Az Európai Unió lengyel elnöksége áttöri az elmúlt hónapokban kialakult holtpontot Ukrajna európi uniós integrációjának ügyében – jelentette ki szerdán Donald Tusk lengyel miniszterelnök Varsóban a Volodimir Zelenszkij elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A jelentés szerint Tusk elmondta, hogy az ukrán elnökkel folytatott tárgyalások során felvetették Ukrajna uniós csatlakozásának kérdését. Megjegyezte, hogy az EU elnöksége alatt Lengyelország át fogja törni az elmúlt hónapokban Ukrajna európai integrációja ügyében kialakult holtpontot, és Kijevvel és más partnerekkel együttműködve felgyorsítja a csatlakozási folyamatot.
És ha eljön az a pillanat, amikor ezek után a bürokratikus lépések után a konkrétumok, nem pedig az érzelmek nyelvén fogunk beszélni. Ma nyíltan beszélhettünk arról, hol kell majd megnevezni az ellentmondásokat. Egyértelműen hangsúlyozni akarom, hogy a kapcsolatunk nem lesz olyan, mint a múltban, érveken fog alapulni. És a mi érdekeinket is meg tudjuk valósítani, amikor szükséges lesz
A következő hat hónapban Lengyelország elnököl az EU Tanácsában, Ukrajna együttműködést vár az európai integráció kérdésének előmozdítása érdekében – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Andrij Szibiha külügyminiszter Twitter-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője megjegyezte, hogy Ukrajna számít Lengyelország vezetésére, elveire és elszántságára. Egyúttal sok sikert kívánt Varsónak Európa megerősítéséhez. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterhez fordulva kiemelte, hogy az Ukrajna-EU napirend előmozdítása érdekében szoros együttműködést remél vele.
Új kezdeményezésekre számítunk Ukrajna katonai támogatásának erősítése és az agresszorra nehezedő nyomás szankcionálása érdekében. Ukrajna EU-csatlakozásának dinamikus folyamatára törekszünk, beleértve az 1-es és más klaszterek megnyitását az átvilágítási folyamat eredményei alapján
– hangsúlyozta Andrij Szibiha.
Lengyelország előtt 2024 második felében Magyarország elnökölt az EU Tanácsában. Lengyelország után Dánia lesz az EU elnöke.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
A 2025 januárjában induló, hat hónapos lengyel EU-elnökség fő prioritása az energiaügy, a védelempolitika és a gazdasági biztonság lesz – jelentette ki Agnieszka Bartol lengyel nagykövete, írja az Euronews. A Trump-adminisztráció visszatérésével, az új Európai Bizottság felállásával és az Ukrajnában zajló háborúval szembenéző Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Bartol egy „nagyon ambiciózus” programot vázolt fel a brüsszeli European Policy Centre (EPC) által szervezett rendezvényen – a brüsszeli lap szerint. A lengyel elnökség célja stabilitást hozni egy olyan időszakban, amelyet jelentős változások és kihívások jellemeznek. „Mit akarnak az emberek? Mit keresnek? Biztonságot, és ez lesz az elnökség legfontosabb mozgatórugója” – hangsúlyozta a nagykövet.
A varsói elnökség hét biztonsági dimenzióval foglalkozik majd, beleértve a külső és belső biztonságot, a versenyképességet, az élelmiszerek minőségét, a kritikus gyógyszerekhez való hozzáférést, valamint az energiaárak elérhetőségét.
Az energia terén a lengyel elnökség az ellátásbiztonságra, az energiafüggetlenségre és a költségek csökkentésére összpontosít mind a vállalkozások, mind a polgárok számára.
A belső és külső biztonság terén az EU Tanácsa várhatóan előrelépéseket tesz Európa határainak védelmében, a kiberbiztonság területén, a külföldi beavatkozások és dezinformációk elleni küzdelemben, valamint az uniós védelmi ipar megerősítésében.
