Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washingtont mélyen aggasztja, hogy Kína támogatja az orosz védelmi ipari bázist, számolt be a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
Blinken nyilatkozata Wang Yi kínai külügyminiszterrel folytatott pénteki tárgyalása után hangzott el. Elmondása szerint az Oroszország által importált esztergagépek mintegy 70%-a, a mikroelektronika 90%-a Kínából és Hongkongból származik.
Ez segíti Moszkvát a háború állandósításához szükséges rakéták, páncélozott járművek és lőszerek előállításában, tette hozzá Blinken.
Ezzel összefüggésben az államtitkár megjegyezte, hogy Kína kijelentései az ukrajnai békéről „ellentmondanak” intézkedéseinek. „Amikor Peking azt mondja, hogy egyrészt a békét, a konfliktus végét akarja látni, másrészt pedig megengedi vállalatainak, hogy olyan tevékenységet végezzenek, amelyek valójában segítik Putyint az agresszió folytatásában, akkor valami nem stimmel, hangsúlyozta Blinken.
A találkozón az amerikai külügyminiszter felvetette Kína „veszélyes és destabilizáló akcióinak” kérdését is a Dél-Kínai-tengeren, és megvitatta a hadseregek közötti kommunikáció javításának lehetőségeit.
Narendra Modi indiai miniszterelnök, aki kétnapos oroszországi látogatáson vett részt az ukrajnai háború befejezésére szólított fel. Emellett a Putyinnal folytatott találkozón szó esett az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziójában részt vevő indiaiak hazatéréséről is, számolt be az NDTV indiai tévécsatorna.
A közlemény értelmében Modi valószínűleg közvetlen felszólítást fogalmazott meg, hogy fejezzék be a több mint két éve tartó ukrajnai háborút. Modi miniszterelnök a Kreml diktátora, Vlagyimir Putyin moszkvai rezidenciáján tartott informális találkozóján azt mondta neki, hogy a harctéren lehetetlen megoldást találni.
„India mindig is az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartására szólított fel, beleértve a területi integritást és szuverenitást. A harctéren nincs megoldás. A párbeszéd és a diplomácia az előrevezető út” – mondta állítólag Modi miniszterelnök Putyinnak vacsora közben.
A sajtó arról számolt be, hogy Oroszország állítólag megígérte, hogy felmenti a szolgálat alól és hazaküldi az Ukrajna elleni háborúban részt vevő indiai férfiakat.
Összesen mintegy 20 indiai állampolgárt toboroztak az Ukrajna elleni háborúba – közölte az NDTV.
Moszkvai látogatása során Narendra Modi indiai miniszterelnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy utazási irodák félrevezetéssel veszik rá az indiaiakat, hogy az orosz hadseregben szolgáljanak. A kiadvány forrásai arról számoltak be, hogy Oroszország vállalta, hogy hazaküldi őket.
Állítólag mintegy 20 indiai állampolgár kényszerítettek arra, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni háborúban, miután az ügynökök jövedelmező állások ígéretével Oroszországba csalták őket.
Minszk és Moszkva kész az ukrán válság politikai-diplomáciai rendezésére Fehéroroszország és Oroszország érdekeinek teljes körű figyelembevételével – olvasható a két ország külügyminisztere, Szjarhej Alejnyik fehérorosz és Szergej Lavrov orosz tárcavezető hétfői minszki tárgyalásai után kiadott közös közleményben.
„Határozottan elítéljük a nyugati államoknak az európai katona-politikai helyzet elmérgesedésére irányuló tevékenységét. Megerősítjük készségünket az ukrajnai válság politikai-diplomáciai megoldására Fehéroroszország és Oroszország érdekeinek teljes körű figyelembevételével” – áll a dokumentumban.
Minszk és Moszkva szerint ellentmond a nemzetközi jognak és az építő jellegű, kölcsönösen előnyös párbeszédnek az, hogy a nyugati országok olyan egyoldalú intézkedéseket hoznak Fehéroroszország és Oroszország ellen, amelyek sértik az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jog normáit.
Szjarhej Alejnyik a tárgyalások után tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Fehéroroszország és Oroszország a jövőben is aszimmetrikus választ fog adni a jogtalan nyugati korlátozásokra.
Hangsúlyozta, hogy a két ország nem kíván kárt okozni az üzleti kapcsolatoknak, a humanitárius és más gyakorlati együttműködésnek, a határon túli és emberek közötti kapcsolatoknak, de minden jogtalan nyomásgyakorlási intézkedésre aszimmetrikus választ adnak.
