Az EU Tanácsa megállapodott, hogy szankciókat vezet be hat észak-koreai természetes személy és három szervezet ellen, mert részt vesznek Phenjan illegális fegyverprogramokkal kapcsolatos tevékenységeiben és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának támogatásában – jelentette be a brüsszeli testület pénteken.
A tanács közleményében az áll, hogy az érintett személyek és szervezetek olyan szankciókat kijátszó tevékenységeket folytatnak, amelyeken keresztül Észak-Korea forrásokat szerezhet illegális nukleáris és ballisztikusrakéta-programjaihoz.
A célszemélyek esetében uniós beutazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, szervezet esetében csak az utóbbit. Emellett uniós személyek és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.
Az EU eltökélt szándéka, hogy megakadályozza az olyan alkatrészek, pénzeszközök és információk áramlását, amelyeket Észak-Korea nukleáris, tömegpusztító fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjainak fejlesztésére használhat fel. Felszólította továbbá a phenjani vezetést, hogy hagyjon fel a destabilizáló intézkedésekkel, tegyen eleget a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek – olvasható a tanácsi közleményben.
Észak-Korea idén már legalább 22 ballisztikus rakétát indított illegálisan.
Az EU ezt többször is elítélte és felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel ezekkel a tevékenységekkel az mert sértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és aláássák a nemzetközi békét és biztonságot, valamint a nukleáris fegyverkezést visszaszorítani hivatott nonproliferációs rendszert.
[type] => post
[excerpt] => Az EU Tanácsa megállapodott, hogy szankciókat vezet be hat észak-koreai természetes személy és három szervezet ellen, mert részt vesznek Phenjan illegális fegyverprogramokkal kapcsolatos tevékenységeiben és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háb...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717267500
[modified] => 1717250544
)
[title] => Észak-Koreát is szankciókkal sújtja az EU az Oroszország támogatása miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114821&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114821
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 114822
[image] => Array
(
[id] => 114822
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea.png
[original_lng] => 571963
[original_w] => 1054
[original_h] => 502
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea-300x143.png
[width] => 300
[height] => 143
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea-768x366.png
[width] => 768
[height] => 366
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea-1024x488.png
[width] => 1024
[height] => 488
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea.png
[width] => 1054
[height] => 502
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea.png
[width] => 1054
[height] => 502
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/eszak-korea.png
[width] => 1054
[height] => 502
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717239745:12
[_thumbnail_id] => 114822
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 168
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2267
[1] => 154
[2] => 192
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Észak-Korea
[1] => Európai Unió
[2] => szankciók
)
)
[1] => Array
(
[id] => 114568
[content] =>
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője május 28-án megállapodást írt alá a biztonsági és védelmi ágazati partnerségről Norvégia külügy- és védelmi minisztereivel.
A közlemény szerint a frissített Biztonsági és Védelmi Partnerségi Megállapodás „az EU és Norvégia, a legszorosabban kétoldalú kapcsolatot tükrözi”.
A megállapodás érinti a felek jelenlegi együttműködési területeit, különösen Ukrajna támogatását, Norvégia uniós missziókban és műveletekben való részvételét, az EU védelmi kezdeményezéseiben való részvételét, valamint erősíti a gyakorlati együttműködést a tengeri biztonság, a kiberbiztonság és a dezinformáció elleni küzdelem terén.
Az ukrán békeformulát támogató csúcstalálkozóra nem megy el Joe Biden, várhatóan Kína sem küld vezető diplomatákat az oroszokat pedig meg se hívták. Brüsszel szerint ősszel, Szaúd-Arábiában jöhet a folytatás, immár úgy, hogy az oroszok is leülnek a tárgyalóasztalhoz.
Arról tárgyalnak az Európai Unióban, hogy mi legyen a Svájcban tartandó ukrán békecsúcs folytatása. Az uniós bürokraták a június közepi békecsúcs után egy újabb találkozót szeretnének az ősszel Szaúd-Arábiában, ahová már az oroszokat is meghívnák.
A 10 pontos ukrán békeformulára fókuszáló konferencián mintegy 80 ország jelezte a részvételét valamilyen formában, ám Oroszországot nem hívták meg. Ugyanakkor azt a rendező svájciak is elismerik, hogy előbb-utóbb az oroszokat is be kell vonni a béketárgyalásokba.
A Bloomberg információi szerint hétfőn azért beszéltek erről brüsszeli ülésükön a tagállamok külügyminiszterei, mert szeretnék elkerülni az arcvesztést.