Mario Draghi jelentése szerint az EU-nak további 500 milliárd eurót kellene mozgósítania a következő évtizedben a védelem érdekében, hogy lépést tartson olyan versenytársakkal, mint az Egyesült Államok és Kína.
Bár az európai védelmi kiadások 2023-ban rekordösszeget, 279 milliárd eurót értek el, a befektetési hiányok és az új projektek, például az európai légvédelmi pajzs fejlesztése további forrásokat igényelnek. Bartol szerint a védelmi finanszírozással kapcsolatos gondolkodás az EU-ban alapvetően megváltozott: „Ma már új finanszírozási eszközökről beszélünk, ami korábban tabu volt”.
A nagykövet szerint azonban az EU költségvetése nem lehet az egyetlen eszköz a védelmi kapacitások növelésére. Az erre szánt források jelenleg körülbelül 10 milliárd eurót tesznek ki a 2021–27-es költségvetési időszakban, és az új hosszú távú keretköltségvetés (MFF) csak 2028-ban lép életbe. „Putyin nem fog várni az MFF-re, és a világ sem fog várni az MFF-re” – figyelmeztetett Bartol.
A lengyel elnökség célja, hogy a védelemmel kapcsolatos új finanszírozási lehetőségeket tárjon fel, ideértve a hamarosan bemutatandó Fehér Könyvet, amely iránymutatást adhat az EU számára. Bartol szerint az EU-nak gyorsan és hatékonyan kell cselekednie, hogy megerősítse biztonságát és megfeleljen a jelenlegi globális kihívásoknak.
Marcin Terlik lengyel újságíró az Onetnek írt cikkébentájékozott beszélgetőpartnerekre hivatkozva közölte, a lengyel külügyminisztérium vezetője, Radoslaw Sikorski és Volodimir Zelenszkij elnök között kellemetlen tárgyalások voltak a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásával kapcsolatban – számolt be a Jevropejszka Pravda az Onetre hivatkozva.
Az újságíró közölte, a lengyel delegációt meglepte Volodimir Zelenszkij elnök kommunikációs stílusa a múlt heti kijevi tárgyalásokon. Beavatott beszélgetőpartnerekre hivatkozva megjegyezte, hogy az ukrán politikusok álláspontja a volinyi tragédia áldozatainak exhumálása ügyében csalódást okoz Varsóban, ezért a lengyel külügy „konkrét intézkedéseket tervez”.
És éppen ezért, a kiadvány szerint a Külügyminisztérium „az elkövetkező hónapokban azt tervezi, hogy Ukrajna európai integrációs törekvéseit a Kijevre való nyomás eszközeként használja fel”. A tárgyalópartner, aki ismeri a tárgyalások menetét, megjegyezte, hogy „Ukrajna követelőző álláspontot foglalt el”.
„Tudjuk, hogy Zelenszkijre óriási nyomás nehezedik, de az nem fordulhat elő, hogy a kedvezmények egyirányúak legyenek. Eközben Ukrajna követelőző álláspontot foglalt el. A védelem szférájában ezt megérthetjük. De más területeken változnia kell” – mondta.
A lengyel külügyminisztérium névtelen képviselője a kiadványnak elmondta, hogy a Voliny ügye országának jelenleg „a legfőbb és egyetlen követelése”.
Ezért, miután Lengyelország 2025 januárjában átveszi az EU hat hónapos elnökségét, úgy tűnik, az ország külügyminisztériuma azt tervezi, hogy Ukrajna európai integrációs törekvéseit a Kijevre való nyomás eszközeként használja fel.
„Szikorszkij megpróbálta meggyőzni Zelenszkijt, hogy most rendezze a történelmi kérdéseket Lengyelországgal, mivel alacsonyabb árat fizet értük, mint a csatlakozási tárgyalások során. Ez nem jutott el Zelenszkijhez” – mondta az egyik tájékozott beszélgetőtárs a kiadványnak.
