A Nyugatnak van elképzelése az ukrajnai háború befejezéséről, de nincs terve a megvalósítására – WSJ

A nyugati vezetők kezdenek tisztább képet alkotni arról, hogy miként kell véget érnie az ukrajnai háborúnak, de hiányzik a terv arra vonatkozóan, hogyan lehetne ezt megtenni – írta hétfőn a The Wall Street Journal című amerikai lap, számolt be az rbc.ua hírportál.

Az amerikai kiadvány szerint Washington és az európai fővárosok abban reménykednek, hogy a nyugati tankokkal és más új fegyverekkel megerősített ukrán ellentámadás idén tavasszal rést üt az ukrán terület feletti orosz ellenőrzésen. Elméletileg ez akkora előnyhöz juttatja Ukrajnát a csatatéren, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátort olyan béketárgyalásokba kényszerítik, ahol a Kreml legalább a 2022. február 24-i invázió után elfoglalt területét átengedné. Akkor Ukrajna szabadon összeköthetné jövőjét a Nyugattal, és a legyőzött és meggyengült Putyin szembesülhet saját népe haragjával.

Ugyanakkor kevés nyugati tisztségviselő bízik abban, hogy az események ilyen gördülékenyen fognak alakulni, és kevés jel utal arra, hogy Ukrajna nyugati szövetségeseinek komoly tervei vannak az események menetének irányítására. Ukrajna támogatói közül sokan a rövid távú prioritásokra összpontosítanak: az elkeseredett küzdelem, hogy elegendő lőszert találjanak Kijev számára Oroszország kelet-ukrajnai megfékezéséhez, és hogy felkészüljenek egy villámszerű ellentámadásra.

Sokkal valószínűbb azonban a felőrlés háborúja, amely addig tart, amíg az egyik fél vereséget szenved, vagy annyira kimerül, hogy feladja anélkül, hogy megvalósítaná végső céljait. Sok diplomata elismeri, hogy egy ilyen eredményt évek, nem pedig hónapok hozhatnak meg. De még így sincs egyértelmű konszenzus abban, hogy mi legyen Putyinnal, ha Ukrajna győz. Széleskörű egyetértés van abban, hogy Ukrajnának meg kell szereznie az eszközöket a jövőbeni orosz invázió elrettentésére, akár a NATO-n belül, akár a szövetséggel kötött valamilyen egyezmény révén. Emmanuel Macron francia elnök és néhány szövetségese azonban azt mondta, hogy óvakodnak Oroszország megaláztatásától, és azt akarják, hogy a Nyugat olyan biztonsági garanciákat adjon Ukrajnának, amelyekkel Oroszország együtt tud élni. Ehelyett mások az orosz fegyveres erők tartós leépítését szeretnék látni.

Macron volt a legőszintébb a gyors rendezés iránti vágyában. Elutasítva a moszkvai rendszerváltásról szóló retorikát, és nyíltan kétségbe vonva Ukrajna képességét a csatatéren a teljes győzelem elérésére, sürgette Ukrajnát, hogy még idén kezdjen tárgyalásokat a Kremllel, miután az learatja az ellentámadástól várt hasznot.

Mások egy nagy akadályra mutatnak rá: nyugati diplomaták szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Putyin egzisztenciális küzdelmet folytat országa jövőjéért, és még mindig abban hisznek, hogy győzhetnek. Eddig egyik fél sem fejezte ki érdeklődését a béke elérése iránt, és kevesen hiszik, hogy ez hamarosan megváltozik. A nagy tartalékkal rendelkező orosz diktátor úgy gondolja, hogy ki tudja várni a Nyugat eltökéltségének megtörését, és akkor minek tárgyalna?

„Putyin valószínűleg arra számít, hogy az idő neki dolgozik. És hogy a háború folytatása, beleértve a harcok esetleges szüneteltetését is, lehet a legjobb út Oroszország ukrajnai stratégiai érdekeinek végső biztosításához, még ha az évekig is tart” – mondta Avril Haynes, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója a március eleji szenátusi meghallgatás során. Az amerikai kormányzat esetleges 2024-es változásának reménye Putyint is bátoríthatja, ha úgy gondolja, hogy a republikánus elnök kevesebb támogatást fog nyújtani Kijevnek.

