mint Németország” – mondta.
Telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel Friedrich Merz német kancellár pénteken, ahol többek között az „Ukrajna számára békés megoldás” biztosításáról esett szó – írja a Sky News.
Friedrich Merz kancellár elmondta, hogy eredményes telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnökkel, aki kínai látogatása után ért haza az Egyesült Államokba.
Miután megbeszélték az iráni háborút, a Hormuzi-szoros megnyitását és Teherán nukleáris törekvéseit, Merz hangsúlyozta a NATO-szövetség előnyeit.
Megbeszéltük az ukrajnai békés megoldást is, és összehangoltuk álláspontjainkat az ankarai NATO-csúcstalálkozó előtt. Az Egyesült Államok és Németország erős partnerek egy erős NATO-ban – idézi a portál a kancellárt.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
