Az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti békeszerződés az egyetértés kezdete vagy politikai játék?

Augusztus 13-án Izrael és az Egyesült Arab Emírségek az USA közvetítésével aláírták a kapcsolataik normalizálásáról szóló megállapodást, amely szerint Izrael elhalasztja a Ciszjordánia megszállását. Miközben a résztvevők „történelmi békemegállapodásról” beszélnek, Palesztinában úgy vélik, ez az ország érdekeinek „elárulása”, amely nem oldja meg a problémákat.

Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök szerint a megállapodás aláírása a két ország közötti „kapcsolatok új korszakának kezdete”. Egy televíziós beszédben emlékeztetett arra, hogy ez a harmadik békeszerződés egy arab országgal Izrael történetében, és hangsúlyozta, hogy a megállapodás „valódi békeszerződés, nem szlogen”.

Az Egyesült Arab Emírségek a maga részéről megjegyezte, hogy a kapcsolatok normalizálása „merész lépés”, amely lehetővé tette a palesztin nép számára a pozitív megoldás elérését, mivel Izrael beleegyezett abba, hogy elhalasztja a Ciszjordánia annektálási projektjét. Anwar Gargash, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a megállapodás „időt ad a tárgyalásokra”, és a közeljövőben mindkét ország megnyitja diplomáciai képviseletét.

„Hatalmas áttörés!” – így kommentálta Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az országok közötti megállapodást, „két nagy barátunk közötti történelmi békeszerződésnek” nevezve a kapcsolatok normalizálását. Mike Pompeo amerikai államtitkár azt mondta, hogy „történelmi nap” és „döntő lépés a Közel-Keleti béke felé”. „Az Egyesült Államok reméli, hogy ez a merész lépés lesz az első azon szerződések sorozatában, amelyek véget vetnek a 72 éve tartó regionális konfliktusoknak” – tette hozzá Pompeo.

Ugyanakkor a Gázai-övezetet felügyelő Hamász, palesztinai Iszlám Ellenállási Mozgalom kritizálta Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti megállapodást, amely carte blanche-t – korlátozás nélküli felhatalmazást biztosít Izraelnek a „megszállás” folytatására. A Hamász szóvivője, Hassi Qassem szerint a megállapodás „nem oldja meg a palesztiniai kérdést”, hanem „a palesztin nép jogainak megtagadását” támogatja.

Mahmúd Abbász kormánya a kapcsolatok effajta normalizálását a palesztin kérdés „elárulásának” hívta és az Arab Államok Ligájának sürgős összehívására szólított fel, hogy hivatalosan is elítélhessék a megállapodást. Megjegyzendő, hogy maga Mahmúd Abbász (a Palesztin Autonómiai Hatóság és a Fatah mozgalom vezetője – a szerk.) telefonbeszélgetést folytatott a Hamász vezetőjével, Iszmáíl Hanije-val. A két palesztinai vezető közötti feszült kapcsolat ellenére mindketten kritizálták a megállapodást.

Ayman Safadi jordániai külügyminiszter a maga részéről nem támogatta és nem kritizálta a megállapodást. Csak megerősítette, hogy maga a szerződés jövője Izrael jövőbeli lépéseitől függ, véget kell vetnie a megszállt területek „illegális projektjének”, amely aláássa a békekezdeményezéseket, valamint a „palesztin jogok megsértését”. Safadi arra is felszólította Izraelt, hogy indítson „aktív, közvetlen és komoly béke-tárgyalásokat”.

Maga Jordánia lett a második arab ország Egyiptom (1978) után, amely 1994-ben békeszerződést írt alá Izraellel. A királyság népességének valamivel több mint a fele palesztin. Amikor Trump ez év elején jóváhagyta Izraelnek a Ciszjordánia annektálását, II. Abdullah király arra figyelmeztetett, hogy „nagy konfliktusra” számíthatnak, ha a projektet végrehajtják.

NEWSMAKER