Magyar közvetítéssel született meg a román és bolgár teljes jogú schengeni tagságról szóló alku. A két ország jelentős gazdasági fellendülést is vár a schengeni tagságtól.
Aláírta pénteken azt a szerződést Ausztriával Románia és Bulgária, amely kikövezi a két ország teljes jogú tagságát a schengeni övezetben. A megállapodást magyar közvetítéssel sikerült a három országnak megkötnie. A két ország közel két évtizeddel az európai uniós csatlakozása után lesz a többek között útlevél nélküli utazást biztosító övezet tagja. A csatlakozástól mind a két ország gazdasága fellendülését is várja.
A megállapodást Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője jelentette be az X-en, miután mind a három ország belügyminisztere aláírta egy budapesti találkozón. Magyarország az unió soros elnökeként vett részt közvetítőként az egyezség megkötésében.
Sokáig vártak a schengeni csatlakozásra a románok és a bolgárok
Románia és Bulgária ugyan 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, ám a számos kutatás szerint az európaiak által a leggyakrabban emlegetett uniós előnyben eddig nem részesülhettek. A határellenőrzések megszűnése nemcsak az emberek szabad mozgását könnyíti meg, de leegyszerűsíti a határokon átnyúló kereskedelmet is – idézi fel a Bloomberg.
A csatlakozás hivatalos időpontja valamikor a jövő évben lehet, miközben a migráció megfékezését célzó európai országok egyre gyakrabban állítják vissza a határok ellenőrzését. Szeptemberben például Németország állította vissza az ellenőrzéseket ideiglenesen, heves kritikákat kiváltva uniós szomszédaitól.
A két frissen csatlakozó országgal szemben az uniós országok már finomítottak álláspontjukon, így a két ország a légi közlekedés és a hajózás útján már részesülhetett a schengeni övezet áldásaiból.
A közúti és vasúti határellenőrzések azonban életben maradtak a két országgal szemben.
Románia és Bulgária a teljes jogú schengeni tagságtól a gazdaságuk jelentős fellendülését várják, hiszen a két ország kormányai korábban úgy becsülték, hogy a határellenőrzések fenntartása évente 2-5 százalékkal fogja vissza gazdaságuk teljesítményét. A két ország csatlakozásának leghevesebb ellenzője eddig Ausztria volt.
[type] => post
[excerpt] => Magyar közvetítéssel született meg a román és bolgár teljes jogú schengeni tagságról szóló alku. A két ország jelentős gazdasági fellendülést is vár a schengeni tagságtól.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732300140
[modified] => 1732285939
)
[title] => A magyar közvetítésnek köszönhetően szabad az út a schengeni övezetbe Románia és Bulgária előtt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133161&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133161
[uk] => 133235
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 133162
[image] => Array
(
[id] => 133162
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[original_lng] => 151717
[original_w] => 1000
[original_h] => 667
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732352323:8
[_thumbnail_id] => 133162
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 496
[_oembed_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] =>
[_oembed_time_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => 1732278744
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4509
[1] => 2048
[2] => 820
[3] => 313116
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bulgária
[1] => csatlakozás
[2] => Románia
[3] => schengeni övezet
)
)
[1] => Array
(
[id] => 130304
[content] =>
Kuat Dombai kazah elemző megjegyzi, hogy Kína Kazahsztán és Üzbegisztán legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, „kiszorítva Oroszországot, először azóta, hogy az Orosz Birodalom gyarmatosította a régiót”.
A BRICS-csúcstalálkozó előestéjén Kazahsztán kijelentette, hogy az ország továbbra is érdeklődéssel figyeli a közösség alakulását, de a társuláshoz való csatlakozás kérdése még nincs napirenden. Kaszim-Jomart Tokajev elnök szerint a jelenlegi körülmények között az ENSZ-nek nincs alternatívája.
Ezután máris kiderült, hogy Oroszország korlátozza a mezőgazdasági termékek importját Kazahsztánból, beleértve a vágott virágokat is.