Megjegyezte: a politikusok találkozóját követően ismertté vált, hogy Ukrajna „azt szeretné, ha Lengyelország az elnöksége alatt egy időben nyitná meg az összes tárgyalási szakaszt”, ami „példátlan és nagyon bonyolult lenne”.
„Kijevnek szüksége van Varsó csatlakozási kötelezettségére. És itt van tere a beszélgetésnek. Segítünk nekik, ha segítenek nekünk” – hangsúlyozta az újságíró beszélgetőtársa. A lengyel diplomácia képviselője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások során „a katonai és védelmi kérdések nem lesznek alku tárgyai”.
Kedden Kijevbe utazott Orbán Viktor, akit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadott. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a megbeszélés legfontosabb témája a béke megteremtésének lehetősége volt. „A magyar elnökség célja, hogy hozzájáruljunk az Európai Unió előtt álló kihívások megoldásához. Első utam ezért Kijevbe vezetett” – írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán.
A csúcstalálkozóval kapcsolatban Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó interjút adott a HVG-nek. A politikus szerint, ha mindenki betartja a szavát, akkor hivatalos dokumentumok és megállapodások aláírása nélkül is képesek továbblépni. A kormányzó szerint Magyarország érdeke is, hogy Ukrajna tagja legyen az Európai Uniónak.
A találkozóval kapcsolatban az ukrán vezető megjegyezte, több mint fél éven át tartott a csúcs előkészülete, szerinte nagyon fontos, hogy immár mindkét fél pozitív retorikát használ.
Mint elmondta, bár a két fél nagy utat tett meg az elmúlt fél év során, még sok a tennivaló; annyit sikerült elérni, hogy már megvan a bizalom a felek között. A politikus tájékoztatása szerint megállapodás született egy ukrán-magyar üzleti fórum megszervezéséről, ami azért fontos, mert nagyon sok ukrajnai vállalkozás települt át Kárpátaljára, így rengeteg az együttműködési lehetőség.
„Kifejezetten szükséges és eredményes volt ez a találkozó, mert szomszédos államként mindkét fél érdekelt a gazdasági és egyéb kapcsolatok fejlesztésében” – közölte.
Mikita arról is beszélt, sok ország szeretné, ha minél hamarabb megkezdődének a béketárgyalások, ám előbb szükség van egyes feltételek teljesítésére. Példaként említette azokat, amelyeket a legutóbbi Ukrajna-békecsúcson fogalmaztak meg az európai országok.
„Biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb Orbán Viktor is támogatni fogja a Volodimir Zelenszkij ukrán államfő által előterjesztett béketervet, és minél határozottabb lesz a támogatás, annál hamarabb indulhatnak meg a tárgyalások” – jegyezte meg a kormányzó, aki az EU-val kapcsolatban kitért arra is, hogy Magyarországnak is érdeke, hogy Ukrajna haladjon az integráció felé és végül be is lépjen az unióba. Viktor Mikita arról is beszélt, hogy fejleszteni kell Magyarország és Ukrajna között az infrastrukturális kapcsolatokat, újabb áteresztő pontokat kell nyitni a határon.
„És az is fontos, hogy Magyarországon megnyílhat az első ukrán iskola, hiszen Kárpátalján 96 olyan iskola működik, ahol magyar nyelven folyik az oktatás” – mondta a kormányzó.
Az ukrán nemzetiségi közösség nagy jelentőségűnek és jelzésértékűnek tartja, hogy miután Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét, Orbán Viktor első útja a háború sújtotta Ukrajnába vezetett – fogalmazott az Indexnek Grexa Liliána, ukrán kisebbségi parlamenti szószóló.
A nemzeti kisebbségek ügyével kapcsolatban kiemelte: Magyarország és Ukrajna arra törekszik, hogy kétoldalú, kölcsönös együttműködés alakuljon ki, így szakértői és diplomáciai szinten már legalább fél éve azon dolgoznak, hogy egy úgynevezett tükörelvű megoldás jöjjön létre közöttük.
