Moszkva: Az amerikai elnökválasztási harc terméke az orosz–tálib összeesküvés vádja

Az amerikai elnökválasztási küzdelem terméke az a valótlan állítás, miszerint Oroszország vérdíjat ajánlott fel a kormányellenes afganisztáni táliboknak amerikai katonák meggyilkolásáért; ennek valódi célja a jelenlegi washingtoni kormányzat Moszkvával kapcsolatos lépéseinek lejáratása – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában, a Primakovi Előadások elnevezésű éves nemzetközi külpolitikai fórumon.

Lavrov az online formában megtartott tanácskozáson az orosz–tálib összejátszásra vonatkozó állítást „nagyon rosszindulatú spekulációnak” minősítette, amelyet, mint mondta, egyetlen tény sem támaszt alá. Hangsúlyozta, hogy Oroszország érdekelt az afganisztáni helyzet rendezésében, és ennek a politikai folyamatnak a keretében támogatja azokat a megállapodásokat, amelyeket az Egyesült Államok az afgán kormánnyal, illetve a tálibokkal folytatott párbeszéd során elért, akárcsak azok valóra váltását.

Az orosz diplomácia vezetője azt állította, Moszkva rendszeresen kap jelentéseket arról, hogy az afganisztáni misszióban részt vevő NATO-gépeket vonnak be a kábítószer-kereskedelemben. Sürgette ezeknek az értesüléseknek a szövetség, elsősorban az Egyesült Államok általi ellenőrzését.

Kitért arra, hogy a Covid-19-világjárvány alatt a nemzetközi biztonságot érő fenyegetések – a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a kiberbűnözés, a klímaváltozás, a fegyveres konfliktusok – nem csökkentek. Felhívta a figyelmet arra, hogy értesülések szerint terroristák a koronavírus törzsét új vírusok kialakítására próbálhatják meg felhasználni.

Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Donald Trump-féle amerikai kormányzat „tudatosan aláássa” mind a fegyverzetellenőrzés, mind a nemzetközi együttműködés jogi és szerződéses mechanizmusait. Rámutatott, hogy megnőttek a nukleáris kockázatok, a nemzetközi biztonság és a hadászati stabilitás ügyében pedig romlott a helyzet, mert Lavrov szerint az Egyesült Államok vissza kívánja állítani globális dominanciáját, és győzelemre törekszik „a nagyhatalmi vetélkedésben”.

Kijelentette, Oroszország abban az esetben is garantáltan meg fogja védelmezni saját biztonságát, ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy nem hosszabbítja meg a jövőre lejáró, a nukleáris hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 szerződés hatályát.

„Ha ezt kategorikusan elutasítják, nem fogjuk őket kérlelni. Pontosan ugyanannyira van szükségünk a hosszabbításra, mint az amerikaiaknak” – mondta.

Lavrov az amerikai félnek abból a követeléséből, hogy a tárgyalási folyamatba mindenképp vonják be Kínát is, azt a következtetést vonta le, hogy az Egyesült Államok nem kíván hosszabbítani. Hozzátette, hogy Moszkva ezen a téren továbbra is törekedni fog a Washingtonnal folytatott párbeszéd fenntartására.

Lavrov elmondta, hogy Moszkva részéről nincs akadálya egy orosz-amerikai csúcstalálkozó megrendezésének, ha erre Washington is hajlandóságot mutat majd. Kifejezte kívánságát, hogy az Egyesült Államokban a kétoldalú viszonyt ne tekintsék „az elnökválasztási küzdelem” adalékának.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) állandó tagsággal rendelkező öt tagállam vezetőinek orosz részről kezdeményezett lehetséges csúcstalálkozójával kapcsolatban hangoztatta: Moszkva kiáll amellett, hogy megengedhetetlen a nukleáris háború. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Washington az elmúlt két év során elutasította, hogy ismételten elkötelezze magát ezen alapelv mellett.

Oroszországnak a G7-csúcsra szóló esetleges meghívásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Kína részvétele nélkül nem lenne értelme egy ilyen fórumnak. Lavrov szerint Moszkva nem érdekelt a Washington és Peking közötti viszony kiéleződésében, és sürgette a kétoldalú nézeteltérések diplomáciai úton való rendezését. Kifejezte Oroszország készségét a közvetítésre, ha erre az érintettek felkérik.

Lavrov leszögezte, hogy Moszkva kész az Európai Unióval folytatott pragmatikus együttműködésre is, anélkül, hogy ezzel másnak kárt okozzon.

Az orosz diplomácia vezetője kifogásolta, hogy a kontaktcsoport tanácskozásán Ukrajna visszalépett mindhárom megállapodástól, amelyet a „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – vezetői politikai tanácsadóinak a nemrégiben Berlinben magtartott tanácskozásuk során sikerült elérniük. Értésre adta, hogy Moszkva ragaszkodik a délkelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó minszki megállapodások maradéktalan és következetes végrehajtásához. Nehezményezte, hogy nem világos, miként viszonyul Kijev ezek valóra váltásához, holott a Volodimir Zelenszkij elnök vezette új ukrán adminisztráció gyors megállapodást ígérve került hatalomra.

„Nem ebben állapodtunk meg” – reagált Lavrov azokra a japán kijelentésekre, melyek szerint Tokió csakis a területi vita rendezése után lesz hajlandó békét kötni Moszkvával.

Lavrov szerint a kétoldalú viszony további fejlődése a második világháború végeredményének japán elismerésétől függ. Emlékeztetett arra, hogy Tokió többször jelezte: ezeket a Kuril-szigetek déli vonulatának hovatartozása kivételével fogadja csak el, holott az ENSZ Alapokmányának ratifikálásával vállalta, hogy nem vitatja a győztes hatalmak műveleteit.

Beszámolója szerint az orosz fél eljuttatta Japánnak a megkötendő békeszerződés „konceptuális alapjait”, de még nem kapott rájuk választ.

(MTI)