Új stratégiákkal, modernizációval és új beszerzésekkel fejlesztené hadseregét Görögország, abban bízva, hogy így a fiatalok számára is népszerűbbé teheti a katonai pályát, miközben a rivális Törökországgal szemben is megőrzi előnyét.
Nikosz Dendiasz védelmi miniszter idén márciusban a görög fegyveres erők teljes körű átalakítását jelentette be. Az új tervezet Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint Görögország modern kori történetének legnagyobb védelmi programját képezi. Az Agenda 2030 elnevezésű terv stratégiai célként jelöli meg az új vadászgépek beszerzése és a haditengerészet fejlesztése mellett a görög védelmi ipar fejlesztését is. A szakminiszter a sajtó kérdésére kifejtette, a program a fegyverbeszerzések mellett a személyügyi kérdéseket is érinti. Ennek részeként Dendiasz nagy erőkkel látott hozzá a hellén fegyveres erők egyik alapját képező sorkatonai szolgálat és tisztképzés fejlesztéséhez.
Nőkkel töltenék fel a tartalékosállományt
A thébai katonai akadémián elmondott beszédében a védelmi miniszter közölte, a kormány célja, hogy a fegyveres erők tagjai kiképzésük során a hadseregben, illetve a civil életben is hasznosítható képességeket szerezzenek, elkerülve ezáltal a különböző gazdasági problémákat. A tárcavezető kiemelte, a kormány tárgyal a gazdasági szervezetekkel egy megállapodásról, amely lehetővé teszi a tartalékos katonák gyorsított felszerelését az aktív állományba.
Dendiasz a tartalékos rendszerben tapasztalható létszámhiányt a nők bevonásával orvosolná. Jelenleg ugyanis a görög nők csak hivatásos katonaként csatlakozhatnak a fegyveres erőkhöz, a tartalékosrendszerhez nincs hozzáférésük.
A görög fegyveres erők esetében megjelenő problémákat legjobban az egyik legnagyobb érdekképviseleti szerv, a PFEARFU foglalta össze. A szervezet szerint a legégetőbb gond a 2012 óta csökkenő fizetések kérdése. A PFEARFU kiemeli, a szomszédos Bulgáriában az alacsonyabb megélhetési költségek mellett ismét emelkedik a fegyveres erők tagjainak fizetése. A gazdasági problémák pedig a katonacsaládok körében is éreztetik hatásukat. A pénzügyi nehézségek miatt magas a lakhatási problémákkal küzdő családok száma, amin a gyakori áthelyezések sem segítenek.
A családok mellett a probléma leginkább a katonai akadémiákon érezteti hatását. Míg 2020-ban az akadémiák férőhelyeinek 99 százalékát kihasználták, idén ez a szám már 64 százalékra csökkent. Azonban, ahogy arra a PFEARFU is felhívja a figyelmet, a felvett hallgatók között is nagy a lemorzsolódás, gyakran csak a felvettek 10-20 százaléka szerez diplomát.
A problémára reagálva a védelmi miniszter és Kiriákosz Pierrakakisz oktatási miniszter közös intézkedéscsomagot dolgozott ki. Ennek értelmében a katonai akadémiák tisztjelöltjeinek fizetése 165 euróról 609 euróra, míg az altisztjelölteké 124 euróról 249 euróra emelkedik. Emellett jelentősen növelik a különböző ösztöndíjak és szociális támogatások összegét is. Az átalakítások a tantervet is érintik majd. Az új rendszer az akadémiákat teljes körű tagként becsatornázza a görög egyetemi rendszerbe, ezáltal lehetőséget biztosítva a hazai és nemzetközi egyetemekkel való együttműködés mellett a mester- és doktori képzések elindítására is. Az intézkedéscsomag több mint 30 millió euró értékű fejlesztést is ígér az ország kilenc akadémiáján.
A lakhatási válsággal kapcsolatban a védelmi miniszter bejelentette, hogy a minisztérium 2030-ig 3 ezer lakást épít a katonák és családjaik számára, amelyek közül az első ezer építési munkálatai már megkezdődtek.
Dendiasz emellett a hatékonyságot helyezi előtérbe, és ennek jegyében megszüntet hat alacsony létszámmal működő hadosztályt, amelyek katonáit más egységekhez irányítják át. Továbbá 2030-ig 132 kihasználatlan katonai bázist zárnak be. Az átalakítások a remények szerint a gyakori áthelyezéseket is meggátolják.