„Kazahsztán a legtöbb virágot Hollandiából, Lengyelországból és Belgiumból reexportálja. Ezen országok illetékes szervei azonban nem biztosítják a megfelelő szintű ellenőrzést a termékek biztonságossága felett. A döntést Oroszország növény-egészségügyi jólétének és az exportált áruk mennyiségének megőrzése érdekében hozták meg, tekintettel arra, hogy a virágtermékekben kimutatták a nyugati virágtripszt. Az annak terjedéséből eredő potenciális kár több mint 11,5 milliárd rubel” – áll az orosz közleményben.
Miután 2022-ben megkezdődött Oroszország teljes körű inváziója Ukrajna ellen, az ukrán hatóságok fontolóra vették a Római Statútum ratifikálását, de csak a háború befejezése után, ami az ország teljes körű csatlakozását jelenti a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (NBB).
A törvénytervezet azonban tartalmaz egy záradékot, amely szerint Ukrajna nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát állampolgárai felett a Római Statútum 8. cikke szerinti bűncselekmények miatt. Ukrajna azonban már engedélyezte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a területén elkövetett bűncselekményeket kivizsgálja, ami de facto elismeri a testület joghatóságát.
2023. március 17-én az NBB elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova, a gyermekek jogaiért felelős orosz elnöki biztos ellen, a legalább több tízezer ukrán gyermek Oroszországba és az oroszok által megszállt területekre történő kényszertoloncolását állítólagosan felügyelő orosz tisztviselő ellen – írja a Kyivindependent.
Kína támogatja Kazahsztán csatlakozását a BRICS-országok csoportjához – mondta szerdán Hszi Csin-ping kínai elnök a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel tartott sajtótájékoztatóján Asztanában.
Hszi egyúttal arra biztatta Kazahsztánt, hogy vállaljon középhatalmi szerepet a nemzetközi színtéren, és vegye ki részét a globális irányításból.
A 2006-ban alakult, Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát is magában foglaló BRICS-országok csoportját Kína és Oroszország a nyugati gazdasági dominancia ellenében szeretné bővíteni. Tavaly augusztusban a csoport Szaúd-Arábiát, Iránt, Etiópiát, Egyiptomot és az Egyesült Arab Emirátusokat is meghívta tagjai közé. Argentína jelentkezését Javier Milei, az ország tavaly decemberben megválasztott új elnöke visszavonta.
A kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet szerdán kezdődött kétnapos tanácskozására érkezett Asztanába.
A Tokajevvel tartott kétoldalú megbeszélésen abban is megállapodtak, hogy a lehető leggyorsabban megduplázzák a két ország közötti kereskedelmet.
A Római Statútum február 1-jén lépett hatályba Örményországban. Ez azt jelenti, hogy az ország hivatalosan csatlakozott a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Ez Örményországnak jogot ad arra is, hogy őrizetbe vegye Vlagyimir Putyin orosz diktátort, számolt be a DW.
Az örmény miniszterelnök nemzetközi jogi kérdésekért felelős képviselője, Jegise Kirokosjan szerint a Nemzetközi Törvényszékhez való csatlakozás lehetőséget ad az országnak arra, hogy „megakadályozza a háborús és az emberiség elleni bűncselekményeket saját területén”. Elmondása szerint ez elsősorban Azerbajdzsánt érinti.
A Nemzetközi Büntetőbíróságbeli tagság azt is jelenti, hogy Örményország Vlagyimir Putyin orosz elnököt a hágai bírósági parancs alapján letartóztathatja, ha az országba látogat.
Korábban Oroszország élesen bírálta Örményországot a Római Statútumhoz való csatlakozási szándéka miatt, és ezt „barátságtalan cselekedetnek” nevezte. Nikol Pasinjan miniszterelnök viszont azt válaszolta a Kreml kijelentéseire, hogy Örményország akciói nem Moszkva ellen irányultak.
