Washington mindent megtesz, hogy az Északi Áramlat-2 vezeték ne jelentsen fenyegetést Európára

Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy az Északi Áramlat-2 vezeték ne jelentsen fenyegetést Európára – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán csütörtökön.

Az amerikai diplomácia vezetője a külügyminisztérium 2021-es költségvetési terveit vázolta a szenátusi bizottságban, s beszámolt az amerikai külügyminisztérium eddigi munkájáról. Az Északi Áramlat-2 vezeték ügyére adott válaszát politikusi kérdésre reagálva fogalmazta meg. Mint mondta: az amerikai kormányzat szankciókkal és szankciós fenyegetésekkel próbálja elejét venni, hogy a Oroszország befejezze az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését. „Azt akarjuk, hogy Európának valódi, biztonságos és stabil energiaforrásai legyenek” – állította.

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték a Balti-tengeren keresztül szállítana orosz gázt az oroszországi Viborgból a keletnémet partoknál fekvő Greifswaldig, jórészt svéd, finn és dán vizek alatt húzódva. Mind az orosz, mind a német kormányzat elkötelezett az Ukrajnát és Fehéroroszországot elkerülő gázvezeték további bővítése mellett, s a csővezeték üzembe helyezését eredeti forgatókönyv szerint 2020 végére időzítették. Az amerikai álláspont szerint a vezeték eszköz Oroszország számára részben Ukrajna ellen, részben európai országok orosz gáztól függésének erősítésére.

Pompeo kifejtette: az amerikai külügyminisztérium arra figyelmeztetett orosz tisztségviselőket, hogy Moszkva fenyegetést jelent amerikaiakra és amerikai érdekekre a világ sok pontján. Elmondta, hogy az amerikai kormányzat Afganisztánban, Líbiában, Szíriában és Ukrajnában érzékel ilyen jellegű fenyegetést. Nem szólt azonban arról, hogy felvetette-e Moszkvának azoknak az oroszok által támogatott táliboknak az ügyét, akik a feltételezések szerint moszkvai anyagi támogatást élvezve támadtak amerikai katonákat afgán földön. Pompeo úgy fogalmazott: általában vitatta meg az Oroszország felől érkező fenyegetéseket Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

„A mi kormányzatunk a legkeményebb Oroszországgal szemben” – hangsúlyozta Pompeo, megjegyezve, hogy a Trump-kormányzat több lépést tett, köztük szankciókat is hozott az orosz dezinformációs kísérletek ellen, fellépett Moszkva európai energia-szállításai, továbbá az Ukrajnában és Georgiában tapasztalt „orosz agresszivitás” ellen. „Komolyan vesszük azt a fenyegetést is, hogy oroszok beavatkoznának a 2020-as amerikai választási folyamatba” – szögezte le.

A szenátusi meghallgatáson Mike Pompeo nagy teret szentelt Kínának. Úgy vélte, hogy változóban van az amerikai-kínai viszony, mert meglátása szerint az amerikai politika nemzetközi támogatást élvez. Megjegyezte: ugyanakkor aggodalommal töltötte el őt, hogy milyen sok ország viszonyult támogatóan a Hongkongban bevezetett új nemzetbiztonsági törvényhez. „Ma pőre valóságában látjuk a Kínai Kommunista Pártot: ez korunk fő fenyegetése” – fogalmazott.

„Erőteljes diplomáciánk segített a nemzetközi ébredésben a Kínai Kommunista Párt politikáját illetően” – fogalmazott, utalva arra, hogy több ország támogatja az amerikai kezdeményezést a Huawei kínai telekommunikációs óriás 5G-hálózatának elutasításában. A miniszter megállapította azt is, hogy Kína gazdasági ereje miatt nagyon nehéz szövetségeseket találni a nemzetközi diplomáciában.

MTI