Megújuló légierő és haditengerészet
A görög kormány célja, hogy a légierő 2030-ra 200 darab negyedik és ötödik generációs vadászgéppel rendelkezzen, kiszorítva a jelenleg szolgáló régebbi típusokat. Az elérhető adatok alapján jelenleg legalább 224 géppel rendelkezik a hellén légierő, ám az arzenál öt különböző modellből kerül ki, komoly logisztikai nehézségeket okozva.
Legnagyobb számban (152) az F–16-os amerikai vadászbombázó különböző változatait alkalmazzák, a 33 F–4 elsősorban felderítési feladatokat lát el, valamint taktikai csapásokra alkalmazzák, a 24 francia Mirage pedig elsősorban elfogó vadászként szerepel. A légierő legújabb gépei a szintén francia Rafale típusú vadászbombázók. A logisztikai nehézségek mellett elmondható, hogy mind az F–4, mind pedig a Mirage típusok esetében merültek fel problémák elsősorban a repülőgépek kora, illetve az elégtelen karbantartás következtében.
A görög kormány szerint a légierő fejlesztésével egyszerűsíthető annak logisztikai rendszere is, így 2030-ig 84 F–16-ost modernizálnak az elérhető legmodernebb változatra. Az amerikai gépek és a Rafale mellé szintén amerikai F–35 -ös gépeket szereznek be, amelyek közül az első nyolc darab 2030-ban érkezik. A vadászgépek legújabb generációját képviselő F–35-ös képes lesz átvenni a felderítő és csapásmérő feladatokat, valamint lehetővé teszi Görögország számára, hogy megőrizze előnyét a nagy rivális Törökországgal szemben. Szintén ehhez kapcsolódik a rendszeresíteni tervezett rakétavédelmi rendszer, illetve a Kentaur névre keresztelt drónelhárító rendszer.
Az új stratégia részét képezi a haditengerészet fejlesztése is, amellyel Nikosz Dendiasz védelmi miniszter közlése szerint az a cél, hogy megerősítsék a görög jelenlétet a mediterrán régió keleti felében, így növelve Görögország és az egész Európai Unió biztonságát. Hangsúlyozta, a haditengerészetnek kulcsszerepe van az Égei-tenger és így az egész régió biztonságának garantálásában.
Panagiotisz Karavasz, a görög haditengerészet beszerzésekért felelős parancsnokhelyettese a fejlesztések kapcsán kiemelte, azok célja a meglévő nagyobb egységek, elsősorban fregattok korszerűsítése, illetve a logisztikai nehézségek kiküszöbölése. A képességnövelés jegyében új fregattokat is vásárolnak Franciaországból, amelyek megépítésében több görög cég is közreműködik. Az új hajók rendszerbe állításával jelentősen erősödnek a haditengerészet légvédelmi és tengeralattjáró elleni képességei is.
Támogatás Ukrajnának és Örményországnak
A védelmi fejlesztések mellett Görögország több államnak is biztosít katonai támogatásokat, ezek között elsősorban Ukrajnát és újabban Örményországot említhetjük. A Kieli Világgazdasági Intézet adatai alapján idén nyárig 137 millió euró, többségében katonai támogatást nyújtott Ukrajnának. A két állam októberben írt alá biztonsági megállapodást. Korábban páncélozott csapatszállító járműveket, rakétarendszereket adott át Athén az ukrán hadsereg számára. Legutóbb pedig 32, szolgálatból már kivont F–16-os átadásával támogatták Ukrajnát.
A két fél kapcsolatának azonban volt egy vitás pontja. A görög kormány megtagadta a légvédelmi rendszerek átadását, mivel azok részét képezik az ország védelmének. A görög sajtó azonban arról adott hírt, Athén kész átadni légvédelmi rendszereit Örményországnak. A kormányzati reakciók alapján a cél a görög hadsereg felszerelésének modernizálása, amelynek értelmében a jelenlegi szovjet haditechnikát izraeli rendszerre cserélik.
