A két külügyminiszter egy nappal azután találkozott Londonban, hogy a brit és a francia napilapok közös cikket publikáltak, amelyben bírálták az ukrajnai inváziót, és tűzszünetre szólítottak fel Gázában.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter találkozott brit kollégájával, David Lammy-vel Londonban, a Lammy által „kemény geopolitikai idők”-nek nevezett idők hátterében.
„Nagyon fontos megbeszéléseink vannak” – mondta Lammy.
„Már sok beszélnivalónk volt már – Ukrajnáról, a közel-keleti és azon túli helyzetről, és alig várom, hogy ma folytathassuk ezeket a megbeszéléseket.”
Lammy a Carlton Gardens-ben fogadta Barrot-t, amely az 1940 és 1944 között száműzetésben lévő Szabad Franciaország kormányának székhelye volt.
„Az Egyesült Királyság és Franciaország egymás mellett áll jobban, mint valaha – abban az időszakban, amikor a világot a brutalitás visszatérése sújtja, – hogy megvédjék az igazságot, megvédjék a nemzetközi jogot, és a békét, a védelem, a multilateralizmus és a biztonság részesei legyenek” – mondta Barrot.
A két külügyminiszter által írt és a brit i újságban és a francia Le Figaro -ban csütörtökön megjelent cikk némi jelzést adott azokról a témákról, amelyekkel a páros várhatóan foglalkozik a pénteki tárgyalásokon.
Figyelmeztettek a világ „putyinosítási” kísérletének nevezett következményeire, mivel az ukrajnai háború Európán túlra is terjed.
„Putyin célja egy új precedens létrehozása, amely felborítja a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert, és az országok úgy érzik, hogy teljesen büntetlenül megtámadhatják a szomszédaikat” – írták.
Bírálták Ukrajna „illegális és tűrhetetlen” invázióját, és azzal vádolták az orosz vezetőt, hogy megpróbálta „átírni a nemzetközi rendet”.
Franciaország és az Egyesült Királyság is elkötelezett hívei Ukrajnának Oroszország 2022-es inváziója óta, és több milliárd eurós katonai és humanitárius segítséget nyújtott Kijevnek.
Az ukrajnai háború körüli feszültségek jelentősen felerősödtek az elmúlt hetekben, különösen azután, hogy Joe Biden elnök zöld utat adott Kijevnek, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel csapjon le katonai célpontokra Oroszország mélyén.
Ez a döntés dühös választ váltott ki a Kremlből. Ám az amerikai tisztviselők azt állítják, hogy Biden politikai váltása csak arra reagált, hogy Észak-Korea katonák ezreit vezényelte be, hogy segítsen Oroszországnak kiszorítani az ukrán erőket Kurszkból.
Putyin csütörtöki nemzeti televíziós beszédében „a NATO-országok agresszív fellépését” okolta, amiért Moszkva új, közepes hatótávolságú rakétát tesztelt Ukrajnára mért csapás során.
Putyin kijelentette, hogy Oroszország „harci teszteket” hajt végre az új „Oreshnik” rakétarendszeren, válaszul a hét eleji ukrán csapásokra, amerikai és brit rakétákkal.
A gázai háború Lammy és Barrot is megismételte, hogy elítélték a Hamász tavaly október 7-i behatolását Izraelbe, amely kirobbantotta a jelenlegi gázai háborút.
Azonnali tűzszünetre, az összes túsz szabadon bocsátására és az övezetbe beengedett humanitárius segélyek mennyiségének növelésére szólítottak fel.
„Tudjuk, hogy a palesztin kérdés nem fog megszűnni mindaddig, amíg a kétállami megoldást nem hajtják végre, kölcsönös elismeréssel és biztonsági garanciákkal” – írták.
Mindketten elítélték a libanoni székhelyű ENSZ-békefenntartók elleni izraeli támadásokat, amelyekben az UNIFIL-nél dolgozó négy olasz katona megsérült, amikor két felrobbanó 122 mm-es rakéta eltalálta a samai missziós bázist – közölte az olasz védelmi minisztérium.
Számos UNIFIL állást találtak el azóta, hogy Izrael október 1-jén megkezdte libanoni invázióját, és néhány békefenntartó megsebesült.
Lammy és Barrot azt írta, „az Egyesült Királyság és Franciaország egységesen áll a humanitárius jog oldalán” a válságokban világszerte, és aggodalomra ad okot a katonaság és a gyorstámogató erők közötti szudáni konfliktusra.
Azt is várták, hogy megvitassák a Global Clean Power Alliance, az Egyesült Királyság által vezetett csoport prioritásait, amely a hét elején indult a brazíliai G20-kon.
A Szövetséget azért hozták létre, hogy az országok teljesítsék a 2023-as COP28 klímacsúcson vállalt kötelezettségeiket, a megújuló energia kapacitásának megháromszorozására és az energiahatékonyság javításának globális ütemének megduplázására.
A tagországok együtt dolgoznak és megosztják egymással a szakértelmüket, hogy segítsenek másoknak a befektetési platformok kiépítésében és a tiszta finanszírozás felszabadításában.
A szövetség alapító tagjai Brazília, Ausztrália, Barbados, Kanada, Chile, Kolumbia, Franciaország, Németország, Marokkó, Norvégia, Tanzánia és az Afrikai Unió.
A kezdeményezésben az Egyesült Államok és az Európai Unió társult az Egyesült Királysággal.
