Miért ajánlják tömegesen a polgároknak, hogy engedjék át földjogukat?

Ukrajnában megkezdődött a szabad földterület nagyszabású újraelosztása. Emlékeztetőül, hogy alig több mint egy év van hátra a földpiac hivatalos indítása előtt – a mezőgazdasági földterületek eladását 2021. július 1-től engedélyezik, és egy hektár ára,  az előrejelzések szerint, elérheti a 2000 dollárt. De a szabad területek „gyűjtői” már most aktivizálták magukat.  Azokról a parcellákról van szó, amelyekre a törvény szerint minden ukrán állampolgárnak joga van – néhány száz négyzetméter víkendház vagy garázs építéséhez, kertészkedéshez, házépítéshez  vagy 2 hektárnyi mezőgazdasági gazdálkodáshoz. Régóta nincs szabad föld az átlagpolgárok számára. Legalább a helyi tisztviselők ezzel érvelnek, amikor elutasítják a polgárok ingyen járó két hektárnyi földről szóló kérelmeiket. Valójában azonban 10,6 millió hektár kiosztásra váró  földterület áll rendelkezésre. Ha egy hektár föld a piac megnyitása után tényleg 2000 dollárba fog kerülni, akkor az a 10,6 millió „gazdátlan” földterület – több mint 20 milliárd dollár. Nem meglepő, hogy valódi vadászat indult ezekért a földterületekért. Most Ukrajna szerte vásárolják fel az emberektől az ingyen járó 2 hektárnyi földről való lemondásokat. Felajánlják, hogy adjon meghatalmazást valamilyen ügyvédnek, aki majd az „önnek” járó földterület kiutalásával foglalkozik és egyben mondjon le róla egy harmadik személy javára. És mindez nevetséges összegekért. „Ez csak most kezdődik, az emberek még nem is értik miről van szó, de egyesek 500–1000 UAH-ért aláírják a dokumentumokat” – mondta Rosztiszlav Kravec, a „Kravec és partnerei” ügyvédi iroda elnöke. Az ingyen földterület megszerzésének egyéb sémái is készülnek. A Parlament nemrégiben vette nyilvántartásba a 3012-2.számú törvényjavaslatot, miszerint  az állami tulajdonú vállalatok földjeit osszák szét a munkavállalók (jelenlegi és nyugdíjas), a terrorizmus elleni műveletben résztvevők (ATO-sok) és a szociális szféra képviselői (tanárok, orvosok) között. Lehet, hogy a  földterületekre vonatkozó sémák kiterjesztéséről van szó. „Én csak »Csernoveckij  sémáinak« hívom őket, párhuzamot vonok azzal, amik valaha Kijevben működtek. Amikor a főváros földterületének hektárait állítólag a diákok között osztották szét, akik azután átírták őket a »megfelelő embereknek«. A földpiac elindításának előestéjén a tisztviselők jó pénzeket fognak keresni a »visszatérítéseken«, és azok, akiknek sikerül működtetni a sémát, hatalmas földterületekre tesznek szert,  amelyeket azután nyereségesen tudnak eladni” – mondja Rosztiszlav Kravec.

