A koszovói konfliktus mellett a törökök és a görögök is egymásnak eshetnek

Két oldalról ég a kanóc a balkáni puskaporos hordón, a nem csillapodó Szerbia–Koszovó-vita mellett Recep Tayyip Erdogan török elnök megfenyegette Görögországot, hogy bármikor rakétatámadás érheti a fővárosukat, ha nem hagynak fel az Égei-tengeren lévő szigetek felfegyverzésével – írta a Bloomberg.

Törökország októberben a Fekete-tenger felett tesztelte a Tayfun nevű, saját gyártmányú, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétáját. A fegyver Törökország szerint 456 másodperc alatt képes 561 kilométeres távolságban lévő célpontokat eltalálni.

Ha azt mondod, hogy Tayfun, megijednek [a görögök], azt mondják, hogy el fogja találni Athént! Még szép, hogy eltalálja. Ha nem maradtok nyugton, ha megpróbáltok az USA-tól kapott fegyvereket a szigetekre küldeni, egy olyan ország, mint Törökország, biztosan nem fog ölbe tett kézzel üldögélni. Valamit tennie kell – mondta Erdogan.

Ankara nem tudja szó nélkül hagyni, hogy a görög haderő egyre nagyobb mértékben épül ki a partjaihoz közeli szigeteken, és a NATO-tag Görögországnak nyújtott nyugati katonai támogatást sem hajlandó tolerálni. A két ország közötti feszültség az elmúlt években tovább nőtt, amikor Törökország mozgósította haditengerészetét, hogy megszerezze az Égei-tengerben potenciálisan megtalálható energiahordozókat.

A török–görög konfliktus tovább növeli a nyomást a Balkán-félszigeten, ahol Szerbia és Koszovó között egyre hevesebb a vita az etnikai kisebbségek jogairól, és több helyen már fegyveres összecsapások is kirobbantak.

De a Balkánon még háborúnak sem kell kitörnie ahhoz, hogy Európa gazdasági kilátásai tovább romoljanak. A régió jelenleg is instabil, felborultak az ellátási láncok, és az erősödő konfliktusok csak veszélyesebbé teszik a délről érkező kereskedelmet, a török–görög ellenségeskedés pedig a Földközi-tenger teljes keleti felét lezárhatja.

Arról nem is beszélve, hogy a feszültségek növekedése mellett rengeteg ember dönthet úgy, hogy nem várja meg a háború kitörését, és inkább menedéket keres a nyugati országokban. 

A migránsválság és az orosz–ukrán háború miatt már így is rengeteg menekült van a gazdasági válsággal küzdő unióban, a Balkánról érkező tömegek beáramlása pedig tovább rontana a helyzeten.

 Több tagállam, Olaszországgal az élen, súlyos munkaerőpiaci problémákkal küzd, és a háború elől menekülő ezrek ellátását egyszerűen nem lehetne megoldani.

Egy háború kitörése ezt megsokszorozhatná, és gyakorlatilag romba dönthetné az egyébként is bizonytalan uniós gazdaságot. Az Ukrajnával elfoglalt NATO-nak pedig lehet, hogy be kellene avatkoznia, hogy az évtizedekkel korábbi délszláv háború népirtásai ne történhessenek meg még egyszer, ami Oroszországnak adhatna esélyt az ellentámadásra.

(vg.hu)