[type] => post
[excerpt] => A Római Statútum február 1-jén lépett hatályba Örményországban. Ez azt jelenti, hogy az ország hivatalosan csatlakozott a Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Ez Örményországnak jogot ad arra is, hogy őrizetbe vegye Vlagyimir Putyin orosz diktátort, szám...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1706898660
[modified] => 1706882429
)
[title] => Örményország hivatalosan is tagja lett a Nemzetközi Büntetőbíróságnak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=102542&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 102542
[uk] => 102451
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 102452
[image] => Array
(
[id] => 102452
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/194103-1-large-1.jpg
[original_lng] => 176647
[original_w] => 1140
[original_h] => 760
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/194103-1-large-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/194103-1-large-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/194103-1-large-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/194103-1-large-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/194103-1-large-1.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/194103-1-large-1.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/194103-1-large-1.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1706875230:12
[_thumbnail_id] => 102452
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1320
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2048
[1] => 326292
[2] => 292432
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csatlakozás
[1] => nemzeti büntetőbíróság
[2] => örményország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 102401
[content] =>
Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia egy az Egyesült Arab Emírségek is megerősítette, hogy csatlakoznak a BRICS-országcsoporthoz – jelentette be Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter szerdán.
A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló országcsoport Argentínát is meghívta soraiba a BRICS tavaly augusztusi johannesburgi csúcstalálkozóján, azonban az új argentin kormány az év végén hivatalosan is nemet mondott a csatlakozásra.
A BRICS tagállamai szerint az új országok belépése elősegítheti az általuk elavultnak minősített világrend átalakulását.
A dél-afrikai külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: a hat meghívott ország közül öt megerősítette csatlakozási szándékát. Argentína írásban jelezte, hogy nem akar élni a csatlakozás lehetőségével, mi pedig elfogadjuk ezt a döntést – tette hozzá.
Hollandia csatlakozott az úgynevezett informatikai (IT-) koalícióhoz, hogy segítse Ukrajnát a háborús erőfeszítéseiben – közölte ma az ukrán védelmi minisztérium.
Az IT-koalíció államok olyan csoportját jelenti, mely Észtország és Luxemburg vezetésével működik az ukrán védelmi minisztérium és a fegyveres erők támogatásáért az informatika, a kommunikáció és a kiberbiztonság területén.
A kezdeményezésben Hollandián kívül további 11 ország vesz részt: Ukrajna, Belgium, az Egyesült Királyság, Dánia, Észtország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Japán.
A koalíció működésének eredményeként Dánia 91 millió dán koronát különített el Ukrajna kibervédelmére. Korábban Észtország 500 000 eurót, Luxemburg pedig 10 millió eurót különített el – idézi fel a The Guardian.
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Argentína hivatalosan is értesítette a BRICS-tagországok vezetőit arról a korábbi döntéséről, hogy nem csatlakozik a szövetséghez – közölték kormányzat források pénteken.
A BRICS a fejlődő világ öt vezető országát (Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-Afrikai Köztársaságot) tömöríti.
Javier Milei nemrég beiktatott argentin elnök már a választási kampánya során ellenezte Argentína csatlakozását a BRICS-hez. November végén Diana Mondino frissen kinevezett külügyminiszter azt mondta, hogy Argentína azért nem csatlakozik a BRICS-hez, mert nem hajlandó a kapcsolatok bővítésére Brazíliával, Oroszországgal és Kínával a politikai nézeteltérések miatt. Helyette hazája kapcsolatainak szorosabbra fűzését ígérte az Egyesült Államokkal.
Hat ország – Argentína, Szaúd-Arábia, Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek – kapott meghívást a BRICS augusztusi johannesburgi csúcstalálkozóján, hogy 2024. január 1-jével csatlakozzanak a BRICS-hez
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
A román belügyminisztérium hivatalosan bejelentette, hogy politikai megállapodást kötöttek Ausztria és Bulgária minisztériumával Románia és Bulgária belépéséről a schengeni övezetbe, a légi és tengeri határokon történő kiterjesztés 2024 márciusában fog megvalósulni. A szárazföldi határok megszüntetésének időpontjáról 2024-ben tárgyalnak.