Földosztás második körben 

Parlamenti képviselők egy csoportja nemrégiben nyújtotta be a Parlamentbe a 3012-2.számú törvényjavaslatot, köztük Mikola Szolszkij, a szakbizottság elnöke, aki egyik alkotója a földtörvénynek, és a „Nép szolgája” frakció tagjai – Szerhij Litvinenko, Sztyepan Csernyavszkij, Halina Tretyakova és mások. A törvényjavaslat az állami tulajdonban lévő földek kérdésével is foglalkozik. Az értelmező dokumentum szerint a jelenlegi földtörvénykönyvből nem derül ki egyértelműen, hogy ezen a földterületek privatizációja hogyan zajlik, mely területeket lehet privatizálni, és melyiknek kell állami tulajdonban maradnia. A javasolt a rendszer a következő – a földterület maximum 40%-t átadni a mezőgazdasági vállalkozások alkalmazottainak – mind a jelenlegi, úgy a nyugdíjasnak is -, valamint a szociális szférában működő helyi vállalkozások alkalmazottainak. Az első kategóriába tartozók részesedésének mérete a járás átlagának kell megfelelnie (régiótól függően az adatok néhány száz négyzetmétertől változhatnak nyugaton, 10-12 hektáron délen és keleten), a második kategóriába tartozók részesedése nem több, mint 2 hektár. További 20%-ot a terrorizmus elleni művelet résztvevői (ATO-sok) között kell elosztani (max. 2 hektár személynek). És a fennmaradó 40%-ot árverés által bérbe adni. Ez év februárjában Szehij Minyko („A jövőért”) parlamenti képviselő nyújtotta be az 3012.számú törvényjavaslatot a Parlamentbe. A dokumentum csupán csak az állami tulajdonú vállalatok földterületei privatizációjának szabályozását javasolta a folyamat részletes leírásával. Az értelmező  megjegyzésben a képviselő megjegyezte, hogy körülbelül 10,6 millió földterület maradt elosztásra. Az 3012-1. és a 3012-2. számú törvényjavaslatok lényegében ismétlik egymást,  viszont már megnevezi a privatizáció lehetséges alanyait. Májusban a szakbizottság elutasította Minyko javaslatát, és az alternatív törvényjavaslatot vette alapul, mint „az agrár ágazat szempontjából aktuálisabbat”. Andrij Kosilja szerint jelenleg probléma van az állami földterületek privatizációjával. „Az állami tulajdonban lévő vállalat egy részénél, például sok tapasztalt gazdaságnál máig sincs a föld elosztva.  Az okok különbözőek, egyes gazdaságokban a vezetők voltak lassúak, és nem voltak képesek időben privatizálni, mások szándékosan blokkolták. Kiderült például, hogy az egyik faluban a lakosok  kaptak részesedést, a másikban pedig nem. Az emberek évtizedek óta járnak a hivatalnokok irodáiba, de semmit sem tudtak megoldani. Ezért ezt a kérdést jogalkotási szinten kell megoldani” – mondta a szakértő.

Igaz, hogy jogalkotók a föld elosztását csak az állami agrár vállalatok számára írták elő, az önkormányzati tulajdonban lévők számára nem.  Az utóbbiakkal, főleg a nemrég alakultakkal kapcsolatban „fennáll a veszélye annak, hogy a privatizációt korrupt mechanizmussá alakítják, amellyel nagy mennyiségű földet vonnak ki a közösségi tulajdonból” – olvasható az értelmező megjegyzésben. De itt sem minden olyan egyszerű. Az új törvény köszönhetően, ha elfogadják, lehetőség nyílik a szabad föld begyűjtésére szolgáló sémák kialakítására.

„Szabad” hektárok

Emlékeztetőül: a jelenlegi földtörvény szerint az ukrán állampolgároknak jár az ingyenes földterület.

„Az ukrán földtörvénykönyv 121. cikkelye hat típusú földterületet ír elő, amelyeket térítésmentesen lehet megkapni:

• farmer gazdaság részére;
• személyes gazdálkodás céljából – nem több, mint 2 hektár:
• kertészkedés céljából – nem több, mint 0,12 hektár;
• lakóház építésére illetve karbantartására – 0,1–0,25 hektár;
• hétvégi ház – nem több, mint 0,1 hektár;
• garázs építésére – nem több, mint 0,01 hektár.

Ma egy ukrán állampolgár, figyelembe véve a földterületek átlagos méretét (4,2 ha – szerk.),  elméletileg akár 6 hektár föld tulajdonosa lehet. Gyakorlatilag nagyon kevés átlagpolgárnak sikerül azonban felsoroltak közül legalább kettőre földet kapnia. Ennek számos oka van. A legfontosabb – a hétköznapi emberek számára szinte leküzdhetetlen bürokratikus akadályok, és ugyanakkor, meglepő módon a szabad föld hiánya. „Valójában azon mezőgazdasági földterület nagy részét, ahonnan a 2 hektáros parcellát lehetne igényelni, már rég szétosztották a kolhozok korábbi tagjai között” – mondta Szerhij Golovko, a „Kredenc” ügyvédi egyesülés ügyvédje.

Ha az új módszer szerint valósul meg az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalatok földjeinek szétosztása, mint ahogyan azt a képviselők javasolják, majdnem 11 millió hektár „szabad” föld jelenik meg. És ez a földterület nemcsak a vidékiek és nyugdíjasok számára osztható szét konyhakertnek, hanem jól működő sémák alapján is szétoszthatók.

Két hektár helyett – tíz

„Néhány séma már a jogalkotási újításokban is feltételezhető. Végül is egy állami tulajdonú vállalat »kollektív« földterületének privatizációja és szétosztása az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején végbement kollektív vállalkozások privatizációjára emlékeztet” – mondta Golovko. Elmondása szerint azokban a régiókban, ahol nagy, még nem szétosztott földterületek vannak, már megkezdődött a potenciális tulajdonosok jogainak felvásárlása.

