Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. Az orosz külügyminisztérium erről február 15-én, szombaton számolt be.
„Az amerikai fél kezdeményezésére telefonbeszélgetésre került sor az Oroszországi Föderáció külügyminisztere, S. V. Lavrov és M. Rubio amerikai külügyminiszter között” – közölte a diplomáciai ügynökség Telegram csatornája. Megállapították, hogy kölcsönös elkötelezettséget mutattak az együttműködés iránt az aktuális nemzetközi kérdésekben, beleértve az ukrajnai konfliktus rendezését, a Palesztina körüli és általában a közel-keleti helyzetet, valamint más regionális területeken.
„Megegyeztek, hogy a közeljövőben szakértői találkozót szerveznek, hogy megállapodjanak azokról a konkrét lépésekről, amelyek kölcsönösen eltávolítják az akadályokat Oroszország és az Egyesült Államok külképviselete előtt” – olvasható a közleményben.
Emlékezetes, hogy a nagyhatalmak semmibe vették az Európai Uniót és Ukrajnát, amikor tárgyalni kezdek egymással. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hosszas telefonbeszélgetésük után már ki is jelölték a béketárgyalások delegációit. Ezt követően az unió nyugati vezetői kapcsoltak, hogy elment mellettük a vonat, jelentéktelenné váltak, és elkezdtek kapálózni, mondván nélkülük nem születhet egyezség, ők is részt akarnak venni az ukrán béketárgyaláson.
Szombaton viszont Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnökének környezete egyértelművé tette, az uniónak nem osztottak lapot. Sőt, a müncheni védelmi konferencián, alelnöke jól ki is osztotta az EU-vezetőket, rávilágítva arra, hogy noha ők mutogatnak másokra, saját maguk azok, akik a demokráciát, az emberek véleménnyilvánítását gátolják és feleslegesen szítják a háborús hangulatot.
Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének Ukrajnával és Oroszországgal foglalkozó különmegbízottja azt üzente az unniós országoknak, hogy kínáljanak konkrét megoldásokat és növeljék kiadásaikat ahelyett, hogy a béketárgyalásokon betöltött szerepük miatt panaszkodnának – írja a The Guardian
A diplomáciai háttéralkuk világa gyakran rejtélyes, és egy-egy telefonhívás is komoly politikai üzenetet hordozhat. Friss médiajelentések szerint Donald Trump kulcsfontosságú egyeztetéseket folytatott a világ egyik legforróbb konfliktusának szereplőivel.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump telefonbeszélgetést folytatott az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel – számolt be róla az Ukrajinszkaja Pravda február 12-én, az ukrán elnöki hivatalra hivatkozva. A hívás részletei egyelőre nem ismertek, és sem Trump, sem Zelenszkij nem kommentálta a történteket.
Ami viszont különösen figyelemre méltó, hogy Trump közvetlenül azután vette fel a kapcsolatot Zelenszkijjel, hogy beszélt az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal.
A Putyinnal folytatott megbeszélést követően Trump bejelentette, hogy utasítást adott a tárgyalások megkezdésére az orosz–ukrán háború lezárása érdekében. Bár az nem világos, hogy konkrétan milyen lépések várhatók, ez a diplomáciai fejlemény komoly érdeklődést váltott ki világszerte – írja a meduza.io.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán több NATO-tagállam vezetőjével egyeztet Ukrajna támogatásának fenntartásáról és légvédelmi eszközök átadásáról – erősítette meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az MTI-nek hétfőn.
A közlés szerint a szerdai megbeszélést Mark Rutte NATO-főtitkár kezdeményezte, és a Brüsszelben tartózkodó, az Európai Unió és a Nyugat-Balkán országainak aznapi csúcstalálkozójára, valamint az Európai Tanács másnapi értekezletére érkező tagállami vezetők közül „néhányan csatlakozhatnak” hozzá.
„A megbeszélésen a részt vevő vezetők Ukrajna támogatásának fenntartásáról, azon belül pedig különös figyelemmel a légvédelem kérdéséről egyeztetnek majd” – tették hozzá.
A Mark Rutte NATO-főtitkár által összehívott találkozón az előzetes információk szerint szó lesz még az esetleges tűzszünet esetén felvetődő biztonsági garanciákról, ezzel összefüggésben pedig a nemzetközi békefenntartó erők ukrajnai telepítésének lehetőségéről.
A mások mellett Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország vezetőinek részvételével tervezett megbeszélésre Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is várják.