Hiába vesz részt mintegy 80 ország a békecsúcson, Biden és a kínaiak távol maradnak
A svájci csúcstalálkozón ugyanis nem lesz jelen Joe Biden amerikai elnök, aki inkább hollywoodi hírességek társaságában gyűjt pénzt a kampányára. Azt egyelőre nem tudni, hogy Kína végül küld-e diplomatákat a gyűlésre. A lap forrásai szerint nem vezető diplomatákat küld Svájcba India és Brazília, és Kínából csupán egy rangidős diplomata utazhat a konferenciára.
Tavaly augusztusban egyébként pont Szaúd-Arábiában tartották meg azt a csúcstalálkozót, melyen szintén a 10 pontos ukrán békeformula volt a kiindulópont és melyre Oroszországot nem hívták meg. A tavaly nyári dzsiddai csúcson részt vett Kína is.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán békeformulát támogató csúcstalálkozóra nem megy el Joe Biden, várhatóan Kína sem küld vezető diplomatákat az oroszokat pedig meg se hívták. Brüsszel szerint ősszel, Szaúd-Arábiában jöhet a folytatás, immár úgy, hogy az oroszok is leülnek ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716892560
[modified] => 1716845996
)
[title] => Szaúd-Arábiában tárgyalna az EU az ukrajnai békéről, oda már az oroszokat is meghívnák
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114318&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114318
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 114319
[image] => Array
(
[id] => 114319
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-katona-vesztesegek.jpg
[original_lng] => 107715
[original_w] => 1200
[original_h] => 798
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-katona-vesztesegek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-katona-vesztesegek-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-katona-vesztesegek-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-katona-vesztesegek-1024x681.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-katona-vesztesegek.jpg
[width] => 1200
[height] => 798
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-katona-vesztesegek.jpg
[width] => 1200
[height] => 798
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-katona-vesztesegek.jpg
[width] => 1200
[height] => 798
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716881294:5
[_thumbnail_id] => 114319
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 344
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 319020
[1] => 154
[2] => 2251
)
[tags_name] => Array
(
[0] => békekonferencia
[1] => Európai Unió
[2] => Szaúd-Arábia
)
)
[3] => Array
(
[id] => 114121
[content] =>
Az Európai Unió Tanácsa aktualizálta a schengeni határellenőrzési kódexet, a módosított rendelet bevezeti annak lehetőségét, hogy a tagállamok népegészségügyi szükséghelyzet esetén korlátozzák a nem uniós állampolgárok belépését, illetve a határ menti térségben elfogott, ott illegálisan tartózkodó nem uniós állampolgárokat átadják annak a tagállamnak, ahonnan azok közvetlenül érkeztek.
Pénteken közreadott brüsszeli közleményében az uniós tanács közölte, nagyszabású népegészségügyi szükséghelyzet esetén az új szabályok lehetővé teszik, hogy a tagországok – tanácsi határozatot követően – harmonizált ideiglenes utazási korlátozásokat vezessenek be az EU külső határain.
Az utazási korlátozások mellett tesztelést, karantént, önkéntes karantént és egyéb egészségügyi vonatkozású intézkedéseket is előírhatnak az EU-ba belépő nem uniós polgárok számára.
A módosított rendelet úgynevezett átadási eljárást vezet be, hogy segítse kezelni a migránsok tagországok közötti másodlagos mozgását.
Az eljárás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a határ menti térségben elfogott és a területükön illegálisan tartózkodó nem uniós állampolgárokat átadják annak a tagállamnak, ahonnan közvetlenül érkeztek.
A rendelet megoldásokat kínál továbbá a migráció eszközként való felhasználásával járó helyzetekre is. Ilyen esetekre vonatkozóan a kódex lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy korlátozzák a határátkelőhelyek számát vagy csökkentsék nyitvatartási idejüket, illetve, hogy fokozott határőrizeti intézkedéseket vezessenek be.
A felülvizsgált határellenőrzési kódex szerint a belső határellenőrzések visszaállítása és azok érvényességének meghosszabbítás akkor lehetséges, ha a közrendet vagy a belső biztonságot komoly veszély fenyegeti. Az unión belüli határellenőrzésekre vonatkozó tagállami intézkedések legfeljebb két évig maradhatnak érvényben. Jelentős és kivételes helyzetekben a belső határellenőrzések további kétszer hat hónappal meghosszabbíthatók. A tagállamoknak értékelniük kell e határozat szükségességét és arányosságát, valamint azt, hogy a kitűzött célok más eszközökkel nem érhetők-e el.
A határellenőrzések visszaállítására vonatkozó szabályok pontosítása biztosítani fogja, hogy azok továbbra is csak végső eszközként legyenek alkalmazhatók – jegyezték meg.