Görögország nagy haditechnikai beruházásai azt jelzik, kész meghatározó szereplővé válni a mediterrán térségben. Az ország egyébként jó úton halad, hiszen jelenleg is a NATO-elvárás 2 százalékánál többet költ védelmi kiadásokra, a bejelentett fejlesztések és beszerzések pedig egy megnövekedett ambíciószintet mutatnak.
Koszovó az önálló és erős hadiipar megteremtése érdekében állami lőszergyárat és dróntervező laboratóriumot hoz létre – jelentette be Albin Kurti miniszterelnök a pristinai kormány szerdai ülésén.
A kormányfő közölte: szerdán írta alá a határozatot, amely lehetővé teszi, hogy Koszovó saját hadiipari gyártásba kezdjen. Döntött egy tárcaközi bizottság felállításáról is, amely a lőszergyár és a dróntervező laboratórium megnyitásával kapcsolatos eljárásokkal és értékelésével foglalkozik majd – tette hozzá.
„Egy olyan hadseregnek, amelyet ilyen rövid idő alatt ennyire felfegyvereztek, mint a miénket, biztosítania és garantálnia kell a teljes műveleti képességet és az általános fenntarthatóságot” – húzta alá Kurti, aki kiemelte: ennek első lépése a szerdán aláírt dokumentum. A koszovói kormányfő a hadiipar fejlesztését a Szerbiával fennálló feszült viszony miatt is szükségesnek tartja.
Ejup Maqedonci védelmi miniszter a kormányülést követően a sajtónak elmondta, a lőszergyár építésénél szorosan együttműködnek külföldi partnerekkel. Egyúttal a magáncégeket is arra ösztönözte, hogy kezdjenek fegyvergyártásba.
Ma minden eddiginél nagyobb szüksége van a világnak a lőszer- és fegyverkészletek feltöltésére, de a tartalékok létrehozására is, figyelembe véve a jelenlegi biztonsági helyzetet
– húzta alá a tárcavezető.
Koszovó azért is szeretné modernizálni és ütőképessé tenni hadseregét, mert csatlakozni akar a NATO-hoz. Ez azonban egyelőre akadályba ütközik, a szövetség néhány tagállama ugyanis továbbra sem ismeri el Koszovót független államként. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától.
Kim Dzsongun beszédet intézett Phenjanban az ország katonai vezetőihez, és felszólította őket, hogy növeljék a fegyverkezési, harcászati képességeiket és terjesszék ki az atomprogramot. Észak-Korea vezetője szerint fel kell készülniük a háborúra.
Az „Egyesült Államok jelentette fenyegetés ellensúlyozása” érdekében Kim Dzsongun követelte a katonai vezetőktől, hogy „korlátlanul” terjesszék ki a nukleáris fegyverprogramot. Arra kérte a fegyveres erőket, fejlesszék a képességeiket, hogy meg tudjanak vívni egy valódi háborút – jelent meg a KCNA észak-koreai hírügynökség oldalán.
Kim Dzsongun a Koreai Néphadsereg katonai és politikai konferencián mondott beszédet Phenjanban. Felszólalásában megköszönte a tiszteknek, hogy „a Koreai Munkáspártnak erőt és akaratot adnak azáltal, hogy a hadsereget elit harci erővé alakítják, amely alapos, bátor és tökéletes”. Hozzátette azonban, hogy a katonai hatékonyságot növelni kell, hogy amikor eljön az idő, akkor ne csak üres esküket zengjenek, hanem tökéletesen harcolni tudjanak, bármilyen parancs érkezik hozzájuk.
Az észak-koreai vezető bírálta az Egyesült Államokat, amiért Ukrajnát támogatják, de továbbra sem ismerte el, hogy katonai felszereléssel és legénységgel támogatják Oroszországot a háborúban.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy Kim Dzsongun „öngyilkos drónok” tömeges gyártását rendelte el. Akkor arról beszélt, hogy az ilyen fegyverek használata „katonai szempontból alapvető követelménnyé vált”.
Oroszország tovább növeli hadserege létszámát, és elsősorban új dandárokat hoz létre az ukrajnai háborúhoz – jelentette ki hétfőn Rusztem Umjerov védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Szabadság Rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Umjerov elmondta: „Az orosz erők növekedni fognak. Növelik erőik létszámát. Új dandárokat hoznak létre. Június 1-jére a felét elérték annak, amit megpróbáltak kitűzni maguk elé.” Egyúttal úgy vélte, hogy Oroszországnak jelenleg problémái vannak a mozgósítással, ezért is alkalmaz észak-koreai csapatokat.
