Ukrán atomerőműveket célzó orosz támadás lehetőségére, és nukleáris katasztrófa esélyére figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Közgyűlése előtt elmondott felszólalásában szerdán.
A közgyűlés magas szintű politikai hetének keretében tartott beszédében Zelenszkij azt állította, hogy Oroszország már tervezi a támadásokat az ukrán létesítmények ellen annak érdekében, hogy leválassza őket az ország energiahálózatáról. Úgy vélte, az orosz fél célja az, hogy az ukrán emberek energiaforrások híján már a harmadik télen maradjanak „sötétben és hidegben”.
„Miután Oroszország nem tudja megtörni embereink ellenállását a harcmezőn, más módokat keres arra, hogy megtörje az ukrán harci szellemet” – fogalmazott.
Az ukrán államfő beszédének elején felidézte a háború első időszakában a Zaporizzsjai Atomerőmű ellen végrehajtott orosz támadásokat, amelyek egy, a csernobilihez hasonló méretű nukleáris katasztrófa árnyékát vetették az országra és Európára. A radioaktív sugárzás nem ismer államhatárokat – jegyezte meg.
Volodimir Zelenszkij kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglakozó ülésén is felszólalt, ahol a többi között azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök annyi nemzetközi előírást és szabályt sértett meg, hogy nem fog önmagától leállni, Oroszországot csakis kényszeríteni lehet a békére, és pontosan erre van szükség, Oroszország békére kényszerítésére a háború egyetlen agresszoraként, az ENSZ Alapszabályának egyetlen megsértőjeként” – fejezte ki meggyőződését Ukrajna elnöke.
Zelenszkij csaknem egy hetet tölt az Egyesült Államokban. Vasárnap egy Pennsylvania állambeli hadianyagüzemben járt, ahol Ukrajna számára meghatározó fontosságú lövedékeket gyártanak. Kedden a Biztonsági Tanácsban tartott felszólalása mellett találkozott az amerikai kongresszus több tagjával is, akikkel az amerikai támogatás fenntartásáról beszél.
Az államfő csütörtökön Washingtonban Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnökkel, demokrata párti elnökjelölttel is tárgyal, akiknek az úgynevezett „győzelmi tervét” mutatja be, amihez támogatásukat próbálja megnyerni.
Az előzetes tervek szerint az ukrán államfő találkozhat Donald Trump volt elnökkel, republikánus elnökjelölttel is, de ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg.
A kelet-európai politikus egy korábban felvett és kedden az amerikai ABC televízióban sugárzott interjúban egyebek között azt fejtegette, hogy a háború vége közelebb van, mint azt sokan gondolnák, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy csak egy „erős pozícióból” lesz képes elérni Ukrajna azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háború megállítására késztesse.
Az ukrán terv része, hogy az Egyesült Államok engedélyezze az ukrán haderő számára, hogy a tengerentúlról kapott katonai eszközökkel mélységi támadásokat hajtson végre Oroszország területe ellen. Ezzel kapcsolatban kedden John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy nincs változás az amerikai álláspontban, vagyis a mélységi támadásokat továbbra is tiltják amerikai szállítású fegyverekkel.
Az ENSZ és a nyugati világ értékei a Gázai övezetben, az ott dúló konfliktusban halnak meg – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 79. ülésszakának általános vitáján, és „humanitárius szövetséget” sürgetett Izrael megfékezésére.
Erdogan ismét élesen bírálta Izrael Gázai övezeti hadműveletét, a nyugati országokat pedig az Izraelnek nyújtott támogatásért.
„A gázai gyermekekkel együtt az ENSZ rendszere is haldoklik, az igazság haldoklik, azok az értékek, amelyekről a Nyugat azt állítja, hogy védelmére kell, haldokolnak, ahogyan sorra halnak el az emberiség abbéli reményei is, hogy egy igazságosabb világban élhetünk” – hangsúlyozta Erdogan.
„Ahogy az emberiség szövetsége 70 évvel ezelőtt megállította Hitlert, most együtt kell működnie Netanjahu megállításán. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi feltételek mellett javasolni kell az erőszak alkalmazásának kérdését” – mondta a török elnök.
„Azok, akik állítólag a tűzszünetért dolgoznak, továbbra is fegyvereket és lőszereket küldenek Izraelbe a színfalak mögött, hogy folytathassa mészárlását. Ez ellentmondás és kétszínűség” – húzta alá.
A török elnök hangsúlyozta egyúttal, hogy hazája továbbra Libanon népével van, miközben Izrael a Hezbollah síita milícia állásait bombázza az országban.
Az amerikai és kínai külügyminiszter egymást is bírálta a Biztonsági Tanács Ukrajnával foglalkozó ülésén kedden, míg az orosz ENSZ-nagykövet a nyugatiakat vádolta oroszellenes hangulat szításával.