Kiemelték, a határellenőrzési kódex reformja alapvető szerepet játszik abban, hogy a schengeni térség ellenállóbbá váljon az unió külső határain kialakuló válságokkal szemben. Biztosítja továbbá, hogy az EU-ban élő és utazó emberek teljes mértékben élvezhessék a határok nélküli utazás előnyeit – írták. A rendelet kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Görögország és Lengyelország vezetői, Kiriakosz Micotakisz és Donald Tusk, arra kérték Ursula Von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy indítványozza egy közös légvédelmi pajzs létrehozását az EU finanszírozásával. A javaslat célja egy átfogó rendszer kiépítése az unió közös légterének védelmére a beérkező fenyegetésekkel szemben.
Ursula von der Leyen támogatásáról biztosította a tervet, és felhívást intézett több közös védelmi projekt megvalósítására. A két ország vezetője azt szeretné, ha a következő EU-csúcson, június végén megvitatnák ezt a kérdést.
A görög miniszterelnök és a lengyel kollégája egy „zászlóshajó program” létrehozását szorgalmazza, amely egy európai légvédelmi pajzs formájában valósulna meg. A kezdeményezést egy közös levélben fogalmazták meg, amelyet csütörtökön küldtek el von der Leyennek.
Micotakisz és Tusk már korábban, áprilisban tárgyaltak a védelmi kezdeményezésről, amikor a görög miniszterelnök Lengyelországban járt. A két vezető februárban közös támogató levelet írt alá az Európai Néppárt nevében von der Leyen második bizottsági elnöki mandátumra benyújtott jelöltségéhez.
Az orosz–ukrán konfliktus hatására az EU tagállamai megvitatták a közös védelem megerősítésének lehetőségeit, és igyekeznek további katonai támogatást, köztük légvédelmi eszközöket is biztosítani Ukrajnának. A tagállamok egy tervet is jóváhagytak, amely szerint az orosz állami vagyon befagyasztásából származó nyereséget Ukrajna újjáépítésére és katonai védelmére fordítanák.
[type] => post
[excerpt] => Görögország és Lengyelország vezetői, Kiriakosz Micotakisz és Donald Tusk, arra kérték Ursula Von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy indítványozza egy közös légvédelmi pajzs létrehozását az EU finanszírozásával. A javaslat célja egy át...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1716654780
[modified] => 1716632489
)
[title] => Görögország és Lengyelország közös légvédelmi pajzs létrehozására szólította fel az Európai Uniót
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114046&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114046
[uk] => 113936
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 113937
[image] => Array
(
[id] => 113937
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[original_lng] => 60238
[original_w] => 716
[original_h] => 486
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30-300x204.jpg
[width] => 300
[height] => 204
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[width] => 716
[height] => 486
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[width] => 716
[height] => 486
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[width] => 716
[height] => 486
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[width] => 716
[height] => 486
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[width] => 716
[height] => 486
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716621690:5
[_thumbnail_id] => 113937
[_edit_last] => 5
[views_count] => 295
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 1821
[2] => 453070
[3] => 1063
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Görögország
[2] => közös légvédelem
[3] => Lengyelország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 113836
[content] =>
Az Európai Unió végérvényesen jóváhagyta a schengeni vízumok áremeléséről szóló határozatot, amely június 11-től lép életbe.
Az erre vonatkozó dokumentumot május 22-én tették közzé az EU Hivatalos Lapjában, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az Európai Bizottság március 14-én jóváhagyott javaslata szerint a schengeni vízum ára felnőttek számára 80 euróról 90 euróra, a hat és 12 év közötti gyermekek esetében pedig 40 euróról 45 euróra emelkedik.
Egyes esetekben a vízum ára 135 vagy 180 euró is lehet, ha az országra az EU Vízumkódexének 25a(2) cikkelye értelmében különleges eljárás vonatkozik.
Az Európai Bizottság az áremelést azzal indokolta, hogy erre az infláció és az uniós munkavállalók bérrevíziója miatt volt szükség. Az Európai Bizottságnak jogában áll háromévente ilyen felülvizsgálatot javasolni.
A határozat az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő tizenkettedik napon, azaz június 11-től lép hatályba.
Az Európai Unió biztonsági és védelmi megállapodást írt alá a Moldovai Köztársasággal, hogy segítse az Oroszországból érkező fenyegetésekkel szembeni ellenállóképessége növelését – közölte Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben az EU-Moldova Társulási Tanács nyolcadik ülését követően kedden.
Josep Borrell sajtótájékoztatóján kiemelte: Moldova az első ország, mely biztonsági és védelmi partnerséget ír alá az EU-val.