„Csekély összegekért az ajánlják az embereknek, hogy meghatalmazás révén egy másik személyre ruházzák át a vállalat gyűlésén való részvételt, a szavazati jogot, az illetékes hatósághoz való dokumentumok benyújtását és végül – a megkapott telek átírását vagy átadását harmadik személy javára. Ebben az esetben annak megerősítésére, ha valaki nem akarja személyesen birtokolni a privatizálandó földterületet, benyújt egy kérelmet, amelyben lemond az ingyenes földterületről, átadva a birtoklási jogot egy másik személynek. Az kérdés, hogy ez mennyire jogszerű nyitott és a konkrét körülményektől függ. Abban az esetben,  ha közvetlen nyomást gyakorolnak egy személyre és megtévesztik, akkor megnyilvánulnak a bűncselekmények jelei. De amikor nincs nyomás, a következmények tisztázva vannak, valójában az van, hogy egy személynek pénzt ajánlanak egy jövőbeni, nem mindenki számára érthető jog helyett, akkor ez törvényes kereteken belül van” – mondta Szerhij Golovko. Vagyis formálisan a felvásárlók ellen nincs mit felmutatni, még akkor sem, ha egy üveg vodkáért vagy pár száz hrivnyáért megkapják a lemondó nyilatkozatot, és sajnos ilyen esetek is vannak. Mellesleg, nem csak a jövőbeli részvényesektől, hanem más polgároktól is megvásárolják az ingyenes földterület jogát. Végül is a törvény szerint mindenkinek joga van arra a 2 hektár földre a személyes gazdálkodására céljából. „Ez a »biznisz« még csak most kezdődik, az emberek a meghatalmazást akár 500 hrivnya ellenében is aláírják. Egyértelmű, hogy a kínálat csökkenésével a szolgáltatás drágább lesz” – mondja Kravec. Az árak azonban most is eltérőek. Egyes kedvezményezettek maguk  megpróbálják eladni a jogot. Például egy „Paj. Ukr”-on olvasható az alábbi hirdetés: – Eladom a terrorizmus elleni művelet veteránjának 2 hektárnyi földterület kiutalásának jogát Ukrajna bármely pontján. Még egyetlen dokumentumot sem nyújtottam be, az árban megegyezünk. Referenciaárként 80 ezer hrivnya szerepel. Ám egy átlagpolgár vagy a terrorizmus elleni művelet résztvevője számára legfeljebb 2 hektár adható ki. Ezen túlmenően nem egy tisztviselőnek kell fizetni, hogy a helyi tanácsok meghozzák a szükséges döntést. Egy másik dolog – a mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak részesedése. Az új törvényjavaslat előírja, hogy nem lehetnek kisebbek, mint a járási átlag. Andrij Kosil szerint ezek a mutatók a régiónként változóak. De például a déli és a keleti megyék egyes járásaiban az átlag eléri a 10–11 hektárt (annak ellenére, hogy az országos átlag 4,2 hektár). Vagyis azzal, hogy megvásárolja a részesedéshez való jogot, nem 2 hektárt szerez be, hanem ötször többet. Mi több, nagyon egyszerű eljárással. „A Parlament elé beterjesztett törvényjavaslatok részletezik és részben egyszerűsítik a vállalatok földterülete privatizációs eljárását, konkrétan meghatározva, hogy a privatizáció kezdeményezői a vállalat alkalmazottai, és a hatóságoknak mindenképpen egyet kell fogadnia a munkavállalók többsége által hozott döntést” – mondta Golovko. „Ideje felszámolni az ingyenes privatizációt, de az alkotmány szerint ezt nem lehet megtenni, mivel ez az állampolgárok jogainak korlátozása. A kialakult sémákat likvidálni nem lehet. Alternatív megoldás az lehet, hogy a kedvezményezetteknek nem a földet nem adják oda, hanem virtuális pénzt számítanak fel számukra, amelyért megvásárolhatják ezt a földet (esetleg felár ellenében). Végül is a telek ára más Kijevben és más egy  távoli faluban. Viszont az eljárás szerint a 2 hektárnyi föld egy gyermek számára is kiadható. De valószínűleg semmit sem kaphat kapcsolatok és „visszatérítés” nélkül. Az indok egyszerű: nincs szabad föld” – mondja Kosil.

Джерело