A fehérorosz külügyminiszter hozzátette, hogy orosz kollégájával tárgyaltak az Egyesült Államok, az Európai Unió és „a csatlós államaik” korlátozó intézkedései elleni fellépés összehangolásáról és fokozásáról.
A tárgyalások után kiadott közös nyilatkozat arra is rámutat, hogy a két ország közötti integráció elvben új szintre lépett.
A két ország határozottan halad a szövetségi állam kiépítése felé, és a jelenlegi bonyolult körülmények közepette elérik a fehérorosz–orosz integráció új szintjét.
A dokumentum szerint Minszk és Moszkva folytatják a közös szembeszállást a számos nem baráti ország jelentette külső biztonsági fenyegetéssel szemben. A két ország hangsúlyozta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) szerepének fontosságát a regionális biztonság és stabilitás megfelelő szinten tartásában.
Elsődleges figyelmet szentelnek az Oroszországot, Fehéroroszországot, Tádzsikisztánt, Kazahsztánt és Kirgizisztánt tömörítő szervezet (Örményország jelezte kilépését) kollektív erői kapacitása növelésén, és dolgoznak a szervezet hatékony válságmegoldó képességein – áll még a közös nyilatkozatban.
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Olekszandr Litvinenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára óva intette a nyugati politikusokat attól, hogy megpróbáljanak idő előtti békemegállapodást ráerőltetni Ukrajnára, ami miatt területeket kellene feladnia – közölte az rbc.ua hírportál a titkár The Economist című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Litvinenko figyelmeztette Ukrajna nyugati partnereit, hogy „Putyin hazudott, hazudik és továbbra is hazudni fog”. „Területek átengedése Oroszországnak a békéért cserébe az erőszakos megszállás alatt maradó ukránok kegyetlen elárulását jelentené. Még több ártatlan embert ölnek meg, még többet vetnek pincékbe” – vélekedett.
Az RNBO-titkár pragmatikusabb indokot is felhozott arra, hogy el kell utasítani az Oroszországnak tett engedmények lehetőségét. „A notórius hazudozóval kötött üzlet valószínűleg csak egyet jelent: két-három év múlva újra fel fog állni, újra felfegyverkezik, és még keményebben próbálkozik. Az orosz vezető rögeszméje Ukrajna meghódításának a gondolata” – mutatott rá Olekszandr Litvinenko, megjegyezve, hogy Putyin legközelebb nem követ el hibákat, hanem sokkal körültekintőbben, a „hadi művészet” minden törvénye szerint készíti elő a hadműveletét.
Nem lesz békemegállapodás, amennyiben Örményország továbbra is területi igényeket támaszt Azerbajdzsánnal szemben – jelentette ki szerdán Ilham Aliyev azeri államfő az eskütétele után a parlamentben elmondott beiktatási beszédében.
„Nyilvánvaló nem lesz békemegállapodás, ha Örményország nem vet véget területi követeléseinek velünk szemben, és nem hozza normális állapotba jogrendjét” – hangoztatta Aliyev, aki a február 7-én tartott előrehozott elnökválasztáson egymás után az ötödik mandátumát szerezte meg.
Kijelentette, hogy továbbra is minden tőle telhetőt megtesz Azerbajdzsán területi egységének megőrzéséért. A 2003 óta hatalmon lévő államfő hangsúlyozta, hogy már több mint húsz éve élvezi az azeri nép bizalmát.
Aliyev február elsején Martin Chungonggal, az Interparlamentáris Unió főtitkárával tartott találkozóján arról beszélt, hogy Örményország függetlenségi nyilatkozatában közvetlen felhívások vannak az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah régió elcsatolására, illetve Azerbajdzsán területi egységének megsértésére. Mint mondta, az örmény alkotmány utalásokat is tesz erre a dokumentumra, ahogyan az ország más jogszabályai is.
Azerbajdzsán tavaly szeptemberben egynapos villámháborúval visszafoglalta az akkor még többségében örmények lakta, hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár Hegyi-Karabahot. Az azeri győzelem után a hegyi-karabahi örmény lakosság nagy része Örményországba menekült.
A két ország korábban több háborút vívott egymással a terület feletti ellenőrzés megszerzéséért.
Ukrajna németországi nagykövete szombaton visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Berlin zárt ajtók mögött nyomást gyakorolna Kijevre, hogy kössön békemegállapodást Oroszországgal.