A partnerség fokozni fogja az ország ellenállóképességét, lehetővé teszi a biztonsági kihívások közös kezelését, hatékonyabbá teszi a közös szerepvállalást és új együttműködési területek feltárását – közölte.
A főképviselő reményét fejezte ki, hogy a Moldovával kötött partnerségi megállapodást továbbiak követik, hogy olyan „baráti hálózat jöjjön létre”, amely erős biztonságot és védelmet épít ki, és amely magában foglalja a szorosabb együttműködést a kiberbiztonságtól a hibrid fenyegetések leküzdéséig terjedő területeken.
Emlékeztetett, hogy az EU az Európai Békekereten keresztül közel 140 millió eurót biztosított Moldova fegyveres erőinek korszerűsítésére. Az ország számíthat arra, hogy az Európai Unió továbbra is átfogó támogatást nyújt biztonsága, stabilitása és ellenállóképessége fokozására, támogatja a demokrácia megerősítésében, és ösztönzi az uniós csatlakozáshoz szükséges reformfolyamatokat – mondta Borrell.
Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló 2023. decemberi európai tanácsi határozat óta Moldova folyamatosan bizonyítja, hogy képes végrehajtani a szükséges reformokat, és létrehozni minden jogi struktúrát azok végrehajtásához.
Az Európai Unió várja, hogy Moldova megtegye az utolsó még szükséges lépéseket az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító jogszabályok elfogadásához – közölte az uniós biztos, majd hozzátette: „hisszük, hogy a jól működő és független igazságszolgáltatás kulcsfontosságú egy demokratikus ország fejlődéséhez és az uniós integrációjához”.
Közölte továbbá, az EU biztatja Moldovát a korrupció elleni harc folytatására, az oligarchák rendszerének felszámolására, a banki csalások kivizsgálásra, felelőseinek elszámoltatására és az ilyen pénzek elkobzására.
Várhelyi elmondta, hogy az EU 2021 óta 2,2 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott Moldova számára a felek között létrejött gazdasági és befektetési terv alapján egyebek mellett az ország energiaszektorának, közlekedésének és szállításának, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak a finanszírozására.
Közölte továbbá, a biztonsági és védelmi partnerségről szóló megállapodás mellett a felek megállapodást írtak alá kedden Moldova részvételéről a foglalkoztatást és társadalmi innovációt serkentő uniós programokban.
Az Európai Unió továbbra is támogatja az ország erőfeszítéseit az uniós bővítési pályán, gazdasági fellendülését, valamint a geopolitikai környezet jelentette kihívások kezelését – tette hozzá Várhelyi Olivér.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió biztonsági és védelmi megállapodást írt alá a Moldovai Köztársasággal, hogy segítse az Oroszországból érkező fenyegetésekkel szembeni ellenállóképessége növelését – közölte Josep Borrell.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716396300
[modified] => 1716338847
)
[title] => Biztonsági és védelmi partnerségről írt alá megállapodást az EU és Moldova
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113703&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113703
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113704
[image] => Array
(
[id] => 113704
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell.png
[original_lng] => 876410
[original_w] => 1041
[original_h] => 481
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell-300x139.png
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell-768x355.png
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell-1024x473.png
[width] => 1024
[height] => 473
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell.png
[width] => 1041
[height] => 481
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell.png
[width] => 1041
[height] => 481
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell.png
[width] => 1041
[height] => 481
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716328048:12
[_thumbnail_id] => 113704
[_edit_last] => 12
[views_count] => 312
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 449194
[1] => 154
[2] => 1201
)
[tags_name] => Array
(
[0] => biztonsági és védelmi megállapodás
[1] => Európai Unió
[2] => Moldova
)
)
[7] => Array
(
[id] => 113588
[content] =>
Az Európai Unió részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak és a balesetben érintett iráni állampolgároknak – mondta Josep Borrell.
Josep Borrell, az Európai Unió diplomácia vezetője hivatalosan nyilatkozott Irán elnökének repülőgép-balesetben bekövetkezett halálával kapcsolatban. Az EU Külpolitikai Szolgálata május 20-án, hétfőn hozta nyilvánosságra a bejegyzést.
Hozzátette azt is, hogy az EU részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak és a balesetben érintett iráni állampolgároknak.
Mint ismeretes, május 19-én egy helikopter Ebrahim Raiszi iráni elnökkel a fedélzetén kényszerleszállást hajtott végre egy hegyvidéki területen Azerbajdzsánból hazatérve. A mentők sokáig keresték a baleset helyszínét.