Megjelent a román sajtóban a hír, hogy politikai megállapodás született a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával való kibővítéséről.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök Facebook-bejegyzésben erősítette meg a megállapodás tényét – ehhez azonban még két hivatalos jóváhagyásra van szükség: az egyiket az EU bel- és igazságügyi tanácsában miniszteri szinten, majd az Európai Tanácsban, ahol az uniós tagállamok állam- és kormányfői szinten képviseltetik magukat. A politikai megegyezés határozatban való megvalósulásához minden EU-tagállam egyetértése szükséges, ezzel kapcsolatban holnap folytatódnak a tárgyalások.
Ciolacu megfogalmazása szerint „a jövő év márciusától a románok élvezni fogják a schengeni övezet előnyeit légi és tengeri úton”, azonban sem a román belügyminisztérium közleménye, sem Marcel Ciolacu miniszterelnök posztja nem tartalmaz megállapodást a szárazföldi határok eltörlésének konkrét időpontjáról. Ciolacu nyilatkozata az ezzel kapcsolatos tárgyalások „2024-es lezárásáról” beszél, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a határok megnyitására is 2024-ben kerül sor.
A mostani bejelentés előzményeként december közepén megerősítette az osztrák belügyminiszter, hogy hajlandók beengedni Bulgáriát és Romániát a légi-Schengennek nevezett keretek közé, aminek akkor nem teljeskörűen örültek a bolgárok. Az elmúlt hetekben tehát már körvonalazódott, hogy kétlépcsős lesz Bulgária és Románia schengeni csatlakozása, azaz most még csak a légi – és tengeri közlekedési szabad mozgás jogát kapják meg, és egy későbbi dátummal majd a szárazföldi határellenőrzés is megszűnik; korábban 1997-ben Ausztria is így csatlakozott a schengeni övezethez német tiltakozás nyomán.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
A román vezetők üdvözlik, hogy a Schengen-övezet további bővítésétől eddig mereven elzárkózó Ausztria „rugalmasabb” álláspontra helyezkedett az ügyben, és hajlandónak mutatkozik hozzájárulni ahhoz, hogy Románia és Bulgária a légi közlekedésben csatlakozzék a belső határellenőrzés nélküli térséghez.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök szombat esti Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt hónapok kemény munkája eredményeképpen megtört a jég”, a légi határok megszüntetése pedig azt jelenti, hogy a román állampolgároknak nem kell végtelen sorokat végig állniuk, amikor az Európai Unión belül repülnek.
Nicolae Ciuca parlamenti elnök vasárnap közösségi oldalán arról írt, hogy az esetleges siker az ennek érdekében együttműködő román politikai erők, valamint az államfő, a kormány, a kül- és a belügyminiszer közös érdeme lesz.
A kisebbik, liberális koalíciós párt elnöke bíztatónak nevezte Gerhard Karner osztrák szövetségi belügyminiszer ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, noha ő bizonyos feltételeket is támasztott a román repülőterek schengeni csatlakozásával kapcsolatban.
Ciuca szerint az osztrák álláspont elmozdulása óvatos optimizmusra ad okot, de a tárgyalások folytatódnak, és meg kell várni a holland döntést a (románnal „egy csomagban” kezelt) bolgár schengeni csatlakozás tekintetében.
A román média osztrák lapértesülésekre hivatkozva arról számolt be: Gerhard Karner azokkal a feltételekkel támogatná Románia és Bulgária belépését az úgynevezett Air Schengenbe, hogy a közúti és a vasúti határátkelőkön szigorítsák a határellenőrzést Bulgária és Románia, valamint Románia és Magyarország között, az Európai Bizottság fordítson a korábbinál háromszor több pénzt a Frontex (az EU határvédelmi hivatala) bulgáriai műveleteire, továbbá Románia és Bulgária fogadjon be (vagyis vegyen át) menedékkérőket, főleg afgánokat és szíriaiakat.
A román hatóságok reményei szerint az EU igazságügyi és belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán születhet döntés a román és a bolgár – várhatóan kétlépcsős – schengeni csatlakozásról.