James Cleverly, aki svédországi látogatásra indult, a londoni külügyi tárca által ismertetett állásfoglalásában közölte: Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz Svédország NATO-csatlakozásának előmozdítása érdekében. „Ennek a lehető leghamarabb meg kell történnie védelmünk erősítése, biztonságunk növelése végett” – fogalmazott keddi nyilatkozatában a brit külügyminiszter. A londoni külügyi tájékoztatás szerint James Cleverly látogatásával Nagy-Britannia még a júliusi litvániai NATO-csúcstalálkozó előtt erőfeszítéseket kíván tenni Svédország NATO-felvétele érdekében. A minisztérium felidézi tájékoztatójában, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten Londonban fogadta Ulf Kristersson svéd kormányfőt, akivel védelmi, biztonsági, kereskedelmi és technológiai kérdésekről tárgyalt. A két miniszterelnök múlt hétfői találkozója utáni beszámolójában a Downing Street szóvivője kiemelte, hogy a brit kormányfő is Svédország NATO-csatlakozásának maradéktalan brit támogatásáról biztosította Ulf Kristerssont. A londoni külügyminisztérium keddi ismertetése szerint James Cleverly svédországi látogatásán találkozik Pal Jonson svéd védelmi miniszterrel is, akivel a kétoldalú védelmi együttműködés erősítéséről tárgyal. Ennek keretében a brit és a svéd fegyveres erők a jövőben közös hadgyakorlatokat és közös kiképzési programokat tartanak.
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
A brit külügyminisztérium vasárnap ismertetett értesülései szerint Moszkva Oroszországgal baráti viszonyt ápoló ukrán politikusokat akar hatalomra juttatni Kijevben.
A tárca közölte: információi vannak arról, hogy az orosz kormány – miközben még fontolgatja, hogy lerohanja-e és elfoglalja-e Ukrajnát – arra törekszik, hogy Ukrajna élére egy oroszbarát vezetőt állítson, és Moszkva egyik potenciális jelöltje Jevhenyij Murajev egykori ukrán parlamenti képviselő.
A londoni külügyminisztériumnak a vasárnapi tájékoztatás szerint arról is értesülései vannak, hogy az orosz hírszerzési szolgálatok számos más volt ukrán politikussal szintén kapcsolatban állnak. Közéjük tartozik a brit külügyi tárca szerint Szerhij Arbuzov, aki 2012 és 2014 között első miniszterelnök-helyettes, 2014-ben ügyvezető miniszterelnök volt Ukrajnában. A minisztérium megnevezi Andrij Klujevet, Viktor Janukovics egykori ukrán elnök volt kabinetfőnökét, aki szintén betöltötte a miniszterelnök-helyettesi tisztséget, valamint Volodimir Sivkovicsot, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács volt alelnökét és Mikola Azarovot, aki 2010 és 2014 között Ukrajna miniszterelnöke volt. A brit külügyminisztérium közleménye szerint a felsoroltak némelyike kapcsolatban van olyan orosz hírszerzési tisztekkel, akik részesei az Ukrajna elleni esetleges támadás tervezésének.
Liz Truss brit külügyminiszter a tárca vasárnapi közleményéhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: a most nyilvánosságra hozott információk fényt vetnek arra, hogy Oroszország milyen széleskörű, felforgató célú tevékenységet folytat Ukrajnában, és betekintést engednek a Kreml gondolkodásmódjába. Liz Truss hangsúlyozta: Oroszországnak a feszültség enyhítésére kell törekednie, véget kell vetnie agresszív és dezinformációs kampányának, és a diplomácia útjára kell lépnie. Bármiféle orosz katonai behatolás Ukrajnába masszív, stratégiai léptékű hiba lenne és súlyos árat kellene érte fizetni, ahogy ezt Nagy-Britannia és partnerei már többször is leszögezték – közölte vasárnapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter. Liz Truss hozzátette: Nagy-Britannia egyértelműen támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert országhatárokon belül, és ez vonatkozik a Krím-félszigetre is. Ukrajna független, szuverén ország – szögezi le nyilatkozata végén a brit külügyminiszter.
Liz Truss néhány napon belül másodszor szólalt meg az orosz-ukrán válság ügyében. Pénteken, az ausztráliai Sydney-ben tartott előadásában kijelentette: az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai akció következményei között olyan összehangolt szankciók is lennének, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék. Hozzátette: Moszkva nem tanult a történelemből, és a Szovjetunió vagy valamiféle Nagy-Oroszország újjáteremtéséről álmodozik, nemzetiségi hovatartozásra vagy anyanyelvi szempontokra alapozott területi felosztás révén. Truss úgy fogalmazott: a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása vagy a csecsenföldi konfliktus tanulságaiból is tudható, hogy Oroszország „mocsárba ragadna”, ha Ukrajna elleni invázióra szánná el magát.
Dominic Raab brit külügyminiszter szerint az Európai Uniónak (EU) kellene válaszolnia a brit javaslatokra az északír kérdés rendezése érdekében – írja a Reuters cikke alapján a Portfolio.
A brit külügyminiszter világossá tette, hogy véleménye szerint a labda jelenleg az Európai Unió térfelén pattog. Jelezte továbbá, hogy a brit kormány több javaslatot is bemutatott az északír kérdés rendezése érdekében, most pedig Európai Unión a sor, hogy ezekből kialakítson egy mindkét fél számára előnyös rendezési tervet, szemben az eddigi uniós magatartással, amelyet Raab megosztónak titulált.
Raab továbbá beszámolt arról, hogy a Boris Johnson és Joe Biden között tegnap lezajlott egyeztetés kifejezetten szívélyes hangulatban telt, illetve, hogy a felek nem tárgyalták mélységében az északír kérdést.
A vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának alapelvei szerint Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel.
Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni. Erre június végéig türelmi időszak érvényes, ezt azonban London az eljárási viták miatt akár egyoldalúan is meghosszabbítaná.
Ha nem sikerül megállapodásra jutni, e hónap végétől elvileg tilos lenne a hűtött, feldolgozott hústermékek szállítása Nagy-Britanniából Észak-Írországba.
