Az Amerikai Egyesült Államok jóváhagyta, hogy maximum 600 Patriot légvédelmi rakétát és a szükséges felszereléseket értékesít Németországnak – jelentette be csütörtök este a Pentagon. Az 5 milliárd dolláros szerződést még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia.
A Pentagon Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynöksége (DSCA) közleményében hangsúlyozta, hogy a tervezett eladás támogatja az Egyesült Államok külpolitikáját és nemzetbiztonságát azáltal, hogy javítja egy NATO-szövetséges biztonságát, ami fontos az európai politikai és gazdasági stabilitás szempontjából. Az eladás támogatni fogja továbbá Németországnak azt a célját, hogy erősítse védelmét, valamint az Egyesült Államok és a NATO erői közötti átjárhatóságot.
A Patriot légvédelmi rendszer akár 100 kilométeres távolságban, 30 kilométeres magasságban is használható ellenséges repülőgépek és rakéták elleni küzdelemben.
A német hadsereg jelenleg kilenc Patriot rendszerrel rendelkezik. Más európai országokban, köztük Görögországban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában, Spanyolországban és Svédországban is van Patriot rendszer.
Németország három Patriot légvédelmi rendszert adományozott Ukrajnának az orosz támadás kezdete óta.
Christian Lindner német pénzügyminiszter, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője támogatja a nagy hatótávolságú amerikai rakéták tervezett telepítését Németországba.
A Funke médiacsoportnak adott, vasárnap publikált interjúban a politikus kijelentette, hogy „Németország évek óta az orosz nukleáris rakéták hatótávolságán belül van. Ezért számunkra kiemelkedően fontos, hogy megteremtsük az elrettentés egyensúlyát.”
A novemberi amerikai elnökválasztásról szólva Lindner kijelentette, hogy annak „eredményétől függetlenül az Egyesült Államoknak továbbra is Berlin diplomáciai fókuszában kell maradnia.”
Nem nyugszom bele, hogy a transzatlanti partnerség meggyengüljön – idézte a tárcavezető szavait az MTI. A német pénzügyminiszter szerint fontos az Egyesült Államokat meggyőzni arról, hogy az európai szerepvállalás az ő érdeküket is szolgálja.
Berlin és Washington a júliusi NATO-csúcstalálkozó alkalmával jelentette be, hogy 2026-tól Németországba telepítik az amerikai Tomahawk cirkálórakétákat, amelyek hatótávolsága mélyen Oroszországig terjedhet, valamint az SM-6 légvédelmi rakétákat és az újonnan kifejlesztett hiperszonikus fegyvereket.
A döntés Berlinben is okozott meglepetést. Több párt, köztük Olaf Scholz német kancellár szociáldemokratái is bírálták a tervet, és azt követelték, hogy azt terjesszék a parlament elé vitára.