Több mint egy év után első alkalommal egyeztetett az amerikai és az orosz vezérkari főnök. Magas rangú amerikai tisztviselő utoljára idén júniusban egyeztetett az orosz féllel, amikor Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Andrej Belouszov orosz kollégájával folytatott megbeszélést.
Több mint egy év után első alkalommal egyeztetett az amerikai és az orosz vezérkari főnök – írja a Bloomberg. A megbeszélésnek témája volt az ukrajnai konfliktus mellett az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszültségek csökkentése is.
A két nagyhatalom magas rangú katonai tisztviselője, Charles Q. Brown amerikai és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök utoljára 2023. október 1-jén egyeztetett egymással. Az idei megbeszélésre pedig november 27-én került sor Lloyd Austin amerikai és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter között, közleményt erről azonban csak a tegnapi napon adtak ki, részleteket azonban nem közöltek.
„A vezetők áttekintettek számos globális és biztonsági kérdést, köztük a folyamatban lévő ukrajnai konfliktust (…) Geraszimov tábornok kérésére azonban Brown tábornok beleegyezett abba, hogy nem proaktív módon jelentsék be a megbeszélés tényét” – írták a kiadott közleményben.
A tárgyalásra azt követően került sor, hogy Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök jóváhagyta a kijevi vezetés számára ATACMS rakétákkal történő mélységi orosz célpontok elleni támadást, amire válaszul Oroszország nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas Oresnyik típusú ballisztikus rakétával támadta az ukrajnai Dnyipro városát. A felek közötti direkt kommunikáció gyakorlatilag megszakadt a háború 2022-es kitörése óta, magas rangú amerikai tisztviselő utoljára idén júniusban egyeztetett az orosz féllel, amikor Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter orosz kollégájával, Andrej Belouszovval folytatott megbeszélést.
[type] => post
[excerpt] => Több mint egy év után első alkalommal egyeztetett az amerikai és az orosz vezérkari főnök. Magas rangú amerikai tisztviselő utoljára idén júniusban egyeztetett az orosz féllel, amikor Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Andrej Belouszov orosz ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1733479560
[modified] => 1733462183
)
[title] => Újra egyeztetetett egymással az orosz és az amerikai vezérkari főnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=134459&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134459
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 134461
[image] => Array
(
[id] => 134461
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/orosz-amerikai.jpg
[original_lng] => 469633
[original_w] => 1300
[original_h] => 731
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/orosz-amerikai-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/orosz-amerikai-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/orosz-amerikai-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/orosz-amerikai-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/orosz-amerikai.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/orosz-amerikai.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/orosz-amerikai.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1733454985:12
[_thumbnail_id] => 134461
[_edit_last] => 12
[views_count] => 494
[_oembed_b7823c25254356c0af0e1c6c0466eeb3] =>
[_oembed_time_b7823c25254356c0af0e1c6c0466eeb3] => 1736006290
[_oembed_715c63d73131b2565fb9a1fac76b6bb8] =>
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
A szankciók és a diplomáciai elszigeteltség gyengíti Vlagyimir Putyin orosz diktátort, más országok vezetőinek a Putyinnal folytatott telefon-beszélgetései nem erősítik Ukrajnát – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben az Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij szerint tudta, hogy Scholz fel fogja hívni Putyint. Ugyanakkor az elnök elmondta a Scholtznak a véleményét erről a kérdésről.
„Az első beszélgetés után következik a második, harmadik, ötödik, mert néha az emberek magukra akarják venni a vezető szerepet. Úgy gondolom, hogy ebben lehet egyszerűen Putyin elismerésének a hulláma. Szerintem ez nem erősíti meg Ukrajnát, de mint mondtam, sokkal több a közös bennünk, mint a nézeteltérés” – pirított rá a német vezetőre Volodimir Zelenszkij.
Várhatóan ma találkozik a török elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral. A találkozó célja, hogy megvitassák az ukrajnai háború aktuális helyzetét, beleértve Oroszország hiperszonikus rakétákkal végrehajtott támadásait és az ezzel kapcsolatos nyugati reakciókat.