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a rendkívüli ülés elején az ukrajnai béketörekvések intenzívebbé tétele mellett érvelt, és az ENSZ Alapokmányának megfelelő „igazságos, átfogó és tartós” békét sürgetett. A portugál diplomata rámutatott arra, hogy ha megvan a politikai akarat, akkor lehet előrelépés, amit bizonyít a fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló korábbi megállapodás, valamint az orosz-ukrán hadifogolycseréről szóló több egyezség. A Biztonsági Tanács elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke, Robert Golob úgy fogalmazott: „itt ülök a tanácsban, együtt a világ legerősebb nemzeteivel, amelyek egyedüli felelősséget viselnek a globális béke és biztonság fenntartásáért, és mégis képtelenek vagyunk bármit tenni az évtizedek óta legkiterjedtebb konvencionális háború ügyében”. Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete, az ülés elején szót kérve, azzal vádolta a 15 tagú testület nyugati tagjait, hogy ismét megmérgezik a hangulatot, és az ülés egyetlen céljának nevezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára színpadot adjanak a Biztonsági Tanácsban.
Az orosz diplomata a teremben hallgatta végig az ukrán államfő hozzászólását, aki azt fejtette ki, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni. Zelenszkij elnök vasárnap óta tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol részben az általa „ukrán győzelmi tervnek” nevezett elképzelését mutatja be az amerikai és nemzetközi politikai szereplőknek.
A Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat képviselő Antony Blinken külügyminiszter azt hangoztatta, hogy nemcsak Irán és Észak-Korea áll Oroszország oldalán segítséget nyújtva, hanem Kína is, amely a BT másik állandó tagjaként gépgyártó és mikroelektronikai eszközöket, valamint egyéb árucikkeket szállít, amelyeket Oroszország „háborús gépezetének” életben tartására és háborújának támogatására használ fel. Az amerikai kormánytag egyben megismételte, hogy az Egyesült Államok igazságos és tartós békét szorgalmaz Ukrajnában, amely szem előtt tartja a szuverenitás, a területi integritás és a függetlenség alapelvét.
Vang Ji kínai külügyminiszter visszautasította az amerikai vádakat, felelőtlennek és céltalannak nevezett bármilyen lépést, amely bármilyen módon Kínára akarja hárítania a felelősséget, vagy támadja és rágalmazza Kínát. Hozzátette, hogy az ukrajnai helyzet fenntarthatatlan, és fordítani kell a dolgok menetén.
A tanácskozáson mint Ukrajnával szomszédos ország képviselője szólalt fel Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki azt hangoztatta, hogy a lehető leggyorsabban békére van szükség Ukrajnában.
Ahogy kifejtette, a magyarok nem akarják, hogy még több pusztítás legyen a szomszédjukban és még több ember meghaljon, valamint felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő jelentős létszámú magyar nemzeti kisebbségre. Szijjártó Péter megállapította, hogy az eddigi lépések nem működtek, azaz a fegyverszállítások egyáltalán nem segítették elő azt, hogy a háború közelebb kerüljön a befejezéshez.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli, Ukrajnával foglalkozó nyílt ülését Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán és Málta kezdeményezésére hívták össze.
Az ukrán államfő szerint Moszkva túl sok szabályt sértett meg, ezért nincs lehetőség a tárgyalásos rendezésre. A háború lezárására ezért kell kényszerrel rávenni az oroszokat.
Nem lehet pusztán tárgyalásos úton lecsillapítani az orosz–ukrán háborút, Oroszországot kényszeríteni kell a békére Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint.
Nem bízik az oroszokban Zelenszkij
„Vlagyimir Putyin orosz elnök annyi nemzetközi előírást és szabályt sértett meg, hogy nem fog önmagától leállni, Oroszországot csakis kényszeríteni lehet a békére, és pontosan erre van szükség, Oroszország békére kényszerítésére a háború egyetlen agresszoraként, az ENSZ Alapokmányának egyetlen megsértőjeként” – fogalmazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában kedden felszólaló ukrán államfő.
Zelenszkij szerint egy nap ki fogják mondani a háború végét, ami nem annak a befagyását vagy kikényszerítését jelenti majd, hanem a konfliktus valódi végét.
Ez azért fog szerinte megtörténni, mert az ENSZ alapokmánya működik, annak működnie kell és nem azért, mert valaki elcserélt valamit Putyinnal. Ukrajna önvédelmi jogának ugyanis érvényesülnie kell az ukrán államfő szerint.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Kína és Brazília hat pontból álló tervet készített a béketárgyalások megkezdésére Ukrajna és Oroszország között – jelentette be Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kedden New Yorkban az ENSZ Közgyűlés ülésszaka csúcsszintű általános vitájának megnyitóján.
Lula, aki a kezdeményezésről már telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, nem árult el részleteket a tervről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban destruktívnak nevezte és elutasította tervet.