„Sokat használnak – zsoldosokat Afrikából, Ázsiából. Most Észak-Koreát használják, vagyis vannak gondjaik, de nem állnak meg, hanem növekednek. Tudjuk a pontos számot. Ez jelentős szám” – mondta a védelmi miniszter. Szerinte Ukrajna jelenleg olyan erők létrehozásán dolgozik, amelyek képesek lesznek szembeszállni Oroszországgal, mivel a védelmi és stabilizációs műveletek a prioritások. „Éppen ezért gyarapodunk, hogy ne adjunk előnyt” – hangsúlyozta Rusztem Umjerov.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Az ausztrál védelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy az ország 2027-től kezdődően saját haditengerészeti rakétákat (NSM és JSM) fog gyártani a norvég Kongsberg Defence and Aerospace vállalattal együttműködve, megerősítve ezzel hadiipari kapacitásait.
A hadihajókról indítható NSM-eket és a harci gépekről is indítható JSM-eket eddig csak Norvégiában gyártotta annak kifejlesztője, a Kongsberg, de néhány év múlva a kelet-ausztráliai Newcastle-ban is fogják őket gyártani a norvég állami céggel megkötött 850 millió ausztrál dollár értékű megállapodás keretében.
Az a tény, hogy a az utóbbi években megnőtt a katonai feszültség az indiai-csendes óceáni térségben, arra kényszerítette Ausztráliát, hogy átalakítsa védelmi stratégiáját. Ennek részeként megerősíti nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő képességét, amihez célra vezethető fegyverekre van szüksége. Pat Conroy védelmi miniszter ezzel kapcsolatban csütörtöki sajtóértekezletén elmondta, hogy az ország a saját gyártással egyrészt gyorsabban és olcsóbban ki tudja szolgálni haderejét, másrészt exportálni is tud. Az üzem évi száz rakétát lesz képes gyártani.
Ezeket a rakétákat a nyugati világ számos országa használja. Az F35-ös harci gépek csak JSM-ekkel szerelhetők fel, és Ausztráliának két F-35-ös repülőszázada van. Az indiai-csendes-óceáni térségben Japánnak és Dél-Koreának is vannak F-35-ös századai, illetve a térségben több helyen állomásoznak amerikai erők.
Ausztrália tagja az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal 2021 szeptemberében megkötött AUKUS katonai szövetségnek. A három ország hétfőn megállapodást írt alá, miszerint együttműködnek a haditengerészeti nukleáris meghajtás fejlesztésében, és ennek eredményeképpen Ausztráliának 2040-től lesznek nukleáris meghajtású tengeralattjárói.
Ausztrália tagja a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert biztonsági együttműködésnek is, amely egy informális szövetség az Egyesült Államokkal, Indiával és Japánnal. Legutóbbi, július végi találkozójukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hitet tettek a „szabad és nyitott” ázsiai-csendes-óceáni térség mellett. A nyilatkozat utalt Kína és a Fülöp-szigetek dél-kínai-tengeri ellentétére.
Andrzej Duda lengyel elnök, a Lengyel Hadsereg Ünnepe alkalmából tartott varsói katonai parádén kijelentette, hogy a történelem, valamint az ukrajnai háború tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy Lengyelországnak folytatnia kell a fegyverkezést, hogy elrettentse az esetleges támadókat.
A orosz bolsevik hadsereggel szemben 1920-ban aratott győzelem, a varsói csata 104. évfordulóján a hagyományos parádét a lengyel politikai és katonai vezetők, valamint a lakosok tömegeinek jelenlétében tartották meg a varsói óváros alatti Visztula-rakparton.
A múltból, valamint abból is, ami ma Lengyelország szomszédságában történik, „abból a háborúból, amelyet Oroszország váltott ki, megtámadva egy szuverén államot”, egyszerű tanulságot lehet levonni:
„úgy kell felfegyverezni magunkat, olyan képességeket kell kifejlesztenünk, hogy soha senki ne merje megtámadni” Lengyelországot – jelentette ki Duda.
