Az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak konferenciát Strasbourgban

Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a 46 tagot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának mentén rendezett, az ukrajnai kisebbségek helyzetéről szóló konferencián szerdán.

Németh Zsolt beszédében örvendetesnek és mérföldkőnek nevezte, hogy létrejött a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság jelentése az ukrán kisebbségi törvényről. A június 13-án közzétett vélemény áttörés, ugyanis „megálljt parancsol Ukrajnának” az emberi és a kisebbségi jogok területén – húzta alá.

„Szerzett jogokat nem lehet elvenni. A szerzett jogokat helyre kell állítani. Ukrajna európai integrációjának folyamata ezt nagymértékben elősegítheti az elkövetkezendő időszakban” – tette hozzá az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

„Fontos hangsúlyoznunk, hogy Oroszország háborúját elítéljük. Elítéljük azt is, hogy a kisebbségi kérdésre hivatkozva zajlik az agresszió, ami rendkívül megnehezíti a nemzeti kisebbségi ügyek képviseletét. Ukrajna mellett állunk, de a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák” – fogalmazott.

„A nemzetközi közösségben megérett az elhatározás a kisebbségi jogok védelmére” – húzta alá Németh Zsolt, aki reményét fejezte ki, hogy a Velencei Bizottság és ezzel együtt a nemzetközi közösség véleményét Ukrajnában is meghallják. Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti (EP-)képviselője hangsúlyozta, a Velencei Bizottság kimondta: baj van a kisebbségi jogok védelme területén Ukrajnában.

Kiemelte: évek óta folyamatos a kisebbségi jogok szűkítése Ukrajnában, a Velencei Bizottság véleménye nyomán és az Európai Bizottság nyomása által a remények szerint Kijev is hajlandó lesz módosítani a kisebbségi törvény azon pontjain, melyek „radikális jogfosztást jelentenek” a korábbi, 1992-es szabályozáshoz képest.

A Velencei Bizottság szerint aránytalan, ahogyan az ukrán nyelvet rá akarják erőltetni a kisebbségekre, különösen negatív hatást váltva ki az oktatás területén. Az EP-képviselő fontosnak nevezte, hogy a szakértők hangsúlyozták: javítani kell a médiát érintő pontokon is, ugyanis – mint mondta – a törvény bevezetése egyértelmű diszkriminációt eredményezne és nehézséget gördítene az információhoz való hozzájutás elé.

„Azzal, hogy 2024. szeptember 1-jéig elhalasztották az oktatási törvény hetes cikkének végrehajtását, lélegzetvételhez jut a kárpátaljai magyar közösség, ugyanis nem kell azonnal áttérni a kétnyelvű oktatásra. Az intézkedés ugyanakkor csak elodázza a problémát, melyet a remények szerint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése után sikerül megoldani” – tette hozzá Bocskor Andrea.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a legnagyobb problémát az ukrajnai háború mellett az jelenti, hogy Ukrajnában olyan törvényeket fogadtak el az elmúlt időszakban, amelyek jelentős mértékben korlátozták a kárpátaljai magyarság és Ukrajna más kisebbségeinek jogait.

Szavai szerint kettős nyomás alatt van a kárpátaljai magyarság, részben a háborús viszonyok, részben pedig a kisebbségi jogokat korlátozó ukrán intézkedések miatt. Ukrajnának vissza kell térnie azokhoz az európai normákhoz, melyek korábban Ukrajnában a jogi gyakorlat részét képezték – húzta alá.

Kiemelte: a tavaly decemberben elfogadott nemzeti kisebbségi oktatási törvény olyan helyzetet teremtene, hogy annak 2024 szeptemberéig való elhalasztásának hiányában „lényegében megszűnt volna a magyar nyelvű oktatás”. Mindez káoszt és visszaesést okozott volna a magyar oktatásban, ami elfogadhatatlan – jelentette ki.

„Reméljük, hogy a jövő szeptemberig rendelkezésre álló időszak elegendő lesz olyan kompromisszum kialakítására az ukrán kormányzati szervekkel, amely kielégíti a kárpátaljai magyarság oktatási igényeit” – tette hozzá Brenzovics László.

(MTI)