A találgatásokat a Der Spiegel című német magazin pénteki beszámolója táplálta, amely egy október végi titkos „orosz vacsoráról” szólt a washingtoni német nagykövetségen, amelyen Olaf Scholz német kancellár legközelebbi tanácsadója, Wolfgang Schmidt kancelláriaminiszter állítólag „eufórikusan dicsérte” Samuel Charap amerikai tanácsadó javaslatát, amely szerint az ukrajnai háborút egy Moszkvával kierőszakolt tárgyalásos rendezéssel kellene lezárni.
Az RRB német közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában Olekszij Makejev, Ukrajna berlini nagykövete tagadta, hogy a német kormány arra kényszerítené Kijevet, hogy elfogadja az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat, amelyek az ukrán területek végleges elvesztéséhez vezethetnek.
A német kancellária egyik tisztviselője a Politico című lapnak elmondta, hogy Schmidt visszautasítja a Spiegel jelentésében szereplő „megalapozatlan állításokat”. Scholz és más nyugati vezetők többször hangsúlyozták, hogy Kijevnek egyedül kell eldöntenie, mikor és milyen feltételekkel köt békeszerződést Moszkvával.
A német kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója, Jens Plötner a hónap elején Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével közös véleménycikkben azt írta:
Egy tűzszünet ma egyenlő lenne Oroszország területszerzésének legitimálásával, és egy újabb befagyasztott konfliktus előtt nyitná meg az utat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten azt mondta, hogy nem hajlandó tárgyalni a békéről Ukrajnával, amíg nem éri el a háborúban kitűzött céljait.
Örményország reméli, hogy a következő hónapokban békemegállapodást köthet Azerbajdzsánnal, és felveheti vele a diplomáciai kapcsolatokat – jelentette ki csütörtökön Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.
A politikus a georgiai fővárosban tartott Selyemút Fórumon vesz részt, amelyre Tbiliszibe érkezett Ali Asadov azeri, Irakli Garibasvili georgiai, továbbá Dritan Abazovic montenegrói kormányfő is. Pasinján kifejezte reményét, hogy az elkövetkező hónapokban aláírhatják Azerbajdzsánnal a békéről és a kapcsolatok újrafelvételéről szóló megállapodást.
Örményország és Azerbajdzsán három évtizede áll konfliktusban Hegyi-Karabah régió miatt. Diplomáciai kapcsolatokat nem tartanak fenn, és közös határukat megerősítették.
A múlt hónapban Azerbajdzsán villámoffenzívát indított Hegyi-Karabah visszafoglalására, amelyet nemzetközileg azeri területnek tekintenek, de az 1990-es évek óta a Jereván által támogatott szakadár örmények uralták. A sikeres offenzíva Karabah 120 000 örmény nemzetiségű lakosának nagy részét elvándorlásra késztette.
A két ország azóta bejelentette, hogy hajlandó békeszerződést aláírni, de a rendszeres határ menti összecsapások folytatódnak.
Az örmény kormányfő azt is kijelentette: országa bízik abban, hogy megnyithatja határát Törökországgal, Azerbajdzsán szoros szövetségesével, harmadik országok állampolgárai és diplomata-útlevéllel rendelkezők előtt.
Ez a határ 1993 óta zárva van, amikor Törökország megszakította kapcsolatait Örményországgal a hegyi-karabahi háború miatt. Törökország elutasította a határ újbóli megnyitását békekötés nélkül.
A rendezvény megnyitóján a georgiai kormányfő hangsúlyozta: a Selyemút jelentősége mind a múltban, mind napjainkban több egy szokásos kereskedelmi útvonalnál. Ez az ősi útvonal hozzájárult a kerámiák egyik országból a másikba való átviteléhez, a teakultúra újjáélesztéséhez. Összekötötte a nyugati és a keleti kultúrát, és az útmutató szerepét játszotta a tudás- és tapasztalatcsere szempontjából.
A fórumon 60 országból mintegy kétezer küldött vesz részt. A rendezvény fő témái a kelet-nyugati kereskedelem új struktúrája, a középső kereskedelmi folyosó növekvő szerepe, a digitális összeköttetés, az energiapiac diverzifikációja, a fenntartható turizmus és a befektetések a fenntartható jövő érdekében.
A Tbiliszi Selyemút Fórumot negyedik alkalommal rendezik meg a georgiai fővárosban, az elsőre 2015-ben került sor.
Moszkva tiszteletben tartja és gondosan tanulmányozza az afrikai vezetők ukrajnai békejavaslatát – közölte tárgyalópartnereivel Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a második Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón Szentpéterváron.
Az afrikai vezetők júniusban Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is ismertették békekezdeményezésüket, ám azt egyelőre egyik fél sem fogadta el.