A török elnök hétfőn találkozik Mark Rutte NATO-főtitkárral, hogy megvitassák az ukrajnai háborúval kapcsolatos friss fejleményeket, valamint Oroszország hiperszonikus rakétákkal végrehajtott támadásait és az ezzel kapcsolatos nyugati reakciókat. A megbeszélések során szó lesz a NATO-szövetségesek közötti védelmi beszerzési akadályok elhárításáról és a terrorizmus elleni küzdelemről is – írta a Reuters. A háború Ukrajnában újabb fordulóponthoz érkezett. Ahogy azt lapunk is megírta, Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta meg Ukrajnát, válaszul arra, hogy Kijev amerikai és brit rakétákat vetett be Oroszország ellen, ez pedig jelentős változást jelent a 2022. februári orosz invázió óta tartó konfliktusban. A támadás súlyos aggodalmakat váltott ki a nemzetközi közösségben.
Törökország, mint NATO-tagállam, határozottan elítélte az orosz inváziót, és támogatja Ukrajna területi integritását. Ankara katonai segítséget is nyújtott Kijevnek. Ugyanakkor Törökország ellenez minden olyan szankciót, amelyet a Nyugat Moszkva ellen vezetett be, figyelembe véve a jelentős védelmi, energia- és turisztikai kapcsolatokat Oroszországgal.
Erdogan elnök már szerdán is kritizálta az Egyesült Államok döntését, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal támadja Oroszországot.
Véleménye szerint ez tovább fogja eszkalálni a konfliktust. Moszkva azzal vádolja az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy Ukrajna számára a nyugat-európai rakéták biztosításával közvetlenül avatkoznak be a háborúba. Vlagyimir Putyin elnök kedden olyan jogszabályi változásokat hagyott jóvá, amelyek csökkentik azokat a feltételeket, amelyek mellett Oroszország nukleáris fegyvereket vethet be konvencionális fegyveres támadás esetén.
Telefonon beszélt pénteken Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök, ami a két vezető közötti első közvetlen kommunikáció volt közel két éve.
A beszélgetésre Ukrajna szempontjából kritikus pillanatban került sor, hiszen az orosz támadás óta az ország már a harmadik telére készül, miközben az ukrán energetikai infrastruktúra nagy része megsérült vagy megsemmisült az orosz bombázások miatt. Scholz kancellári pozíciója sem tűnik tartósnak a német kormánykoalíció összeomlása után. Ukrajna nyugati támogatása is kérdésessé vált Donald Trump amerikai elnökválasztáson aratott győzelme után, és
Németország Kijev második legnagyobb támogatója Washington után.
Néhány európai tisztviselő igyekszik rávenni a távozó Biden-adminisztrációt, hogy utolsó napjaiban erősítse meg Ukrajna pozícióját, mielőtt Trump január 20-án átvenné a hatalmat – emlékeztet a Bloomberg. A megválasztott elnök azt ígérte, hogy gyorsan megállapodásra bírja a feleket, ami azonban az aggodalmak szerint Kijev számára lehet hátrányos, és orosz kézen hagyná az elfoglalt ukrán területeket.
Az európaiak azt szeretnék, ha az Egyesült Államok további fegyvereket küldene Ukrajnának, és újabb szankciókkal sújtaná az oroszok fontosabb bevételi forrásait, valamint gátolná Moszkva lehetőségeit arra, hogy tiltott, fegyvergyártáshoz szükséges technológiákhoz jusson.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter sebtében megszervezett brüsszeli útján igyekezett a NATO-t és az Európai Uniót biztosítani arról, hogy Washington fokozza az erőforrások Ukrajnába küldését még Trump beiktatása előtt. A diplomata szerint a Kongresszus által korábban elfogadott 61 milliárd dolláros támogatás minden fillérjét igyekeznek eljuttatni az ukránokhoz.
Az egyórás beszélgetésen Scholz elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és csapatai visszavonására kérte Putyint, valamint jelezte Németország eltökéltségét Ukrajna támogatásában.
[type] => post
[excerpt] => Telefonon beszélt pénteken Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök, ami a két vezető közötti első közvetlen kommunikáció volt közel két éve.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731706200
[modified] => 1731696137
)
[title] => Közel két év után ismét beszélt egymással Scholz és Putyin
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132480&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132480
[uk] => 132483
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132481
[image] => Array
(
[id] => 132481
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/putyin-scholz.jpg
[original_lng] => 99096
[original_w] => 1200
[original_h] => 676
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/putyin-scholz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/putyin-scholz-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/putyin-scholz-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/putyin-scholz-1024x577.jpg
[width] => 1024
[height] => 577
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/putyin-scholz.jpg
[width] => 1200
[height] => 676
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/putyin-scholz.jpg
[width] => 1200
[height] => 676
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/putyin-scholz.jpg
[width] => 1200
[height] => 676
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731690858:2
[_thumbnail_id] => 132481
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 660
[translation_required_done] => 1
[_oembed_6afcb6f6e810a069072764bceaff2d5c] =>
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
A francia elnök Donald Trump győzelme után azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy hangolják össze közös stratégiájukat.
