A bolygó legtébolyultabb választása (nem) volt Lengyelországban

Lengyelországban vasárnapra volt kiírva az elnökválasztás, miután nyáron lejár a kormányzó Jog és Igazságossághoz (PiS) közeli Andrzej Duda ötéves, első elnöki mandátuma (az alkotmány egy ismétlést enged). A helyzetet azonban alaposan megkavarta a koronavírus-járvány, majd az elmúlt hetek politikai manőverei.

A lengyel köztársasági elnök közjogi szerepe a magyaréhoz hasonló: tényleges közvetlen hatalma nincs, posztja elsősorban reprezentatív, ám ha kihasználja alkotmányos felhatalmazásait, ellensúlyt jelenthet a kormányzati hatalommal szemben. Egy nagy különbség mégis van: a lengyel államfő kilétéről nem a parlament, hanem közvetlenül a választók döntenek. Ha az első körben senki se szerzi meg az érvényes szavazatok abszolút többségét, a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül kell választani.

A járvány borította a papírforma győzelmet

A nacionalista-populista PiS kormányzását a jogállami intézmények, elsősorban a független bíróságok elleni támadásai miatt óriási viták övezik. Andrzej Duda kétségkívül nem bizonyult e törekvések hathatós fékjének, ami annyiban nem meglepő, hogy megválasztása előtt maga is a párt tagja volt. 2020-ban a PiS ismét Dudát jelölte a posztra.

A lengyel alkotmány értelmében az elnökválasztást legkésőbb 75 nappal a hivatalban lévő elnök terminusának lejárta előtt, idén konkrétan május 23-ig kell megtartani, és az alsóház, a szejm elnöke februárban május 10-ére írta ki a választást. A március végi határidőig Duda mellett kilenc másik jelöltnek sikerült összegyűjteni az induláshoz szükséges 100 ezer aláírást, ugyanakkor addigra az is eldőlni látszott, hogy ha Duda esetleg nem is nyer már rögtön az első fordulóban, végső győzelmét akkor sem fenyegeti senki.

Csakhogy a koronavírus-járvány mindent borított: nyilvánvalóvá vált, hogy a fertőzésveszély miatt az előírt formában a választást nem lehet megtartani.

Jaroslaw Kaczynski szerda éjjel jelentette be, hogy elhalasztják a vasárnap esedékes elnökválasztást. A májusi szavazás elhalasztását a koronavírus-járvány miatt a kisebb kormánykoalíciós párt, az Egyetértés is támogatja.

A nyilatkozat szerint a vasárnapra kiírt választást nem tartják meg, a szavazás új időpontját az ebben illetékes alsóházi elnök „az első lehetséges időpontra” írja majd ki. A lengyel alkotmány értelmében az elnökválasztást legalább 60 nappal megtartása előtt kell meghirdetni, így az új időpont leghamarabb július közepén esedékes.

A lengyel alkotmánybíróság csütörtökön foglal állást a szavazás elhalasztásáról, emellett a vasárnapi szavazás utólagos érvénytelenítésében a legfelsőbb bíróság az illetékes. Kaczynski és Gowin nyilatkozatának közzététele előtt, szerda este a közszolgálati televízióban megtartották a választás előtti vitát, a tíz elnökjelölt részvételével.

Az új választási időpont meghirdetése elvileg lehetőséget ad új jelöltek állítására. A nyilatkozatot követő első kommentárok szerint nem kizárt, hogy a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform új jelöltet indít az eddigi kampányban gyengén szereplő Malgorzata Kidawa-Blonska helyett. A választás fő esélyesének jelenleg a hivatalban lévő elnök, Andrzej Duda számít, akinek mandátuma augusztus 6-án jár le. A választást ezért feltehetőleg legkésőbb augusztus elején rendezik meg.

Forrás: index, portfolio