Az afrikai országok egy része látványosan elfordult Oroszországtól

Feszültséggel teli időpontban kerül megrendezésre a napokban az Oroszország–Afrika csúcstalálkozó, melyre számos afrikai vezető nem ment el, mondván a semlegesség fenntartása jelenleg fontosabb, mint az esetleges gazdasági előnyök kiharcolása. Moszkva nyugati aknamunkát lát emögött, és azzal vádolja elsősorban az Egyesült Államokat, hogy megpróbálja ellehetetleníteni az eseményt, mely egyébként a gabonamegállapodás felmondása miatt még inkább felértékelődött.

Július 27–28 között második alkalommal rendezik meg az Oroszország–Afrika csúcstalálkozót Szentpéterváron. A találkozón részt vesz Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki várhatóan intenzív négyszemközti megbeszéléseket folytat majd az afrikai vezetőkkel, amelyeken a kereskedelemtől kezdve a biztonságon át a fegyverüzletekig és a gabonaszállításokig számos kérdés szóba kerül majd.

Érdekessége a mostani konferenciának, hogy kevesebb mint feleannyi afrikai vezető képviselteti rajta magát, mint az első, 2019-es szocsi csúcstalálkozón. Akkor 43, most viszont csak 21 vezető kelt útra, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait Oroszországgal. A Kreml szerint a Nyugat, különösen az Egyesült Államok nyomásgyakorlása áll a távolmaradások hátterében.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden azt mondta, a Nyugat mindent megtesz, hogy tönkretegye az orosz rendezvényt.

 „Gyakorlatilag minden afrikai államra példátlan nyomást gyakoroltak az Egyesült Államok részéről, és a helyszínen lévő francia nagykövetségek sem alszanak, más nyugati missziókkal együtt, amelyek szintén igyekeznek tenni azért, hogy megakadályozzák a csúcstalálkozót” – fogalmazott Peszkov.

Hozzátette: „Lényegében nem fogadják el az afrikai államok szuverén jogát arra, hogy önállóan határozzák meg partnereiket a különböző területeken való együttműködés és kölcsönös interakció terén.”

A szóvivő szerint a rendezvény kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy megvitathassák a gabonakészleteket és Moszkva „felelős magatartását”, valamint a világpiacok támogatására tett erőfeszítéseit.

Joe Biden amerikai elnök tavaly Washingtonban amerikai–afrikai vezetői csúcstalálkozót rendezett, amelynek célja a szövetségek megerősítése volt a kontinensen növekvő orosz és kínai jelenlét ellensúlyozása céljából. Áprilisban, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra panaszkodott, hogy a Nyugat megpróbálja tönkretenni az orosz–afrikai csúcstalálkozót, az amerikai külügyminisztérium úgy nyilatkozott, Washington nem akarja korlátozni azt, hogy ki milyen partnerséget köt az afrikai országokkal. Megjegyezték viszont azt is, hogy választási lehetőséget kívánnak adni az afrikai országoknak.

 Az érdeklődés csökkenése mindazonáltal nem jött jól az orosz vezetésnek, mely régóta igyekszik elmélyíteni kapcsolatait az afrikai kontinens országaival. Moszkva részint a fegyvereladásokból származó bevétel, valamint a mezőgazdasági igények kielégítése céljából is fokozta jelenlétét Afrikában. Ráadásul nem szabad elfelejtkezni a Wagner-csoport kiterjedt afrikai működéséről sem.

Kenya vagy éppen Kongó távolmaradása mindenképpen hátrányos fejlemény a Kreml számára, hiszen ezekkel az országokkal kimondottan szívélyes viszonyt sikerült kialakítani az elmúlt időszakban. A zambiai elnök, aki nemrég egy békemisszió tagjaként kereste fel Putyint, szintén nem teszi tiszteletét Szentpéterváron. Népes küldöttség érkezik ugyanakkor Egyiptomból, Szenegálból, valamint Etiópiából. Ráadásul a Wagner fő működési terültén sem gondolták meg magukat a vezetők, tehát Mali és a Közép-afrikai Köztársaság is elnöke is ott lesz a találkozón.

Több ország vezetése úgy indokolta távolmaradását, hogy az egyre inkább elmérgesedő nemzetközi konfliktusban ők semlegességre törekszenek, a találkozón való részvétel pedig Moszkva hallgatólagos támogatásával érne fel, amit jelen pillanatban nem vállalhatnak.

Moszkva a múlt héten jelentette be, hogy kilép a fekete-tengeri gabonamegállapodásból, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy a háborús állapot ellenére biztonságosan exportáljon gabonát tengeri kikötőiből, egyebek mellett Afrikába. Oroszország nem sokkal később utalt arra, hogy kész jutányos áron gabonát szállítani Afrika legszegényebb országainak az ukrán gabona helyettesítésére és az esetleges hiány pótlására.

Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy sok afrikai ország saját élelmiszer-biztonságát helyezte előtérbe az orosz invázió, valamint a megállapodás felrúgása és az ukrán kikötők bombázásának elítélése helyett.

(hirado.hu)