„Azt a fajta bánásmódot, amelyet Magyarország az itt élő tizenhárom nemzetiségi kisebbséggel szemben képvisel, elvárja Ukrajnától is” – mondta, majd hozzáfűzte: úgy látja, Ukrajna jelenlegi vezetése ezt abszolút megértette, és ennek eredménye, hogy a kijevi találkozó létrejöhetett.
„Több tízezer menekült ukrán gyerek van az országban, és vannak, akik még mindig nem járnak iskolába, mert vagy épp olyan korban vannak, amikor nem szívesen mennek olyan közösségbe, ahol nem beszélik a nyelvet, vagy még mindig az ukrán online oktatásban vesznek részt, ezért nem jelentkeztek a magyar közoktatásba” – vélekedett, hozzátéve: a gyermekek szocializációjának egyik alapja az oktatási intézmény, ezért nagy jelentősége van annak, hogy Orbán Viktor örömmel fogadta Volodimir Zelenszkij kezdeményezését, hogy legyen ukrán iskola Magyarországon.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként szervezett magyar parlamentközi konferenciák az idei év második felében Európa legégetőbb problémáit tükrözik – jelentette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a spanyolországi Palmában, az európai uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának zárónapján, kedden.
„Különös félév előtt állunk, hiszen a magyar elnökségnek a június elején megválasztásra kerülő új uniós parlamenttel kell majd együttműködnie a magyar szervezésű parlamentközi események során” – fogalmazott Kövér László.
Mint mondta, a konferenciák témái tükrözni fogják Európa legégetőbb problémáit, így kiemelten szóba kerül a bővítés, az Európa biztonságát veszélyeztető kihívások, az európai demográfiai folyamatok, az unió gazdaságpolitikai kormányzása, és az illegális migráció elleni küzdelem, illetve a strukturális alapok jövője.
Az események közül ötnek a magyar Országház ad otthont, ezen kívül az Europol ellenőrzéséről szóló konferenciát az Európai Parlamenttel társszervezésben, Brüsszelben rendezik meg.
„A kötelező események mellett egy további, a kontinensünk népei szempontjából fontos parlamentközi eseményt szervezünk az Országházban december elején Kulturális örökség és nemzeti közösségek identitása címmel” – tette hozzá.
A második félévi elnökségéből adódóan Magyarország lesz a házigazdája jövő májusban az európai uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának, valamint az azt előkészítő főtitkári találkozónak is februárban.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként szervezett magyar parlamentközi konferenciák az idei év második felében Európa legégetőbb problémáit tükrözik – jelentette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a spanyolországi Palmában, az euró...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1713948600
[modified] => 1713904213
)
[title] => Európa legégetőbb problémáit tükrözik a magyar uniós elnökség keretében szervezett konferenciák – Kövér László
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110813&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110813
[uk] => 110894
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 110817
[image] => Array
(
[id] => 110817
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/kover-laszlo.jpg
[original_lng] => 75716
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/kover-laszlo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/kover-laszlo-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/kover-laszlo-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/kover-laszlo-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/kover-laszlo.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/kover-laszlo.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/kover-laszlo.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713955682:3
[_thumbnail_id] => 110817
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1335
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3dc48fb5e3c30d3935be33c24ccd507e] =>
Hungary's Viktor Orban and Ukraine's Volodymyr Zelenskyy in animated discussion before an EU leaders' meeting in Brussels this afternoon.
Belgium hat prioritást határozott meg és tett közzé az ország soros EU-elnökségének időszakára, amely 2024. január 1-jén kezdődik és hat hónapig tart.
Ezekről a prioritásokról beszélt Hadja Lahbib, az ország külügyminisztere a belga TEPSA és EGMONT kutatóközpontok égisze alatt, a hét végén megtartott a belga EU-elnökségnek szentelt tematikus konferencián, számolt be az Ukrinform.
