Elemzők szerint aligha várható, hogy növekszik a baloldali német kormánykoalíció népszerűsége a két tartományban vasárnap tartandó helyi parlamenti választás eredményei nyomán.
A legdélibb, egyben legnagyobb tartományban, Bajorországban és az ország középső részén fekvő Hessenben több mint 13 millióan járulhatnak az urnák elé, hogy új törvényhozást és ezzel együtt új tartományi kormányt válasszanak. Az előzetes felmérések szerint az ugyanakkor „lefutottnak” tekinthető, hogy mind Bajorországban, mind Hessenben a konzervatívok diadalmaskodnak.
Bajorországban a német konzervatív pártszövetség kisebbik pártja évtizedek óta egyeduralkodónak számít. A bajor Keresztényszociális Unió, a CSU csak ott működik, míg „nagy testvére, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a többi tizenöt tartományban tevékenykedik.
A CDU-ból és a CSU-ból álló szövetség ugyanakkor hónapok óta jelentős fölénnyel vezeti a német pártok országos népszerűségi listáját, amelyen második helyre immár a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt jött fel. A harmadik, illetve negyedik helyen szinte váltakozva a kormánykoalíció két nagyobbik pártja, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja osztozik, míg a legkisebb koalíciós párt, a liberális FDP az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb határán mozog.
A bajorországi, valamint a hesseni szavazás kimenetele aligha változtat az országos képleten, a két választás jelentősége azonban semmiképp nem lebecsülhető.
A hivatalos nevén Bajor Szabadállamban nem fér kétség ahhoz, hogy a CSU Markus Söder pártelnökkel és tartományi miniszterelnökkel az élen fölényes győzelmet arat.
Kérdés azonban, hogy kitart-e jelengegi koalíciós partnere, a mindenekelőtt helyi lokális, önkormányzati ügyekre koncentráló Szabad Választók (Freie Wähler) nevű, ideológiailag hozzá közel álló párt mellett. Az egyetlen „bökkenő”, hogy a kis párt vezetőjéről a közelmúltban derült ki, hogy fiatal korában meglehetősen antiszemita kijelentéseket tett. Mindez országos felháborodást váltott ki, és maga Markus Söder is elhatárolódott azoktól.
A felmérések szerint a jósolt „papírforma” legalábbis lehetővé tehetné, hogy a CSU partnert váltson, és a Szabad Választók pártját a Zöldek Pártjára cserélje fel.
A kampány fő témája a menekültválság, illetve ezzel összefüggésben a menekültek befogadása volt.
Söder a befogadás szigorításának és a belső határok ellenőrzésének egyik legfőbb szószólója. A közelmúltban állt elő azzal az elődje, Horst Seehofer által évekkel ezelőtt már felvetett javaslattal, hogy Németország évente 200 ezernél több menekültet ne fogadhasson be. Hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy a rendőri készültség erősítésével fokozzák a harcot az illegális bevándorlás, illetve az embercsempészet ellen.
Ilyen körülmények között a korábbi témák, mindenekelőtt az energiaellátás, továbbá a klímavédelem szinte teljes mértékben háttérbe szorultak.
A meglehetősen ambiciózus Markus Södert egyébként előszeretettel úgy is említik, mint aki a 2025-ös őszi parlamenti választások előtt a konzervatív pártszövetség elnöke, illetve a CDU/CSU kancellárjelöltje lehet.
Hessen: kisebb tartomány, kisebb tét Az alig több mint hatmillió lakosú Hessenben már ebből fakadóan is kisebb a tét. Az előzetes felmérések szerint a kormányzó CDU hatalmát ugyanakkor – a bajor CSU uralmához hasonlóan – nem fenyegeti veszély.
Noha a kereszténydemokrata Boris Rhein miniszterelnök lemondott elődjét, Volker Bouffiert váltva „csak” tavaly február óta tartományi miniszterelnök, korábban a helyi törvényhozás elnökeként ismert és népszerű volt.
Hessenben a CDU a Zöldek Pártjával alkot koalíciót, és az elemzők többsége azon a véleményen van, hogy a két párt koalíciós szövetsége a vasárnapi választás nyomán is fennmarad.
Ezzel szemben a hesseni szavazás kihathat az országos kormánykoalíció támogatottságára. A tartományi SPD helyi listavezetője ugyanis Nancy Faeser, az Olaf Scholz kancellár vezette kormány belügyminisztere, a sokat bírált országos menekültpolitika fő felelőse. Faeser a média szerint sorozatos figyelmeztetések ellenére sem volt hajlandó elállni a hesseni indulástól, annak ellenére sem, hogy a közvélemény-kutatások sem neki, sem pártjának nem sok sikert jövendölnek. Azt ugyanakkor leszögezte, hogy kudarc esetén sem mond le miniszteri tisztségéről.
Hessenben szintén a menekültválság volt a fő választási téma. A tartományi miniszterelnök azonban Markus Södernél jóval mérsékeltebben fogalmazott. Boris Rhein ugyanis beérte azzal, hogy a menekültek befogadását illetően Németország elérte a terhelhetőség határát.
A szövetség kormány menekültpolitikáját bírálva úgy fogalmazott, hogy a „határtalan nyitottság” nem folytatható.
Végül elemzők kíváncsian várják az AfD támogatottságának alakulását mindkét tartományban. Többségük arra számít, hogy mind Bajoroszágban, mind Hessenben a pártra adott szavazatok száma jelentősen növekedni fog.
A Külügyminisztérium csalódottságának adott hangot Markus Söder bajor miniszterelnök mai oroszbarát nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint Moszkva nem ellensége Európának, és a közeljövőben szó sem lehet Ukrajna NATO-csatlakozásáról – adta hírül az rbc.ua hírportál vasárnap a külügy nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Oleg Nyikolenko külügyi szóvivő azt mondta, Söder kijelentése nemcsak csalódást okoz, hanem árt is Ukrajna és Németország kétoldalú kapcsolatainak. „Károsítják a kétoldalú kapcsolatokat, és aláássák az Ukrajna elleni orosz agresszió újabb hullámai és más európai országok elleni agresszív orosz fellépések megakadályozását célzó nemzetközi erőfeszítéseket” – mutatott rá.
A szóvivő megjegyezte: a Kreml fő célja ma az, hogy lerombolja az egységet, amely Oroszország elrettentését szolgálja további agresszív terveinek megvalósításától. Hozzáfűzte, hogy az Oroszország alá játszás nemcsak Ukrajna, hanem Európa biztonságának az aláásását jelenti. „Ami a bajor kormányfő tézisét illeti, miszerint Oroszország „nehéz partner, de nem ellensége Európának”, felidézzük a Kreml számos nyíltan ellenséges akcióját Németországgal szemben: az ellenfelek meggyilkolását az orosz titkosszolgálatok által Berlin kellős közepén, hackertámadások a Bundestag képviselői ellen, tömeges kampányok a német társadalom félretájékoztatására” – emelte ki Oleg Nyikolenko.
A Külügyminisztérium felszólította Södert, hogy reálisabban értékelje Európa biztonsági helyzetét és Oroszország destruktív fellépését.