A brazil államfő egyúttal figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a libanoni konfliktus is olyan súlyossá válhat, mint a Gázai övezeti, és tűzszünetet sürgetett. „A védelemhez való jog a bosszúra való joggá változott, ami akadályozza a tűzszünet és egy olyan megállapodás létrejöttét, miszerint a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elengedi izraeli túszait” – hangsúlyozta.
A brazil elnök ismételten az ENSZ reformját sürgette, mondván, hogy a világszervezet nem látja el feladatát, ami minden ember képviseletét és a háborúk megfékezését illeti. Lula az ENSZ Alapokmányának olyan értelmű felülvizsgálatát szorgalmazta, amely felértékeli a Közgyűlés szerepét a béketeremtésben és a világszervezet reformjában.
„A gyarmattartó múlt elfogadhatatlan öröksége, hogy a latin-amerikai és az afrikai országok ki vannak zárva az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagságából” – szögezte le Lula.
Bírálta azt is, hogy a nagyhatalmak minden évben dollármilliárdokat költenek teljes fegyverarzenálok vásárlására, ahelyett, hogy ezeket a forrásokat a szegénység felszámolására, illetve a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítanák. „Az én kormányom legfőbb feladata elérni, hogy senki ne éhezzen” – hangsúlyozta.
Közel ezer nap elteltével már nem az a kérdés, hogy miként vélekedünk a háborúról, hanem az, hogyan teremthető béke. Magyarország ezért kész támogatni minden békepárti kezdeményezést, hogy véget lehessen vetni az ukrajnai emberek szenvedésének – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint kedd este New Yorkban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ukrajnai háborúval foglalkozó ülésén kiemelte, hogy Magyarország a konfliktus szomszédságában közvetlenül szembesül annak negatív következményeivel, és hazánknak az elmúlt két és fél évben annak ellenére is fizetnie kellett ennek az árát, hogy semmilyen felelőssége nincs a harcok kirobbanásában.
„Csaknem ezer nap után a kérdés többé nem az, hogy mit gondolunk a háborúról, hanem hogy hogyan lehet békét teremteni, vagy még pontosabban az, hogy mi a leggyorsabb út a békéhez” – mondta.
„Mert úgy gondoljuk, hogy a lehető leghamarabb békét kell teremteni. Ugyanis minél később lesz béke, annál több ember hal meg, annál több család fog szenvedni, annál több ember kényszerül menekülésre és annál nagyobb lesz a pusztítás” – figyelmeztetett felszólalásában. „És mi, magyarok a szomszédságban nem akarunk további pusztítást, nem akarunk további szenvedést, és nem akarjuk, hogy több ember meghaljon, különös tekintettel arra, hogy jelentős magyar közösség él Ukrajnában” – folytatta. „Ha őszinték vagyunk magunkhoz, és nem csak kommunikációs paneleket használunk, akkor szerintem nyilvánvaló, hogy amit eddig tettek, az egyáltalán nem működött” – vélekedett. Majd közölte, hogy a fegyverszállítások nem hozták közelebb a háború lezárását, a fegyverek számának növelése mindkét oldalon csupán még több áldozathoz és a harcok meghosszabbításához vezetett. Szijjártó Péter ezután rendkívüli aggodalmát fejezte ki az egyre fokozódó eszkalációs kockázatok miatt, külön kitérve az atomfegyverek használatára vonatkozó korábbi nyílt hivatkozásokra.
„Mi, magyarok a tűzszünet és a béketárgyalás megkezdése mellett érvelünk. Mi, magyarok úgy hisszük, hogy ez a leggyorsabb út a békéhez” – fogalmazott.
„Az eddig történtek bizonyítják, hogy nincsen megoldás a harctéren, ott csak halottak és pusztítás van” – fűzte hozzá.
A miniszter végül hangsúlyozta, hogy Magyarország a globális békepárti többséghez tartozik, és készen áll minden olyan kezdeményezésben részt venni, amely előmozdítja a béke ügyét.
„És reméljük, hogy az ENSZ közgyűlési hete közelebb visz minket a háború lezárásához, a békéhez, s az emberek szenvedésének végéhez a szomszédságunkban” – összegzett.
Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan Ukrajna számára megszabott korlátozásokon, Kijev sürgetései ellenére sem – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban.
„Erre jó okunk van” – tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba. Az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.
A Németország által már leszállított fegyverek közül jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II. rakétavető rendelkezik. Az 56 kilométeres hatótávval rendelkező Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek a harkivi hadműveletben.