Megköszönte, hogy az ünnepségen előtte felszólaló Donald Tusk kormányfő és Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter is a nemzeti egység fontosságát emelték ki, ha a biztonságról van szó. Duda azért is köszönetet mondott, hogy a jelenlegi kormánykoalíció folytatja a Jog és Igazságosság párt vezette előző kormány védelmi politikáját és a hadsereg korszerűsítését.
Az államfő közölte: kedden aláírta a parlamentben is megszavazott törvényt, amely nagyobb fegyverhasználati szabadságot és jogi támogatást ad a lengyel fegyveres erőknek, ha rendkívüli helyzetre, ezen belül határsértési kísérletekre kell reagálniuk. A törvényt a kormány azt követően terjesztette elő, hogy júniusban meghalt egy lengyel katona, Mariusz Sitek, miután késsel megsebesítette egy illegális bevándorló, aki a fehérorosz-lengyel határon akart átjutni.
A díszszemlén kétezer lengyel és NATO-katona vonult fel, bemutattak több mint kétszáz harcászati járművet, köztük M1A1 Abrams amerikai harckocsikat, K9-es dél-koreai önjáró lövegeket, amerikai HIMARS rakétavetőket és Patriot légvédelmi rendszereket. A díszszemlét légibemutató nyitotta meg, amelyen AH-64E Apache típusú amerikai harci helikopterek is szerepeltek. Lengyelország kedden írt alá szerződést 96 Apache beszerzéséről, ezek leszállítása 2028 után kezdődik.
Horvátország megkezdte a CAESAR önjáró tüzérségi rendszerek beszerzésének folyamatát, valamint amerikai HIMARS rakétarendszereket is szándékában áll vásárolni országa fegyveres erőinek modernizációja keretében – jelentette be Andrej Plenković horvát miniszterelnök a Storm hadművelet évfordulója alkalmából mondott beszédében, írja az Jevropejszka pravda.
A kormányfő megjegyezte, hogy a hadseregbe való beruházások folytatódnak, mert „tudjuk, mennyire fontos a biztonság”.
„Horvátország megkezdte a CAESAR 155 mm-es önjáró tarackok beszerzését. A terv előirányozza továbbá nagy teljesítményű amerikai HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszerek, modern nyugati harckocsik beszerzését a horvát hadsereg számára, valamint – ami ebben az összefüggésben különösen fontos – a horvát haditengerészet modernizálását és felszerelését” – mondta Plenković.
Elmondása szerinte Horvátországnak képesnek kell lennie arra, hogy saját erőire támaszkodjon, valamint „erősítse és növelje nemzetközi pozícióját mind a NATO-n, mind az EU-n belül”.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Washington és Berlin megállapodott abban, hogy az Egyesült Államok Tomahawk cirkálórakétákat telepít Németországba.
Az országok közös közleményében az áll, hogy Tomahawkokat vetnek be Németországban, hogy erősítsék elrettentést és a védelmet.
Típustól függően ezeknek a cirkálórakétáknak a repülési hatótávolsága akár 2500 kilométer is lehet, és többnyire földi célpontok eltalálására szolgálnak.
Az USA többnyire hajókon és tengeralattjárókon helyezi el őket. 900 kilométer/órás sebességgel viszonylag lassúak és nagyon alacsony a repülési magasságuk.
A múltban az Egyesült Államok Tomahawkokat használt többek között iraki és afganisztáni célpontok megtámadására.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Virágzó védelmi iparra van szükség Európában, a kontinensnek többet kell költenie a biztonságra az Európai Bizottság elnöke szerint. Ursula von der Leyen elmondta, hogy amennyiben a következő ciklusban újraválasztják, több nagyszabású védelmi projektet fog javasolni.
A következő öt évben fel kell turbózni a védelmi iparunkat, Európának többet kell költenie erre – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke kedden Katowicében, a 16. Európai Gazdasági Kongresszus megnyitóján. Von der Leyen és Donald Tusk lengyel kormányfő nyitóbeszédet mondtak a kedden megkezdődött háromnapos rendezvényen.
Virágzó európai védelmi ágazatra van szükségünk – emelte ki, hozzátéve: amennyiben a következő ciklusban újraválasztják EB-elnöknek, több nagyszabású védelmi projektet fog javasolni. Megerősítette többek között azt is, hogy létrehozná a védelmi biztos posztját, akinek feladatköréhez a legkorszerűbb európai védelmi ipar támogatása tartozna. Egyik első feladata az európai védelmi készültség állapotáról szóló fehér könyv bemutatása lenne – közölte.
