Mit jelent, hogy imperatív mandátum?

Néhány nappal ezelőtt Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij aláírta a választási kódex módosításaira vonatkozó határozatot. A törvényjavaslat egyik újdonsága a helyi tanácsok imperatív mandátumának jóváhagyása volt, egyszerűen fogalmazva: a képviselők visszahívásának szabályai. Köztudott, hogy a helyi tanácsok imperatív mandátumát régóta jóváhagyták, de Vitalij Bezgin, a Nép szolgája párt képviselője, az államszerkezet, az önkormányzat, a regionális fejlesztés és a várostervezés kérdéseivel foglalkozó bizottság tagja szerint nem működik.

Az „imperatív mandátum” kifejezés egy egyfajta szabály, amely szerint a képviseleti testület képviselőjét a szavazók meghatalmazásai kötelezik, és tevékenységük alatt felelősséggel tartozik a választók felé. Ugyanakkor a törvény rögzíti azon képviselők idő előtti (mandátumuk lejárta előtt) visszahívásának lehetőségét, akik nem igazolják szavazóik bizalmát. Jelenleg a imperatív mandátum elsősorban szocialista, és nagyon ritkán néhány fejlett országban létezik.

Az „imperatív mandátum” kifejezés magában foglalja annak a lehetőségét, hogy a szavazók ellenőrizhessék a megválasztott képviselőket, utasításokat adhatnak, és idő előtt visszahívhatják. Ebben az összefüggésben később felmerült a pártok általi idő előtti visszahívás kérdése. Manapság a klasszikus értelemben vett imperatív mandátum közvetlenül tiltott vagy nem alkalmazandó a demokratikus politikai rendszerű európai országokban. Az európai országokban a képviselők szabad mandátumának elmélete általánosan elfogadott és széles körben elterjedt, miszerint a parlamenti képviselőket az egész nép képviselőinek tekintik. „A helyi tanácsok képviselőinek státuszáról” szóló új törvénymódosítás lehetőséget kínál arra, hogy a választók visszahívják a képviselőt – ehhez a választóknak aláírásokat kell összegyűjteniük annak a választási kerületnek a területén, amelybe a képviselő tartozik. Az összegyűjtött aláírások számának meg kell haladnia az érte leadott szavazatok számát. Ezt mintegy, a politikai párthoz intézett fellebbezésnek kell tekinteni, amely a képviselőt jelölte. Ennek az eljárásnak a következő lépése a párt alapszervezeti konferenciájának az összehívása, amely megvizsgálja a visszahívás kérdését, és ha a konferencia küldötteinek kétharmada igennel szavaz, akkor ez a képviselő elveszíti hatalmát.

Manapság egy bizonyos politikai párt önállóan dönthet a képviselő mandátumának megszüntetéséről, még akkor is, ha az „érintett” nem fejezi ki a frakciója elhagyására irányuló szándékát. És itt meg kell értenünk, hogy a visszahívási eljárás megindításának okai nagyon szélesek – a megszokott távolléttől és a választókkal való kommunikáció hiányától, a tudatos vagy nem eltéréstől a párt programszabályaitól. Itt emlékeztetünk arra, hogy kifejezetten a helyi tanácsokról beszélünk, amelyek nyilvánvalóan nem oldanak meg a geopolitikai méretű problémákat, tehát a párt programjának megsértése nagyon homályos megfogalmazás. Bizonyos enyhítésként a törvény előírja, hogy a kötelező norma csak egy évvel a képviselői munka kezdete után alkalmazható.

Ebben a helyzetben jelzés értékű az a tény, hogy az imperatív mandátum alkalmazása a Parlamentben, amely az alacsonyabb szintű tanácsoknak diktálja a szabályokat, kudarcot vallott. Nyilvánvaló, hogy ily módon a „Nép szolgái” vezetése megpróbálta kereteken belül megtartani többségét és megakadályozni a képviselők megvásárlását, ám ezt a gondolatot, a frakción belül felmerült meglehetősen hangos botrány után sürgősen elnapolták. Ami a helyi önkormányzatokat illeti, amelyeknek egyre nagyobb befolyása lesz a decentralizáció végéhez közeledve, a parlamenti képviselők úgy döntöttek, hogy ezt a mechanizmust használják. Ezenkívül úgy döntöttek, hogy a helyi választások „pártmentesítése” vagyis a majoritárius módszer tilalma a több mint 10 000 szavazóval rendelkező közösségeknél kezdődik.

Ez az imperatív mandátumot még erőteljesebb eszközzé teszi a helyi képviselői testület befolyásolására. Ami, ha őszinték akarunk lenni, szövetségeseket formál a kijevi ideológiai megrendelések figyelembevétele nélkül, és gyakran messze van a pártfolyamatoktól. Ez különösen igaz az erős regionális politikai erőkkel, pártokkal rendelkező régiókban. Ezekkel a lépésekkel Ukrajna valójában ellentmondásba kerül a mai európai tendenciákkal. Ráadásul az európai intézmények, köztük a Velencei Bizottság már kritizálták az imperatív mandátum alkalmazásának terveit. De úgy döntöttünk, hogy a saját módszereinkkel építjük fel saját államunkat…

NEWSMAKER