Putyin a csúcstalálkozó második napján arról is beszélt, hogy Oroszország növeli az Afrikába irányuló élelmiszer-szállításokat, beleértve a csütörtökön megígért ingyenes gabonaszállítmányokat.
Putyin azt is közölte az afrikai vezetőkkel, hogy Moszkva 23 milliárd dollárnyi adósságot engedett el, konkrétan azonban nem mondta meg, hogy mely országok adósságaira gondolt és milyen időszakra.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy fejleszteni akarja országa katonai együttműködését is az afrikai kontinenssel. Mint mondta: Oroszország kész ingyenesen fegyvereket szállítani Afrikának a kontinens biztonságának fokozása érdekében, és szorosabban együttműködne az afrikai bűnüldöző és hírszerző szolgálatokkal.
Varsói, berlini, párizsi és brüsszeli diplomaták nem erősítették meg, hogy Li Hui kínai különmegbízott azt a követelést fogalmazta meg, hogy a megszállt ukrán területeket engedjék át Oroszországnak – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Kuleba a The Wall Street Journal cikkére reagált, amely szerint Kína európai fővárosokban tartózkodó különmegbízottja állítólag azonnali tűzszünetet és a megszállt ukrajnai területek Oroszországnak való elismerését követelte. Kuleba elmondta, hogy felvette a kapcsolatot kollégáival, de nem erősítették meg neki ezt az információt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Azonnal felvettem a kapcsolatot az általa meglátogatott fővárosokban lévő partnereinkkel, és egyikük sem erősítette meg, hogy elhangzott volna hasonló vagy az, hogy Ukrajna adja át a megszállt területeket – mondta az ukrán külügyminiszter.
Russia unleashed another salvo of missiles on Ukraine this Saturday. Russia will not stop until it is stopped. The global community must focus on enforcing a just and lasting peace: arming Ukraine, including with F-16s to close the sky, and implementing Ukraine’s Peace Formula.
Russia makes a mistake if it thinks it can “wait out” military aid for Ukraine. Ukraine will only get stronger, and Russian aggression will fail. We are not just bringing weapons to Ukraine. We are ramping up domestic production and co-production with partners in NATO and beyond. pic.twitter.com/mljxtPNKX6
Our talks at @MFA_Ukraine proved that Ukraine and the UK are determined to work together toward victory.
The UK remains steadfast in providing Ukraine with weapons, increasing their co-production, and ridding the Black Sea of Russian threats. pic.twitter.com/k3ZGNo3RcN
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Az Azerbajdzsán és Örményország közötti békemegállapodás aláírása elkerülhetetlen – jelentette ki Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Vilniusban Gitanas Nauseda litván elnökkel közösen kiadott sajtónyilatkozatában, számolt be az Azertadzs.
„Tájékoztattam Litvánia elnökét az Azerbajdzsán és Örményország közötti béketárgyalásokról. Reméljük, hogy azok végül tartós békét hoznak Kaukázusba. Úgy véljük, hogy a békemegállapodás aláírása elkerülhetetlen, és igyekszünk konstruktív erőfeszítéseket tenni ezen cél elérése érdekében” — jelentette ki Alijev.
Hozzátette: ennek a békeszerződésnek meg kell felelnie a nemzetközi normáknak és elveknek. Eközben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hogy intenzív tárgyalások folynak Örményország és Azerbajdzsán között egymás területi integritásának elismeréséről – közölte a Ragyio Azatutyun.
„A nemzetközi közösség egyre inkább afelé a képlet felé hajlik, amely szerint Örményországnak és Azerbajdzsánnak 29 800 és 86 600 négyzetkilométeren belül fenntartás nélkül el kell ismernie egymás területi integritását, Bakunak és Sztepanakertnek párbeszédet kell folytatnia a hegyi-karabahi örmények jogainak és biztonságának biztosításáról” — mondta Pasinján.
Elmondása szerint Jereván egyetért ezzel, és ennek megfelelően folytatja a tárgyalásokat. Elmondása szerint a washingtoni találkozók után Örményország átadta az azerbajdzsáni félnek a békeszerződés szövegének negyedik kiadását, és Baku válaszára vár. Pasinján megjegyezte, hogy Jereván feladata a tárgyalások mielőbbi lezárása és a békeszerződés aláírása, amelyen a csapata intenzíven dolgozik.
Örményország miniszterelnöke egyúttal közölte: nem tartja reálisnak a békeszerződés aláírását a moszkvai háromoldalú találkozón, amelyet május 25-én, csütörtökön tartanak Örményország, Oroszország és Azerbajdzsán vezetőinek részvételével.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