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár telefonbeszélgetést folytatott, hogy egyeztessék álláspontjukat az amerikai elnökválasztás eredményét illetően, amelyet Donald Trump nyert meg, számolt be a Reuters november 6-án, szerdán.
A hírek szerint Franciaország és Németország védelmi miniszterei szerdán Párizsban találkoznak. A kormánytisztviselők valószínűleg megvitatják Ukrajna stratégiáját, a NATO-t és az EU védelmi stratégiáját.
Ismertté vált, hogy Macron Trump győzelme után felajánlotta az uniós országoknak, hogy a közös európai stratégiáról tárgyaljanak.
„Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta, hogy az Európai Unió 27 tagállama hangolja össze stratégiáját Európa megerősítése érdekében, miután Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást”, közölte egy francia kormánytisztviselő.
Folyamatos konzultáció van az államnyelvhasználati törvény ügyében a magyar és a szlovák külügyminisztérium között – közölte Paczolay Máté magyar külügyi szóvivő az MTI-vel szerdán.
Hozzátette, Szijjártó Péter külügyminiszter jövő héten két fontos tárgyalást is folytat szlovák partnerivel.
A magyar külügyminiszter jövő hét hétfőn Pozsonyban utazik, ahol Peter Ziga szlovák parlamenti házelnökkel találkozik, majd rá három napra csütörtökön már Juraj Blanár szlovák külügyminisztert fogadja Budapesten – tette hozzá a külügyi szóvivő.
Ukrajna és Oroszország bizalmas tárgyalásokat folytat, hogy megállapodjanak az lehetséges engedményekről és kompromisszumokról, írta a német Die Zeit kiadvány szerkesztője, Alice Botha.
Megjegyezte, hogy a tárgyalásokon az energiainfrastruktúra elleni támadások felfüggesztését, a foglyok cseréjét, valamint az illegálisan deportált ukrán gyermekek hazatérésének kérdéseit vitatják meg. A találkozókat különböző városokban, Koppenhágában, Kijevben, Máltán, Davosban és Szaúd-Arábiában Jeddahban tartották kínai képviselők részvételével. Azonban nem mindegyik tárgyalás volt eredményes. A fekete-tengeri gabona megállapodás egy évvel a megkötését követően érvényét vesztette, és a Katar által kezdeményezett infrastruktúra védelmét szolgáló intézkedések is kudarcot vallottak, miután harcok alakultak ki Kurszk régióban, jegyezte meg Botha.
Ugyanakkor egyes diplomáciai erőfeszítések eredményesebbnek bizonyultak, és mindkét fél számára bizonyos előnyöket hoztak. Ezen erőfeszítések közül sok háttérben marad, mert a nem nyilvános diplomáciát hatékonyabbnak tartják.
A diplomácia ezen formája, amely „track-two” („kettes pálya”-ként ismeretes), a lehetőségek határait igyekszik feltárni. A szerkesztő azt állítja, hogy gyakran olyan kérdésekről beszélnek informális szinten, mint „milyen engedményeket kínál Ukrajna?”, „elhalasztható-e a Krím státuszának kérdése?”, „milyen kompromisszumokat hajlandó elfogadni Oroszország?” stb.
„Képzeljék el, mi lenne Ukrajnában, ha elkezdenének elterjedni a pletykák, miszerint Zelenszkij elnök kész átadni a területek egy részét. De amikor ukrán és orosz tisztviselők, politikai tanácsadók és elemzők ezt bizalmas környezetben vitatják meg, világossá válik, hogy hol lehetséges kompromisszum, és hol nem”, jegyezte meg Alisa Botha.
Egyben rámutat arra, hogy a német tisztviselők, akik inkább a konfliktus békés megoldását pártolják, mint a katonai akciót, tisztában vannak a jelenlegi folyamatokkal. Amikor azonban békéről beszélnek, Ukrajna kapitulációjára gondolnak.
„A kérdés már nem az, hogy sor kerül-e tárgyalásokra. A kérdés az, hogy ez mikor és hogyan fog megtörténni. A lényeg az, hogy Vlagyimir Putyinnak készen kell állnia erre”, összegezte a szerző.