Barnier-nek most túl kell élnie a bizalmi szavazást a Nemzetgyűlésben, a francia parlament alsóházában.
Két hónappal az előrehozott parlamenti választások második fordulója után Emmanuel Macron elnök Michel Barnier-t nevezte ki Franciaország új miniszterelnökévé.
A jelölésre azt követően került sor, hogy hetekig minden képviselőcsoport egyre nagyobb nyomást gyakorolt arra, hogy jelöltet állítsanak.
Barnier-nek most túl kell élnie a bizalmi szavazást a Nemzetgyűlésben, a francia parlament alsóházában.
A jelenlegi Nemzetgyűlés három blokkra oszlik: a baloldali koalíciós NFP-re (amely a legtöbb mandátumot szerezte meg, de elmaradt az abszolút többségtől), Macron centrista csoportjára és a szélsőjobboldali Országgyűlésre.
Az Országgyűlés összetételére tekintettel az elnök azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy olyan miniszterelnököt találjon, aki képes összegyűjteni „a lehető legszélesebb és legstabilabb többséget”.
A konzervatív Barnier kétszer volt az Európai Bizottság biztosa, 2016 és 2021 között pedig az EU főtárgyalója a Brexit ügyében.
A francia politikusok reagálnak Jordan Bardella, a National Rally résztvevője az Elysée X-i hírére úgy reagált, hogy a párt „elismerte” Barnier kinevezését a „nagy demokráciához méltatlan” várakozás után.
„Kérni fogjuk, hogy végre foglalkozzanak a franciák (például) vásárlóerővel, biztonsággal és bevándorlással kapcsolatos súlyos vészhelyzetei, és minden politikai eszközt fenntartunk, ha ez nem így lesz a következő hetekben” – mondta a jobboldali párt elnöke.
Az NFP koalícióhoz tartozó Zöldek az Euronews-nak azt mondták, hogy Barnier kinevezésével Macron szembement a szavazókkal, és megengedte, hogy a Nemzeti Tömörülés „bíró legyen… és hátat fordított azoknak a szavazóknak a millióinak, akik az urnákban történelmi köztársasági pártiakká váltak. vízlépcső Franciaországban.”
„Emmanuel Macron megszállottja neoliberális múltjának megőrzése és a nyugdíjreform hatályon kívül helyezése iránti eltökéltsége miatt az Új Népfrontot, és inkább a radikalizált jobboldalhoz való igazodást választotta” – mondták a Zöldek.
A kommunista párt is negatívan reagált Barnier kinevezésének hírére, és az Euronews-nak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „a jobboldal választása volt az elnök politikájának folytatására”.
Valérie Pécresse, a jobboldali republikánus párt francia elnökjelöltje nyilvánosan nehezményezte a hatóságok reakciójának hiányát Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Pécresse hegyi-karabahi útja kapcsán tett nyilatkozatát követően. A francia Ile-de-France régió vezetője az Europe 1 francia rádiónak adott interjújában kijelentette, hogy hivatalos feljelentést tett a rendfenntartó szerveknél az azerbajdzsáni elnök ellen „gyilkossággal való fenyegetés” miatt.
Valérie Pécresse tavaly december végén Örményországba utazott. Ile-de-France régió vezetője és a francia republikánus elnökjelöltje útja során Hegyi-Karabahba is ellátogatott. „Azért utaztam Örményországba, mert nagyon aggaszt a közel-keleti keresztények ügye, és mert nagyon fontos Örményország védelme” – mondta az Europe 1 adásában. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium, miután tudomást szerzett a látogatásról, szóbeli jegyzéket adott át Franciaországnak. Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök január 12-én a helyi televíziónak adott interjújában kijelentette, ha Bakuban tudtak volna a látogatásról, nem „engedték volna vissza” Pécresse asszonyt Franciaországba.
„Ez egy szervezett utazás volt, mivel Valérie Pécresse nem utazhatott a kívánt kísérettel, ezért korlátozott számú kísérettel utazott. Elkísérte a francia ex-külügyminiszter, Barnier európai biztos és egy képviselő. Titokban léptek be a területre és tértek vissza. Ez visszatérésük után vált ismertté, mert vélhetően attól tartottak, hogy megállítjuk őket a Lacsini folyosón. Mert ha tudtuk volna, hogy ott vannak, biztosan nem engedtük volna őket vissza” – jelentett ki Azerbajdzsán elnöke.
Valérie Pécresse „sokkolónak” nevezte Alijev szavait. „Ez mit jelent?” – mondta az Europe 1 rádió adásában. „Ő (Alijev) megsértette volna egy másik állam szuverenitását?” Az elnökjelölt egyben elítélte a francia hatóságok támogatásának hiányát. „Felháborító a kormány mély hallgatása, amely nem védi meg az elnökjelöltet” – tette hozzá Pécresse.
Január 16-án a jobboldali Republikánus Párt vezető képviselői nyílt felhívást tettek közzé Emmanuel Macron elnökhöz a JDD kiadványban. Ebben felháborodásukat fejezték ki Ilham Alijuev szavai kapcsán, amit „a francia politikus elleni gyűlöletre való felbujtásnak” valamint „nemzetünk, kormányunk és képviselőink elleni rejtett fenyegetésnek” nevezett.
„Arra kérjük Önt, követeljen hivatalos bocsánatkérést az Azerbajdzsán Köztársaságtól, ennek hiányában pedig fontolja meg nagykövetünk mielőbbi visszahívásának lehetőségét. Franciaország becsülete múlik ezen” – áll a felhívásban.
Emmanuel Macron francia elnök még nem reagált a republikánusok felhívására. Az Országgyűlés Előre, Köztársaság frakciójának vezetője, Christoph Castaner hétfőn a BFMTV/RMC műsorában kijelentette, hogy az államfő „rendszeresen reagál olyan helyzetekre, amikor politikusokat fenyegetnek”.
President Biden spoke today with President Xi Jinping of the People’s Republic of China about Russia’s unprovoked invasion of Ukraine. pic.twitter.com/SnpgobFiPz