Ma reggel az iráni hatóságok bejelentették, hogy Raiszi és más kormánytisztviselők meghaltak a helikopter-balesetben.
Az Európai Unió Tanácsa pénteken felfüggesztette négy sajtóorgánum, az Európa Hangja (Voice of Europe), a RIA Novosztyi, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta műsorszolgáltatási tevékenységét az Európai Unióban arra hivatkozva, hogy az érintett médiumok orosz propagandát terjesztenek és támogatják az Ukrajna elleni háborút.
A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint az uniós intézkedést indokolja, hogy a szóban forgó műsorszolgáltatók „az orosz vezetés állandó, közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak”, „alapvető és fontos szerepet játszottak és játszanak továbbra is Oroszország Ukrajna elleni háborújának előmozdításában és támogatásában, valamint a szomszédos országok destabilizálásában”.
Az uniós Alapjogi Chartával összhangban a pénteken elfogadott intézkedések nem akadályozzák a célzott sajtóorgánumokat és személyzetüket abban, hogy a műsorszolgáltatáson kívül más tevékenységeket folytassanak az EU-ban, például kutatást végezzenek, vagy interjúkat készítsenek – jegyezték meg.
Az uniós tanács kijelentette: Oroszország szisztematikus, nemzetközi kampányt folytat a média és az információk manipulálására, a tények befolyásolására és elferdítésére annak érdekében, hogy igazolja és támogassa Ukrajna elleni agresszióját, és fokozza a szomszédos országok, valamint az EU és tagállamai destabilizálására irányuló stratégiáját.
A propaganda, az információmanipuláció és a beavatkozási tevékenységek ismételten és következetesen az ukrán államot és hatóságait, az ukrán állampolgárokat, valamint az európai politikai pártokat, a civil társadalmat, a menedékkérőket, az etnikai és nemi kisebbségeket, valamint az EU és tagállamai demokratikus intézményeinek működését veszik célba, különösen a választási időszakokban – írták.
Emlékeztettek: a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács március végén tartott csúcstalálkozójának keretében megerősítette, hogy az EU szilárdan támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogát.
További lépésekre szólított fel annak érdekében, hogy gyengítse Oroszország képességét háborújának folytatására, egyebek között a szankciók megerősítése révén – tették hozzá.
Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta: „határozottan elítélem a Robert Fico miniszterelnök elleni aljas támadást”. Az ilyen erőszakos cselekmények aláássák a demokráciát, mint legértékesebb közjavat és nincs helyük a társadalmakban – jelentette ki.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke, Charles Michel üzenetében azt írta, megdöbbentette a szlovák kormányfő elleni támadás híre. „Soha semmi sem igazolhatja az erőszakot vagy az ilyen támadásokat” – fogalmazott Michel.
Roberta Metsola, az Európai Parlament leköszönő elnöke szintén megdöbbenéséről számolt be közösségi oldalán a Robert Fico elleni merényletet illetően. Kijelentette: az Európai Parlament nevében elítéli az erőszakos cselekedetet. „A gondolataim a miniszterelnökkel és családjával vannak ezekben a nehéz pillanatokban” – tette hozzá az uniós parlament elnöke.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejegyzésében azt írta: sokkolta és megrázta a szlovák kormányfő elleni lőfegyverrel elkövetett támadás. „Erőt kívánok neki a mielőbbi gyógyuláshoz” – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: gondolatai Robert Ficóval, szeretteivel és Szlovákia lakosságával vannak.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az európai uniós intézmények vezetői és a NATO főtitkára is elítélte szerdán a Robert Fico szlovák kormányfő ellen elkövetett lőfegyveres támadást. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kifejtette: az ilyen erőszakos cselekmények aláás...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715848440
[modified] => 1715808701
)
[title] => EU-s vezetők és a NATO-főtitkár is elítélte a Robert Fico elleni támadást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113133&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113133
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 45464
[image] => Array
(
[id] => 45464
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/nato-eu-flag.jpg
[original_lng] => 143749
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/nato-eu-flag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/nato-eu-flag-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/nato-eu-flag-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/nato-eu-flag-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/nato-eu-flag.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/nato-eu-flag.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/nato-eu-flag.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715797901:5
[_thumbnail_id] => 45464
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 415
[translation_required_done] => 1
[_oembed_0681cb5534710263be081e243b2a2767] =>
The attack on Slovakia’s Prime Minister Robert Fico is appalling.
We strongly condemn this act of violence against our neighboring partner state's head of government. Every effort should be made to ensure that violence does not become the norm in any country, form, or sphere.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2024