A nagy hatótávolságú precíziós fegyverek szállítását Ukrajnának azonban Scholz már több alkalommal is kizárta – függetlenül a NATO-szövetségesek döntéseitől. A kancellár elutasítja a német Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer, arra hivatkozva, hogy ez az eszkaláció nagy kockázatával járna. A felmérések szerint a németek többsége is ellenzi a rakéták küldését.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország viszont már szállított Kijevnek 300 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Ezekben az országokban jelenleg vita folyik arról, hogy általánosan engedélyezni kellene-e ilyen fegyverek alkalmazását orosz területen lévő célpontok ellen. A téma megvitatása szerepel Volodimir Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök e héten esedékes washingtoni találkozójának napirendjén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek bevetését mélyen orosz területen lévő célpontok ellen.
AG7-ek külügyminiszterei arra figyelmeztettek, hogy a közel-keleti fejlemények olyan szélesebb konfliktusba sodorhatják a térséget, amelyből egyetlen ország sem profitál, jelentették be az ENSZ Közgyűlését követően, számolt be a Reuters – írta aJevropejszka Pravda.
A tárcavezetők kijelentették, hogy az „intézkedések és ellenreakciók” azzal a kockázattal járnak, hogy „felgyorsítják az erőszak veszélyes spirálját”.
„Az akciók és ellenreakciók azt kockáztatják, hogy felgyorsul ez a veszélyes erőszakspirál, és az egész Közel-Keletet egy szélesebb körű regionális konfliktusba vonják be, ami elképzelhetetlen következményekkel jár” – mondták.
Ezért a G7-országok külügyi vezetői a pusztító ciklus megállítására szólítottak fel, hangsúlyozva, hogy egyetlen ország sem profitál a további eszkalációból a Közel-Keleten.
Az ENSZ Közgyűlése szerdán határozatban szólította fel Izraelt, hogy egy éven belül vonuljon ki a megszállt palesztin területekről.
A világszervezet 193 tagállamát tömörítő testületben 124 ország támogatta a nem kötelező erejű határozatot. Negyvenhárom ország tartózkodott, tizennégyen – köztük Izrael és az Egyesült Államok – az előterjesztés ellen szavaztak. Több ország pedig nem vett részt a szavazáson.
Az izraeli külügyminisztérium reagálásában úgy fogalmazott, hogy az ENSZ-közgyűlés határozata a terrorizmust bátorítja és rontja a béke kilátásait.
Izrael 1967-ban szállta meg Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet a hatnapos háborúban. A palesztinok ezeken a területeken hoznák létre leendő államukat.
Az Oroszország területén lévő célpontok ellen nagy hatótávolságú fegyverekkel végrehajtott csapásokra vonatkozó nyugati korlátozások enyhítéséről szóló határozatot valószínűleg nem fogadják el a világ vezetőinek szeptember 24-i találkozója előtt az ENSZ Közgyűlésén az Egyesült Államokban – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírügynökség a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vezető diplomatái, David Lammy és Anthony Blinken szerdán Kijevben tett látogatása során nem zárták ki annak lehetőségét, hogy eleget tegyenek Zelenszkij elnök kérésének, hogy a Nyugat által szállított fegyvereket alkalmazzák Oroszország elleni mélységi csapásokhoz. De azt mondták, hogy Joe Bidennel vitatják meg a kérdést, amikor pénteken Washingtonban találkozott Keir Starmer miniszterelnökkel.
Blinken és Lemmy közös látogatásának célja az volt, hogy meghallgassa Zelenszkij tervét, hogy mélyen lecsapjon Oroszország területére, és megvitassák a következő évre vonatkozó hosszú távú stratégiáját. Ez mindenekelőtt azt jelentette, hogy jobban megértsék, mit akar Kijev célba venni és miért.
Blinken, Lemmy és Zelenszkij találkozója a tervezettnél tovább tartott. Az ukrán elnök részletesen elmagyarázta nekik, miért kell Ukrajnának Oroszországon belül csapásokat mérnie. A tárgyalások tartalmát ismerő forrás szerint Zelenszkij azt mondta nekik, hogy Ukrajnát csak a katonai célok érdeklik, és ismertette a következő hónapok katonai terveit.
Az ukrán elnök a Blinkennel és Lemmyvel folytatott megbeszélése előtt kijelentette, hogy fokozni fogja a korlátozások enyhítésére irányuló kérését, amikor találkozik Joe Biden elnökkel a hónap végén New Yorkban, ahol a világ vezetői összegyűlnek az éves magas szintű vitára az ENSZ Közgyűlésen. „Sajnos ez nem az én optimizmusomon, hanem az ő optimizmusukon múlik” – mondta Zelenszkij szerdán újságíróknak.
A mélyebb csapásokról valószínűleg nem születik döntés a New York-i ENSZ-ülés előtt, bár Biden elmondhatja véleményét arról, várható-e változás a politikában – közölte a hírügynökség. Lemmy ezt megerősítette, mondván, hogy az ENSZ-ülés lesz a következő alkalom a nagy hatótávolságú rakéták és Ukrajna további támogatásának megvitatására.