„Az EU belga elnöksége két területre összpontosítja erőfeszítéseit: a jogalkotásra és a stratégiai jövőképre. A jogalkotás terén időkorlátokkal kell szembenéznünk a jövő évi európai választások előtt, hogy megoldást javasoljunk, többek között a menekültügy és a migráció tekintetében, és tárgyaljunk az EU többéves költségvetésének felülvizsgálatáról. Alkalmazkodnunk kell a bonyolult geopolitikai kontextushoz is, az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló konfliktusokhoz” – hangsúlyozta a belga külügyminisztérium vezetője.
A miniszter asszony megjegyezte, hogy tárcája erőfeszítéseket tesz az Európai Unió következő stratégiai programjának kialakítására az új geopolitikai körülmények között. Az előző ilyen uniós napirendi pont 2019-ben volt kialakítva.
„Az említett két stratégiai iránynak megfelelően hat prioritást határoztunk meg elnökségünk számára a következő hat hónapra: a jogállamiság megerősítése; a biztonság és a védelem megerősítése; versenyképességünk növelése; előrelépés a „zöld” átalakulásban; a szociális menetrend végrehajtása; valamint a migrációs és menekültügyi problémák megoldása” – mondta Hadja Lahbib.
Elmondása szerint a belga EU-elnökség másik fontos munkaterülete az Európai Unió jövőképének kidolgozása lesz a bővítéssel összefüggésben, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy megőrizze döntési hatékonyságát és képességét, hogy megbízható védelmet nyújtson minden európai számára.
„A belga elnökség kritikus időszakban kezdődik, egy olyan időszakban, amikor fontos egységünk megerősítése és hatékonyságunk növelése – az európaiak pontosan ezt várják tőlünk” – tette hozzá a belga tisztviselő.
Ugyanezen a konferencián Belgium állandó EU-képviselője, Willem Van de Voorde nagykövet kijelentette, hogy a belga EU-elnökség egyik prioritása az európai védelmi ipar képességeinek fejlesztése lesz.
„Már megtettük az első lépéseket Ukrajna lőszerellátásának javítása érdekében, közös rendelési eljárásokat dolgoztunk ki, és a következő évben várhatóan kiterjesztjük ezt a gyakorlatot… A jövő év elején az Európai Bizottságnak közleményt (EB szabályozó dokumentumot) kellene előterjesztenie az Európai Védelmi Beruházási Programról, amelyet elnökségi szinten is széles körben tárgyalnak majd. Ez egy új dimenzió lesz, amely tükrözi majd a körülöttünk zajló eseményeket” – jegyezte meg a belga nagykövet.
Elmondása szerint az Európai Unió jövőképének stratégiai megvitatása az Európai Tanács soron következő, ez év decemberi ülésén kezdődik, és jövőre is folytatódik azzal a céllal, hogy tisztázzák az EU politikájának irányvonalait, valamint a költségvetési kiadások ennek megfelelő kiigazítását.
„Az ukrajnai háború és a bővítési folyamatok felgyorsulása miatt új prioritások meghatározásának és megvalósításának szükségességével kell szembenéznünk. Az EU bővítési folyamatát helyesen, az EU érdekeit szem előtt tartva és a belső reformfolyamatoknak megfelelően kell végrehajtani. Míg a csatlakozási tárgyalások strukturáltak, saját klaszterekkel, cikkekkel, értékelésekkel, a belső reformok tekintetében ilyen szabályokkal még nem rendelkezünk. Ezért ezeket újra kell alkotnunk, át kell gondolnunk a politikánkat, és a bővítési folyamattal párhuzamosan végre kell hajtanunk” – fogalmazott a diplomata.
🇧🇪 confirms its commitment to🇺🇦 with the delivery of F16s, in coordination with our allies, while preserving our security and the operationality of our air fleet. We continue to strengthen the defense capacity of Ukraine to defend its territory and population. pic.twitter.com/ZEoaoLmtrP