Eközben a szankciók aláássák Oroszország gazdasági alapjait. De Putyin még nem találkozott olyan negatív reakcióval az országban, amely arra kényszeríthetné, hogy újragondolja célját, miszerint Ukrajna csatlakozzon a „Nagy-Oroszországhoz”. Az orosz gazdaság nem omlott össze úgy, ahogy azt sokan előre jelezték, részben Kína támogatásának, valamint India és más országok folyamatos olajvásárlásának köszönhetően.

A támogatás, amelyet Putyin a közelmúltban Hszi Csin-ping kínai vezető látogatása során kapott, valószínűleg megerősítette a türelmét – állítják nyugati diplomaták, megjegyezve, hogy a nyugati kivárás taktikája hatékonyan működött Putyin számára, amikor Oroszország 2008-ban megszállta Grúziát, 2014-ben elfoglalta a Krímet, és katonailag beavatkozott a szíriai polgárháborúba 2015-ben.

Ami Ukrajnát illeti, az USA és szövetségesei többször hangoztatták, hogy a háború végével kapcsolatos döntéseket Kijevnek kell meghoznia, bár egyesek aggódnak amiatt, hogy támogatói mennyire lesznek kitartóak a támogatásuk fenntartását illetően. „Az USA soha nem fogja megengedni, hogy Ukrajna elbukjon. Én így érzékeltem Biden elnök kijevi látogatását. Jobban aggódom nyugat-európai partnereim és barátaim miatt, mert ők kevésbé türelmesek” – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Joe Biden amerikai elnök februári kijevi látogatásakor.

Zelenszkij azzal számol, ami elfogadható lehet a háború sújtotta népe számára. Kormánya egyelőre kitart amellett, hogy nem érdekli a béke addig, amíg vissza nem állítják Ukrajna területi integritását. „Diplomaták szerint még új fegyverekkel sem valószínű, hogy az ukrán csapatok olyan döntő előnyre tesznek szert a csatatéren, hogy Kijev követelhetné az egész terület visszaadását” – írta a Wall Street Journal.

Az ukránok a sikereket a háború elején olyan körülmények között érték el, amikor az oroszok a saját területüktől távol tevékenykedtek, amikor az orosz utánpótlási vonalak összeomlottak, és az orosz csapatok morálja mély problémáktól szenvedett. Valószínűleg sokkal nehezebb lesz a harc Donbász oroszok által ellenőrzött részéért, ahol az orosz csapatok jobban beépültek. A közelmúltban történt véres mészárlás Bahmut városa mellett, ahol mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett el kisebb területi előnyökért, jellemzőbbnek tűnik a jövőbeli hadviselésre.

Ukrajna szövetségesei többet tehetnének azért, hogy az egyensúlyt Kijev javára billentsék. De nézeteltérések forrása az olyan fegyverek biztosítása, amelyek képesek erre. Nagy-Britannia és Lengyelország erősebb fegyvereket szorgalmaz, a britek például nagyobb hatótávolságú fegyvereket, a lengyelek pedig kevés számú vadászgépet ígérnek. Az USA attól tart, hogy Putyin minden lépést eszkalációnak fog tekinteni. Az orosz nukleáris arzenál miatt tehát óvatosabbak: az Egyesült Államok megtagadta az MGM-140 nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereinek (ATACMS) küldését. Még az USA által küldött fejlett HIMARS rakétavetőket is úgy módosították, hogy a hatótávolságuk csökkent.

Így Ukrajnának keményebb háborút kell megvívnia, többnyire hasonló tűzerővel, igaz, néhány tucat, szövetségesek által biztosított harckocsival. Az Egyesült Államok és európai szövetségesei korai megadásra kényszeríthetik Zelenszkijt azzal a fenyegetéssel, hogy lelassítják az Ukrajnát felszínen tartó fegyver- és segélyszállítmányokat. De ha megengedik Putyinnak, hogy megtartsa az invázió után elfoglalt területet, az politikailag végzetes lehet Zelenszkij számára – vonta le a következtetést a Wall Street Journal.

(vb/rbc.ua)