Bajorországban és Hessenben is voksoltak a hétvégén

Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), míg Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban tartott helyi törvényhozási választáson. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) Hessenben a második, Bajorországban a harmadik legerősebb párt lett, és mintegy 40 százalékot erősödött a legutóbbi, 2018-as Landtag-választások óta – derül ki a hétfőn közölt, nem hivatalos végeredményből.

Mindkét tartományban az eddigi koalíció legnagyobb pártja – a CSU, illetve a CDU – maradt az első számú, meghatározó politikai erő a következő ciklusra is.

A szövetségi kormányt alkotó koalíció pártjai – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – mindkét tartományban gyengültek.

A jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) párt mindkét tartományban megerősödött, az ország nyugati részét tekintve – vagyis a volt NDK területét nem számítva – története legjobb eredményét érte el.

Ugyanakkor a többi párt továbbra is elutasítja az együttműködést vele.

Bajorországban a csak az ebben a tartományban működő, Markus Söder miniszterelnök vezette CSU a szavazatok 37 százalékát gyűjtötte össze, ami alig 0,2 százalékpontos gyengülés a 2018-as Landtag-választás óta. Egyúttal a keresztény-konzervatív párt leggyengébb eredménye 1950 óta, de a CSU így is messze a legnagyobb támogatottságú szereplő a bajor politikában és folytathatja a kormányzást.

Eddigi és kiszemelt jövendőbeli partnere a Szabad Választók (Freie Wähler, FW) nevű regionális párt, amely a szavazatok 15,8 százalékát begyűjtve története legjobb eredményét érte el, és 4,2 százalékponttal erősödött 2018 óta.

Az AfD lépett elő a harmadik számú politikai erő pozíciójába, a bevándorlásellenes párt 14,6 százalékos eredménye 4,4 százalékpontos erősödést jelent.

 A Zöldek a szavazatok 14,4 százalékát kapták meg, ezzel a baloldali ökopárt 3,2 százalékponttal gyengült az előző választáshoz képest.

A 20 éve ciklusról ciklusra egyre gyengébb szociáldemokraták támogatottsága újabb mélypontra süllyedt: az SPD a szavazatok 8,4 százalékát szerezte meg, 1,3 százalékponttal gyengülve 2018-hoz képest.

A szabad demokraták (FDP) 3 százalékos eredménye – 2,1 százalékponttal gyengülve – nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, vagyis kiesnek a müncheni Landtagból.

A tájékoztatás szerint a tartományi gyűlésnek várhatóan 203 tagja lesz. A CSU és az FW többséggel 122 képviselői helyet szerezhet, így többségi törvényhozási támogatásra támaszkodó kormányt alakíthat.

 Markus Söder bajor kormányfő, a CSU elnöke a vasárnap az urnazárás utáni első nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja a „polgári koalíció folytatását” tervezi, vagyis a következő öt évben is az FW-vel kíván kormányozni.

Az AfD a második erő a nyugatnémet tartományban, 18,5 százalékos eredménye 5,3 százalékpontos erősödés az öt évvel korábbihoz képest.

 Az SPD Hessenben is tovább gyengült, 15,1 százalékot ért el, 4,7 százalékponttal visszaesve az előző Landtag-választáshoz képest.

A Zöldek is gyengültek, 14,8 százalékos eredményük 5 százalékpontos visszaesést jelent.

A liberálisok éppen csak megőrizték képviseletüket a wiesbadeni Landtagban, mivel a bejutási küszöbön (5 százalék) végeztek, 2,5 százalékponttal elmaradva a 2018-ban elért eredményüktől.

Boris Rhein hesseni miniszterelnök, a CDU helyi vezetője nem kötelezte el magát az eddigi koalíciós társ, a Zöldek mellett. Az mondta, hogy az eredmény egyértelmű felhatalmazás a CDU-nak a kormányzás folytatására, és a „demokratikus spektrum” valamennyi pártjával hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről.

(hirado.hu)