A lengyel kormányfőhöz fordulva Ursula von der Leyen gratulált az erős vezetéshez és a folyamatban lévő (lengyelországi) változásokhoz. Kijelentette: ebből a sikerből sok tanulságot lehet levonni, egyebek mellett azt, hogy európai szinten is széles koalíciókat kell építeni. Nagyon fontos, hogy a centrum erősen összetartson, küzdjön a szélsőségekkel, és ne tegye lehetővé a polarizációt – fogalmazott az EB elnöke.
Tusk beszédében úgy ítélte meg: nem szükségszerű, hogy Ukrajna, tekintettel az erőviszonyok aránytalanságára, elveszítse a háborút Oroszország ellen. Ha Európa jobban felkészült volna az ilyen nehéz időkre, Oroszország talán nem merte volna megtámadni Ukrajnát – tette hozzá.
Aláhúzta: Európának a legközelebbi hónapokban, valamint az egész következő ötéves ciklusban fel kell készülnie egy olyan helyzetre, amelyben a világon semmilyen erő nem mer kezet emelni rá.
Az Európai Uniónak legalább 100 milliárd eurót kell szánnia védelemre.
A jól és bölcsen befektetett pénz hosszú időre, talán állandó jelleggel eltolja a háborút Európa határaitól – fogalmazott Tusk.
Az egyik biztonsági prioritásként Donald Tusk a szigorúan őrzött európai határt jelölte meg. Az európai biztonság másik előfeltételének a politikus a közös beruházásként létesítendő légvédelmi kupolát említette.
A lengyel kormányfő áprilisban jelentette be, hogy Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI).
A skandinávok közül a NATO-alapítótag norvégok járnak elöl, az elkövetkező években minden szomszédjuknál lényegesen nagyobb összeget fognak hadi célokra fordítani.
Az elmúlt egy évben teljessé vált a NATO északi szárnya, Finnország után idén Svédország is a védelmi szövetség tagjává vált. Az eddig is ütőképes, NATO-kompatibilis, modern hadseregekkel rendelkező észak-európai országok a háborús pszichózis hatására további jelentős fejlesztéseket jelentettek be – írta a Magyar Nemzet.
A svéd honvédelmi bizottság pénteken ismertette az ország védelmi terveit 2030-ig tartalmazó jelentést, amelynek tartalma igazán nem lepte meg a közvéleményt: várható volt, hogy történelmű léptékű fejlesztésbe kezd a friss NATO-tag. A védelmi bizottság kormánypárti elnöke, Hans Wallmark a sajtótájékoztatón azt mondta, nem zárható ki fegyveres támadás Svédország vagy szövetségesei ellen, ezért tervez az ország fegyverkezni. Bár a Riksdagnak, azaz az országgyűlésnek jóvá kell még hagynia, nem kétséges, hogy az nagy többséggel el fogja fogadni a bizottság által javasoltakat.
A csomag többek között nagy hatótávolságú rakétaképességek növelését, több vadász- és cirkálórobot beszerzését, valamint felgyorsított dandárépítést, a sorkatonai szolgálat kibővítését és a tisztképzésbe történő nagy léptékű beruházást tartalmaz. A jelentés szerint a parlamenti pártok megállapodtak abban, hogy 2030-ig – folyó áron – 185 milliárd svéd koronára emelik a védelmi költségvetést– írja a Svenska Dagbladet. Ez a mai szinthez képest 66 milliárd koronával, azaz több mint a 2024-es szint felével több pénz, pedig már a mostani éves büdzsé is duplája a 2020-asnak.
A következő években Dánia és Finnország is jelentős pluszforrásokat biztosít haderőfejlesztésre, ám az északi országok közül is kiemelkedik Norvégia, amely elképesztő összeget szán hadászatának fejlesztésére. Két héttel a svédek előtt ismertette Oslo a védelmi fejlesztésének terveit, keleti szomszédjáénak a többszörösét költi el. Az eddigi betervezetten felül még plusz hatszázmilliárd norvég korona forrást irányoztak elő a következő 12 évre a fegyverkezés gyorsítására, így összesen 75 ezermilliárd forintnak megfelelő koronát fordítanak e célra.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
