Csütörtökön ülésezett a Kárpátaljai Megyei Tanács

A Kárpátaljai Megyei Tanács tizennyolcadik ülésszakának plenáris ülését csütörtökön, július 16-án tartották meg, amelyen 45 képviselő jelent meg. Meghívott személyek és a sajtó képviselői a járványhelyzet miatt csak korlátozott számban jelenhettek meg.

Ukrajna himnuszának eléneklését követően a jelenlévők egyperces néma főhajtással adóztak a napokban tragikus hirtelenséggel elhunyt Milan Šašik, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke, valamint az ország keleti részében elesettek emlékének.

Mihajlo Rivisz tanácselnök tájékoztatta a jelenlévőket a legutóbbi kinevezésekről: Oleg Kocjuba, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal első elnökhelyettese, Vitalij Cvihun elnökhelyettes, Miroszlav Scserbej, a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata Kárpátaljai Megyei Főosztályának vezetője, Andrij Davidov, a megyei gazdaságfejlesztési és kereskedelmi főosztály vezetője, Vaszil Hutics, a földviszonyok szabályozásának kérdéseivel foglalkozó megyei szektor vezetője lett.

Majd a tanácselnök felköszöntötte az elmúlt időszakban születésnapjukat ünneplő képviselőket, köztük a közelmúltban jubiláló dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökét, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonyát.

Ezután a képviselők áttértek az érdemi munkára, amelyet Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke értékelt. Elmondta, a megyei tanács ülésén a frissen beterjesztett napirendi kérdésekkel együtt közel 70 kérdést vitattak meg, és ezeket illetően fogadtak el határozatot. Az elmúlt napokban megfeszített ütemben zajlottak az állandó bizottságok és az elnökség ülései, ennek köszönhetően az ülésszakon viszonylag gyorsan haladtak.

– A napirendi kérdések megvitatása előtt fontos információkat hallgattunk meg. Az egyik aktuális és sokakat érintő kérdés a júniusi árvíz. Arról volt szó, hogyan folyik a károk felszámolása, az érintettek kártérítése, és hogy halad Kárpátalján az árvízvédelem. Sajnos, az árvízvédelmi programra tavaly sem kapott a megye Kijevtől egyetlen kopijkát sem, és az idén sem finanszírozták még. Ami azt jelenti, hogy az árvízveszély továbbra is fennáll, és újra megjelenik majd, amikor az időjárási viszonyok rosszra fordulnak. A károk felszámolása folyamatban van. Ebben a kérdésben Kijevhez fordultunk, hiszen a károk mértéke – 178 millió hrivnyában állapították meg a bizottságok – akkora, hogy ehhez nincs elegendő költségvetési pénz a megyében, ezt a kormánynak kell biztosítania. Egyelőre ennek csak egy töredékét utalták át, mi azért folyamodtunk az illetékesekhez, hogy a teljes összeget biztosítsák.

Barta József kiemelte, hogy az ülésszakon a másik fontos kérdés az erdőgazdálkodás, a fairtás és fafeldolgozás kérdése volt. Ebben az ügyben meghallgatták az illetékesek beszámolóját.

– Úgy gondoljuk, hogy a fakitermelés, illetve az erdőirtás, a felelőtlen és tervezetlen illegitim erdőirtás következménye többek között az árvíz is, és ebben az ügyben nagyon fontos lenne, hogy végre legyen rend és törvényesség, s az ökológiai feltételeket betartva a tervezett, és csak a szükséges mennyiségű fakitermelés legyen folyamatban. Illetve, ami a legnagyobb gazdasági probléma, hogy az erdőgazdálkodásban a famegmunkálás az elmúlt években 70%-kal visszaesett – szögezte le a megyei tanács első elnökhelyettese. Úgy véli, nagyon fontos lenne, hogy Kárpátalján a fafeldolgozási iparág is hatékonyan működjön. Mint mondotta, ebben a kérdésben előrelépésre van szükség. Olekszij Petrov kormányzónak van ezzel kapcsolatban egy konkrét és remélhetőleg sikeres terve is.

A napirendi pontok közül nem sorolta fel mind a 70-et, mert a képviselők többnyire hatályban lévő programok módosításáról, illetve azok teljesítéséről hallgattak beszámolókat és fogadtak el határozatokat, valamint olyan kérdéseket is megvitattak, amelyek a közvélemény számára nem annyira érdekesek, de a megye élettevékenysége szempontjából fontosak.

– A költségvetés módosítása is szerepelt a napirendi pontok között, s több beadványt fogadtunk el Kijev felé: a már említett árvízkárokkal és árvízvédelemmel kapcsolatosan, a koronajárványt illetően, valamint a szilárd hulladék kezeléséről is. Hiszen ez is nagyon komoly probléma, és az árvíz után jól látszott, hogy az egyik „exportunk” a Tiszán Magyarország felé a szilárd hulladék. Ez szégyen, főleg, hogy évek óta nem tudunk megoldást találni a problémára. Fontos lenne egy hatékony program, amelynek a finanszírozása legalábbis megoldhatóvá tenné ezt a komoly gondot Kárpátalján – emelte ki Barta József.

Ezenkívül elmondta, hogy a beadványok között szerepelt a szakképzési intézetekkel, a repülőtér működésével kapcsolatos, és egy sokakat érintő kérdés, az, hogy mi lesz szeptember 1. után az oktatási intézményekben. Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium tervei között szerepel, hogy szeptember elsején hivatalosan, ünnepélyesen megnyitják a tanévet, majd 2-án áttérnek a távoktatásra.

– Úgy gondoljuk, hogy Kárpátalján ez nem megengedhető. Egyrészt azért, mert a megye területének csupán 50%-án van megfelelő internetszolgáltatás, másrészt azért, mert más problémákkal is jár – hangsúlyozta, és megjegyezte, pedagógusként nem akar részletesen kitérni arra, hogy mit jelent a távoktatás és mennyire effektív. – Gazdasági aspektusa is van kérdésnek. Ahol alsó osztályos gyerek van a családban, ott az egyik szülő jelenléte is szükséges a sikeres távoktatáshoz. Ez pedig azt jelenti, hogy az a személy nem tudja megfelelően végezni a munkáját, tehát hosszú távon problémát jelent a családok számára. A jövő generációt illetően pedig az a gond, hogy nem lesznek megfelelő tudással felvértezve a fiatalok. Ezért azzal a javaslattal fordultunk Kijevhez, hogy ne is tervezzék a távoktatás további bevezetését, hanem találjanak valamilyen más megoldást. A legjobb persze az lenne, ha a koronavírus-járványt sikerülne leküzdeni úgy, hogy biztonságosan megkezdhessük a tanévet szeptember 1-jén – zárta rövid összegzőjét Barta József, a megyei tanács első elnökhelyettese.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)